Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. november 19. HÉTFŐ: Moszkvába, november végére összehívták a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületét! - Folytatód­nak a kormányellenes megmozdulások és sztrájkok Iránban KEDD: Mota Pinto kinevezett portugál miniszterelnök tárgyalt az ország legnagyobb politikai pártjainak vezetőivel - Amerikai lapok leleplezték, hogy Herman Cubillos chilei külügyminiszter a CIA ügynöke - Huari Bumedien al­gériai elnök hazautazott a Szovjetunióból SZERDA: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja Valéry Giscard d'Estaing francia köztár­sasági elnök meghívására hivatalos látogatásra Fran­ciaországba utazott - Japánba érkezett hivatalos láto­gatásra Piotr Jaroszewicz lengyel külügyminiszter CSÜTÖRTÖK: Kádár János Párizsban Jacques Chirac polgár- mesterrel, Georges Marchais-val, az FKP főtitkárával és Francois Mitterand-al, a szocialista párt első titká­rával tárgyalt s pohárköszöntőt mondott a Raymond Barre miniszterelnök által tiszteletére rendezett dísz­vacsorán - A kambodzsai ellenállás röplapokon szó­lítja felkelésre az ország egyes körzeteinek lakosságát PÉNTEK: Az Elysée palotában folytatódott Kádár János és Giscard d'Estaing párbeszéde, majd a két küldöttség plenáris tanácskozást tartott. Aláírták a francia-magyar nyilatkozatot, végül Kádár János hazautazott Túl azon, hogy a magyar és a francia sajtó természe­tesen kiemelten foglalkozik Kádár János párizsi látoga­tásával, olasz, nyugatnémet, jugoszláv lapok egész sora elemzi a látogatás jelentősé­gét és azt, hogy a két külön­böző társadalmi rendszerben élő ország politikai vezetői­nek megnyilatkozásaiból nyo­mon követhető, milyen nagy fontosságot tulajdonítanak mindkét ország vezetői az enyhülés továbbfejlesztésé­nek és az európai' együttmű­ködésnek. Nyugati lapok hangsúlyozottan emlékeztet­nek arra, hogy Kádár János a Le Monde kérdéseire adott válaszában milyen részlete­sen beszélt az európai orszá­gok sokoldalú, minden érde­kelt fél számára megfelelő, kölcsönösen előnyös együtt­működésről. Természetes, hogy a Szov­jetunióba látogató amerikai szenátorok (a csoport veze­tője Abraham Ribicoff sze­nátor volt) a szovjet—ame­rikai viszony általános hely­zetéről is folytattak megbe­széléseket, tárgyalópartnere­ikkel, mindenekelőtt Koszigin miniszterelnökkel és Pono- marjovval, a parlament nem­zetiségi tanácsa külügyi bi­zottsága elnökével. Fogadta a küldöttséget Leonyid Brezs- nyev, az SZKP főtitkára, a Legfelső Tanács Elnökségé­nek elnöke is. Amikor a két ország kapcsolatait elemez­ték, természetesen szóba ke­rült az a szerep is, amelyet az amerikai törvényhozás játszhat és játszik a nemzet­közi szerződések, megállapo­dások megkötésével kapcso­latosan. Minden szovjet tár­gyalópartner aláhúzta: a szovjet—amerikai kapcsola­tok csak akkor szolgálják a két nép, s a béke érdekeit, ha a kölcsönös megbecsülé­sen, az egyenjogú partneri kapcsolatokon, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozáson alapulnak. (Érdemes ebből a szempontból emlé­keztetni arra, hogy éppen az amerikai szenátorok Szovjet­unióbeli tartózkodása idején nyilatkozott több nyugati lapnak Georgij Arbatov, az egyik legtekintélyesebb szov­jet Amerika-szakértő. Leszö­gezte, hogy a nyugati közvé­leményt bizonyos politikai körök újra a „szovjet fegy­verkezés” veszélyével fenye­getik — ezzel kísérelnek meg újabb fegyverkezési kiadáso­kat elfogadtatni az amerikai törvényhozásban.) A megbeszéléseken Koszi­gin miniszterelnök azt han­goztatta, hogy a Szovjetunió következetesen arra törek­szik, hogy szilárd és kon­struktív viszonyt teremtsen az Egyesült Államokkal; Po- nomarjov kiemelte, hogy a Szovjetuniónak, miközben megfelelő módon gondosko­dik az ország biztonságáról, nincs szándékában katonai fölényre szert tenni. A meg­beszéléseken egyébként az a vélemény alakult ki, hogy a legutóbbi időszakban pozitív fejlemények is vannak a szovjet—amerikai kapcsola­tokban, a viszony valarrje­lyest kiegyensúlyozottabbá vált. A szovjet tárgyalófelek erőteljesen hangsúlyozták, mennyire fontos, hogy a tör­vényhozó szervek minden erejükkel elősegítsék a SALT—2. megkötését majd ratifikálását. Amióta az iráni sah kato­nai kormányt alakított, és élére azt a Reza Azharit tá­bornokot állította, aki az amerikai vezérkari akadémi­án tanult, számos szempont­ból kiéleződött, egyértelműb­bé vált az iráni helyzet. Az- hari egyik legelső intézkedé­se az volt, hogy letartóztatá­ni iszlám köztársaság meg­alakítását követeli. Ennek az államnak a politikai jellegét ma még lehetetlen meghatá­rozni, ám elképzelései azt mutatják: ez idegenellenes, maradi kormányzat lenne és egyelőre beláthatatlan nem­zetközi orientációjú. A lassan megszűnő olajbányász sztrájk egyelőre csak a kincstár be­vételeinek drasztikus csökke­nését jelentette — az olaj vá­sárló országok (mindenekelőtt az NSZK, Anglia, Japán, Franciaország és az USA) szempontjából nem volt je­lentős. Kambodzsa több tartomá­nyában jelentek meg az el­lenállók nyomtatott felhívá­sai: a röplap aláírója Som- rin, a Kambodzsai Kommu­nista Párt Keleti Területi Bi­zottságának tagja. A 4. had­osztály parancsnoka. A most megjelent röplapoknak, a fel­hívásnak jelentőségét alátá­masztja, hogy ezúttal már nem csak katonák, tisztek, hanem a kambodzsai kom­munisták pártjának tisztség- viselői is megjelentek az el­lenállásban. A röplapon ter­jesztett felhívás a kínai po­litikát szolgáló mai vezető­ket súlyos bűnök sorozatával vádolja meg. Szó esik a városok elnépte­lenedéséről, a lakosság erő­szakos vidékretelepítéséről, a fiatalok hadbakényszerítésé- ről saját népük ellen. „A Phnom Penh-i rezsim a kí­nai vezptők utasítására egy Vietnammal szembeni ag­resszív háborúba hajtotta a kambodzsai népet, noha Vi­etnam népe mindig baráti Piofr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök, aki hivatalos látoga­táson tartózkodik Japánban, koszorút helyezett el a hirosimai áldozatok emlékművénél si parancsot adott ki a Pá­rizsból nemrég hazatért Szandzsabi ellenzéki vezető ellen. Ezzel kívánták „lefé- jezni” az ellenzéket, mint­egy büntetésül azért, mert most már az addig kompro­misszumos megoldás hívének mutatkozó Szandzsabi is a sah eltávolítását követelte, A polgári liberális ellenzék most tehát teljes egészében elfogadta a 15 éves iraki száműzetés után Párizsba költözött Khomeini egyházi vezető álláspontját. Khomei­(Telefotó - KS) érzelmeket táplált Kambod­zsa iránt” — áll például a Somrin által aláirt egyik fel­hívásban. Az ellenállás szé­lesedése az új, politikailag mind élesebb hangú felhívá­sok megjelenése azt mutatja, hogy Kambodzsában gyorsan terjed a rendszerrel szem­benálló erők mozgalma és mind többen ismerik fel a kínai utasításra cselekvő ve­zetők demagógiáját és Viet- nam-ellenes rágalmaik teljes alaptalanságát. Gárdos Miklós LISSZABON Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára pénteken Marinha Grande- ban mondott beszédében pártja aggodalmát juttatta kifejezésre aJ folyamatban lévő kormányátalakítással kapcsolatban. Az új kormány összetételéről és programjá­ról ismeretessé vált részletek alapján a jobboldali irányzat további erősödésével kell számolni. CONAKRY A Guineái Demokrata Párt XI. kongresszusa meghallgat­ta Ahmed Sekou Tourenak, a Guineái Demokrata Párt főtitkárának, a Guineái Köz­társaság elnökének bszámoló- ját. A beszámoló összegzi a függetlenség ideje alatt elért eredményeket, és meghatá­rozza a guineai forradalom előtt álló feladatokat. BEJRUT Az Egyesült Államok kato­nai támaszpontot létesít Észak-Jemenben — jelentet­te be pénteken Bejrútban a sajtó képviselőinek Mudzsa- hed Al-Kahali őrnagy, aki a legutóbbi észak-jemeni bel- harcok után menekült el az országból. JERUZSÁLEM Az izraeli hadügyminiszté­rium betiltott mindenfajta politikai, jellegű gyűlést — kö­zölte pénteken Beliamil Ben- Eliezer, a megszállt Ciszjor- dánia katonai kormányzója Ramallah, Nablusz és Heb­Elutazott a Komszomol küldöttsége Tegnap elutazott Budapest­ről a lenini Komszomol kül­döttsége, amely Borisz Nyi- kolajevics Pasztuhovnak, az SZKP KB tagjának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége tagjának, a Kom­szomol Központi Bizottsága első titkárának vezetésével tett látogatást hazánkban. A delegáció búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és az ifjúsági szövetség több más vezetője. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Mengisztu Moszkvában Mengisztu Hailé Mariam, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzótanácsá­nak elnöke, állam és kor­mányfő, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik Moszkvában, tegnap délelőtt a Vörös téren megkoszorúzta a kommunista párt és a szov­jet állam megteremtője, a szocialista forradalom vezére, V. I. Lenin mauzóleumát. Mengisztu Hailé Mariam koszorút helyezett el az is­meretlen szovjet katona sír­ján is, a Kreml fala tövében. Vietnami tiltakozás Hanoiban tegnap a vietna­mi külügyminisztérium kínai főosztályának képviselője til­takozását fejezte ki Kína ha­noi nagykövetségének képvi­selőjénél a VSZK északi ha­tártérsége ellen elkövetett újabb provokációk és zavar­keltések miatt. A vietnami fél tájékoztatása szerint no­vember 11-e és 14-e között 200 kínai nemzetiségű sze­mély lépte át a Bac Luan folyónál a vietnami—kínai határt, hogy Kínába távoz­zon. November 15-én több, mint 200-an akartak átjutni kínai területre, a vietnami Quang Ninh tartományból. A kínai hatóságok azonban megakadályozták őket a ha­táron való átkelésben. Ami­kor a vietnami fegyveres erők és biztonsági szervek azt ta­nácsolták a hoáknak, hogy térjenek vissza lakóhelyükre, a kínai fél mintegy 60 fel­fegyverzett polgári ruhás rendőrt küldött a térségbe. Ezek behatoltak vietnami te­rületre, megtámadták a vi­etnami védelmi erők tagjait, milicistákat. A kínai támadás következtében többen megse­besültek. A vietnami külügyminisz­térium képviselője a hoák felbujtására irányuló kam­pány azonnali abbahagyását, a VSZK területi szuverenitá­sa megsértését célzó akciók azonnali beszüntetését köve­telte. ron városok polgármesterei­vel, akiket előzőleg magához rendelt. Az izraeli hatóságok ezt az intézkedést egy múlt­heti nabluszi politikai össze­jövetelre hivatkozva hozták, ahol a felszólalók azt köve­telték Izraeltől, hogy adja vissza a megszállt területe­ket a palesztin népnek. PEKING A kínai sajtó, azt követően,^ hogy a pekingi pártbizottság határozatban mondta ki, az 1976 áprilisában lezajlott Tienanmen-téri tömegtünte­tések „teljes mértékben for­radalmi jellegűek” voltak, feltűnően nagy teret szentel azoknak a verseknek és ha­lotti rigmusoknak, amelyeket annakidején a tüntetők ra­gasztottak ki a Mennyei Bé­ke kapujának terén. A kínai lapok egész oldalas összeállí­tásokat közölnek a Tienan- men-tér „költészetéből” és a kegyetlen erőszakkal elnyo­mott tömegtüntetésekről ké­szült fényképfelvételekből. Elhunyt dr. Orbán László 1912-1978 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy november 18-án, szívroham következtében váratlanul elhunyt Orbán László elvtárs, a magyar kommunista mozgalom ki­emelkedő személyisége, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott kulturális mi­niszter, országgyűlési képviselő, a Közművelődési Tanács elnöke. Dr. Orbán László temetése november 23-án (csütörtökön) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a rava­talánál. MSZMP Központi Bizottsága Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Országgyűlés elnöksége Dr. Orbán László 1912. augusztus 2-án Nógrádverő- cén született. Középiskolái­nak elvégzése után a mis­kolci jogakadémián és a sze­gedi egyetem jogtudományi karán szerzett diplomát. 1938-ban a kommunista párt tagja lett. Részt vett az ifjúsági mozgalmat irányító országos ifjúsági bizottság munkájában, majd a háború alatt a függetlenségi mozga­lom szervezésében. A fel- szabadulás után a párt köz­pontjában dolgozott, hosz- szabb ideig az agitációs és propaganda osztály vezetője volt. 1950 és 1955 között előbb mint főosztályvezető, később mint miniszterhelyet­tes az Oktatásügyi Minisz­tériumban kapott beosztást. 1956—1967-ig ismét a Párt Központi Bizottságának appa­rátusában dolgozott a tudo­mányos és kulturális, illetve az agitációs és propaganda osztály vezetőjeként. Ezután a művelődésügyi miniszter első helyettese, államtitkár lett. 1945 és 1951 között az MKP, illetve az MDP KV tagja volt. 1957-től az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. 1945—1953 kö­zött és 1958-tól országgyűlé­si képviselő. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1962-ben a Munka Vörös Zászlórendjével, 1965- ben és 1968-ban a Munka Érdemrend arany fokozatá­val, 1970-ben pedig a Fel- szabadulási Jubileumi Em­lékéremmel, 1975-ben pedig a Magyar Népköztársaság Zászlórendje I. fokozatával tüntette ki. Haláláig, 1976-tól az Országos Közművelődési Tanács elnöke volt. Mint mi­niszter 1976-ban ment nyug­díjba. Brezsnyev az iráni helyzetről A Pravda mai számában közli Leonyid Brezsnyev vá­laszát a lap tudósítójának kérdésére. Az alábbiakban közöljük a teljes szöveget: KÉRDÉS: Hogyan értékeli azokat a külföldi sajtójelen­téseket, amelyek szerint a nyugati hatalmak, de főleg az Egyesült Államok beavat­koznak az iráni események­be, s hogy részükről még ka­tonai beavatkozás is lehetsé­ges? FELELET: Valóban van­nak ilyen sajtójelentések, a többi között egyes nyugati hatalmak katonai beavatko­zásának lehetőségéről is. Ez­zel összefüggésben feltétlenül aggasztó az a tény, hogy a szóban forgó államok hiva­talos személyiségei gyakorla­tilag nem cáfolják ezeket a jelentéseket. Ha tagadják is az iráni belügyekbe való be­avatkozási kísérleteket — amint ezt az Egyesült Államok elnöke tette a napokban — egyúttal nyomban értésre ad­ják, hogy egyáltalán nem zárható ki ilyesfajta beavat­kozás lehetősége, ha az meg­felelő ürüggyel történik. A Szovjetunió, amely ha­gyományos jószomszédi kap­csolatokat tart fenn Iránnal, határozottan kijelenti: ellenzi az iráni belügyekbe való kül­ső beavatkozást, bárki részé­ről, bármilyen formában és bármilyen ürüggyel történjék fs az. Az iráni események kizárólag az ország belügyeít képezik és a velük kapcso­latos problémákat maguknak az irániaknak kell megolda­niuk. Ebben a kérdésben minden államnak azokhoz az elvekhez kell igazodnia, amelyeket az ENSZ alapok­mánya és egy sor más alap­vető nemzetközi dokumentum rögzít, tiszteletben kell tar­tania Irán, az iráni nép szu­verenitását és függetlenségét. Világosan kell látni azt is, hogy a Szovjetunió a vele közvetlenül szomszédos irán ügyeibe történő bármilyen, elsősorban katonai beavatko­zást úgy tekintene, mint ami biztonságának érdekeit érinti. Magyar—amerikai megállapodás a vámengedményekről A Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Ál­lamok képviselői szombaton Budapesten kétoldalú meg­állapodást írtak alá a köl­csönös vámengedményekről, amelyek a jelenleg Genf ben folyamatban levő kereske­delmi körtárgyalások sikeres befejezésekor lépnek életbe. A megállapodást Nyerges János, a magyar kormány­nak a nemzetközi gazdasági szervezetekben delegált kü­lön megbízottja és Alan W. N. Wolf nagykövet, a keres­kedelmi tárgyalások ameri­kai külön megbízottjának ne- lyettese írta alá. Az aláírás után Nyerges János a következőket mon­dotta az MTI munkatársá­nak: a megállapodás érvény­be léptekor a magyar vám­engedmények az Amerikából importált ipari termékek szé­les körére terjednek ki, be­leértve a mezőgazdasági, és építőipari gépeket, az elekt­ronikus berendezéseket. Fil­meket, vegyianyagokat, tu­dományos és ellenőrző mű­szereket. Az Egyesült Álla­mok Magyarországot külö­nösen érdeklő termékek szé­les körére nyújt majd vám- csökkentéseket, egyebek kö­zött gépkocsiabroncsokra, háztartási cikkekre, gyógy­szerekre. kozmetikumokra, vasárukra, bizonyos vegyi­cikkekre és mezőgazdasági termékekre. Izrael—Egyiptom Időrendi vita Washingtonban Izrael nem fogadhatja el a megszállt területeken tartan­dó választások Egyiptom ál­tal javasolt időrendjét — je­lentette ki pénteki televíziós nyilatkozatában Mose Dajan, izraeli külügyminiszter. Da­jan azokra az új egyiptomi javaslatokra reagált, amelye­ket az egyiptomi tárgyaló- küldöttség tagjai hivatalosan ugyanaznap közöltek Was­hingtonban Szimha Dinitz-cel, Izrael egyesült államokbeli nagykövetével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom