Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

XXIX. évf. 273. szám, 1978. november 19., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA A párizsi látogatás Kádár János fogadta az amerikai szenátusi küldöttséget Befejeződött Kádár János franciaországi látogatása, megjelent a tárgyalásokról kiadott közlemény. A mérleg egyértelmű: a két ország kapcsolatainak legmagasabb szintű találkozója jól szol­gálta nemcsak népeink, ha­nem kontinensünk és a vi­lág valamennyi békét óhajtó emberének érdekeit. Milyen közegben, milyen előzmények után került sor erre a látogatásra? A Quai d’Orsay-ben, a francia külügyminisztérium Szajna-parti palotájában Ká­dár János utazásának előes­téjén emlékeztettek arra, hogy Párizs különleges je­lentőséget tulajdonít a szo­cialista országokkal fenntar­tott kapcsolatoknak. Ennek egyik látványos bizonyítéka, hogy — 1966-ban — éppen De Gaulle tábornok, a Fran­cia Köztársaság akkori elnö­ke volt az első nyugati ál­lamfő, aki hivatalos látoga­tást tett a szovjet főváros­ban. jában. A nagypolgári Figaró­tól kezdve a kommunista L’Humanitéig valamennyi je­lentős francia lap vezető he­lyen foglalkozott a látoga­tással. A francia hírközlő szervek soha ilyen terjede­lemben és mélységben nem foglalkoztak még a szocialis­ta Magyarországgal. Ilyen biztató előzmények után került sor magára a látogatásra. A Himnusz és a Marseillaise egymást kö­vető felcsendülése a párizsi repülőtéren valóban kiemel­kedő jelentőségű eseményso­rozat nyitányának bizonyult. „ ... Azzal a . szándékkal léptem francia földre — mondotta érkezésekor Kádár János —, hogy a magyar és a francia nép baráti kapcso­latait elmélyítsük, hogy ösz­tönözzük országaink sokol­dalú kapcsolatainak fejlődé­sét, és szót váltsunk a köl­csönösen érdeklődésre' szá­mot tartó nemzetközi kérdé­Tegnap reggel kétnapos lá­togatásra Budapestre érke­zett az amerikai szenátus, Abraham Ribicoff szenátor által vezetett küldöttsége. A delegáció ezt megelőzően Moszkvában járt. A Ferihegyi repülőtéren Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes és Darvasi Ist­ván, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára fogad­ta a szenátorokat. Jelen volt Phüip M. Kaiser, az Ame­rikai Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete. Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap dél­előtt az MSZMP KB székhá­zában fogadta a hazánkban tartózkodó Abraham Ribicoff szenátor vezette amerikai szenátusi küldöttséget. Meg­beszélést folytatott a szená­torokkal, a két ország kap­csolatairól. valamint a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. A megbeszélésen részt vett Púja Frigyes kül­ügyminiszter, jelen volt Phi­lip M. Kaiser. Javuló minőség, anyagtakarékosság Szocialista brigádok a 60. évforduló tiszteletére ■3€í£§(§I a TARTALOMBÓL: Az el-sem-veszett 4 Ami a magyar—francia vi­szonyt illeti, a mostani csúcs- találkozó egy hosszú és ered­ményekben gazdag út min­den eddiginél fontosabb ál­lomásának tekinthető. A nemzetközi enyhülés jóté­kony körülményei között realizálható volt a két nép, a két ország közötti hagyo­mányos rokonszenvből faka­dó célkitűzés a viszony szün­telen javítására. A mostani csúcstalálkozó nemcsak pro­tokolláris, de logikai előz­ményének tekinthető a kor­mányfők kölcsönös látogatá­sa: Lázár György 1976-os párizsi útját Raymonde Barre francia miniszterelnök 1977- ben viszonozta Budapesten. Már ezeken a találkozó­kon sok szó esett a kapcso­latok egyik legfontosabb ele­méről, a gazdasági érintke­zésekről. Mindkét részről megállapították, hogy a gaz­dasági kapcsolatok jól fej­lődnek, de egyelőre elmarad­nak a lehetőségektől. 1978 első kilenc hónapjában hat- százötvenhat millió frank értékű volt a Magyarország­ra irányuló francia export és háromszázkilencvenegy millió frankért vásárolt árut hazánktól. Nemcsak Budapesten, de Párizsban sem tartják tör-- vényszerűnek azt a tényt, hogy Magyarország kereske­delmi partnerei közül Fran­ciaország — a Német Szö­vetségi Köztársaság. Auszt­ria és Olaszország mögött — csak a negyedik helyen áll. Azt sem vitatták francia részről, hogy az egyensúly hiánya nehezíti a kölcsönös árucsere gyorsulását. Erre utalt Kádár János is, amikor látogatása előtt in­terjút adott Budapesten az egyik legtekintélyesebb fran­cia napilapnak, a Le Monde- nak, és ebben kijelentette: „Kapcsolataink alapvetően rendezettek, felfelé ívelnek. De nem élünk még az együttműködés számos lehe­tőségével ... Bízom abban, hogy közelgő látogatásom, a Francia Köztársaság tisztelt elnökével és többi vezető té­nyezőjével folytatandó meg­beszéléseink lendületet ad­nak majd biztatóan alakuló kapcsolataink sokoldalú fej­lesztéséhez. Ez a két ország érdekein túl pozitív hozzájá­rulás lenne a béke és biz­tonság ügyéhez”. A Le Monde nemcsak az interjút hozta le, hanem a látogatás jelentőségét vezér­cikkben méltatta, amelyben így írt: „Kádár János útja új szakaszt jelez Franciaor­szág kelet-európai politiká­sekről”. A csúcstalálkozón ez utób- 'bi, a kétoldalú kapcsolato­kon túlmutató kérdések kö­zött vezető helyet kapott a béke, az enyhülés problema­tikája. Véleményünk meg­egyezett abban, hogy az eny­hülés és a leszerelés nap­jainkban a nemzetközi hely­zet alakulásának legfonto­sabb tényezője. Mind Kádár János, mind a francia államfő hangsú­lyozta: minden felelős poli­tikai tényezőnek erőfeszíté­seket kell tennie annak érde­kében, hogy a helsinki meg­állapodások megvalósulja­nak, ezáltal erősödjék az európai béke és biztonság, ami kedvezően hozzájárul az egész világ békéjéhez. Franciaországban élénk visszhangot keltett Kádár Jánosnak az Elysée-palotá- ban rendezett díszvacsorán elhangzott pohárköszöntője, amely szerint „ ... mi itt olyan országokat képvise­lünk, amelyeken a történe­lem két legpusztítóbb hábo­rúja söpört végig. A jelenle­gi, sok bonyolult problémá­val terhelt korban minden erőnkkel olyan helyzet ki­alakításán kívánunk munkál­kodni, amelyben zavartala­nul és hatékonyan kiteljese­dik a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése”. A francia elnök és Kádár János által aláírt közös köz­lemény tükrözi a tárgyalá­sok jó légkörét és eredmé­nyességét. Kitűnik belőle, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Francia Köztársa­ság ragaszkodik az enyhülési folyamat továbbviteléhez, az erőszak és a belügyekbe va­ló beavatkozás elvetéséhez, Helsinki szellemének ébren tartásához. Megvizsgálták gazdasági, kulturális, turisz­tikai és egyéb kapcsolataink továbbépítésének lehetőségét. Kádár János és a francia elnök — hangoztatja a köz­lemény — elégedett a tár­gyalások eredményeivel. A látogatás befejeződött, új lendületet adva a magyar —francia viszony fejlődésé­nek, és a két ország hatá­rán túl is hozzájárul az eny­hülés folyamatához. A csúcs- találkozó ünnepi eseményei után a hétköznapok sora kö­vetkezik. Jó tudni, hogy mind a Duna, mind a Szaj­na partján azon munkálkod­nak, hogy sokat szenvedett kontinensünkön alkotó nap­palok és nyugalmas éjszakák váltakozzanak. H. E. Az év sikeres befejezésé­nek, s egyben a jövő esz­tendő gondos előkészítésének jegyében több ezer szocia­lista brigád vállalta, hogy a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére job­ban kihasználja a szervezett­ségben, a brigádközi együtt­működésben, s a nagy anya­gi áldozatokkal megteremtett korszerű technikában rejlő lehetőségeket. Hazánk legnagyobb tran- zitállomásán, a záhonyi át­rakó körzetben a rakodógé­pek fokozott kihasználásának és a vagonok kevesebb vesz- teglésének együttes eredmé­nye, hogy az év eleje óta 15,3 millió tonna export-, import- és tranzitáruval megrakott szerelvényt fogadtak és to­vábbítottak, s az őszi csúcs- időszakban többször is szü­rú érvényesítésére anyagilag és erkölcsileg ösztönzik a dolgozókat. A gazdasági, a műszaki és a mnkáskollek- tíva együttes erőfeszítései ki­fizetődőnek bizonyultak: az év eleje óta 150 ezer abszorp­ciós háztartási hűtőszekrényt, ezen kívül csaknem egymil­lió szóda- és habszifont szál­lítottak kiváló minőségben a hazai fogyasztóknak és to­vábbi 17 ország vásárlóinak. A vállalat csupán idei tőkés exportjából 17 millió dollá­ros bevételre számíthat. becsület Sose leszek öreg A változó család Atléták mérföldlépő cipőben Az időjárás miatt majd tavasszal ősz az AGROCOOP-nál takarítandó tömeg eléri a 300 mázsát is, és együtt kell el­végezni a kaszálást, a szárí­tást, a felszedést, a - lucerna hasonló munkafolyamataival. Az idei év szokatlan időjá­rása akadályozta a tervek megvalósítását. Eredetileg 19 gazdaságban 2 ezer 200 hek­táron szándékoztak új, inten­zív gyepet telepíteni, de az elhúzódó betakarítás miatt a talajmunkákat későn fejez­ték be. Emiatt a vetést sem lehetett idejében elvégezni, így az AGROCOOP szakem­berei 600 hektáron tavaszra halasztották a- telepítést. A másik fontos takar­mánynövény, amivel a rend­szeren belül foglalkoznak, a lucerna. Kilenc gazdaságban 1400 hektáron terveztek nyár­végi telepítést, de a gyepnél említett okok miatt ennek csak ötven százaléka valósult meg. A sok csapadék nem kedvezett a vetésnek, annál inkább a növekedésnek. Hek­táronként 70 mázsa lucerna­szénát takarítottak be, és je­lentős mennyiségű magot is fogtak. Első kísérletként a második, harmadik nemze­dékről hektáronként 3—4 mázsa lucernamagot nyertek. Most foglalkoztak először a silókukorica rendszerbe vo­násával. Az AGROCOOP most dolgozza ki az ezzel kapcsolatos technológiát, amely nem korlátozódik ki­zárólag a termesztésre, ha­nem az elkészítés, tározás és felhasználás mozzanatait is tartalmazza. A mostani „kí­sérleti” év is sikeresnek mondható. A hektáronkénti termés lényegesen nagyobb, mint a megyei átlag, és ezért várható, hogy az újfajta szol­gáltatást több gazdaság igénybe veszi. letett rekorderedmény. A szovjet vasutasok is segíte­nek abban, hogy a korábbi torlódások következményeit mielőbb felszámolják, s az év végéig még hátralevő 3,5 millió tonnányi áru zavarta­lanul átjusson a határon. A jászberényi Hűtőgép­gyárban az 1978-as esztendőt a minőség évének nyilvání­tották. s a gyártó vonal kri­tikusabb pontjain olyan mű­szereket szereltek fel, ame­lyek önműködően jelzik az esetleges hibákat. Egyben a korszerű technológiát is meg­teremtették, és annak szigo­Az AGROCOOP állatte­nyésztési és takarmányozási rendszer gyepágazatához ed­dig a megye negyvenhárom gazdasága csatlakozott, és az összes, ilyen hasznosítású te­rület 20. százalékán a rend­szer technológiáját alkalmaz­zák. Ezzel az aránnyal — mind a gazdaságon belül, mind a megyében — a szak­emberek elégedetlenek, mert az üzemek gyepterületüknek csak egy részén használják az intezív legelőművelési mó­dot. Az idén társult gazdaságok mindegyike megkapta a tele­pítésre az állami támogatást. Ez azzal magyarázható, hogy a rendszer a megyei tanács­csal és az állattenyésztési fe­lügyelőséggel együtt végzi a munkáját, s a takarmányter­melési technológia mellé ál­lattenyésztési fejlesztési ter­vet is kapcsol. Egyedüli gond a gazdaságnál, hogy a vállal­kozás csak akkor lehet sike­res, ha megfelelő betakarító gépsor áll rendelkezésre. Ez szükséges azért, mert a be­A Mártírok útján lévő munkásszállóban tanácskozott a megyei állami építőipari vállalat ifjúsági parlamentje (Tudósítás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom