Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

1978. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az együttgondolkodás élménye Bessenyei Ferenc estje Szolnokon Pelikán pódium címmel irodalmi est sorozatot indí­tott Szolnokon a Jász-Nagy­kun Vendéglátó Vállalat. A sorozat első vendége Besse­nyei Ferenc kétszeres Kos- suth-díjas, kiváló művész volt tegnapelőtt este. A to­vábbiakban olyan neves mű­vészek lépnek majd a szol­noki közönség elé, mint Tol- nay Klári, Ruttkai Éva, Bár­di György és Haumann Pé­ter. Bessenyei Ferenc előadói estjén munkájáról, az életet tükröző színház iránti ra­jongásáról vallott. Ha úgy tetszik, hangosan gondolko­dóit a színészi pálya gyö­nyörűségeiről, a színházban megvalósuló közös gondol­kodás boldogságáról, amely ha ritkán adatik is meg, mégis csak létrejön, s új erőt ad a munkához, az -élethez. A szolnoki esten mindenki átélhette az együtt gondol­kodás élményét. Bessenyei­re nem lehet nem odafigyel­ni, varázslatos egyénisége magával ragadja a hallgatót, együtt haragszik, lelkesedik, rajong vele. Sokszor már azt hiszi, saját gondolatait mond­ta ki helyette a művész. d,e elmosódik a határ a meg-’ szólaltatott művek, s Besse­nyei vallomása, monológja között is. Szinte észre sem veszi a közönség, hogy a művész közben verset mond Adytól. Petőfitől, Vörös- martytól. A költők által megfogalmazott életérzések, gondolatok egyben Besse­nyeié is. A műsorban közreműködő Zsadony Andrea, az Ope­rettszínház tagja megzenésí­tett versek előadásával tette emlékezetesebbé az estet. — tg — Ötéves a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Évente mintegy 900 ren­dezvénnyel, politikai fóru­mokkal, előadásokkal kerek- asztal-beszélgetésekkel, 800 filmvetítéssel, valamint több száz könyv és 30 képzőmű­vészeti jellegű kiállítással várja az érdeklődőket a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza. — Mondotta Ivan Vasziljevics Szalimon nagykövetségi tanácsos. a szovjet baráti társaságok szövetségének magyarorszá­gi képviselője tegnap a Szov­jet Kultúra, és Tudomány Háza fennállásának 5. év­fordulója alkalmából rende­zett sajtótájékoztatón. Az eltelt öt év alatt a láto­gatók száma meghaladta a 3 milliót. A házat rendsze­resen felkeresik szocialista brigádok, iskolák, részükre külön programokat szervez­nek. Történészek együttműködése Székely György akadémi­kusnak. a vegyesbizottság el­nökének vezetésével Veszp­rémben, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia területi bi­zottságának székházában teg­nap kezdte meg munkáját, a lengyel—magyar történész vegyes bizottság 18. ülésszaka. Dr. Gutter György, a veszp­rémi akadémiai bizottság társadalomtudományi szak- bizottságának titkára mon­dott bevezetőt, majd meg­kezdődött a háromnapos tu­dományos ülésszak, amely­nek témája „A család és a társadalom problémája a feudalizmus és a kapitaliz­mus korában”. * * * A lengyel—magyar törté­nész vegyesbizottság a Ma­gyar Tudományos Akadémia első vegyesbizottságaként 1960-ban alakult. Célja a tör­téneti múlt közös vonásai­nak feltárása, együttes tudo­mányos értékelése, az erre irányuló kutató munka elő­mozdítása. Aranykoporsó Vántus István Móra Ferenc Aranykoporsó című regényét adaptálta operaszínpadra. A zeneszerző maga írta az ope­ra szövegkönyvét is. Termé­szetes, hogy ilyen esetben változnak az új alkotás fel­építő elemei, törvényei. A szövegkönyv a dialógus szint­jére szűkül, a mondanivaló „oroszlánrészét” a zenére hagyva. Az opera cselekményszövé­se nagyjából egyezik a regé­nyével, egyes epizódok mellő­zésével. Jelentős különbség azonban, hogy míg a regény­ben Titanilla és Quintipor tragikús szerelmének meg­rajzolása a fontosabb, és a diocletianusi kor történelmi bemutatása másodlagos, adt dig az operában a keresz­Vántus István operája a Szigligeti Színházban ténység előretörésének ábrá­zolása kap hangsúlyt. A mondanivaló és a társa­dalmi légkör érzékeltetéséré a legmegfelelőbb zenei esz­közt a recitatívót (énekbeszé­det) választotta a komponis­ta. Ez a zenei kifejezés úgy a fő-, mint az epizódszerep­lőknél tökéletesen megfelelt a helyzet és jellemábrázolás­nak. A szöveg és a zene ki­váló összhangban egyesült, melyet főként a drámai csú­csoknál alkotott meg igazán értő módon a zeneszerző. Szépen emeli ki a szerelmi jelenetek dallamosabb, na­gyobb ívű szólamait. A Szegedi Nemzeti Szín­ház valamennyi énekese, ze­nekara, karnagya csak elis­merő szavakat érdemel a hétfő esti szolnoki vendég- szereplésért. Sinkó György kitűnően megformált Dibcle- tianus császára, Gregor Jó­zsef csodálatos hangja, Ber- dál Valéria és Réti Csaba átélt játéka, Szalatsy Ist­ván értő dirigálása ragyo­gó rendezéssel párosult, em­lékezetes operaélménnyel gazdagítva a szolnoki közön­séget. Képünkön a két szerel­mes, Titanilla (Berdál Valé­ria) és Quintipor (Réti Csa­ba) találkozása. V. F. S. Fotó: T. Katona László Győrött felépült az ország legújabb közművelődési pa­lotája. Amikor már kibonta­koztak az épület körvonalai, amikor látni lehetett, milyen szép lesz, elnevezték „győri csodá”-nak és ma már or­szág-világ csak így emlegeti az új teátrumot. A győriek örömében az egész ország osztozik. Talán azért is, mert hazánkban az utóbbi hét évtizedben nem épült egyetlen színház sem. Győrben 236 éve kezdődött a színházi élet,, ekkor német vándorszínészek vertek ta­nyát a Rába partján: ők épí­tették fel az első játékszínt, fából. Ám az összetákolt al­kalmatosság hamarosan el­avult és jövőre lesz 200. év­fordulója annak, hogy a vá­ros vezetői áldásukat adták a kőszínház megalapítására, lilába harcoltak a város Tháliát kedvelő polgárai, a győri színészek csak a régi tejcsarnokot kapták meg: eb­ben a bevásárló központban működött egészen 1978 no­vemberéig a Kisfaludy Szín­ház. Az új színház tervezése1 még 1951-ben elkezdődött, a kivitelezési munkálatok csak másfél évtizeddel később in­dultak. A kivitelezésben 36 hazai és külföldi vállalat vett részt. Az épület egyik oldalát Vasarely kerámiái díszítik: az előcsarnokban hófehér carrarai márvány fogadja a látogatókat és itt látható Szász Endre nagyméretű fali­képé is. A 700 személyes színház nézőterén minden egyes széksor 40 centiméter­rel emelkedik, a nézőtér hat ajtón át közelíthető meg és a jó levegőt 16 légtisztító be­rendezés szolgáltatja. Nemrégiben megkezdődtek a próbák a 22x24 méteres forgatható és süllyeszthető színpadon. A színház techni­kai és szcenikai berendezései az országban a legmoderneb­bek: a világosító 208 reflektor ura. A társulat szinte teljes egé­szében átalakult: sokan szer­ződtek ide Szolnokról, Pécs­ről, Marosvásárhelyről az olyan „törzsgárdistáknak” számító illusztris személyisé­gek mellé, mint amilyen Holl István, Tanay Bella és So'lti Bertalan. Ma az építők tiszteletére díszelőadást rendeznek, hol­nap pedig az ünnepélyes megnyitó után felgördül a függöny: Illyés Gyula törté­nelmi drámájával, a Fáklya­lánggal megkezdődik az 1978/79 évi szezon az új győri Kisfaludy Színházban. L N T Hauer Lajos és Szűk Ödön felvételei. Nemcsak a gyerekeken múlik Valamennyi általános is­kolában működik a közössé­gi nevelést elősegítő úttörő- és kisdobos csapat, és általá­nosságban betölti funkcióját, hiszen változatos, érdekes szabadidő-programokat biz­tosít a 6—14 éves korosztály­nak. A sikeres mozgalmi múlt­tal rendelkező intézetek kö­zött is jelentős helyet foglal el a 777-es számú Tiszafüredi Kiss Pál Úttörőcsapat, mivel o kollektíva az idén másod­ízben nyerte el a csapatok legmagasabb szintű országos mozgalmi kitüntetését: a KISZ KB vörös selyemzász­lóját. Az is tény, hasonló el­ismeréssel megye- sőt ország­szerte is mindössze néhány közösség dicsekedhet. Nem véletlen, hogy mind­ezek következményeképpen az iskola a tiszafüredi járási úttörőelnökség képzési és módszertani központja, ami nemcsak a folyamatos „ötlet­gyártásban” valósul meg, ha­nem abban is, hogy itt zajlik a környék bemutató rajfog­lalkozásainak, úttörő össze­jöveteleinek zöme. Vajon miben rejlik a „kis- pálosok” mozgalmi sikere? Igaz, a tetteket gyerekek vég­zik, de a felnőttek irányítá­sával. Magasabb neveltsegi szinten már szinte önállóan, de akkor sem mellőzve a raj­vezetők „odafigyelését”. Bizonyára része a sikernek az a tény, hogy az iskolában az átlagosnál is több lelkes, mozgalmi érdeklődésű peda­gógus dolgozik. így a szemé­lyes nevelői példa alapján Kék és vörös nyakkendös sikerek nyomában nem nehéz a kék és vörös nyakkendősöket aktivizálni. Nem elhanyagolható szem­pont, hogy az intézetben a nevelők a következetességet, a mindennapok apró szoká­sait, azok betartását mindig fontosnak ítélték, mondván, rendszeresség, fegyelem a lelke mindennek. A felnőtteken kívül a csa­patnál jelentős az ifivezetők (jelenleg 16 dolgozik az is­kolában) tevékenysége is, hi­szen ők életkorban közelebb állnak a gyerekekhez, így sallangmentesebb, egyszerűbb közöttük a mozgalmi kapcso­lat. Jónéhány helyi, megyei, sőt országos ötlet kiinduló­pontja volt már eddig is az úttörőcsapat. A szülők bevo­násával kidolgozott kék nyakkendös úttörőpróbát már az országos úttörőelnökség il­letékesei tanulmányozzák. Érdekesek az éves úttörővál­lalások is. Itt ismeretlen fo- igalom a megbízások rend­szere, helyettük egy-egy gyermekközösség az éves programot alaposan áttanul­mányozva, megismerve, ön­állóan választ akciót, felada­tot egy-egy mozgalmi idő­szakra. A teljességhez hozzátarto­zik, hogy az úttörőcsapat a harmadik felterjesztésre nyerte el újra a zászlót, il­letve mostmár a szalagot. Két éve a kisdobos rajveze­tőségek működése, tavaly a szakági tevékenység hagyott kívánnivalót maga után. Az elmondottakból úgy tű­nik, már nincs is különösebb tennivaló az iskolában, az úttörőcsapatnál. Korántsincs így. íme néhány jelenleg még megoldásra váró feladat: to­vább emelni a nevelés haté­konyságát, azután a felnőtt úttörővezetők, pedagógusok nem egyenletesen „húznak”, így jónéhány nevelőre az át­lagosnál több teher neheze­dik. Sportvonatkozásban az Edzett Ifjúságért mozgalom terén is akad még tennivaló, ki kell alakítani a járási módszertani képzéshez egy szobát. A zászló igazi része­sei, a legaktívabb úttörők ta­valy, és az idén már elhagy­ták a csapatot, és a mostani gyermekszervezeti vezetőség jelenleg még nem elég önte­vékeny, ötletgazdag stb. Ráadásul az idei év újabb komoly feladatot jelent az is­kolának, és az úttörőcsapat­nak. A KMP és a KIMSZ megalapításának, továbbá a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 60. évfordulója tiszte­letére a szocialista brigádok­kal és a KISZ-tagokkal közö­sen egy méltó emlékművet terveznek az udvarra, amely előtt majd a csapatgyűlése- ket, az ünnepélyes iskolai összejöveteleket tartják. D. Szabó Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom