Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-21 / 274. szám
1978. november 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepi ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás a 2. oldalról) mának lényege — minden változatában — a nagytőke diktatúrája az elnyomott osztályokkal szemben és a dolgozók kizsákmányolásának biztosítása. A munkásosztály hatalma, a proletárdiktatúra állama mindenütt, ahol létrejött — Magyarországon is — a nép túlnyomó többségének a hatalmát teremti meg. A hatalom gyakorlásába a munkás- osztály bevonja a dolgozó tömegeket, és olyan széles körű demokráciát valósít meg, amelyet a nép korábbi történelme során nem ismert. Lenin már 1919-ben, a polgárháború, a külföldi intervenció elleni harc időszakában és éppen a magyar munkásoknak küldött üzenetében mutatott rá, hogy „nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege, és nem elsősorban az erőszak. A proletárdiktatúra legfőbb lényege a dolgozók vezető osztagának, élcsapatának, egyetlen vezetőjének, a proletáriátusnak a szervezettsége és fegyelmezettsége. A proletáriátus célja, hogy megteremtse a szocializmust, megszüntesse a társadalom osztályokra tagozódását, dolgozóvá tegye a társadalom valamennyi tagját, és az embernek ember által való mindenféle kizsákmányolását megfossza talajától.” A proletárdiktatúra államának működésében az elnyomó funkciók fokozatosan csökkennek, s helyükbe lépnek, növekednek az állam szervező funkciói a szocialista gazdaság és kultúra építésének területén. A Magyar Népköztársaságban, mint általában a szocialista országokban, a fejlődés fő iránya a társadalom, az állam életében a demokratizálás, a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakoztatása. Pártunk tapasztalatai- is igazolják a marxizmus—leniniz- musnak azt az általános érvényű tanítását, hogy a szocialista állam a szocializmus építésének előrehaladásával maga is fejlődik, s ennek során a proletárdiktatúra állama olyan össznépi állammá alakul át, amelyben a munkásosztály továbbra is megőrzi vezető szerepét. Végső célunk elérése, a kommunista társadalom felépítése pedig megteremti az államhatalom elhalásának feltételeit. Ma már három világrészben vannak szocialista országok; a szocializmus világ- rendszerré vált. A szocialista forradalom győzelme az egykori cári Oroszországban, a Szovjetuniónak, a világ első szocialista államának létrejötte, fennállása, példája és tapasztalatai erősen hatnak a társadalmi és nemzeti felszabadulásért harcoló népekre. Mégis látnivaló, hogy az alapvető azonosságok mellett minden egyes mai szocialista országban másképpen, eltérő módon és formában, más-más A mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt két párt, a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülésével, a marxizmus—le- ninizmus eszmei alapjának elfogadásával jött létre. A magyar munkásosztály, népünk nagyra értékeli a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták történelmi művét, a két munkáspárt 1948-ban megvalósított egyesítését. A munkásegység híveinek elévülhetetlen érdeme, hogy az egyesülést követő időszak durva szektás hibái, az elkövetett igazságtalanságok ellenére, megvédték az egyesült pártot a revizionisták, az osztályellenség támadásaival szemben az 1953 nyarától 1957 tavaszáig húzódó politikai krízis legviharosabb eseményeinek közepette is. Ezzel döntően hozzájárultak a munkásosztály hatalmának megteremtéséhez 1948- ban, annak megvédéséhez 1956-ban, és a szocialista fejidőpontban győzött a szocialista forradalom. Az eltérő nemzeti hagyományok és adottságok, az egyes országok különböző belső erőviszonyai következtében, a nemzetközi helyzet időközben megváltozott tényezői miatt ez természetes. A marxista—leninista elmélet alaptétele, hogy a szocialista forradalom győzelméhez sokféle út vezet, és minél több nép választja a szocializmus útját, annál változatosabbak lesznek annak formái. Lenin már 1916-ban kifejtette: „Minden nemzet eljut a szocializmushoz, ez elkerülhetetlen, de nem teljesen egyformán fognak eljutni, mindegyik sajátos vonást kölcsönöz majd a demokrácia ilyen vagy olyan formájának, a proletárdiktatúra ilyen vagy olyan válfajának, a társadalmi élet különféle területein végrehajtott szocialista átalakítások ilyen vagy olyan ütemének. Nincs semmi, ami elméletileg nyomorúságosabb és gyakorlatilag nevetségesebb volna, mintha valaki a jövőt ebben a tekintetben a történelmi materializmus nevében egyhangú szürke színnel akarná felvázolni.” Leninnek az élet realitásain alapuló zseniális felismerését a magyarországi osztályharcok tapasztalatai, forradalmunk győzelmének és szocialista fejlődésünknek sajátosságai is megerősítik, s a győztes szocialista forradalmak példáján minden esetben igazolódott. A szocializmus építésének egyik sajátossága, hogy a szocialista országok egy részében egy párt, másokban több párt működik. Tapasztalataink szerint a szocializmus rendszerében az egy- vagy többpártrendszer nem elvi, hanem az adott országok hagyományai, társadalmi viszonyai alapján eldöntendő gyakorlati, politikai kérdés.i Elvileg lehetséges, a gyakorlatban pedig valószínű, hogy a jövőben, amikor még több nép fog a szocialista fejlődés útjára lépni, növekedni fog az olyan szocialista országok száma, ahol a történelmi tradíciók vagy más okok miatt több párt fog működni. A mi utunk más volt. Magyarországon — rövid időszakoktól eltekintve — a polgári szabadságjogok gyakorlatilag hiányoztak, az osztályösz- szeütközések viszont rendkívül kiélezettek voltak. Ilyen történelmi feltételek közt alakultak ki mai viszonyaink, amelyek lényege a munkás- osztály hatalma, s egyik jellemzője, hogy politikai rendszerünkben egy párt működik. Hazánkban a földesúri és a kapitalista osztályok megszűntek, társadalmunkban csak dolgozó osztályok vannak, s mi már sem tőkés bírálóink kedvéért, sem a szocialista fejlődés lehetséges új útjainak teóriái miatt nem fogunk burzsoá, vagy kispolgári pártokat szervezni nálunk már nem létező osztályok képviseletére. lődés feltételeinek biztosításához mindmostanáig. A mi tapasztalataink ugyanúgy, í mint az osztályharc általános, nemzetközi tapasztalatai arra mutatnak, hogy ahol két vagy több jelentős tömegbefolyással rendelkező munkáspárt van, ott ezek egyesülése nagy mértékben erősítheti a munkásosztály egységét és meghatványozhatja politikai erejét. Ez lehetőség, az viszont elengedhetetlen, hogy a munkásosztály napi érdekeinek sikeres védelme, történelmi céljaink elérése érdekében a tőke elleni harcban az adott ország munkáspártjai megtalálják az együttműködés, az akcióegység alkalmas és hatékony formáit. A társadalmi rendszerek között a demokráciáról, az emberi jogokról folyó vitában a kapitalista rend védelmezői a politikai rendszer kérdéseit előszeretettel állítják be úgy, mintha a szocialista rendszer sajátossága az „egypártrendszer és a diktatúra”, a kapitalista rendszer sajátossága a „többpártrendszer és a demokrácia” volna. Ez elméletileg és a valósággal szembesítve egyaránt gyökeresen hamis és mesterkélt állítás. Mindenki tudja, hogy ma mind a szocialista, mind a fejlődő, mind a kapitalista országok között egyaránt vannak olyanok, amelyekben egy, illetve több politikai párt működik, s ez önmagában nem határozza meg az adott rendszer demokratikus vagy nem demokratikus jellegét. A magyar kommunisták, akik egy negyedszázadon át illegalitásban, a fasiszta rendszer börtöneivel, statáriummal is dacolva harcoltak, egyáltalában nem becsülik le a polgári demokratikus szabadságjogok jelentőségét, de a rendszerek vitájában a lényegről kell beszélni. Politikád rendszerünk képes arra, hogy a dolgozó osztályok és rétegek, sőt az egyes dolgozók érdekeinek az alkotmányban és törvényeinkben meghatározott jogainak érvényesülését a mindennapi gyakorlatban megvédje és biztosítsa. Ennek érdekében pártunk szövetségi politikát folytat, amely megteremtette a dolgozó osztályok, a munkásság és parasztság osztályszövetségét, az értelmiséggel, a kispolgári rétegekkel való összefogást, a párttagok és párton- kívüliek, a materialisták és hívők egységét a Hazafias Népfront mozgalom keretében, a munkásosztály vezetésével, a szocialista társadalom felépítésének céljával. Politikai rendszerünk jó működését biztosítja, hogy hatékonyan, önállóan, társadalmi rendeltetésüknek megfelelően dolgoznak a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, az Országos Nőtanács és a Nőbizottságok, valamint számos más tömegszervezet, tömegmozgalom és érdek- képviseleti szerv. Kedves Elvtársak! Történelmi utunk tapasztalatairól szólva nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy pártunk megalakulásának percétől mindmáig hazafias és internacionalista párt volt, s az lesz a jövőben is. Az osztályöntudatos munkásokat, a kommunistákat, különösképpen a munkásosztály forradalmi pártját nem átallotta hazafiatlansággal A kapitalista országokban, ahol a nagytőke kezében van a tényleges hatalom, ahol kizsákmányolják a dolgozókat és az emberi lét alapfeltételeit biztosító kérdésekben, mint például abban, hogy kapnak-e munkát, semmiféle törvényes beleszólási jogot nem biztosítanak számukra, akárhány politikai párt működjék is, ettől a rendszer még nem lesz demokratikus. Ezzel szemben a szocialista országokban, ahol megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása, ahol a nép a maga sorsának ura lett, ahol az állampolgárok érdekeit maga az állam is védelmezi, ahol a dolgozóknak közvetlen szavuk van az élet alapvető feltételeit biztosító kérdések eldöntésében, legyen bár csak egyetlen párt, a politikai rendszer mégis magasabbren- dű és demokratikusabb. kadékába vitte mindkét háborúban az országot, a nemzetet, s amely kizárólag és mindenkor saját önös osztályérdekeit tartotta szem előtt. Ezzel szemben pártunk, a magyar munkásosztály az imperialista háborúk ellen harcolt, a Magyar Tanácsköztársaság idején forradalmi honvédő háborút vívott, a második világháború éveiben üldözött pártként, más hazafiakkal összefogva harcolt a fasizmus ellen, a független, szabad, demokratikus Magyarországért. A felszabadulást követő időkben, mint kormányzó párt magára vette a nemzet sorsáért a felelősséget. Ma is az a legfőbb célunk, hogy népünk, nemzetünk függetlenségét, szabadságát, békéjét és boldogabb, szocialista jövőjét, a haza felvirágzását szolgáljuk. Mint a munkásosztály marxista-leninista forradalmi élcsapata, pártunk mindig fennen hirdette a proletár internacionalizmus elvét, és hozzá való hűségét tettekkkel bizonyította. Pártunk szolidáris a világ kommunista és munkáspártjaival, a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagországaival, a szocializmust építő minden néppel, a szabadságukért küzdő népekkel, a világ haladó erőivel. Azok az elvtársaink, akik a polgárháború éveiben Oroszországban fegyvert ragadtak a forradalom győzelméért, akik a nemzetközi brigádokban harcoltak a Spanyol Köztársaa burzsoá nacionalizmust, mind a kozmopolitizmust, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elveit követi, ennek szellemében neveli népünket, ifjúságunkat. Nézetünk szerint e két fogalom elválaszthatatlan egymástól. Jelképesen szólva, ezért vagyunk egyaránt hűek nemzetünk piros- fehér-zöld zászlajához és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójához. Népünk békéjét védi, szocialista jövőjét biztosítja, hogy óvjuk, és szüntelenül' erősítjük barátságunkat és szolidaritásunkat a Szovjetunióval, a szocializmus, a haladás országaival és népeivel, a világ kommunista és munkáspártjaival. A szocialista hazafiság és az internacionalizmus eszméjéhez, a népek barátságának ügyéhez való hűség a magyar nép nemzeti érdekeinek leghívebb szolgálata. Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! A történelmi út áttekintése, a harcok néhány fő tapasztalatának sorravétele után szólni kell pártunk jelenlegi helyzetéről, napi munkánk időszerű kérdéseiről is. Pártunk, amely ma kereken 790 ezer tagot számlál, ideológiailag, politikailag és szervezetileg egységes, a tömegekkel szoros a kapcsolata, a munkásosztály- lyal összeforrva dolgozik, politikája a nép támogatását élvezi. A hat évtized hosszú és nehéz küzdelmeire a párttagság, a párt harcát támogató öntudatos munkások, parasztok, értelmiségiek haAz utóbbi két évtizedben fejlődésünk töretlen. Meg- védtük és megszilárdítottuk a munkásosztály hatalmát; véghezvittük a mezőgazdaság szocialista átszervezését; továbbfejlesztettük a szocialista tervgazdálkodást megvalósító gazdaságirányítási rendszerünket; szélesítettük és mélyítettük államunk, társadalmunk egyik fő lényegi vonását, a szocialista demokráciát. A céltudatos munka eredményeként 1977- re — 1950-hez viszonyítva — a nemzeti jövedelem négy és félszeresére, az ipari termelés nyolcszorosára, a mező- gazdasági termelés kétszeresére emelkedett; az egy keresőre jutó reálbér két és félszeresére, a reáljövedelem egy lakosra számítva több mint háromszorosára nőtt. Az 1975 végén befejezett első 15 éves lakásépítési program alapján 1 millió 50 ezer lakás épült; minden harmadik család új lakásba költözött. Társadalmunk fejlődésétártalan áldozatkészsége volt jellemző. A vad, fasiszta osz- tályellenességgel vívott harc útját végig az áldozatok, a mártírok sírjai szegélyezik. Ha a párt mai helyzetére, népünk mai szabad, emberhez méltó életére, országunk fejlődésére gondolunk, akkor azt kell mondanunk, volt értelme a harcnak, az áldozatok nem voltak hiábavalók; eredményeink nagyok. A megfelelő irányvonal és a célok meghatározásában, a harc megszervezésében és irányításában a pártnak meg van a maga felelőssége, mással nem pótolható, döntő szerepe, de ha az eredményekről szólunk, akkor mi a történelemformáló erők, a tömegek, munkásosztályunk, népünk helytállásáról, öntudatos munkájának eredményeiről beszélünk. A harc legnagyobb és minden másnál fontosabb eredménye hazánkban a munkásosztály hatalmának kivívása, a dolgozók államának, a Magyar Népköztársaságnak megteremtése. A munkásosztály hatalmának védelme, országunk törvényes rendjének biztosítása ma is legfontosabb feladatunk. Ezzel védjük elért vívmányainkat, és ez biztosítja jövendő fejlődésünk alapvető feltételeit. A munkás- osztály hatalmának, a népi államnak köszönhető, hogy lerakhattuk hazánkban a szocialista társadalmi rend alapjait, nagy lépésekkel előrehaladhattunk a gazdasági és a kulturális építésben, az életszínvonal emelésében, a magyar nép ma a fejlett szocialista társadalmat építheti és bizakodva nézhet a jövőbe. vei összhangban kiterjedt hazánkban az ideológiai képzés, növekedett világnézetünk, a marxizmus-leninizmus befolyása, erősödött a szocialista közgondolkodás, széles körben tudatosodtak a szocialista erkölcs és életmód normái. Ez megmutatkozik a szocialista munkaverseny, a kommunista szombatok, a szocialista brigádmozgalom fejlődésében és a lakosságnak a helyi feladatok megoldása, a környezet szépítése és védelme érdekében végzett önkéntes és egyre szélesedő társadalmi munkájában. A tudomány, az oktatás, a szakképzés,, a közművelődés, a kultúra fejlődésének és terjedésének eredményeként műveltebb, felvilágosultabb, szélesebb látókörű és érdeklődőbb lett a magyar nép, mint bármikor történelmünk során. A magyar társadalom ma eredményesen dolgozik az 1975-ben megtartott XI. kongresszuson megjelölt feladatok megoldásán. A Központi Bizottság ez év áprilisi ülésén megállapította, hogy a kongresszus irányvonala a gyakorlatban igazolódott, népünk egyetért azzal, és tettekkel támogatja megvalósítását. Jelentős eredmények születtek a szocialista építés jelen szakaszának konkrét tennivalóit törvénybe foglaló V. ötéves népgazdasági terv végrehajtásának eddigi menetében. A Központi Bizottság — kötelessége szerint — rendszeresen napirendre tűzi és megtárgyalja a szocialista építőmunka fontos kérdéseit. Így kerültek megvitatásra a közelmúltban a termelési szerkezet megváltoztatásának tennivalói, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az építő- és építőanyag-, ipar feladatai, majd az új, második, 1990-ig szóló 15 éves lakásépítési terv irányelvei. Pártunk vezető testületének tevékenységét megfelelően kiegészíti a Minisztertanács azonos irányú folyamatos munkája, és segít az országgyűlés, amely legutóbbi ülésén — mint ismeretes — átfogóan megtárgyalta a közoktatás és a köz(F oly tatás a 4. oldalon.) Hz egység megsokszorozza a munkásosztály erejét A Központi Bizottság ülésének résztvevői. Az első sorban balról jobbra; Szentágothai János, Nánási László, Mező Imréné és Marosán György vádolni az a földbirtokos és kapitalista osztály, amely a Habsburgok hű kiszolgálója, majd a hitlerfasiszták első és utolsó csatlósa volt, amely az első világháború és a második világháború alatt egyaránt vágóhídra hajtotta népünk" millióit idegen érdekekért, a végpusztulás száságért, akik úgyszólván minden európai országban csatlakoztak az antifasiszta fegyveres ellenállás osztagaihoz, távol a hazától, mégis a hazáért, népünkért és a népek szabadságáért harcoltak^ Pártunk mindenkor és ma is a leghatározottabban elutasította és elutasítja mind Hűség a proletár internacionalizmushoz n fejlett szocialista társadalom építésének útján
