Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-19 / 273. szám
1978. november 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A DATE kismacsi Vetőmag Üzemében 2600 he klóron tizenhárom fajta vetömagkukorieát termesztettek. A területről 1100-1200 vagon cső vés vetömagkukorieát dolgoznak fel. A beérkező csöves kukoricát szárítják, válogatják, osztályozzák. A végtermék: 650 vagon fémzárolt kukoricavetőmag Vasaló, húszezerért Nem tréfa. Valóban húszezer forintba került, hogy Kovácsné a fali csatlakozóba mélyeszthette hőfokszabályozós vasalója villásdugóját. A húsz darab ezrest azonban a népgazdaságnak kellett kiadnia; beruháznia az energiatermelésben. Eny- nyit követel ugyanis egy-egy új vasaló villamosáram-fel- vételének az előteremtése. Számítások igazolják: egy- egy új háztartási fogyasztó bekapcsolása a villamosener- gia-hálózatba, százezer forint beruházási kiadással jár. Energiatermelő blokkok kellenek hozzá, nagyfeszültségű távvezeték-hálózat, alállomá- sok — „trafók” —, elosztó vezetékek. Sok más mellett. Megelőzi az ipart Másfél évtized alatt hazánkban megháromszorozódott a villamosenergia-ter- melés — 7,6 milliárd kilowattóráról 23,4 milliárdra —, ugyanakkor a lakossági fel- használás az 1962. évinek a 7,3-szeresére növekedett. A két adat összevetése már érzékeltet valamit abból, hogy változó életkörülményeink miféle gazdasági-fejlesztési követelményeket szülnek, s megfordítva, korszerűsödő termelőtevékenységünk miként hat mindennapjainkra. Az arányok szemügyre vétele sokat elmond erről. A teljes villamosenergia-felhasz- nálásból a lakosság 8,1 százalékkal részesedett 1960-ban. A termelés nagyfokú növekedése — s nem kevés az import fokozódása — mellett is 1977-re ez az arány 16,8 százalékra gyarapodott, azaz a kétszeresénél nagyobbra bővült. Néhány pillanatra elidőzve a termelésnél: idén január és augusztus között a villa- mosenergia-ipar termelése 9,6 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly, a hasonló időszakban. Az 1971-től 1977-ig terjedő éveket figyelembe véve, a villamosenergia-ipar termelése minden esztendőben gyorsabban nőtt mint az ipari termelés, s ráadásul — ahogy ezt mondani szokták — töretlen, mindenféle megtorpanástól, átmeneti visszaeséstől mentes volt ez a fejlődés. Csakhogy ennek ára van; ma már az energiatermelési beruházások a teljes fejlesztési kiadásoknak — népgazdasági összesítésben — a negyven százalékát emésztik fel, míg tizenöt esztendeje ennék a felét sem érték el. Indokoltnak látszó kérdés: nem lehetne korlátozni az energia-igények gyors növekedését, elkerülendő a nagy kiadásokat? Tapasztalatok is, tudományos elemzések is azt bizonyítják, hogy a villamos- energia-szükséglet — ésszerű! — bővülésének visszafogása kedvezőtlen hatások sorozatával jár mind a termelői, mind a nem termelői területeken. A megoldás tehát nem ebben az irányban kínálkozik. Éppen ezért a tervezőmunka azzal számol, hogy a lakosság villamos- energia-felhasználása továbbra is a leggyorsabban emelkedik az összes fogyasztási területen belül, s a következő középtávú tervidőszakban eléri a teljes felhasználás negyedét. S ez az adat azért érdemel — azért is — nagy figyelmet, mert tavaly a rendelkezésre álló összes villamos energia 18,7 százalékát már külföldön termelték meg, importból származott. Ha úgy tetszik, akár azt is mondhatjuk, hogy a lakossági felhasználás teljes egészét a behozatal fedezte, amiért természetesen fizetni kell olyan árukkal, amiket a partner igényel népgazdasága számára. Gyorsan növekvő villamos- energia-étvágyunkat korszerűbb életkörülményeinkre vezethetjük vissza, hiszen ezer lakosra számítva tavaly 254 elektromos hűtő- szekrény jutott, míg 1960- ban mindössze 3,8 darab. A mosógépeknél 246, illetve 45,2, a televízióknál 240 és 10,4 a megfelelő adat. Évente 80—100 ezer új háztartási fogyasztót kapcsolnak be az országos kisfeszültségű hálózatba, s emellett a korábban villamosított otthonok is többet követelnek. Ma egy család 4,2-szer annyi áramot használ fel havonta, mint másfél évtizede, napjainkban a havi átlag már meghaladja a 100 kilowattórát. Valamikor a szakemberek e bűvös határt a nyolcvanas évek végére tartották elérhetőnek... Növekvő étvágyunk Mindez úgy ment végbe, hogy közben a villamos energia lakossági átlagára tetemesen csökkent; ma 64,4 százaléka az 1960. évinek. Akkor — az ún. övezeti díjszabás, valamint a fogyasztás több díjtételű elszámolása játszik itt közre — 1,21 forintot fizettünk egy kilowattóra villamos energiáért, tavaly viszont csupán 78 fillért. Az 1960-as ár sem fedezte a költségeket,-még kevésbé teszi ezt a mostani, a különbség ellensúlyozása az államháztartás gondja. Ebből azonban hiba lenne arra következtetni, semmi közünk ezekhez a gondokhoz, a dolgunk annyi, hogy bekapcso- juk a tv-készüléket, bedugjuk a kávéfőző, a villanyvasaló zsinórját. Dolgunk az is, hogy előteremtsük a költségvetés adta ilyen támogatások fedezetét, s az szintén lehetőségünk, jogunk, de egyben kötelességünk is, hogy annyit használjunk a modern kor e nagyszerű energiaforrásából, amennyi szükséges. Annyit igen, ám többet, fölöset ne. Veress Tamás Éjjel-nappal üzemel lói „vizsgázott” a szárítóüzem A jászberényi Kossuth Tsz szemestermény- és takarmányszárító üzemének átadására az idei aratás kezdetén, .vagyis a nyári „nagy műszak” idején került sor. A hat és fél millió forint költséggel épült B—15 típusú szárító már az üzempróbáknál bizonyította létjogosultságát. Az óránkénti 150 mázsa termény szárítására alkalmas berendezéseivel eredményesen teljesítette feladatát, jól vizsgázott az új üzem, a nagy próbatétel mégis a kései érés miatt jócskán elhúzódott kukoricatöréssel kezdődött. A tsz-ben az idén 600 hektár kukoricát kellett betakarítani. A kedvezőtlen időjárás, a nagy késés sürgette a betakarítókat, de hajtotta a szárítóüzem dolgozóit is, hiszen a magas nedvességtartalom miatt a letört kukorica minden szemét szárítani kellett. A szárítóüzem már az első napokban átállt a nyújtott műszakra, és azóta — több mint negyven napja — napi 15 vagon takarmányt tesz tárolásra alkalmassá. Az ott dolgozók helytállásának is köszönhető tehát, hogy a kukoricatörés néhány nap múlva — várhatóan a hét végén — befejeződik és az értékes takarmány megszárítva kerül a tározókba. Új termék a MEZŰGÉP-nél Javában tart az előkészítés és jövőre már sorozatban gyártják a szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál az UTB— 3,5 típusú szálas takarmány felszedő kocsit. A 35 köbméter rakfelületű jármű, — amely a HAMSTER, osztrák gép hazai továbbfejlesztett változata — szervesen kapcsolódik a gyep- és lucernabetakarító gépsorhoz. Jövőre 850 darabot terveznek belőle gyártani, s hogy ez zökkenő- mentesen megvalósulhasson, a próbagyártást már ez év decemberében megkezdik. Az új termék bevezetésével, a korábbiaknál nagyobb hely és anyagigénye miatt új beruházásokra van szükség. Többek között égy új félkész és késztermék raktárra, egy festőműhelyre és egy iparvágányra. A rekonstrukció jövőre készül el, s mintegy 40 millió forintba kerül majd. Ifjúsági parlament az építőipari vállalatoknál Szolnokon a Mártírok útján lévő munkásszállóban tartotta meg tegnap ifjúsági parlamentiét a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. A rendezvényen megjelent Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint Nyit- rai István, a KISZ Szolnok niegyei Bizottságának első titkára. Harmincöt lakás a fiataloknak A köszöntő szavak után dr. Soós István, a vállalat igazgatója néhány gondolattal kiegészítette az írásos beszámolót, amelyet a parlament minden képviselője előzetesen megkapott, s amely az ifjúsági törvény vállalati végrehajtásának tapasztalatairól szólt. Az ÁÉV megyénkben az építőipari tevékenység mintegy 40 százalékát végzi el — dolgozóinak több mint 42 százaléka harminc éven aluli. Az ÁÉV ifjúsága — az elmúlt években bebizonyosodott — megértette szerepének fontosságát, kivette részét a feladatok végrehajtásából. Egyebek között a fiatalok érdeme is, hogy tavaly, s az idén a vállalat termelése meghaladta a két és fél milliárd forintot. Követelmény velük szemben a szakmai, politikai fejlődés — oktatásukról, továbbképzésükről, taníttatásukról — ezt ösztöndíjak sokasága bizonyítja — a vállalat gondoskodik. A vállalat igazgatója elmondta, hogy tavaly harmincöt fiatal kapott, s az idén is ugyanennyi kap lakást az ÁÉV-től. A jövőben újabb „építők háza” készül — a hatvanhárom lakásból valószínűleg jut a harminc éven aluliaknak is. Az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló vállalati intézkedési terv külön fejezetben foglalkozik a munkás- szállókon élő fiatalok helyzetével, hiszen el kell érniük, hogy ideiglenes lakóhelyüket második otthonuknak tekintsék: klubhelyiségekkel, programok, rendezvények szervezésével, könyvtárral és olvasóteremmel . .. Ma már főhivatású népművelő irányításával tizennyolc fiókkönyvtárból kölcsönözhetnek olvasnivalót a dolgozók, s TIT-elő- adások, filmvetítések segítik a szabad idő hasznos eltöltését. Az igazgató szóbeli kiegészítése után hozzászólásában Molnár Ferenc csoportvezető például elmondta, hogy a vállalati sportélet, a tömegsportmozgalom fellendítése véleménye szerint csak egy főfoglalkozású, ' hozzáértő sportvezető irányításával és aktív közreműködésével oldható meg. Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője felszólalásában többek között hangsúlyozta: elismerésre méltó, hogy a vállalatnál a termelés növekedése, a termelékenység emelkedéséből származott. Kiemelte: „Azt várjuk a vállalat fiataljaitól, hogy legyenek kezdeménye- zőek. Segítsék elő a vállalati belső tartalékok feltárását. Ki-ki a maga területén tegye szóvá és lépjen fel a technológiai fegyelem megsértőivel szemben.” Bölcsödé KISZ-védnökséggel Bernáth Lajos, az 1. számú főépítésvezetőség KISZ- alapszervezetének titkára a Budapesten dolgozók szállásának rossz körülményeiről szólt, míg Pintér László építésvezető egyebek között azt szorgalmazta: a vezetők érjék el, hogy a szakmunkás- képzőkben a korszerű technológiáknak megfelelő szakismereteket oktassanak. Földházi Ferenc előadó, a KISZ- védnökséggel épülő Széchenyi lakótelepi bölcsődéről beszélt. Az ifjúsági parlament az igazgató válaszadásával, s az elkövetkezendő két évre szóló intézkedési terv elfogadásával ért véget. * * * Tegnap hívták össze Szolnokon, a vállalat központjában a megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál is az ifjúság parlamentjét. A fiatalok küldöttei meghallgatva Kiss Sándor igazgató beszámolóját, arról győződhettek meg, hogy a vállalatnál a két parlament között is szem előtt tartják az ifjúsági törvényt, hiszen az ÉPSZER évről évre növekvő feladatait a fiatalok közreműködésével oldja meg. Nem is lehetne másképp, ugyanis a vállalat létszámából 41,2 százalék a harminc éven aluli fiatal. Közülük sokan a vállalatnál tanulták a szakmát, mert 1968 óta különböző építőipari szakmákban képeznek náluk szakmunkásokat. Támogatják a továbbtanulókat Az utánpótlás biztosítása —, mert nagy szükség lenne technikusra, építész és gépész szakemberekre — nagy hangsúlyt kapott a beszámolóban. A vállalat sokféle kedvezménnyel segíti a továbbtanuló fiatalokat, akik még többen lennének, ha mint azt az egyik felszólaló elmondta: Szolnokon lenne az építőipari szakközépiskolának kihelyezett osztálya. A fiatalok azt is hallhatták a részükre nyújtott más kedvezményekről, hogy az utóbbi két évben tizenheten kaptak a vállalatnál lakásépítési, illetve lakásvásárlási kölcsönt, közülük tizenegyen a fiatalok korosztályához tartoznak. Elhangzott az is, hogy ez a támogatás a jövőben is meglesz, elsősorban azokat segítik, akik a munkában helytállnak és a közösségért is dolgoznak. A munkafeltételek javítása, a szociális gondoskodás is feladata a vállalat vezetőinek, csakúgy mint megteremteni a kulturális, sport és egyéb szórakozási lehetőségeket. Az eddigi eredmények biztatóak, erre alapozva szeretnék elérni, hogy minél több fiatal töltse okosan és hasznosan szabad idejét. A beszámoló és a két évre szóló intézkedési terv feletti vitában tizennégyen kértek szót. A tanácskozáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra a vállalat igazgatója válaszolt, majd a parlament elfogadta az intézkedési tervet. A balesetmentes munkáért Megyei munkavédelmi vetélkedő Szolnokon Versenyzők és a zsűri a megyei döntőn Tegnap tartották a munka- védelmi vetélkedő megyei döntőjét, 15 csapat részvételével, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság központjában. Szilágyi Gyula, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának titkára megnyitójában megemlítette, hogy ez a harmadik ilyen témájú vetélkedő. A versenyzőknek a zsűri előtt számot kellett adniuk a munkavédelemmel összefüggő szabályokról, valamint ifjúságpolitikai ismereteikről. A rendezvényt járási és városi selejtezők előzték meg, és ez tette lehetővé, hogy csakugyan a legjobbak kerüljenek a döntőbe. A vetélkedő mintegy 4—4,5 ezer 30 éven aluli fiatalt „mozgatott” meg a megyében. A versenyzés feltétele volt, hogy a négyfős csapatok legalább három tagja munkás legyen. Ez természetes is, hiszen főleg ők vannak „balesetközeiben”. Közvetve mindenképpen befolyásolja a három éve folyó vetélkedés a baleseti helyzetet. Ezt bizonyítja, hogy habár Szolnok megyében emelkedett a harminc éven aluli munkások száma, a balesetek mégis két százalékkal csökkentek ebben a korosztályban. A mintegy háromórás versenyt végül is a Tiszamenti Regionális Vízmű és' Vízgazdálkodási Vállalat csapata nyerte, tagjai: Ferencziné Kovács Klóra, Kulcsár József, Nagy István és Németh József. A második helyet a kisújszállási Tejipari Vállalat, míg a harmadikat BVM kunszentmártoni gyára szerezte meg.
