Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. október 1. £T± .. £ ^ ­11 ULPOLITIKAI fli 1 ORKEP ENSZ Új békekezdeményezés Az ENSZ-közgyűlés XXXIII. ülésszakán résztvevő delegátusok körében máris vissz­hangra talált az a szovjet nemzetközi konvenció-tervezet, amely a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok biz­tonságának garantálását célozza. A Szov- jeunió álláspontja szerint, amelyet Gro- miko külügyminiszter az ülésszak előtt a •javaslattal együtt levélben ismertetett Waldheim ENSZ-főtitkárral, ezekre az új nemzetközi jogi garanciákra csak azok az államok számíthatnak, amelyek nem gyár­tanak, nem vásárolnak és nem engednek be területükre nukleáris fegyvereket. Va­gyis az atomsorompó meggyőződéses hívei, amelyek ily módon is hozzájárulnak a nemzetközi biztonság megszilárdításához. De hiszen a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már 1968-ban kötött hasonló megállapodást — mondhat­ná hárki. A kérdés azonban egészen más megvilágításba kerül, ha figyelembe vesz- szük a nem nukleáris államok sürgető óhaját a továbblépésre. Egy moszkvai szimpóziumon E. Bourp professzor, a Tu­dományos Dolgozók Világszövetségének elnöke már 1975-ben felhívta a figyelmet arra, hogy ha a nukleáris fegyverkészle­teket hagyományos robbanóanyagra szá­mítjuk át, akkor a Föld minden lakójára négy tonna trinitri-toluol jut. Azóta újabb három esztendő telt el, s az esztelen fegy­verkezés csak fokozódott. A legaggasztóbb mégis az, hogy a nuk­leáris fegyverek egyes fejlett tőkésorszá­gok közvetítésével a világ robbanásveszé­lyes körzeteibe is eljutnak. Ma már joggal gyaníthatjuk, hogy a Dél-afrikai Köztár­saság és Izrael atomreaktorai a nyugat­ról érkező urániumot nemcsak békés cé­lokra használják fel. Erre utal, hogy az atomfegyver bevezetésével való zsarolás a felelőtlen, agresszív rendszerek politikai eszköztárának szerves részévé vált. Miközben a Camp David-i találkozó nyomán az Egyesült Államok, Izrael és Egyiptom vezetői megpróbálják látszat­eredményekkel hipnotizálni a világot, Aronson, a jeruzsálemi egyetem munka­társa egy amerikai közlönyben pontosan ezt a veszélyes megoldást ajánlja kormá­nya számára: külön megállapodás alapján Izrael a megszállt arab területeknek csak egy részét ürítené ki, majd nyomban nuk­leáris hatalommá kiáltaná ki magát, hogy ezzel tartsa sakkban a közel-keleti hely­zet átfogó, igazságos rendezését követelő államokat. Mit szólnának mindehhez a nem nukleáris, békés államok, méghozzá egy olyan feszült térségben, mint a Közel-Ke­let? Teljesen védteleneknek éreznék ma­gukat — és okkal. A -Szovjetunió az egyetlen ésszerű utat javasolja, amely lehetővé teszi a nukleáris katasztrófa elkerülését. Az új egyezmény ugyanis kötelezné az aláírókat, köztük az atomhatalmakat arra, hogy ne alkalmaz­zák ezt a veszedelemes fegyvert a vele nem rendelkező államok ellen. Egy ilyen lépés napjainkban nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. A Szovjetunió jó pél­dával járt elöl: már az ENSZ-közgyűlés nyári rendkívüli leszerelési ülésszakán vállalta ezt a kötelezettséget. Vlagyimir Szimonov NDK Támogatás a nagy családoknak A 70-es években . hozott szo- ciáipoliti- ' kai intéz­kedése^ különleges támoga­tást biztosítanak az NDK- ban a sokgyermekeseknek. Ezek közé a négy, vagy több gyermeket nevelő házaspáro­kat, valamint a legalább há­rom gyermeket gondozó egyedülálló anyákat és apá­kat sorolják. Az állam szá­mukra — a család anyagi helyzetétől függően — külön­leges, rendszeresen járó tá­mogatást biztosít. Az erre a célra rendelkezésre álló ala­pokat a tanácsok osztják el. Csupán 1977-ben 26,5 millió márka lakbér-kiegészítést kaptak azok a családok, ame­lyeknek különben nagy anya­gi megterhelést jelentene a számukra szükséges nagyobb és komfortosabb lakások bé­re. A ruházat, bútorzat ki­egészítésére 69,9 millió már­kát folyósítottak a családok­nak. Neubranderburg váro­sában például a tanács egy Barkast ajándékozott a vá­ros legnépesebb, 12 gyerme­kes családjának, hogy mi­vel ennyi gyerekkel üdülés­re amúgy sincs mód, leg­alább sűrűn és nehézségek nélkül kirándulhassanak. Ez a család egyébként két ösz- szekapcsolt négyszobás lakás­ban él egy új lakóházban, s s nem fizetnek több lakbért, mint mások egy kétszobás lakásért. Néhány év óta a sokgyer­mekes családok gyermekei ingyen étkezhetnek az iskolai vagy óvodai éttermekben. A 297 ezer gyermek az iskolá­ban naponta egy negyedliter tejet is díjtalanul kap. Ez ta­valy összesen 54,6 millió már­kába került az államnak, amelynek nyilvántartásában jelenleg 86 500 négygyerme­kes és 39 600 öt, vagy több­gyermekes család szerepel. Ezenkívül különböző társa­dalmi szervezetek és vállala­tok maguk is igyekeznek hozzájárulni a nagy családok életének megkönnyítéséhez, így például Berlinben a Re- watex — az ottani Patyolat — havi 16 kilót ingyen mos a sokgyermekeseknek és ezt a kezdeményezést néhány megyében is követték. — Másutt a gyerekek nem fi­zetnek a mozijegyekért. A szakszervezetek és az üze­mek a nagycsaládok, illetve gyermekeik üdültetését nem­csak lehetővé teszik, hanem a legtöbb esetben' fizetik is. A szakszervezeti beutalók el­osztásánál igyekeznek elérni, hogy a sokgyermekes csalá­dok minden két évben együtt mehessenek üdülni, gyerme­keik számára pedig minden évben biztosítsanak helyeket az üzemek nyári gyermektá­boroztatási akcióban. Sok he­lyütt a lakóbizottságok meg­szervezték a gyermekek gon­dozását, amíg az édesanya gyógyüdülésen van. Az orvo­si rendelőkben rendszeres megelőző vizsgálatokat vé­geznek, s megkezdődött a háziorvosi rendszer kialakí­tása is, egyelőre a hét, vagy több gyermekes családoknál. Az iskolákban a pedagógu­sok tanítás után segítenek a gyermekeknek, ellenőrzik há­zi feladataikat, hogy a na­gyon megterhelt szülőknek erre ne kelljen időt és erőt fordítaniok. ■-----------------------körű támo­A szélesig“^:----------------------* gyermekes c saládok száma nem emelke­dik. Egyre természetesebb lesz azonban a három gyer­mek. A születések számának tavalyi örvendetes megugrá­sa után az idén újabb nép­szaporodási gyarapodás vár­ható: az év első felében mintegy 10 ezerrel több új NDK állampolgárt jegyeztek be az anyakönyvekbe, mint 1977. januárjától júniusáig. (pintér) Összeállította: Majnár József Kubai orvosok Tanzániában A tudományos-műszaki együttműködés keretein be­lül Kuba többek között cu­korgyártó komplexum és több iskola felépítésében nyújt segítséget Tanzániá­nak. A tanzániai fél kérte, hogy lehetőség szerint hosz- szabbítsák meg a kubai or­vosok szerződését egy évről két évre. NDK cement, iráni olaj Az NDK és Irán között több kereskedelmi-gazdasági megállapodás van érvény­ben. Ezeknek értelmében az NDK többek között szállító eszközöket, cementgyári be­rendezéseket, elektrotechni­kai készülékeket és más ipa­ri rend.eltetésű terméket szállít. Az Iránból az NDK- ba irányuló export fő tétele­it az olaj, különböző nyers­anyagok és félkészáruk al­kotják. Húsz évvel ezelőtt az Amur partján 300 fiatal vert sátrat, hogy a távol-keleti tajgában, nem messze a legendás Amiir-menti Komszo molszktói új, szocialista várost építsen. Vi­szonylag, rövid idő alatt önfeláldozó munkával elkészült a korszerű, új ipari város. ■ A két évtized alatt Amurszk a Távol-Kelet egyik legfejlettebb ipari és kulturális köz­pontjává vált. A városban fafeldolgozó, gépgyártó és gnergetikai ipari létesítmények mű­ködnek. Az Amúr-parti városban számos vendég részvételével nagyszabású ünnepségen emlé­keztek meg a város alapításának 20. évfordu lójáról. Képünkön a Komszomol sugárút. LENGYELORSZÁG MA Számok, lakások, emberek Bárhol beszélgetünk manapság Lengyelországban, a lakáskérdés valamilyen formában mindig szóba kerül. Akár a gondok, akár az eredmények oldaláról nézve. A növekvő igények és az otthonteremtés ütemének, lehetőségeinek szinkronba hozása ugyan valamennyi szocialista országban központi kérdés, de mindez talán fokozottabban érvényes lengyel földön, hisz a háborús pusztítás itt különösen súlyos nyomokat hagyott hátra, s a népesség gyarapodásának üteme még feszítőbbé teszi a problémát. Annak ellenére, hogy az elmúlt népgazdasági terv­időszakban 1 millió 700 ezer lakás épült, s a mostanira tervezett is meghaladja a másfél milliót — még min­dig sok az otthonra váró or­szágszerte. A lengyel főváros, Varsó külső kerületeiben minde­nütt hozzátartoznak a vá­rosképhez a beton építőele­meket szállító járművek, a magasba kapaszkodó daruk, s a gyarapodó épülettömbök. A fővárosi lakásigénylők többsége az új lakótelepeken jut majd otthonhoz. A déli terület egyik nagy építkezé­se az ursynowi, ahol a ter­vek szerint 130 ezer ember él majd, amikor minden épület elkészül. Az építke­zés gazdája az ursynowi la­kásszövetkezet. Lengyelor­szágban ugyanis a legelter­jedtebb lakásépítési forma a szövetkezeti: ebbe tartozik az újonnan átadott otthonok majd 70 százaléka. Az ur­synowi lakótelepen beszél­gettünk Wladyslaw Korze- niewskivel, a Lakásépítő Szövetkezetek Szövetségének beruházási igazgatóhelyette­sével és a helyi lakásszövet­kezet elnökével, Stanislaw Olszewskivel. — Őszintén el kell mon­danunk — tájékoztatott az igazgatóhelyettes —, hogy a lakásprobléma olyan gyors megoldásához ahogy szeret­nénk, ma még nincsenek meg a feltételek, sem az anyagi eszközök, sem a ki­vitelező kapacitás. Minden esetre nagy előrelépést je­lent, hogy kiépült az orszá­gos házgyári hálózat — ta­valy . 100 ilyen üzem műkö­dött az országban, az idén már 130-ban gyártanak ele­meket — s a nagy beruhá­zások még csak ezután kez­dik éreztetni hatásukat majd igazán az építés lendületé­nek gyorsulásában. Ez az el­múlt néhány év, amikor évente átlag 300 ezer lakást adtunk át, tulajdonképpen az előkészítés időszaka volt. Mir Vagab Gaszanov élete a tengerhez kötődik. A Kaszpi-tenger mellett született, ott nőtt fel, a Bakui Tengeri Kikötőnél volt első munkahelye. Hosszú éveken át matróz volt, több mint ötven éve pedig Baku egyik .strandján mentőként dolgozik. Első látásra nem nehéz a munkája: rendben tartja a mentőcsónakokat, ügyel a fürdőzőkre. De mennyi figyelem, hozzáértés, ügyesség, gyors reagálókész; ség szükséges a veszélyes pillanatokban, amikor az ember élete két-három másodpercen múlhat! Több mint ötszáz ember életét mentette meg Gaszanov. A tenger iránti szeretetét sikerült átadnia három fiának is. akiknek foglalkozása, ha közvetve is, de összefügg a tengerrel: A legidősebb fiú, Rafael, apja nyomdokain halad; mentőként dolgozik. A középső, Vagif biológus, a Kaszpi-tenger növényvilágát tanulmányozza. Germán pedig olajmérnök lett, a Kaszpi-tenger olajlelőhelyeinek kutatója. És itt van már az első unoka is, aki tengerész szeretne lenni. Át kellett alakítanunk a ter­vezést, új beruházási rendet kellett bevezetni, s a mun­ka szervezését is új alapok­ra kellett helyezni. — Maga a házgyári tech­nológia — folytatta — mely egyedüli útja a mennyiségi­lakásigény kielégítésének — szintén sokat formálódott az elmúlt néhány évben. Kezdtük a nagyblokkos rend­szerrel, eljutottunk a kisebb, de sokféle módon variálható elemek gyártásáig. Az esz­tétikai szempontok és a köz­vélemény is ez utóbbiak mellett szóltak. Persze ma még a legfontosabb a meny- nyiség és a gyorsaság. Ép­pen ezért az otthonok alap­területét leginkább a lehe­tőségek szabják meg. (Ma az átlag 49 négyzetméter.) Az is törekvésünk, hogy 1990-ig minden lengyel csa­ládnak otthont tudjunk ad­ni. Ebben pedig fontos sze­repet játszanak a szövetke­zetek, melyek saját tervezé­si, beruházási és kivitelezési háttérrel rendelkeznek, oly­annyira, hogy még a csalá­di ház építésekhez is segítsé­get nyújtanak majd a jövő­ben. — Az ursynowi lakótelep az állandóan formálódó tech­nológia kísérleti területe — veszi át a szót a szövetke­zet elnöke. Jelenleg a telep északi része készült el, most mintegy 20 ezren laknak itt. Van itt tízemeletes nagy­blokkos épület éppúgy, mint kisebb elemekből összeállí­tott négyemeletes szalagház. Sőt épült egy 12 tantermes óvoda-iskola komplexum, mely tavaly elnyerte a „Mis­ter Varsó” címet, melyet minden évben a legszebb fővárosi épületnek ítélnek oda. A házak környékét parko­sítottuk, játszótereket építet­tünk. Jó a levegő és a más­hol oly bántó zaj sem zavar ezen a környéken. Az itt lakók szerint máris hangula­ta van a telepnek, amit az is bizonyít, hogy a varsói igénylők közül legtöbben itt szeretnének lakást kapni. Természetesen az a kérdés is felvetődött; hogyan jut­nak az emberek lakáshoz? Mint érdekességről külön kell szólnunk a beszélgeté­sünk színhelyéről, a lakóte­lepi klubról. Az egyik épü­let alagsorában több helyisé­get fával burkoltak. Kiala­kítottak társalgót, tévéter­met. sőt még gyermekmeg­őrzőt is, ahol szakképzett pedagógus vigyáz a kicsi­nyekre, ha a mamáknak egy-két órás elfoglaltságuk akad. A szövetkezet a klub­ban tartja hivatalos össze­jöveteleit, de van. aki kár­tyázni, televíziót nézni, vagy éppen beszélgetni iár ide. Rendeznek kiállításokat is: ottjártunkkor egy amatőr festő műveit szemlélhettük meg a társalgó falán. Mészáros János

Next

/
Oldalképek
Tartalom