Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. november 25. Hazaindult Moszkvából a magyar párt- és kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügymi­niszter. A küldöttség búcsúztatásá­ra Moszkva Kijevi pályaud­varán megjelent Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az SZKP KB Pártellenőrzési Bizottsá­gának elnöke, Konsztantyin Csernyenko, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Pjotr Gye- micsev, a Politikai Bizottság póttagja, a Szovjetunió kul­turális minisztere, Leonyid Szmimov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, Ivan Pavlovszkij közlekedésügyi miniszter, az SZKP KB tagja, Oleg Rah- manyin, a KB póttagja, a Központi Bizottság osztály- vezetőjének első helyettese és Gennagyij Kiszelj ov, az SZKP KB osztályvezető­helyettese. Jelen volt dr. Szűrös Má­tyás, hazánk moszkvai nagy­Izrael nem ad több engedményt Izrael nem hajlandó több engedményt tenni Egyiptom­nak — erősítette meg Begin izraeli miniszterelnök pénte­ken Dajan külügyminiszter korábbi kijelentéseit. Begin hat amerikai szenátor előtt nyilatkozott, akik csütörökön érkeztek Izraelbe. Az amerikai kormányt minden jel szerint váratlanul érte, hogy a kairói sajtó köz­zétette az Izraellel kötendő különbéke szerződésterveze­tét. Csütörtökön munkaszü­neti nap volt az Egyesült Ál­lamokban, s a külügyminisz­térium sajtóosztályán az MTI tudósítójának érdeklődésére még pénteken délelőtt is csupán annyit közöltek, hogy a kérdést tanulmányozzák, állásfoglalás csak később várható. Az elhúzódó washingtoni tárgyalásokon lényegében már megegyeztek a különbé­kében és kevés kétség fér hozzá, hogy az Al-Ahram ál­tal közölt szöveg megfelel a valóságnak. A szerződést négy függelék egészítené ki. Ezek felett folyik még vita a felek között. A függelékek intézkednének arról, hogy milyen gyakorlati lépéseket tegyenek Ciszjordániában és a Gaza-övezetben. Kínát „zavarja” a független Vietnam politikája A kínai hatóságokat zavar­ja Vietnam független poli­tikája, mert Hanoi békés, baráti kapcsolatai egyfelől Délkelet-Ázsia stabilitását erősítik, másfelől akadályoz­zák a térséggel kapcsolatos pekingi tervek valóra váltá­sát. A kínai hatóságok ezért akarják elszigetelni Vietna­mot az ASEAN, a délkelet­ázsiai országok szövetségé­nek tagállamaitól — állapí­totta meg pénteki terjedel­mes kommentárjában a Qan Dói Nhar Dan, a vietnami néphadsereg központi lapja. Vietnamnak a Szovjet­unióval kötött barátsági és együttműködési szerződését Peking katonai szövetségnek igyekszik feltüntetni. Délkelet-Ázsia békéjével összefüggő kérdéseket ele­mezve a vietnami lap felhív­ja a figyelmet: mindenek­előtt Peking és nem más, aki a térség békéjét alá akarja aknázni a Vietnam ellen há­borút folytató kambodzsai rezsim támogatásával — Vi­etnam népének nincs más kí­vánsága, mint békében épí­teni országát. követe és a nagykövetség több vezető munkatársa. A Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar küldöttség tegnap délelőtt látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövetségén és talál­kozott a magyar kolónia kép­viselőivel. A küldöttséget dr. Szűrös Mátyás nagykövet kö­szöntötte. Kádár János, az MSzuvIP KB első titkára, a delegáció vezetője tolmácsolta a kül­döttség üdvözletét a Szov­jetunióban dolgozó magya­roknak és baráti beszélgetést folytatott a találkozó részt­vevőivel. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányai megvitatták a Közel-Keleten kialakult A Varsói Szerződés tag­államai célul tűzték ki an­nak elérését, hogy a béke váljék a nemzetközi kapcso­latok egyedüli normájává, a népek életének természetes és megszokott formájává. E politika újabb ékes bizonyí­tékául szolgáltak a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének 1978. november 22—23-i moszkvai ülésén elért ered­mények — állapítja meg a TASZSZ kommentárja. A legmagasabb szinten tar­tott ülés résztvevői a kér­dések széles körében foly­tattak véleménycserét, tudo­mányosan elemezték a világ fejlődési folyamatát az 1976. évi, Bukarestben tartott Po­litikai Tanácskozó Testület ülése óta eltelt időszakban. Ezt az időszakot a népek, valamennyi haladó és béke­szerető erő elhatározottságá­nak fokozódása jellemzi, hogy vessenek véget az im­perializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ag­resszív és elnyomó politiká­jának, mind szélesebben bon­takozzék ki a békéért, a fe­szültség enyhüléséért, a fegy­verkezési hajsza beszünteté­séért, a szabadságért és a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenség és szu­verenitás kölcsönös tisztelet­ben tartásán alapuló békés, egyenjogú nemzetközi együtt­működésért és a belügyekbe való be nem avatkozásért vívott harc. Ebben a küzde­lemben jelentős, pozitív ered­mények születtek. A moszkvai ülés résztvevői a jelenlegi nemzetközi hely­zet bonyolult volta ellenére sem voltak pesszimisták, el­lenkezőleg, derűlátóan álla­pították meg: lehetőség van arra, hogy a nemzetközi po­litikai légkör tovább javul­jon. BUDAPEST A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége kor­mányai közötti, az állampol­gárok kölcsönös vízummen­tes utazásáról szóló új egyez­ményt írt alá pénteken dr. Gresznárik Pál, a Külügy­minisztérium konzuli főosz­tályának vezetője és Vlagyi­mir Ivanovics Juhin nagykö­vet, a Szovjetunió külügymi­nisztériuma konzuli főosztá­lyának vezetője a Külügymi­nisztérium Dísz téri vendég­házában. Az aláírásnál jelen volt Szarka Károly külügy­miniszter-helyettes, valamint más minisztériumok, főható­ságok vezető munkatársai és F. P. Bogdanov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. MOSZKVA Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken a Kremlben fogadta Kono Jo- hei japán képviselőt, az új helyzetet és határozottan el­ítélték az Egyesült Államok égisze alatt fogant egyiptomi —izraeli különutas egyezsé­gek politikáját, amely újabb veszélyes bonyodalmakhoz vezet a térségben. Kifejez­ték meggyőződésüket, hogy az ilyen különutas arabelle­nes alkudozás ellentétben áll a térség összes népeinek, köztük az izraeli népnek a javát szolgáló átfogó politikai rendezés érdekeivel, ellenté­tes a nemzetközi biztonság követelményeivel és az ENSZ határozataival. A testvéri országok kom­munista és munkáspártjai­nak vezetői és kormányfői kijelentették, hogy támogat­ják az arab országok állam- és kormányfőinek bagdadi értekezletén született határo­zatokat. Ügy vélik, hogy ezek a határozatok fontos és hasznos szerepet játszanak majd a közel-keleti probléma hatékony és igazságos rende­zéséért, a közel-keleti és az általános békéért vívott harc­ban. A moszkvai ülésen — s eb­ben is megnyilvánult a ta­nácskozás konstruktív jelle­ge — a Varsói Szerződés tag­államai egyeztették állás­pontjukat a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a le­szerelés érdekében teendő hatékony lépésekért és az anyhülés megerősítéséért ví­vott küzdelem fokozásáért. A résztvevők valamennyi ál­lamot és népet arra szólítot­tak fel, hogy ne kíméljék erőfeszítéseiket a tartós bé­ke megőrzéséért és biztosítá­sáért folytatott harcban. A haladó sajtónak az a vé­leménye, hogy az ülésen el­fogadott nyilatkozat nagy horderejű, világpolitikai je­lentőségű dokumentum, amely megerősíti a világ né­peit abban, hogy méltán íté­lik meg pozitívan a szocia­lista közösség politikáját. A dokumentum vitathatatlanul jelentős hozzájárulás a bé­kéért, biztonságért és a fe­szültség enyhüléséért vívott küzdelem ügyéhez — álla­pítja meg befejezésül a TASZSZ kommentárja. liberális klub pártjának el­nökét, aki az interparlamen­táris unió szovjet csoportjá­nak vendégeként tartózkodik Moszkvában. A felek tárgy­szerű és baráti légkörű meg­beszélésükön kölcsönösen ki­jelentették, hogy mindenkép­pen erősíteni kell a jószom­szédi viszonyt és a kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dést a Szovjetunió és Japán között, mert ez mindkét nép alapvető érdekeit szolgálja. Államcsíny Bolíviában A bolíviai hadsereg tegnap államcsínyt hajtott végre és az első jelentések szerint megdöntötte Juan Pereda el­nököt és kormányát. A ha­talomátvételt a hadsereg fő- parancsnoka, David Padilla Arancibia tábornok jelentette be hivatalos közleményben. A főparancsnok közlemé­nye szerint haladéktalanul általános választásokat ír­nak ki, és az ország új al­kotmányos elnökét 1979 augusztusában fogják beik­tatni. Négy hónapon belül ez már a második katonai ál­lamcsíny a latin-amerikai országban. Mint ismeretes, Juan Pere­da a nyáron Hugo Banzer tábornokot félreállítva ke­rült az elnöki székbe. La Pazban nyugalom ural­kodik. Attól eltekintve, hogy fegyveresek őrzik a bolíviai főváros kulcsfontosságú pont­jait, semmi jel sem utal a hajnalban lezajlott katonai államcsínyre. David Padilla Arancibina tábornok délelőtt letette a hivatali esküt és átvette az elnöki tisztet. Újraértékelik Liu Sao-csit? Megfigyelők számos jelből arra következtetnek, hogy a kínai pártvezetés megkezd­te Sao-csi volt államelnök „csendes rehabilitálását”. Pe- kingben nagybetűs faliújság jelent meg, amelynek írója pozitívan nyilatkozik Liu Sao-csiról és rámutat: itt az ideje, hogy felülvizsgálják az egykori pártvezető és állam­elnök ügyét. A kínai közpon­ti sajtóban legújabban meg­jelent cikkben nem szerepel többé Liu Sao-csi neve után az „áruló, kém és sztrájktö­rő” megbélyegző jelző. Mint emlékezetes, korábban a kí­nai pártvezetés a „kulturális forradalom” legnagyobb sike­rének tüntette fel „a Liu Sao-csi vezette burzsoá fő­hadiszállás” felszámolását és a volt államelnök eltávolítá­sát a hatalomból. Az elmúlt években számos hír terjedt el Liu Sao-csi haláláról. A közelmúltban azonban hiva­talosan megerősítették, hogy az egykori államelnök él és egészséges. WASHINGTON Űjabb megdöbbentő té­nyekről számolnak be a hír- ügynökségek a jonestowni mészárlással és a „népek temploma” elnevezésű szek­ta tevékenységével kapcso­latban. Mark Lane ügyvéd, aki a meggyilkolt Ryan kép­viselő kíséretében a helyszí­nen járt, egy nyilatkozatá­ban arról beszélt, hogy Jones­town csak első lépcsője egy „őrült terv” végrehajtásának, és azt továbbiak követhetik. Legfrissebb adatok szerint a szektának — pontosabban Jim Jones „tiszteletesnek” tízmillió dolláros vagyona volt. A San Francisco-i Chro­nicle című lap csütörtöki cik­kében közölte: lehetséges, hogy a szektavezető még- sincs a halottak között, ha­nem a közösség „elitjével” együtt megszökött az őserdei településről. TASZSZ kommentár II Varsái Szerződés tagállamai moszkvai tanácskozásáról Franciaországba érkezett James Callaghan, Nagy-Britannia miniszterelnöke. Vendéglátója Giscard d'Estaing fogadta­Az SZKP üdvözlete A KMP alapításának 60. évfordulóján A KMP alapításának 60. évfordulója alkalmából a Szov­jetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a követ­kező üdvözletét küldte a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához: v Kedves Elvtársaik! A nevezetes jubileum — a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója — alkalmából a szovjet kommunisták és az egész szovjet nép nevében meleg, testvéri üdvözletünket és legjobb kívánságainkat tolmácsoljuk a magyar munkásosztály élcsapatának — a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak — és a népi Magyarország valamennyi dolgozójának. A magyar kommunisták pártjának megalakulása nem csupán abban a küzdelemben volt fontos esemény, amelyet Magyarország dolgozó népe vívott a szabadságért és a jobb jövőért, hanem egyben nevezetes határkövet is jelentett az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom történel­mében. A fiatal kommunista párt — tevékenységét Marx és Lenin forradalmi eszméire alapozva és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalataira támaszkodva — rövid idő alatt képes volt maga köré tömöríteni a munkásosztályt, a magyar néji széles rétegeit, harcba vitte őket a régi rend­szer ellen, a jobboldali szociáldemokraták megalkuvó politi­kája és opportunizmusa ellen azért, hogy a hatalom a dol­gozók kezébe kerüljön. A kommunisták vezette magyar dol­gozók 1919 márciusában megteremtették a proletárdiktatúrát, kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, amely több mint négy hónapon keresztül hősiesen szembeszállt az imperialista intervenciósok túlerejének nyomásával. A Horthy-fasizmus éveiben a Kommunisták Magyaror­szági Pártja az illegalitás nehéz körülményei között továbbra is önfeláldozóan szolgálta a népét, hősiesen harcolt a reakció ellen, s határozottan ellenezte, hogy Magyarország a hitleri Németország oldalán részt vegyen a hódító háborúban. A magyar nép a kommunisták pártjának irányításával elért történelmi győzelemnek tekintheti, hogy az országnak a fasizmus alóli felszabadulás után alapvető népi demokra­tikus átalakításokat hajtott végre és sikerre vitte a szocialista forradalmat. A magyar kommunisták voltak azok, akik hazá­jukat a valódi függetlenség, a virágzás és a boldogulás útjára vezették. Napjainkban a magyar nép — korszerű iparra, szövetkezeti mezőgazdaságra, élenjáró tudományra és kul­túrára támaszkodva — magabiztosan valósítja meg a fejlett szocializmus építésének az MSZMP XI. kongresszusán elfo­gadott programját. E sikerek legfontosabb záloga, hogy az MSZMP a mar­xizmus—leninizmus tanításainak elkötelezettje, a szocialista építés általános törvényeit az ország konkrét viszonyainak megfelelően alkotóan alkalmazza, szoros kapcsolatban áll a tömegekkel, s a szocializmus és a kommunizmus nagy cél­kitűzéseinek eléréséért folyó harcban egyesíteni tudja a dol­gozók valamennyi rétegét. A Magyar Szocialista Munkáspárt megérdemelt tekin­télyt vívott ki a világ kommunistáinak szemében. Változat­lanul hűen az internacionalista hagyományokhoz, következe­tesen síkraszáll a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységének megszilárdítása, valamint amellett, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján tovább erősítse a szocialista közösség országainak egységét, síkraszáll a békéért és a társadalmi fejlődésért. A testvéri barátság szálai, amelyek mindenkor egyesí­tették a szovjet és a magyar kommunistákat, ma is szoro­san összefűzik országaink népeit. A szovjet kommunisták és a szovjet emberek úgy fogadják a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának dicső 60. évfordulóját, mint közös nagy ünnepet, és a kommunista eszményekért vívott harcban további sikereket kívánnak magyar barátaiknak. Éljen a magyarországi fejlett szocializmus építésének szervezője és irányítója, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen az örök és megbonthatatlan szovjet—magyar ba­rátság! Éljen a kommunizmus és a béke! Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Módosította és kiegé­szítette a szerzői jogról szó­ló 1969. évi III. törvényt, fi­gyelemmel a szerzői jogi törvény hatályba lépése óta szerzett egy évtizedes tapasz­talatokra, és a módosított Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseire. A törvény- erejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács az ipari minták oltalmáról. Az átfogó, korszerű szabályo­zás — amely összhangban van az iparjogvédelem más törvényszintű szabályaival és a nemzetközi együttműködés­ből fakadó kötelezettségeink­kel — 1979. március 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott a takarékszövetkezetekről. A szövetkezeti formában mű­ködő pénzintézetek működé­sének előmozdítása érdeké­ben a jogszabály — a szö­vetkezetekről szóló törvény keretei között — megállapít­ja a takarékszövetkezetek alakulására, szervezetére, működésére, továbbá a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról és az átme­neti rendelkezések megálla­pításáról — a fogyasztási szö­vetkezetek országos taná­csával egyetértésben — a pénzügyminiszter gondosko­dik. Az Elnöki Tanács döntése értelmében a győri tanító­képző főiskola felveszi a ki­váló pedagógus, Apáczai Csere János nevét, és a jö­vőben Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel. végül egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Emléktáblát avattak A 100 Százalék című fo­lyóirat szerkesztőségének és kiadóhivatalának egykori otthonát jelző emléktáblát avattak tegnap Budapesten az Ö utca 4. számú ház fa­lán. Erki Edit irodalomtörté­nész idézte fel ünnepi beszé­dében a folyóirat megalaku­lásának körülményeit, s mél­tatta a folyóirat jelentőségét. Az ünnepi beszédet köve­tően a résztvevők megkoszo­rúzták az emléktáblát. Az ünnepség — amelyen részt vett Tamás Aladár, a folyóirat egyik alapítója és szerkesztője is — az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get.

Next

/
Oldalképek
Tartalom