Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-25 / 278. szám
1978. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG flLLÁSFOGLflLflSfl az MSZMP Központi Bizottsága 1972. június 14-i oktatáspolitikai határozata végrehajtásának több tapasztalatairól és a további feladatokról I. A tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a megyei pártbizottságnak a Központi Bizottság 1972. június 14-i határozata végrehajtására elfogadott 1972. november 3-i intézkedési terve helyes volt, a megvalósítás alapvetően jó irányban halad; a közoktatás megyei fejlődése egybeesik az országos tendenciákkal, összhangban van a lehetőségeinkkel, társadalmi, gazdasági előrehaladásunkkal. A határozat végrehajtása a megyében segítette az oktatás és nevelés társadalmi, gazdasági szerepének helyesebb megítélését, növelte a művelődés társadalmi presz- tizsét, fokozta a tanulási kedvet. Eredményeink alapvető forrásai a következők: — A XI. kongresszus határozata, a párt programnyilatkozata és állásfoglalásai alapján különösen megerősödött a köztudatban, hogy az oktatásügy fejlesztése nem öncél, hanem a fejlett szocialista társadalom politikai követelménye, melynek teljesítésével az emberek boldogulását szolgáljuk. Az oktatásügy ezért mindannyiunk ügye, a jövő érdeke. E felismerés nyomán kibontakozott és sokoldalúvá vált az iskolák, az üzemek, a társadalmi és tömegszervezetek együttműködése, amely a közoktatás feltételeinek javításában és a nevelőmunka segítésében egyaránt számottevő erőnek bizonyult. — Tervszerűbb és öszehan- goltabb lett a párt- és állami szervek, intézményvezetők, pártalapszervezetek irányító munkája, érdemibbé vált a pártellenőrzés. — Eddigi eredményeink elérésében döntő tényező volt, hogy a pedagógus közösségek, a nevelők nagy többsége hozzáértéssel, hivatástudattal, szocialista elkötelezettséggel végezte mindennapi munkáját. A jelentős előrehaladás mellett a végrehajtásban egyenetlenségek is tapasztalhatók. Az egyes iskolák közötti színvonalkülönbségek lassan csökkennek és az erőfeszítések ellenére a szakmunkásképzésben mérsékeltebb a fejlődés. II. Az oktató-nevelő munka színvonala a határozat követelményeinek megfelelően fejlődött. Hatékonyabbá vált a világnézeti nevelés. Összehangoltabb a materialista természetfelfogás kialakítása, amely egymásra épített folyamatban valósul meg az óvodától a középiskoláig. A szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelésben, a lehetőségek tudatosabb kiaknázásának eredménye, hogy a cselekvő hazafiság a diák-ifjúság tetteiben is mindinkább kifejezésre jut. Fiataljaink döntő többségétől idegenek a szocializmusellenes áramlatok. Nagyobb az oktatás-nevelés összhangja 1 A hatékonyabb mun- ■ kára nevelést bizonyítja, hogy a végzett szakmunkástanulók és középiskolások döntő hányada megtalálja helyét a társadalmi munkamegosztásban, s hogy a diákság a nyári építőtáborozásban és a mezőgazdasági üzemek segítésében egyaránt példásan vesz részt. Szemléletbeli fogyatékosság, hogy egyesek a munkára nevelést elválasztják a személyiség- fejlesztés feladataitól, esetenként leszűkítik a fizikai munkára. O A testi nevelés jól szolgálja a személyiség sokoldalú fejlődését, a bátorság, az akaraterő edzését, az állóképesség fokozását. Az általános iskolák alsó tagozatainak egy részében — a feltételek hiányában — ma még nem tudják törésmentesen folytatni a mozgás- kultúra fejlesztését. Középiskoláinkban a tömegsportélet kiszélesítése okoz gondot. O Jó irányban fejlődött az ifjúsági szervezetek munkája. Az úttörőcsapatok és KlSZ-alapszerveze- tek mindinkább a nevelőmunka részesei, akcióikkal jól segítik a nevelési célok valóra váltását. A . Az oktatás színvona- la a tartalmi korszerűsítésnek megfelelően, de nem ellentmondásmentesen fejlődött. Az új tantervi követelményeket pedagógusaink időben megismerték, illetve folyamatosan elsajátítják. Többen az új tantervek kialakítását célzó kísérletekben is részt vettek. Iskoláinkban mindinkább meghonosodnak az oktatás intenzívebb, korszerűbb módszerei, eredményesebb az oktatás és nevelés egybekapcsolása. Az egyenlőbb művelődési feltételek megteremtése érdekében kialakultak és elterjedtek a fizikai dolgozók gyermekeivel és a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás direkt és indirekt formái. Általánossá vált az iskolaelőkészítők megszervezése. A kisgyermekek 85,8 százaléka óvodából, 9,5 százaléka iskolaelőkészítő után lép az első osztályba. A középiskolák megfelelően élnek a lehetőséggel, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását indokolt esetben ösztöndíjjal is segítsék. Szervezettebb és tartalmasabb a különböző továbbtanulásra- előkészítő tanfolyamok munkája. Mindezek eredményeként a középiskolákba és a felsőoktatási intézményekbe felvett fiatalok körében a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya meghaladja az országos átlagot. Fejlődtek a tankötelezettségi törvény végrehajtását tükröző legfontosabb mutatók. Mlinden évfolyamon csökkent a bukási arány, méginkább az első osztályosok tanév-vesztése. A cigányság iskoláztatása csak lassan fejlődő. A pályairányítás egyre inkább a pedagógiai munka egyik fontos elemévé válik. A tudatos környezeti és iskolai ráhatások eredményeként nőtt a fiatalok továbbtanulási igénye. A társadalompolitikai és termelési érdekeknek megfelelően sikerült növelni a szakoktatás iránti érdeklődést. JJ A felnőttoktatásban lassú az előrelépés. Az üzemek segítségnyújtása differenciált. Jó egyedi példák mellett több helyen — különösen a segéd- és betanított munkások esetében — nem fordítanak kellő figyelmet a dolgozók általános iskolájába való beiskolázásra. Jobban összekapcsolódik az üzemi és az egyéni érdek a középfokú végzettség megszerzésében. fi A több éve tartó kö- vetkezetes munka eredményeként oktatási intézményeinkben a személyi feltételek folyamatosan és jelentősen javultak. Az óvodákban 1976 óta a képesítés nélküli nevelők aránya 23,7 százalékról 9 százalékra csökkent, amelyben jelentős szerepet játszott a tiszaföld- vári Óvónőképző Szakközép- iskola megszervezése és eredményes munkája. Az általános iskolákban is kedvezőbb a helyzet az or- szágos átlagnál. Jelentős eredmény, hogy az 1978/79- es tanévben a képesített nevelők aránya elérte a 95,9 százalékot. A 'középiskolákban a tanerőlétszám, a szak- képzettség szerinti összetétel a szükséglettel összhangban van. ^ Javultak a pedagó* ■ gusok élet- és munkakörülményei, erkölcsi elismerésükben is jelentős változások történtek. A központi bérrendezés és az elmúlt évek következetes bérgazdálkodása révén a megyék közül — a bérjellegű kifizetéseket alapul véve — az ötödik helyre kerültünk. A pedagógusok jelentős hányada vesz részt továbbképzésben, amely jelenleg elsősorban az új tanterv tanítására való felkészülést igazolja. Javuló feltételek között O A közoktatás anyagi- működési feltételei 1972 óta néhány területen jelentősen, egészében véve mérsékelten javultak. A negyedik ötéves terv során és az ötödik ötéves tervből eddig eltelt években épített 5 ezer 830 óvodai hely ellenére sem tudtunk lépést tartani a növekvő igényekkel, az óvodás korosztály emelkedő létszámával. Főként a városi óvodákban nagy a zsúfoltság Az általános iskolai hálózat jelentősen koncentrálódott, a megvalósított beruházásokkal a tantermi ellátottság jobbá vált. A negyedik ötéves tervben 86 tanterem épült, a jelenlegi tervidőszakra 176-ot tűztünk célul. Többnyire szervezési intézkedések hatására csökkent a váltva használt tantermek aránya. Számottevően javultak a testi nevelés feltételei: amíg 1972-ben az általános iskolák 23 százalékában volt tornaterem, jelenleg 42 százalékában van. Ezen túlmenően 46 tornaszoba áll rendelkezésre, 26 iskola pedig művelődési. házban tarthatja a testnevelési órákat. Lényegesen emelkedett a napközis tanulók aránya, de a településenkénti és korosztályonkénti differenciálódás igen nagy. Hasonlóképpen nagy a zsúfoltság, mely a tartalmi munka rovására megy. Középfokú oktatásunkban a három iskolatípus közötti arányok jobban igazodnak az országos tendenciákhoz, a megye gazdasági szerkezetéhez, iparosodásához, a nép- gazdasági igényekhez. 1972 után négy önálló szakmunkásképző intézet, két kihelyezett iskola, két szakközépiskolával közös szakmunkásképző, négy szakközépiskola és négy diákotthon építésével, illetve bővítésével a szakképzés feltételei megújultak. A szakmunkástanulók gyakorlati oktatása ösz- szességében jól megoldott. Gondot okoz az új szakmunkásképzési célú szakközép- iskolákban folyó gyakorlati oktatás üzemi hátterének biztosítása. Q A tárgyi feltételek dinamikusabb fejlesztését a beruházási munka néhány ellentmondása nehezíti. Eleve hátrányos, hogy az oktatásügyi fejlesztések döntően az ötödik ötéves terv második felében szerepelnek. Az elmúlt években az előkészítés vontatottsága miatt módosultak a határidők, ugyanakkor évente jelentős pénzeszközök maradtak meg. Túlságosan hosszan tartó egy-egy oktatási beruházás átfutási ideje, ami növeli az egyébként is magas költségeket. IO Az irányító párt- és állami szervek megfelelő gyakorisággal foglalkoznak az oktatáspolitika kérdéseivel. Döntő szerepük volt abban, hogy a társadalom figyelme, érdeklődése felélénkült, s a közvéleményben is erősödött az iskolai munka rangja, tekintélye. A pedagógus pártalapszervezetek az oktatáspolitikai határozat intézményi végrehajtásának legfontosabb tényezői. Eredményesen oldják meg az ifjúsági szervezetek pártirányítását és segítését. M A tanácsi szervek * * ■ irányító tevékenysége a szakmunkásképző intézmények átvételével szélesebb lett, valamennyi oktatási intézményre kiterjed, a munka főbb területeit átfogója. A helyi tanácsok — érezve nagyobb önállóságukat és felelősségüket — komoly erőfeszítéseket tettek az oktatás személyi, tárgyi feltételeinek javítására és többnyire a társadalmi erőket is eredményesen mozgósították. Pozitívak a káderhelyzet javítására való törekvések. Az igazgatók döntő többsége megfelelően oldja meg a ráháruló feladatokat. Nehezítő körülmény, hogy a gazdálkodási teendők aránytalanul nagy energiát vonnak el tőlük és kevesebb idejük marad a pedagógiai munka irányítására. Erősödött és szélesedett az iskolai élet demokratizmusa. Bővült a nevelőtestületek, a tanulóifjúság, a szülői munkaközösségek jogköre. 90 Sokszínű kapcsolat kezd kialakulni a közoktatási és közművelődési intézmények között. Gyarapodnak a könyvtárban, múzeumban, kiállításon tartott tanórák, ez azonban még nem általános. A társadalom figyelmét, az oktatásügyért, az ifjúság neveléséért érzett felelősségét tükrözi, hogy egyre tartalmasabb az együttműködés a munkahelyi kollektívákkal, szocialista brigádokkal, szülői munkaközösségekkel. Tartalmában, minőségében gazdagodik az „egy üzem — egy iskola” mozgalom. Céltudatosabbá és tervszerűbbé vált a Pedagógus Szakszervezet és a Hazafias Népfront oktatás- politikai törekvéseinek segítő tevékenysége. III. Elérkeztünk az oktatáspolitikai határozat végrehajtásának második szakaszához. Az új tantervek 1977-től a szakmunkásképzésben, 1978- tól az általános iskolákban és a szakmunkásképzési célú szakközépiskolákban, 1979- től a gimnáziumokban és a középfokú képzési célú szak- középiskolákban kerültek, illetve kerülnek bevezetésre. Megindultak a szakmunkás- képzési célú szakközépiskolák. A gimnáziumokban bevezetésre kerül az egyéni képességek kibontakoztatására alkalmasabb fakultatív oktatás. Az új tantervek bevezetésével valamennyi iskolatípus valamennyi tantárgyában hangsúlyozottabban érvényesülnek a szocialista nevelés követelményei, nagyobb teret kaptak a társadalmi és állampolgári ismeretek, erőteljesebbé válik az iskolai oktatás felkészítő szerepe a szocializmus építésére, a szocialista életmódra. A megyei pártbizottság 1972. november 3-i intézkedési terve az új tanterv bevezetését követően is alapot ad a közoktatás megyei fejlesztéséhez, továbbra is érvényben marad. A társadalmi, gazdasági változások, a határozat következetesebb végrehajtása szükségessé teszi, hogy néhány új követelményt állítsunk előtérbe és a célkitűzéseinket, módszereinket a megváltozott körülményekhez igazítsuk. A továbbhaladás főbb feladatai a következők: 4 Szervezettebbé kell ■■ tenni az együttműködést és munkamegosztást az iskola, az ifjúsági szervezetek, a szülői ház és az üzemek között az ifjúság nevelésében, a nevelő iskola megvalósításában. A nevelőmunka minden színterén legyen célkitűzés a szocialista gondolkodásmód, a marxista— leninista világnézet kialakítása, a politikai elkötelezettség, a tudásszint növelése, az egyéni képességek teljesebb kibontakoztatása. Tervszerűbben kell foglalkozni a materialista társadalomszemlélet kialakításával, tudatosítva az ifjúságban, hogy a társadalmi haladás, az anyagi jólét növekedésének legfontosabb előfeltétele a becsületesen, kitartással végzett munka. A munkára nevelést a sokoldalú személyiségformálás, az eredményes munkához szükséges tulajdonságok kialakítása és erősítése jellemezze. A nevelő hatások összehangolásában továbbra is az iskola vállalja a kulcsszerepet. O Biztosítani kell, hogy a megyei pártbizottság cselekvési programjában megjelölt oktatásügyi beruházások az adott helyen és a meghatározott időben valósuljanak meg A hatodik ötéves tervben az oktatási feltételek differenciált fejlesztésére lesz szükség, ezért az általános iskolai tantermek számát az egyes települések fejlődésének megfelelően, illetve a várható gyermeklétszám alakulásával összhangban szükséges növelni. Az általános iskolai kollégiumok befogadóképessége kielégíti az igényeket. A tervciklus második felében a középfokú intézmények — elsősorban a szakmunkásképzők — és a középiskolai kollégiumi ellátás fejlesztése indokolt. A társadalmi erőket elsősorban a gyermekintézmények fejlesztésére kell mozgósítani, a tervciklus célkitűzéseinek teljesítése érdekében. A legoptimálisabbban kell felhasználni a fejlesztési forrásokat, nagyobb figyelmet fordítva az ésszerű takarékosság követelményére, az egves beruházások gyors kivitelezésére. Szükség esetén az átmeneti megoldások lehetőségét is meg kell találni. O A személyi feltételek javításában megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzésre, a pedagógiai végzettséggel rendelkező nevelők és szakoktatók arányának javítására. A pedagógusok szakmai, politikai továbbképzésében tudatosan kell foglalkozni ideológiai kérdésekkel, az iskolák nyitottságából adódó feladatokkal. Tantestületeinkben gyarapodjanak, tartalmukban gazdagodjanak az ideológiai, politikai eszmecserék. A vezetőképzésben és a -továbbképzésben nagyobb arányban kell szerepeltetni vezetési ismeretekkel kapcsalotos témákat. Céltudatosabban kell irányítani a szakfelügyelői hálózatot, javítva az információcserét. Több konkrét segítséget kell adni a községi tanácsoknak szakmai kérdésekben. A városi tanácsokat fel kell készíteni a középiskolák működtetéséből adódó megnövekedett feladatokra. Az iskola és a társadalom kapcsolatai 4 Az intézményvezetők ■ nagyob figyelmet fordítsanak az iskolák belső munkaszervezésének javítására, a tanórák fokozott védelmére. Jobban kell koncentrálni a politikai, pedagógiai kérdésekre, a tantestületi közösségek fejlesztésére, a cselekvési egység folyamatos biztosítására. Ösztönözzék a pedagógusokat az új tantervek nevelési lehetőségeinek tudatosabb kiaknázására. A tankötelezettségi törvény hatékonyabb végrehajtása érdekében kiemelten kell törődni a cigánysággal, továbbra is nagy gondot fordítva az óvodáztatásukra. Az óvodákban elért eredményekre alapozva növelni kell körükben az iskolai munka hatásfokát. C Arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádok továbbfejlesszék az oktatásügy érdekében, főként a nevelőmunka segítésében tevékenységüket. Elsősorban ezekre a kapcsolatokra építve kell erősíteni a szocialista munka, a munkásember tiszteletét, a kollektivizmust, a szocialista tulajdon védelmét és megbecsülését. Általánossá kell tenni azt a szemléletet, hogy az oktatás és termelés, a dolgozók szakismerete, kulturális színvonala és a termelékenység emelése egyre szorosabban összefügg. Ezért az üzemeknek az eddigieknél nagyobb szerepet kell vállalniuk a dolgozók továbbtanulásának, elsősorban az általános iskola elvégzésének ösztönzésében. A termelő vállalatok mindenkori lehetőségeikkel összhangban továbbra is segítsék az oktatás tárgyi feltételeinek javítását. Indokolt, hogy gyarapítsák az üzemi működtetésű vagy közös fenntartású óvodák, szakmunkás- képző intézmények számát. 6 A társadalmi és tö- ■ megszervezeteknek fontos feladata, hogy a nevelőmunka, az oktatásügy fejlesztése, az általános műveltség emelése méginkább közüggyé váljon. A szakmai szakszervezetek fokozottabban támogassák az „egy üzem — egy iskola” mozgalmat. A Pedagógus Szakszervezet hatékonyabban segítse az iskolai élet demokratizmusának kiteljesedését, a cselekvési egység megteremtését, a jó munkahelyi légkör kialakítását és fenntartását. A Hazafias Népfront a szülői munkaközösségekkel együttműködve segítse elő, hogy a család jobban érezze a felelősségét a nevelőmunka végeredményéért, méginkább vegyen részt a fiatalok munkára nevelésében, szabad idejük hasznos eltöltésének megszervezésében. A KISZ- és úttörőszervezeteknek nagyobb szerepet kell vállalniuk a tanulás segítésében, a közösségi vonások erősítésében. Bátrabban szelektáljanak az ajánlott programokban, kerüljék a kampányszerűséget. ^ A pártszervek és * ■ pártszervezetek a továbbikakban is rendszeresen kísérjék figyelemmel, segítsék és ellenőrizzék az oktatáspolitikai határozat végrehajtását. A pedagógus pártalapszervezetek fordítsanak nagyobb gondot az ifjúsági szervezetek pártirányítására, a kádermunka pártellenőrzésére, a véleményezési jogkör következetesebb érvényesítésére. Jobban aknázzák ki a magas szintű szervezettséget a nevelőtestületek erkölcsi- politikai arculatának formálásában.
