Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

1978. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG flLLÁSFOGLflLflSfl az MSZMP Központi Bizottsága 1972. június 14-i oktatáspolitikai határozata végrehajtásának több tapasztalatairól és a további feladatokról I. A tapasztalatok egyértel­műen azt bizonyítják, hogy a megyei pártbizottságnak a Központi Bizottság 1972. jú­nius 14-i határozata végre­hajtására elfogadott 1972. november 3-i intézkedési ter­ve helyes volt, a megvalósí­tás alapvetően jó irányban halad; a közoktatás megyei fejlődése egybeesik az or­szágos tendenciákkal, össz­hangban van a lehetősé­geinkkel, társadalmi, gazda­sági előrehaladásunkkal. A határozat végrehajtása a megyében segítette az okta­tás és nevelés társadalmi, gazdasági szerepének helye­sebb megítélését, növelte a művelődés társadalmi presz- tizsét, fokozta a tanulási kedvet. Eredményeink alapvető forrásai a következők: — A XI. kongresszus ha­tározata, a párt programnyi­latkozata és állásfoglalásai alapján különösen megerősö­dött a köztudatban, hogy az oktatásügy fejlesztése nem öncél, hanem a fejlett szo­cialista társadalom politikai követelménye, melynek tel­jesítésével az emberek bol­dogulását szolgáljuk. Az ok­tatásügy ezért mindannyiunk ügye, a jövő érdeke. E fel­ismerés nyomán kibontako­zott és sokoldalúvá vált az iskolák, az üzemek, a társa­dalmi és tömegszervezetek együttműködése, amely a közoktatás feltételeinek ja­vításában és a nevelőmun­ka segítésében egyaránt számottevő erőnek bizonyult. — Tervszerűbb és öszehan- goltabb lett a párt- és álla­mi szervek, intézményveze­tők, pártalapszervezetek irá­nyító munkája, érdemibbé vált a pártellenőrzés. — Eddigi eredményeink el­érésében döntő tényező volt, hogy a pedagógus közössé­gek, a nevelők nagy többsé­ge hozzáértéssel, hivatástu­dattal, szocialista elkötele­zettséggel végezte minden­napi munkáját. A jelentős előrehaladás mellett a végrehajtásban egyenetlenségek is tapasztal­hatók. Az egyes iskolák kö­zötti színvonalkülönbségek lassan csökkennek és az erő­feszítések ellenére a szak­munkásképzésben mérsékel­tebb a fejlődés. II. Az oktató-nevelő munka színvonala a határozat kö­vetelményeinek megfelelően fejlődött. Hatékonyabbá vált a világnézeti nevelés. Össze­hangoltabb a materialista természetfelfogás kialakítása, amely egymásra épített fo­lyamatban valósul meg az óvodától a középiskoláig. A szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmus­ra nevelésben, a lehetőségek tudatosabb kiaknázásának eredménye, hogy a cselekvő hazafiság a diák-ifjúság tet­teiben is mindinkább kifeje­zésre jut. Fiataljaink döntő többségétől idegenek a szo­cializmusellenes áramlatok. Nagyobb az oktatás-nevelés összhangja 1 A hatékonyabb mun- ■ kára nevelést bizo­nyítja, hogy a végzett szak­munkástanulók és középis­kolások döntő hányada meg­találja helyét a társadalmi munkamegosztásban, s hogy a diákság a nyári építőtábo­rozásban és a mezőgazdasági üzemek segítésében egyaránt példásan vesz részt. Szemlé­letbeli fogyatékosság, hogy egyesek a munkára nevelést elválasztják a személyiség- fejlesztés feladataitól, ese­tenként leszűkítik a fizikai munkára. O A testi nevelés jól szolgálja a személyi­ség sokoldalú fejlődését, a bátorság, az akaraterő edzé­sét, az állóképesség fokozá­sát. Az általános iskolák al­só tagozatainak egy részében — a feltételek hiányában — ma még nem tudják törés­mentesen folytatni a mozgás- kultúra fejlesztését. Közép­iskoláinkban a tömegsport­élet kiszélesítése okoz gon­dot. O Jó irányban fejlődött az ifjúsági szerveze­tek munkája. Az úttörőcsa­patok és KlSZ-alapszerveze- tek mindinkább a nevelő­munka részesei, akcióikkal jól segítik a nevelési célok valóra váltását. A . Az oktatás színvona- la a tartalmi korsze­rűsítésnek megfelelően, de nem ellentmondásmentesen fejlődött. Az új tantervi kö­vetelményeket pedagógusaink időben megismerték, illetve folyamatosan elsajátítják. Többen az új tantervek ki­alakítását célzó kísérletek­ben is részt vettek. Isko­láinkban mindinkább meg­honosodnak az oktatás inten­zívebb, korszerűbb módsze­rei, eredményesebb az ok­tatás és nevelés egybekap­csolása. Az egyenlőbb művelődési feltételek megteremtése ér­dekében kialakultak és el­terjedtek a fizikai dolgozók gyermekeivel és a hátrá­nyos helyzetű tanulókkal va­ló foglalkozás direkt és indi­rekt formái. Általánossá vált az iskolaelőkészítők megszer­vezése. A kisgyermekek 85,8 százaléka óvodából, 9,5 szá­zaléka iskolaelőkészítő után lép az első osztályba. A középiskolák megfele­lően élnek a lehetőséggel, hogy a fizikai dolgozók gyer­mekeinek tanulását indokolt esetben ösztöndíjjal is segít­sék. Szervezettebb és tartal­masabb a különböző tovább­tanulásra- előkészítő tanfo­lyamok munkája. Mindezek eredményeként a középisko­lákba és a felsőoktatási in­tézményekbe felvett fiatalok körében a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya meg­haladja az országos átlagot. Fejlődtek a tankötelezett­ségi törvény végrehajtását tükröző legfontosabb muta­tók. Mlinden évfolyamon csökkent a bukási arány, méginkább az első osztályo­sok tanév-vesztése. A cigány­ság iskoláztatása csak las­san fejlődő. A pályairányítás egyre in­kább a pedagógiai munka egyik fontos elemévé válik. A tudatos környezeti és is­kolai ráhatások eredménye­ként nőtt a fiatalok tovább­tanulási igénye. A társada­lompolitikai és termelési ér­dekeknek megfelelően sike­rült növelni a szakoktatás iránti érdeklődést. JJ A felnőttoktatásban lassú az előrelépés. Az üzemek segítségnyújtása dif­ferenciált. Jó egyedi példák mellett több helyen — kü­lönösen a segéd- és betaní­tott munkások esetében — nem fordítanak kellő figyel­met a dolgozók általános is­kolájába való beiskolázásra. Jobban összekapcsolódik az üzemi és az egyéni érdek a középfokú végzettség meg­szerzésében. fi A több éve tartó kö- vetkezetes munka eredményeként oktatási in­tézményeinkben a személyi feltételek folyamatosan és jelentősen javultak. Az óvo­dákban 1976 óta a képesítés nélküli nevelők aránya 23,7 százalékról 9 százalékra csökkent, amelyben jelentős szerepet játszott a tiszaföld- vári Óvónőképző Szakközép- iskola megszervezése és ered­ményes munkája. Az általános iskolákban is kedvezőbb a helyzet az or- szágos átlagnál. Jelentős eredmény, hogy az 1978/79- es tanévben a képesített ne­velők aránya elérte a 95,9 százalékot. A 'középiskolák­ban a tanerőlétszám, a szak- képzettség szerinti összetétel a szükséglettel összhangban van. ^ Javultak a pedagó­* ■ gusok élet- és mun­kakörülményei, erkölcsi el­ismerésükben is jelentős vál­tozások történtek. A közpon­ti bérrendezés és az elmúlt évek következetes bérgazdál­kodása révén a megyék kö­zül — a bérjellegű kifizeté­seket alapul véve — az ötö­dik helyre kerültünk. A pedagógusok jelentős há­nyada vesz részt továbbkép­zésben, amely jelenleg első­sorban az új tanterv tanítá­sára való felkészülést iga­zolja. Javuló feltételek között O A közoktatás anyagi- működési feltételei 1972 óta néhány területen je­lentősen, egészében véve mérsékelten javultak. A ne­gyedik ötéves terv során és az ötödik ötéves tervből ed­dig eltelt években épített 5 ezer 830 óvodai hely ellenére sem tudtunk lépést tartani a növekvő igényekkel, az óvodás korosztály emelkedő létszámával. Főként a váro­si óvodákban nagy a zsú­foltság Az általános iskolai háló­zat jelentősen koncentráló­dott, a megvalósított beru­házásokkal a tantermi ellá­tottság jobbá vált. A negye­dik ötéves tervben 86 tante­rem épült, a jelenlegi terv­időszakra 176-ot tűztünk cé­lul. Többnyire szervezési in­tézkedések hatására csökkent a váltva használt tantermek aránya. Számottevően javul­tak a testi nevelés feltételei: amíg 1972-ben az általános iskolák 23 százalékában volt tornaterem, jelenleg 42 szá­zalékában van. Ezen túlme­nően 46 tornaszoba áll ren­delkezésre, 26 iskola pedig művelődési. házban tarthatja a testnevelési órákat. Lényegesen emelkedett a napközis tanulók aránya, de a településenkénti és korosz­tályonkénti differenciálódás igen nagy. Hasonlóképpen nagy a zsúfoltság, mely a tartalmi munka rovására megy. Középfokú oktatásunkban a három iskolatípus közötti arányok jobban igazodnak az országos tendenciákhoz, a megye gazdasági szerkezeté­hez, iparosodásához, a nép- gazdasági igényekhez. 1972 után négy önálló szakmun­kásképző intézet, két kihe­lyezett iskola, két szakkö­zépiskolával közös szakmun­kásképző, négy szakközépis­kola és négy diákotthon épí­tésével, illetve bővítésével a szakképzés feltételei meg­újultak. A szakmunkástanu­lók gyakorlati oktatása ösz- szességében jól megoldott. Gondot okoz az új szakmun­kásképzési célú szakközép- iskolákban folyó gyakorlati oktatás üzemi hátterének biz­tosítása. Q A tárgyi feltételek dinamikusabb fej­lesztését a beruházási mun­ka néhány ellentmondása ne­hezíti. Eleve hátrányos, hogy az oktatásügyi fejlesztések döntően az ötödik ötéves terv második felében szerepelnek. Az elmúlt években az előké­szítés vontatottsága miatt módosultak a határidők, ugyanakkor évente jelentős pénzeszközök maradtak meg. Túlságosan hosszan tartó egy-egy oktatási beruházás átfutási ideje, ami növeli az egyébként is magas költsé­geket. IO Az irányító párt- és állami szervek meg­felelő gyakorisággal foglal­koznak az oktatáspolitika kérdéseivel. Döntő szerepük volt abban, hogy a társada­lom figyelme, érdeklődése felélénkült, s a közvéle­ményben is erősödött az is­kolai munka rangja, tekinté­lye. A pedagógus pártalapszer­vezetek az oktatáspolitikai határozat intézményi végre­hajtásának legfontosabb té­nyezői. Eredményesen oldják meg az ifjúsági szervezetek pártirányítását és segítését. M A tanácsi szervek * * ■ irányító tevékenysé­ge a szakmunkásképző intéz­mények átvételével széle­sebb lett, valamennyi okta­tási intézményre kiterjed, a munka főbb területeit átfogó­ja. A helyi tanácsok — érez­ve nagyobb önállóságukat és felelősségüket — komoly erő­feszítéseket tettek az okta­tás személyi, tárgyi feltéte­leinek javítására és többnyi­re a társadalmi erőket is eredményesen mozgósították. Pozitívak a káderhelyzet javítására való törekvések. Az igazgatók döntő többsége megfelelően oldja meg a rá­háruló feladatokat. Nehezítő körülmény, hogy a gazdálko­dási teendők aránytalanul nagy energiát vonnak el tő­lük és kevesebb idejük ma­rad a pedagógiai munka irá­nyítására. Erősödött és szélesedett az iskolai élet demokratizmusa. Bővült a nevelőtestületek, a tanulóifjúság, a szülői mun­kaközösségek jogköre. 90 Sokszínű kapcsolat kezd kialakulni a közoktatási és közművelődé­si intézmények között. Gya­rapodnak a könyvtárban, múzeumban, kiállításon tar­tott tanórák, ez azonban még nem általános. A társadalom figyelmét, az oktatásügyért, az ifjúság ne­veléséért érzett felelősségét tükrözi, hogy egyre tartalma­sabb az együttműködés a munkahelyi kollektívákkal, szocialista brigádokkal, szü­lői munkaközösségekkel. Tar­talmában, minőségében gaz­dagodik az „egy üzem — egy iskola” mozgalom. Céltuda­tosabbá és tervszerűbbé vált a Pedagógus Szakszervezet és a Hazafias Népfront oktatás- politikai törekvéseinek segí­tő tevékenysége. III. Elérkeztünk az oktatáspo­litikai határozat végrehajtá­sának második szakaszához. Az új tantervek 1977-től a szakmunkásképzésben, 1978- tól az általános iskolákban és a szakmunkásképzési célú szakközépiskolákban, 1979- től a gimnáziumokban és a középfokú képzési célú szak- középiskolákban kerültek, il­letve kerülnek bevezetésre. Megindultak a szakmunkás- képzési célú szakközépisko­lák. A gimnáziumokban be­vezetésre kerül az egyéni ké­pességek kibontakoztatására alkalmasabb fakultatív okta­tás. Az új tantervek beveze­tésével valamennyi iskolatí­pus valamennyi tantárgyá­ban hangsúlyozottabban ér­vényesülnek a szocialista ne­velés követelményei, nagyobb teret kaptak a társadalmi és állampolgári ismeretek, erő­teljesebbé válik az iskolai oktatás felkészítő szerepe a szocializmus építésére, a szo­cialista életmódra. A megyei pártbizottság 1972. november 3-i intézke­dési terve az új tanterv be­vezetését követően is alapot ad a közoktatás megyei fej­lesztéséhez, továbbra is ér­vényben marad. A társadal­mi, gazdasági változások, a határozat következetesebb végrehajtása szükségessé te­szi, hogy néhány új követel­ményt állítsunk előtérbe és a célkitűzéseinket, módsze­reinket a megváltozott körül­ményekhez igazítsuk. A továbbhaladás főbb fel­adatai a következők: 4 Szervezettebbé kell ■■ tenni az együttműkö­dést és munkamegosztást az iskola, az ifjúsági szerveze­tek, a szülői ház és az üze­mek között az ifjúság neve­lésében, a nevelő iskola meg­valósításában. A nevelőmun­ka minden színterén legyen célkitűzés a szocialista gon­dolkodásmód, a marxista— leninista világnézet kialakí­tása, a politikai elkötelezett­ség, a tudásszint növelése, az egyéni képességek teljesebb kibontakoztatása. Tervszerűbben kell foglal­kozni a materialista társada­lomszemlélet kialakításával, tudatosítva az ifjúságban, hogy a társadalmi haladás, az anyagi jólét növekedésé­nek legfontosabb előfeltétele a becsületesen, kitartással végzett munka. A munkára nevelést a sokoldalú szemé­lyiségformálás, az eredmé­nyes munkához szükséges tulajdonságok kialakítása és erősítése jellemezze. A nevelő hatások összehan­golásában továbbra is az is­kola vállalja a kulcsszerepet. O Biztosítani kell, hogy a megyei pártbizott­ság cselekvési programjában megjelölt oktatásügyi beru­házások az adott helyen és a meghatározott időben va­lósuljanak meg A hatodik ötéves tervben az oktatási feltételek diffe­renciált fejlesztésére lesz szükség, ezért az általános is­kolai tantermek számát az egyes települések fejlődésé­nek megfelelően, illetve a várható gyermeklétszám ala­kulásával összhangban szük­séges növelni. Az általános iskolai kollé­giumok befogadóképessége kielégíti az igényeket. A terv­ciklus második felében a kö­zépfokú intézmények — el­sősorban a szakmunkáskép­zők — és a középiskolai kol­légiumi ellátás fejlesztése in­dokolt. A társadalmi erőket elsősor­ban a gyermekintézmények fejlesztésére kell mozgósíta­ni, a tervciklus célkitűzései­nek teljesítése érdekében. A legoptimálisabbban kell felhasználni a fejlesztési forrásokat, nagyobb figyelmet fordítva az ésszerű takaré­kosság követelményére, az egves beruházások gyors ki­vitelezésére. Szükség esetén az átmeneti megoldások le­hetőségét is meg kell találni. O A személyi feltételek javításában megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani a szakmunkáskép­zésre, a pedagógiai végzett­séggel rendelkező nevelők és szakoktatók arányának javí­tására. A pedagógusok szakmai, politikai továbbképzésében tudatosan kell foglalkozni ideológiai kérdésekkel, az is­kolák nyitottságából adódó feladatokkal. Tantestületeinkben gyara­podjanak, tartalmukban gaz­dagodjanak az ideológiai, po­litikai eszmecserék. A veze­tőképzésben és a -tovább­képzésben nagyobb arány­ban kell szerepeltetni vezeté­si ismeretekkel kapcsalotos témákat. Céltudatosabban kell irá­nyítani a szakfelügyelői há­lózatot, javítva az informá­ciócserét. Több konkrét se­gítséget kell adni a községi tanácsoknak szakmai kérdé­sekben. A városi tanácsokat fel kell készíteni a középis­kolák működtetéséből adódó megnövekedett feladatokra. Az iskola és a társadalom kapcsolatai 4 Az intézményvezetők ■ nagyob figyelmet fordítsanak az iskolák belső munkaszervezésének javítá­sára, a tanórák fokozott vé­delmére. Jobban kell kon­centrálni a politikai, peda­gógiai kérdésekre, a tantes­tületi közösségek fejlesztésé­re, a cselekvési egység fo­lyamatos biztosítására. Ösz­tönözzék a pedagógusokat az új tantervek nevelési lehető­ségeinek tudatosabb kiakná­zására. A tankötelezettségi törvény hatékonyabb végrehajtása érdekében kiemelten kell tö­rődni a cigánysággal, to­vábbra is nagy gondot for­dítva az óvodáztatásukra. Az óvodákban elért eredmények­re alapozva növelni kell kö­rükben az iskolai munka ha­tásfokát. C Arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádok továbbfejlesszék az oktatásügy érdekében, főként a nevelőmunka segítésében tevékenységüket. Elsősorban ezekre a kapcsolatokra épít­ve kell erősíteni a szocialis­ta munka, a munkásember tiszteletét, a kollektivizmust, a szocialista tulajdon védel­mét és megbecsülését. Általánossá kell tenni azt a szemléletet, hogy az okta­tás és termelés, a dolgozók szakismerete, kulturális színvonala és a termelékeny­ség emelése egyre szorosab­ban összefügg. Ezért az üze­meknek az eddigieknél na­gyobb szerepet kell vállalni­uk a dolgozók továbbtanulá­sának, elsősorban az általá­nos iskola elvégzésének ösz­tönzésében. A termelő vállalatok min­denkori lehetőségeikkel össz­hangban továbbra is segítsék az oktatás tárgyi feltételei­nek javítását. Indokolt, hogy gyarapítsák az üzemi mű­ködtetésű vagy közös fenn­tartású óvodák, szakmunkás- képző intézmények számát. 6 A társadalmi és tö- ■ megszervezeteknek fontos feladata, hogy a neve­lőmunka, az oktatásügy fej­lesztése, az általános művelt­ség emelése méginkább köz­üggyé váljon. A szakmai szakszervezetek fokozottab­ban támogassák az „egy üzem — egy iskola” mozgal­mat. A Pedagógus Szakszer­vezet hatékonyabban segítse az iskolai élet demokratiz­musának kiteljesedését, a cse­lekvési egység megteremté­sét, a jó munkahelyi légkör kialakítását és fenntartását. A Hazafias Népfront a szülői munkaközösségekkel együttműködve segítse elő, hogy a család jobban érez­ze a felelősségét a nevelő­munka végeredményéért, méginkább vegyen részt a fiatalok munkára nevelésé­ben, szabad idejük hasznos eltöltésének megszervezésé­ben. A KISZ- és úttörőszerve­zeteknek nagyobb szerepet kell vállalniuk a tanulás se­gítésében, a közösségi voná­sok erősítésében. Bátrabban szelektáljanak az ajánlott programokban, kerüljék a kampányszerűséget. ^ A pártszervek és * ■ pártszervezetek a to­vábbikakban is rendszeresen kísérjék figyelemmel, segít­sék és ellenőrizzék az okta­táspolitikai határozat végre­hajtását. A pedagógus pártalapszer­vezetek fordítsanak nagyobb gondot az ifjúsági szerveze­tek pártirányítására, a ká­dermunka pártellenőrzésére, a véleményezési jogkör kö­vetkezetesebb érvényesítésé­re. Jobban aknázzák ki a magas szintű szervezettséget a nevelőtestületek erkölcsi- politikai arculatának formá­lásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom