Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

1978. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Videoton Számítástechnikai Gyárában sorozatban készülnek a korszerű kijelző berende­zések az úgynevezett „display,,-k. A számítógépeket egyre szélesebb körben alkalmazza az ipar, a kereskedelem, az adatfeldolgozás és az információ stb. területén. Itthon is, ha­tárainkon túl is - egyre többet vásárolnak a székesfehérvári nagyüzem e termékéből Előadó a Szovjetunióból A cselekvési egységért Hétfőn kétnapos előadói körútra a megyébe érkezett A. M. Vorobjev, az SZKP Központi Bizottsága agitá- ciós-propaganda osztályának munkatársa. Itt tartózkodá­sának első napján a megyei pártbizottságon Majoros Ká­roly, a megyei pártbizottság titkára fogadta, és tájékoz­tatta a megye politikai, gaz­dasági és társadalmi életéről. A. M. Vorobjev hétfőn Kar­cagon, a városi ifjúsági klub. ban pártaktivistáknak és pro­A formatalp teljesen kész, sarokkal, talpmintázattal, megfelelő nagyságban bár­mikor cipőaljhoz munkálha­tó alkatrész. A műtalpak vi­lágában egyre keresettebb, pontosan az előbbiek miatt. Még pontosabban azért, mert teljesen kész, nem kell le­mezekből szabni, sarokkal összeilleszteni, ragasztani, mintázni. A cipőgyárak meg­kedvelték, egyre nagyobb a kereslet népes családja iránt. Népes a család, mert bár műhelyében jártam. nem tudnám megmondani, hány formában, mintában, szín­ben, (ha úgy tetszik; fazon­ban) készül. A formatalp a cipőgyártásban termelékeny­séget fokozó, hatékonyságot növelő fontos kellék, a leg­kedvesebbel takarékoskodik felhasználója: az élő mun­kával. Dupla vagy semmi Érthető, hogy cipőgyára­ink egyre többet kémek be­lőle. A formatalpak — a hazai gyárak igénye és az export­őrök rendelése szerint — szinte kizárólagosan a Tisza Cipőgyárban készülnek ha­zánkban. A megnövekedett igény sok gondot okoz a martfűi gyárban. Dehát azt kell gyártani, amit rendelnek, amit megvesznek. Oláh György a formataln műhely üzemvezetője: — Áprilistól lassan emel­kedett, majd júliusig a dup­lájára nőtt a műhely termé­kei iránti igény. Közben pe­dig birkóztunk a létszámhi­ánnyal. Ahhoz, hogy minden nagy értékű gépünk folya­matos műszakban menjen, termeljen, mintegy négyszáz ember kellene. De nincs ennyi. Oláh György 1954 óta ve­zető a formatalp műhelyben. Lapozza feljegyzéseit. El­könyvelt azóta minden esz­tendőt: — Csak 1960 és 1977 kö­zött 500 százalékos a terme­lési felfutás. A talpaink har­minc százalékát az anyagyár használja, hetvenet a többi pagandistáknak, tegnap dél­előtt pedig Szolnokon, az MSZMP MB oktatási igaz­gatóságán a hallgatóknak tartott előadást a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom hatása a nemzetközi helyzet változásaira címmel. A Szovjetunióból érkezett előadó Karcagon a Győrffy István Nagykun Múzeumot tekintette meg, Szolnokon pedig városnéző körútja so­rán ellátogatott a Tiszámén- ti Vegyiművekbe. cipőgyár és az export visz el. — Nehéz, erős férfiaknak való munka a formatalp gyártása. — Ezért nem csodálkoz­tunk sokáig, ha néhány új dolgozónk, miután megis­merte az itteni követelmé­nyeket és körülményeket, vette a kalapját... Bár ez nem jellemző, különösen nem a fiatalokra. Többségük meg­szereti a munkát, s nagyon becsületesen dolgozik. Ha a munkaszeretet megvan, már mind.en jó. Igaz, a kereset is, itt nálunk a négy és fél, öt­ezer forint nem ritka. Dehát ebben ott van a műszakpót­lék is. A nagy DESMA mellett állunk. Apró, szemcsés, nyers anyag olvad, lágyul, állösz- sze a lecsapó formákban. Na­gyon gyors járású, nagy tel­jesítményű a gép. Áz üzem­vezető a világos, hemyótal- pakra mutat. — Ez most divat, nagyon kapós. Mert aki azt hiszi, hogy a cipők csak a felsőrészükben követik a divat szeszélyeit, ámulna ebben a műhelyben. Új erők érkeztek Helyesebben: éppen a hé­ten búcsúznak. A gyár, lát­ván a formatalp műhely küszködését, kapun belül ön­kéntes és átmeneti átcsopor­tosítást hajtott végre. Két hónapra a formatalp műhely megsegítését célzó intézke­dései révén jelenleg 31 „ven­dégmunkás” dolgozik az üzemben. Szeptember, októ- ben, két hónap volt a vál­lalásuk. Többségük becsület­tel helyt állt, megérdemli a jutalmat. A „vendégmunkások” a gyár többi műhelyéből ér­keztek. Volt közöttük né­hány irodai ember is, pon­tosabban négy. Most újabb váltás következik? —• Egyelőre csak tárgyalá­sok kezdődtek — mondja Czapár Nándor munkaügyi osztályvezető. A TESZÖV- vel, a termelőszövetkezetek megyei szövetségével tárgya­lunk. A télre kértük, né­hány környékbeli termelő­Mindent egy helyen Jásziványban befejező­dött a felvásárlási telep és a mellette üzemelő gázcsere- telep bővítése, amely így több mint háromszorosára, 30 palackosról 100 palackosra nőtt. A Jászapáti és Vidéke Áfész 260 ezer forintot köl­tött a bővítésre. Üj raktár- helyiséget kapott a felvásár­lótelep, ahol ezentúl egy he­lyen veszik át és tárolják a kistermelők áruját, a zöld­ségféléket, a tojást és a ba­romfit. szövetkezet adjon nekünk kisegítőket. Mi természete­sen garanciát adunk, hogy nem „csábítunk és csaloga­tunk” senkit. A TESZÖV vá­lasza szerint négy gazdaság, az öcsödi, a kunszentmárto­ni, a csépai és a kengyeli szövetkezet érdeklődik a fel­tételek iránt. Könnyű lenne azt mon­dani, folytatni kell a gyá­ron belüli átszervezést. Az az igazság, hogy nincsenek sokkal jobb helyzetben a ci­pőgyártó műhelyek sem. Szabó Borbála művezető sza­vait idézem: — Fáj a fejem, ha mű­szakváltáskor megállók a futószalag mellett, összeszo­rít az idegesség: hogyan pó­tolom az éppen ma hiány­zókat, hiszen a tervteljesí­tésért felelős vagyok. És persze, hogy nem csak a mennyiségért. Ha „összevál­lalunk” több részmunkát, a minőség kerülhet veszélybe. Bérmunka, profiltisztítás A munkaügyi osztályon valóságos haditervről tájé­koztatnak. A napi kétszáz- kétszázötvenes létszámhiá­nyon segít a jászalsószent- györgyi tsz-szel kialakult kooperáció, az ott dolgozó kétműszakos műhely. Csi­nálnak a gyárnak felsőrészt Sátoraljaújhelyen is. Ezért adják át a tornacipők ké­szítését Vietnamnak. Tizen­négy technikus és szakmun­kás most is Martfűn vendé­geskedik —■ tanul. Indiától felsőrészt fogadnak. Aki ezek után azt mondja, könnyű dolog a könnyűipar­ban, a cipőgyártásban okos­nak lenni, aligha sejti, meny­nyi viszontagsággal jár a nagyvállalat irányítása. Ha hozzávesszük, hogy a nehe­zen elkészített termékek el­adása se mindig gyerekjá­ték, könnyen kimondhatnók: szorít a cipő. A formatalp szerencsére keresett, korszerű termék. Karrierje — mégha viszon­tagságos is — megéri a gon­dolkodást, az újítást! — sj — Ü7 UC7UP vezetősze­llő ml repének ér­vényesítése párttagságunk eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységén ala­pul. Éppen ezért dicséretes .vállalkozásnak tartjuk, hogy számos nagyüzemi, intézmé­nyi pártbizottság — páratlan széles körben gyűjtött ta­pasztalatok alapján — ismé­telten napirendre tűzte és napirendre tűzi a párttagság eszmei-politikai nevelésének, cselekvési egységének konk­rét kérdéseit. A párttagsági könyvek cseréjét megelőző beszélge­tések, majd az MSZMP KB 1976. október 26-i ülése a pártoktatás és a propaganda- munka időszerű kérdéseiről, s a KB határozatát követő eszmecserék egész sora is­mételten felpezsdítette a pártéletet. Örömmel tölt el minden kommunistát, hogy pártunk tovább gyarapította azt a politikai tőkét, amelyet immár két évtizede, és nem utolsósorban a XI. kong­resszus határozatának végre­hajtása során megszerzett. Növekedett az érdeklődés párttagságunkban a marxiz­mus—leninizmus iránt, egy­úttal nőtt az ellenállás a szo­cializmustól idegen nézetek­kel szemben. De a növekvő érdeklődés és aktivitás na­gyobb felkészültséget kíván. Ezért mindenekelőtt azt vizs­gálják, hogy párttagságunk és alapszervezeteink be tud- ják-e illeszteni közvetlen környezetük problémáit, cél­jait o' társadalom fejlődésé­nek fő folyamatába, céljaiba. Az ilyen vizsgálódásoknál természetesen a legnagyobb csábítás az, hogy valamiféle elméletieskedő anyag szüles­sék. Ez elkerülendő, igye­kezni kell konkrét kérdése­ket megfogalmazni. Termé­szetesen konkrétnak ítélt kérdéseknek konkrét elméle­ti, ideológiai hátterük van. Több alapszervezetben kife­jezetten azt vizsgálják: mi­lyen a kommunisták jártas­sága és áttekintőképessége a helyi ügyekben, az ország és a világ dolgaiban. Ez persze összefügg egy másik kérdés­sel. Történetesen azzal, hogy az egyes párttagok tudják-e úgy érzékelni és megérteni szűkebb közösségük dolgait és törekvéseit, hogy közben nem maradnak meg a köz­napi gondolkodás szintjén, hanem önmagukat is. társai­kat is a napi cselekedeteken és a partikuláris érdekeken túlmutató további célokra is ösztönzik. A látszat politikai kérdé­sekben is nem egyszer meg­téveszti a fel nem készült embereket. Népi demokrá­ciánk történetének például volt olyan szakasza, amikor túl sokat beszéltek de annál kevesebbet tettek a párt esz­mei, politikai, cselekvési egy­sége érdekében. Ma viszony­lag kevesebb szó esik erről, de meggyőződéssel állíthat­juk, hogy gazdasági, társa­dalmi, ideológiai életünk minden területén — a viták ellenére, sőt a viták ered­ményeként is — végső fo­kon erősödik a kommunis­ták cselekvési egysége. A napirendre tűzött kér­désnek mégis van aktualitá­sa, mégpedig azért, mert a politikai tisztánlátás, a cse­lekvési egység nem minde­nütt és nem minden kérdés­ben jelentkezik egyenlő mér­tékben. Számunkra az a fon­tos, hogy a lényeges politikai, gazdasági, ideológiai kérdé­sekben párttagságunk egysé­ges nézeteket valljon és hir­dessen. Ezt az egységet azon­ban a gyakorlati munka so­rán minden új kérdésben újból és újból meg kell te­remteni. A mérce mindenekelőtt az lehet: hogyan áll helyt a párttagság az MSZMP poli­tikájának végrehajtásában. Igyekezni kell helyesen ál­talánosítani a tapasztalato­kat, elkerülni azokat a buk­tatókat, hogy egy-egy szél­sőséges véleményt egész ré­tegek véleményeként kezel­jünk. És minthogy a párt eszmei-politikai helyzete so­hasem független a párttag­ság létszámától, összetételé­től, e tekintetben szüntele­nül számvetést kell készíteni. Mérce az is, hogy a párt taglétszáma és összetétele megfelelően alakult, össz­hangban van a párt politikai befolyásának növekedésével. Pártunk munkásjellege a tagság összetételében is ér­vényesül. Pártszervezeteink­ben együtt él, dolgozik, ösz- szeforrva harcol a forradal­márok három nemzedéke: a veterán harcosoké, a közép- korúaké és az ifjabbaké. ör­vendetesen javult a vezető tisztségeket betöltő kommu­nisták marxista—leninista műveltsége, szaktudása. Az eszmei-politikai neve­lés helyzetének megközelítése elképzelhetetlen anélkül, hogy számot ne vetnénk az­zal : párttagságunk csaknem kétharmada 1956 óta lépett a pártba. Szinte valameny- nyien a kiváló dolgozók kö­zül, a társadalmi és tömeg- szervezeti aktivisták köréből kerültek sorainkba. Figye­lemre méltó, hogy párttagsá­gunk kezdeményező a mun­kában, aktív a közélet külön­böző fórumain. Nagy szám­ban vesznek részt a kom­munisták a szocialista brigá­dokban, szervezői és támo­gatói a munkaverseny-moz- galomnak; állásfoglalásaik­kal segítik a munkahelyi de­mokrácia fejlődését, érvé­nyesülését. Sokan végeznek példamutató társadalmi munkát a tanácsokban, a munkásőrségben, a társadal­mi szervezetekben. Azok a gazdasági, politikai és társadalmi erőfeszítések, amelyeknek az utóbbi évek­ben tanúi voltunk, ékesen dicsérik a kommunisták és minden tisztességesen dolgo­zó ember szorgalmát, mun­káját, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a párttagság tisztábban lássa a párt poli­tikai irányvonalát, ezen be­lül is gazdaságpolitikáját. Véleményünk szerint az em­berek eszmei-politikai szín­vonalát, érettségét, meggyő­ződését nem annyira azon mérhetjük le. mit mondanak — bár az is fontos — hanem főként azon, hogy mit tesz­nek, hogy milyen tényleges szerepet játszanak a gyakor­latban a politikai, gazdasági, ideológiai feladatok megol­dásában. Ha a kommunista példa- mutatásról, vezetői tisztséget viselők és egyszerű párttagok példamutatásáról — szólunk, akkor általában olyan embe­rekről beszélünk, akiknek ma nem a munkaidő, hanem in­kább a munkabírás szab kor­látokat. Olyan emberekről, akik ugyan nem vonják és vonhatják ki magukat az anyagi és erkölcsi ösztönzés hatása alól, de akik önként és tudatosan igyekeznek szol­gálni a társadalmi érdekeket. Személyüktől elválaszthatat­lan minden változás, amely végbement ebben az ország­ban. ót Awf beszélünk a OLC11 kommunis­ta példamutatásról, mintha itt dicsérgetésre lenne szük­ség. Nem akarunk glóriát fonni senki feje köré. annál kevésbé, mert nem vagyunk szentek és nem vagyunk aszkéták sem. De — különö­sen azok, akik a legifjabbak közül valók — tartozunk az­zal, hogy elismerjük: a párt­tagságunk többsége az el­múlt két évtized alatt min­den nagy társadalmi akció­ban maximális terhet viselt. Jóllehet szocialista fejlődé­sünknek ezt a korszakát ál­talában a kiegyensúlyozott­ság jellemzi, nem volt men­tes bonyodalmaktól, feszült­ségektől, nehéz helyzetektől sem. Pártszervezetünkben sokszor és még sokáig fog­juk emlegetni például a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének időszakát, mert az valóban történelmi fordulat volt az ország életében. A fordulatot a parasztság haj­totta végre, benne érlelődött meg az elhatározás. Mégis mindez elképzelhetetlen lett volna odaadó, szervezni tu­dó és elvhű kommunisták ez­reinek állhatatos, meggyőző munkája, politikai segítsége nélkül. (Folytatjuk) Kőszegi Frigyes Kisméretű, praktikus betonkeverő gépet vásárolt épitőbrigádja számára a tiszaroffi közös községi tanács. A berendezés belsőégésű motorral működik, így elkerülték az elektromos csatlakozás kényelmetlenségeit1, helyhez kötöttségeit. A célszerű masina iránt más, kisebb cégek is érdeklődnek K. I. A formatalp karrierje VISZONTAGSÁGOK MARTFŰN

Next

/
Oldalképek
Tartalom