Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
1978. október 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 IMII Esküvői szokások A z esküvő anyagi ügyeit előre meg kell beszélni mindkét családnak, nehogy zavar támadjon az ünnep kellős közepén. A költségeket általában egyenlő arányban viselik a partnerek. Például a gyűrűket, a menyasszonyi csokrot, a hivatalos illetéket, a postaköltségeket, a fényképészt a vőlegény fizeti. A menyasszony, illetve szülei, a vendégség, a taxik, a kisebb reggeli költségeit vállalják. Az előkészület fontos mozzanata a tanúk felkérése. A kialakult szokás az. hogy az egyiket a menyasszony, a másikat a vőlegény választja. Sok családban az egyik, vagy a másik szülő ragaszkodik vallási szertartáshoz, annak ellenére, hogy a fiatalok felvilágosult, modern emberek. A fiatalok ebben az esetben szépen, nyugodtan magyarázzák meg a szülőknek álláspontjukat. Ne hagyják rábeszélni magukat a „békesség kedvéért”, hogy meggyőződésük ellenére cselekedjenek. Megalkuvással, elvek feladásával kezdeni a közös életet nem lehet, és ezt szép szóval, türelemmel a legmaradibb szülővel is meg lehet értetni. De az önzetlenül szerető szülő nem is áll elő ilyen követelménnyel. .. A nászajándék körüli „illik nem illik” nemcsak az ajándékozóra, hanem a fiatal párra is vonatkozik. Nem illik például olyan holmit kérni, ami csak az egyiknek válik hasznára (villanyborotva, villany hajsütővas és egyebek), valamilyen ékszert még kevésbé és természetesem nem illik ilyet ajándékozni sem. Csakis olyan tárgyak jöhetnek számításba, amelyek a közös kis háztartásban szükségesek (asztalnemű, ágynemű, étkészletek, kerámia konyhafelszerelési eszközök stb.), A drágább ajándékot, mint , mosógép, szőnyeg, paplanok, inkábB a szülők, vagy közvetlen rokonok vehetik, a barátok, jó ismerősök maradjanak meg a kisebb, célszerű dolgoknál. A nászajándékokat időben kell átadni, viszont a fiatal pár részéről kedves figyelmesség az ajándékozóval szemben — s ez vidéken különben is szokás —. ha az ajándékot közszemlére teszik, persze, egyiket sem hangsúlyozva ki a másik előtt. A vőlegény, a szülők és végső fokon a násznép öltözködése illő, hogy a menyasszony ruhájához alkalmazkodjék. Egy kis stílusérzékkel könnyű megteremteni a kellemes, ízléses összhangot. Az örömanyák — főként, ha fiatalok — ne akarják ruhájukkal háttérbe szorítani a menyasszonyt. (B. K.) így készül a görögös konty 1. A hajat középen elválasztjuk. Egy-egy vastagabb tincset jobbra és balra a halánték mellett csigába tekerve ideiglenesen megtűzünk. A többi hajat összefogjuk és hátul, mélyen a tarkón, gumival összefogva lófarokba kötjük. 2. Most a lófarkat két azonos vastagságú részre osztjuk. A felső fonatot magasra emeljük és jó erősen fel- tupírozzuk. 3. Ezt a feltupírozott hajat lazán ráhajtjuk a kéz hátára és a fül mögött balfelé hozva —■ a fonat alatt — láthatatlanul megtűzzük, a tincs végeit pedig jó szorosan rögzítjük. 4. Ugyanez történik a másik fonattal is: alaposan fel- tupírozzuk, a kézháton felcsavarva jobboldalra visszük és megtűzzük a fent leírt módon. 5. Végezetül a két hom- löktincset _ — tupírozás nélkül — lazán hátravisszük és a két nagy rolni fölött megtűzzük, de a tincsek végeit szabadon hagyva két lokni- ba, illetve csigába tekerjük. Olcsón — jót! TEJES KRUMPLI Főtt burgonyát meghámozunk és jól szétnyomkodjuk (két személyre 1 kg 3,40 Ft), elkeverjük sóval, törött borssal, olvasztott Ráma margarinnal vagy vajjal és annyi tejjel, hogy se kemény, se túl lágy ne legyen (3,— Ft). Tűzálló tálat jól kikenünk Rámával vagy vajjal, morzsával meghintjük (2,— Ft), ebbe helyezzük a fűszerezett masszát, a tetejére pedig reszelt' sajtot, vaj vagy margarindarabkákat teszünk (5,— Ft) és világossárgára megsütjük. Tálaláskor hosszú szeletekre vágjuk és pecsenye mellé körítésnek adjunk. I. Istvánné, Szolnok Ültessünk rózsá it fíázikertek kedvelt dísznövénye a rózsa, ha októberben ültetjük, eredésére nagy biztonsággal számíthatunk. Csak olyan növényanyagot használjunk ültetésre, amely a lombját már lehullatta, s alkalmas az áttelelésre. A rózsa napos, nyílt fekvésű, tápanyagban gazdag, (kissé meszes), kötött talajon díszük legszebben. A talaj kémhatása enyhén lúgos vagy közömbös legyen. Árnyékos, nyírkos, savanyú talajba ne ültessünk rózsát, mert fejlődése lassú, vontatott lesz. A rózsa igényes a talaj tápanyag-tartalmával szemben. Ültetés előtt istállótrágyával vagy műtrágyával dúsított komposzttrágyával javíthatjuk meg a talajt. A trágyázást talajforgatással kössük egybe. Az ültetőgödrök kijelölésénél vegyük figyelembe a rózsa (az ültetendő fajta) növekedési erejét is, gyengébb növekedésű fajtáknál a 0,5 —0,8 m, erős növekedésű kúszórózsáknál és a parkrózsáknál 1,5—2,0 m legyen az ültetési távolság. Sajnos, áz utóbbi években sok házikertben találkozhattunk a — bogarak — illetve lárvák kártételével. E kártevők az értékes növényanyagban tekintélyes ritkulást, pusztulást idézhetnek elő. A lárvák rágása nyomán a károsított, de megmaradt rózsák lassan fejlődnek, satnyák lesznek. A lárvák elleni védekezésre legalkalmasabb készítmény a Basudin 5 granulátum. Akkor járunk el helyesen, ha a kiásott gödörbe — az ültetés előtt — gödrön-’ ként 5 kávéskanálnyi növényvédőszert szórunk, majd kevés földet dobunk rá.. A gondos vegyszeres kezelést már követheti az ültetés. Telepítéskor a töveket öt rügyre vágjuk vissza, a gyökerek metszése csak a sérült részek eltávolítására korlátozódjon. Ha magasra ültetjük a rózsákat,, úgy télen a fagytól, nyáron a szárazságtól károsodhatnak. Az egészséges, erőteljes növekedés érdekében úgy ültessük a rózsákat, hogy a növények kissé mélyebben, a gyökérnyak 3—4 cm-re kerüljön a talaj felszíne alá. Az elültetett töveket ezután beisza- poljuk és felkupacoljuk. Családi séta vasárnap délelőtt (Fotó: K. I.) Hogyan tanult meg cincogni az egér? Yalamikor a kisegér volt a legbátrabb állat a Földön. Nemhogy a macskától megijedt volna, de még az oroszlánt is megugrasztotta. ha véletlenül a sivatagban akadt dolga, és találkoztak. Ekkor még cincogott. félelmetesen morgott és kiabált, miközben hosszú fülét, ami olyasféle volt, amilyet manapság a nyulak hordanak, mint holmi agyarat, áldozatára szögezte. Ezt aztán senki se állta ki, akivel találkozott. Mind megfutottak, bebújtak a vackukba, és átadták az egérnek a terepet. így aztán úgy járhatott-kelhetett er- dőn-mezőn, mintha mind.en az övé volna. Történt egyszer, hogy új lakó költözött a vidékre. Minden állat tudott róla, ismerte a furcsa szerzetet, aki senki más nem volt, mint a sündisznó, de az egérnek nem merte megmondani senki. A sündisznónak se szóltak az egérről, mert az amilyen magánakvaló állat, egész nap csak a vackában alszik. Nagyon elcsodálkoz- taki amikor egyszer mégis találkoztak, olyannyira, hogy a sündisznó még begubózni is elfelejtett. Ez, ha lehet, még jobban fölbosszantotta az egeret. — Mit keresel itt, te szerencsétlen, az én erdőmben, az én mezőmön? — A te erdődben, a te meződön? — Hogyhogy, hót te még nem tudod, hogy itt minden az enyém? — Én úgy tudtam, hogy az erdő meg a mező mindenkié. — Bolond beszéd —mondta az egér, és támadásba lendült. Csak meg akarta ijeszteni a sündisznót, aki valószínű rögtön be is gubó- zott volna, ha van rá ideje, d.e az egér olyan gyors volt, hogy a szegény sündisznónak még a szája is tátva maradt. Az egér túl hirtelen mozdulattól elveszítette az egyensúlyát, és előre bukott. A fülével ráütött a sündisznó orrára, aki ijedtében bekapta az egér fülét, és egyetlen fogcsattanással leharapta. Benne akadt az egérben a szó. Csak annyit tudott mondani nagy rémületében: — Cin, cin, cin... — Ezt is csak nagyon szerényen és alig hallhatóan. A sündisznó meg a váratlan sikeren fölbátorodva, kergetni kezdte az egeret. Odagyűltek erre a többi állatok is, és mind az egér vesztét akarta. A macska volt közöttük a legvérszomjasabb, ő vette át az üldözést. Az egér meg bebújt a legközelebbi lyukba, ami az útjába akadt. Hiába próbálta fülét gyógyítani, nem nőtt ki az neki soha többet. Azóta van rövid füle az egérnek. Oláh János Rajz: Pozderka Katalin Szülőknek A GYERMEKFOGAKROL A gyermeknek 6 éves koráig 20 tejfoga van, amelyek az évek múlásával kicserélődnek maradandó fogakra. Hatéves korban nő ki a tejfogak mögött a gyermek első maradandó nagyőrlő foga. Mivel ennek helyén nincs tejfog, sok szülő azt hiszi, hogy még ez is tejfog! A szülők egy része gyermeke tejfogainak ápolására —sajnos — nem fordít olyan nagy gondot, mint a maradandó fogakéra. Ezért kellő ápolás hiányában a gyermek maradandó foga áldozatul eshet a szuvasodásnak. A szülő — ha figyelemmel kíséri gyermeke fogazatának fejlődését —, azt tapasztalja, majd, hogy a 20 tejfog mögött fent és lent, jobboldalt, baloldalt további három-három maradandó fog bújik elő. így lesz majd 32 foga a gyermeknek, ha a tejfogak kicserélődnek. Fontos tudni, hogy a tej- fogak is megmenthetők. Miért kívánatos, hogy a tejfogak addig maradjanak a gyermek szájában, amíg ön- maguktól ki nem esnek? Azért, mert az elveszett tej- fogakkal szomszédos fogak a fogíny felé dőlve egymáshoz közelednek, s ez az elmozdulás egy-két év alatt olyan nagy lehet, hogy a kibújó maradandó fog nem tud a saját helyére nőni. Ha egy-két fog szabálytalanul nő ki (a fogsoríven kívül vagy belül), a fogsor szabálytalanná válik. Ez felnőtt korban komoly szépséghiba. de egészségügyi problémát is okozhat (rágási nehézséget, ínysorvadást stb.), ezért meg kell szüntetni. A fogak rendellenességét fogszabályozó készülékkel lehet kezelni. A készülék azon az elven alapszik, hogy a fogak tartós nyomásra elmozdulnak, így a fogszabályozó készülékkel helyére kerül a szabálytalanul nőtt fog. A szabályozás idejét az orvos szabja meg, általában minél fiatalabb a szervezet, annál könnyebb a kezelés. A szabályozásra serdülő kortól körülbelül a huszadik életévig kerülhet sor. Későbbi korban már nem lehet fog- szabályozó készüléket használni, akkor már csak sebészeti, illetve protetikai megoldással lehet segíteni a rendellenességen. A fogszabályozó eljárás időtartama körülbelül 2 év. A fogak rendellenes növése lehet öröklött, de igen sok esetben az ujjszopási szokás idézi elő. Az ujjszo- pás következménye, hogy az első metszőfogak nem tudnak rendesen kifejlődni, és így nyitott harapás keletkezik. A rossz szokáshoz tartozik még a körömrágás, a nyelvharapás, ceruzarágás. A gyermeket ezekről a rossz szokásokról türelemmel le lehet szoktatni. Ez is hozzátartozik a szülő sokirányú kötelességéhez. Fási Katalin Sok a holmi, kevés a hely. Legtöbbnyire ez a gond a városi kislakásban. Néhány jó tanács: legyen egy kijelölt hely — például a gardróbszekrény felső polcai — ahol szépen sorba egymásra fektethetjük a téli, illetve nyári holmit! így csak az évszaknak megfelelő ruhákat tároljuk a mindennap használatos szekrényrészben. Mielőtt oda felkerülnek átéli felöltők, bundák, kalapok, adjunk mindent a tisztítóba, lehetőleg még a tavasszal! Ez ugyan egyszerre nagyobb kiadást jelent a családnak, de egyrészt nem lógnak a használaton kívüli ruhadarabok még hetekig feleslegesen szekrényben, előszobafogason, másrészt a szennyezett textíliában hamarabb tesz kárt a moly, mint a tisztában. — A polcot, por- talanítsuk, a ruhák közé tegyünk újságpapírt — szagát a moly nem kediveli —, naftalint vagy más molyir- tót sem árt a kabátok közé rakni. Végül nylonlepedővel takarjuk le az egészet, így a por nem szállhat rá. Ősszel akasszuk ki a holmit néhány órára, fogasra téve, a folyosóra, az erkélyre vagy az udvarra, ahol a friss levegő átjárhatja. A gyapjú, kiugrik, kiegyenesedik a nyirkos levegőn, .éjszakára a fürdőszoba párájában is hagyhatjuk. A nyári ruhákat kimosva, vasalatlanul tároljuk, hisz nyár elején úgyis át kelFöb- líteni használat előtt valamennyit, akkor vasaljuk frissen!
