Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. október 29. áll - t * ■ ■ s U LPOLITIKAI Lf ORKEP Havannai kongresszusi palota Hatvan hősies esztendő $j\kca* A Komszomol történe­F te a szovjet nép hősi történetének lényeges alkotó része. Létrejöt­te pedig elválaszthatat­lan Lenin nevétől, az oroszországi munkás- osztály harci élcsapata, \ ^ a kommunista párt te­vékenységétől. Az Oroszországban meg­alakult szocialista ifjúsági szövetség tag­jai 1917 októberének történelmi napjaiban a bolsevikok vezetésével együtt harcoltak a munkásokkal és parasztokkal, a katonák­kal és matrózokkal a szovjet hatalom megteremtéséért. A forradalmi rohamosz­tagok — a Vörös Gárda — tagjainak több mint a fele a 23. életévüket még be nem • töltött fiatalok közül került ki. A Komszomol megszületése az Oroszor­szági Kommunista Ifjúsági Szövetség I. kongresszusán (1918. október 29.—november 4.) nagy esemény volt Szovjet-Oroszország társadalmi-politikai életében, a nemzetközi ifjúsági mozgalom történetében. A forra­dalmi gyakorlatban első ízben jött létre újtípusú, céljaiban és feladataiban kom­munista, osztálytermészetét, politikai plat­formját tekintve proletár felépítési elvei­ben szervezetileg önálló, s szervezési mun­kamódszereiben öntevékeny ifjúsági tömeg­szervezet. A Komszomol cselekvő segítőtársa lett a kommunista pártnak az ifjúság nevelésé­ben, az új társadalom építésébe való bevo­násában. A párt ebből a tartalékból kezdte feltölteni sorait. A szovjet Komszomol tevékenységének harci programjaként fogadta Leninnek az ifjúsági szövetség feladatairól az Oroszor­szági Kommunista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusán (1920. október 2-án) elhang­zott beszédét, amely felhívta a komszomo- listákat, hogy sajátítsák el a forradalmi elméletet, a modem tudományt, technikát, kultúrát, hogy tanulásuk és nevelkedésük során minden lépésüket kapcsolják össze a régi világ ellen, a szocializmus és a kommunizmus diadaláért folytatandó küz­delemmel, a munkások és parasztok ter­melő munkájával, hogy a Komszomol le­gyen élenjáró csapat, amely minden mun­kában segítséget nyújt, kezdeményező kész­ségről tesz tanúbizonyságot. Leninnek, a kommunista pártnak a fel­hívására az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség cselekvőén részt vett a háború által tönkretett gazdaság helyreál­lításában. A kommunistákkal, a törzsgár­dához tartozó munkásokkal együtt a kom- szomolisták felépítették romjaikból az üze­meket és gyárakat, üzembehelyezték az el­hagyott bányákat, begyújtották a kihűlt Martin-kemencéket. A komszomolisták résztvettek a mezőgazdaság újjáteremté- sében, a kulturális építőmunkában. 1924- ben, amikor V. I. Lenin meghalt, a Kom­szomol felvette Lenin nevét, s esküt tett, hogy „lenini módra fog élni, dolgozni és harcolni”. A Nagy Honvédő Háborúban valameny- nyi Komszomol-szervezet életének törvé­nye lett a „Mindent a frontért, mindent a győzelemért” jelszó, összesen több mint három és félmillió komszomolista ment a frontra, s több mint két és félmillió kom­szomolista lépett a Kommunista Párt so­raiba. A háborút követő esztendőkben a lenini Komszomol védnökséget vállalt a 15 ősi orosz város, köztük Szmdenszk, Vjazma, Novgorod, Voronyezs helyreállítása felett, önkéntes ifjúsági építőbrigádok dolgoztak az ukrajnai és belorussziai üzemek életre- keltésén, lakóházakat állítottak helyre és építettek újakat, segítettek a kolhozok és szovhozok újjáteremtésében. A Komszomol krónikájának emlékezetes oldala lett az ifjúsági szervezet részvétele a szűz- és parlagföldek művelésbe vételé­ben, Az 1954—1956 években a komszomo­listák cselekvő részvételével 36 millió hek­tárnyi új földet vontak művelés alá, s 425 szovhoz létesült. A Szovjetunióban a' fejlett szocialista társadalom építése befejezésének idősza­kában jelentősen fokozódott a Komszomol szerepe a nagy népgazdasági feladatok megoldásában, elsősorban Szibéria, a Tá­vol-Kelet és -Észak természeti kincseinek kiaknázásában, a beruházási építkezések meggyorsításában, a modern iparágak fejlesztésében. A Szovjetunióban az érett szocializmus­nak — a kommunizmus felé vezető út törvényszerű szakaszának — felépítése a tevékenység új távlatait nyitotta meg a szovjet ifjúság előtt. A Szovjetunió 1977- ben elfogadott új alkotmánya kibővítette a Komszomol jogait az ifjúságnak az állami és társadalmi ügyek intézésébe való bevo­násában, a politikai, gazdasági és szociá­lis-kulturális kérdések megoldásában, megszilárdította a Komszomol tevékenysé­gének jogi alapját, megadta a Komszomol- nak a törvényhozói kezdeményezés jogát a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában. V. Szulemov Havanna lesz a székhelye az ej nem kötelezett orszá­gok VI. csúcsértekezletének. Az ez altíalbmmal a sziget- országba látogató állam- és kormányfők már abban a palotában üléseznek majd, amelyet — mint az ország kongresszusi palotáját — most építenek a kubai fővá­rosban. A Havanna nyugati részén épülő létesítmény központi blokkja 200 méter hosszú, 60 méter széles, négy emeletes üveg- és betonpalota lesz, amelynek két oldalához ala­csonyabb épületszámyak csatlakoznak. Teljes területe — a kiszolgáló épületeket, utakat, parkokat is beleszá­mítva — 30 ezer négyzetmé­ter. A főépület impozáns fő­bejáratán az előcsarnokba, onnan a kongresszusi terem­be vezet az út, amely mel­lett tíz kisebb tárgyalóterem sorakozik. A plenáris ülések céljára szolgáló „nagy sza­lon” 1500 személyes, a részt­vevőkön kívül megfelelő el­helyezést . nyújt a megfigye­lők, vendégek, újságírók szá­mára is. H kincsek országa Koreát ősidők óta a kincsek országának nevezik, s nem vé­letlenül : területén számtalan ás­ványi kincs található. A vasérc lelőhelyei jó alapul szolgáltak a vaskohászat kifej­lesztéséhez. Rendkívül gazdag lelőhelyeket tártak fel az Ország északnyugati részén. Itt találha­tó a muszáni ércbánya, amely a legnagyobb a köztársaságban, s amelynek készletei meghaladják az egymilliárd tonna vasércet. A Szovjetunió és más szocia­lista országok a népi Korea rendelkezésére bocsátották a szükséges berendezéseket — kot­rógépeket és buldózereket, va­lamint az ércdúsító üzem beren­dezéseit — általuk ez az ércle­lőhely a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság fő kohászati bázisa lett. A muszáni érclelőhelyre tele­pített 'bányaüzem évenként 10 millió tonna vasércet ad a nép­gazdaságnak. Az uszty-iiimszki vízierőmű — Komszomol-építkezés Több ezer fiatal kapott meghí­vást, hogy vegyen részt a Komszomol-védnökséggel épü­lő kalinyini atomerőmű építé­sében a konfliktus hátterében: Kína Aligha van a Földnek még egy olyan szeglete, amelyet annyi csapás sújtott volna a közeli múltban, mint Indo- kínát. Ezekben a hetekben a Vietnamból és a szomszéd országokból érkező jelenté­sek egyaránt szólnak a pusz­tító természeti katasztrófáról és a katonai összecsapások­ról. A térképeken két sötét folt jelzi a hosszan elnyúló ország két legveszélyeztetet­tebb területét: északon a kí­nai határ közelében, délen a Mekong-folyó deltájában ön­tött el hatalmas területeket a monszunáradás. A két tér­ség egyben a katonai fe­szültség, illetve a határháború körzete is. O ... ­L assan egy éve már. hogy Kambodzsa ultrabalos, sovi­niszta vezetői nyílt támadást » indítottak a szomszédos szo­cialista ország ellen. Leple­zetlen céljuk a vietnami te­rületek megszerzése: a hosz- szú felszabadító harcokban kialakult szövetségi kapcso­latok felrúgása volt. Pol Pót és Yeng Sary, akik országu­kat gigantikus koncentrációs táborrá változtatták, belső politikai-gazdasági gondjai­kat a Vietnam-ellenes érzel­mek felszításával, nacionalis­ta uszítással akarták megszi­lárdítani. Az utóbbi hónapok eseményei azt bizonyítják, mindez nem sikerült nekik. Kambodzsában a helyzet egyre válságosabb. A külön­böző számítások szerint a hétmilliós ország minden harmadik lakosa elpusztult az utóbbi négy esztendő so­rán. A halál oka leggyak­rabban: golyó. A rezsim el­határozta, megszabadul a kambodzsai városok lakóitól. Pol Pót például kijelentette, az ő modelljük számára egy­millió kambodzsai is ele­gendő! A jelenlegi Kambodzsában, az elbeszélők; diplomaták és menekültek egybehangzó ál­lítása szerint iszonyú állapo­tok uralkodnak. Az országot a naturális gazdálkodás álla­potában tartják, a teljes la­kosságot „kommunákba” szervezték, ahol fegyveres felügyelet mellett dolgoznak a földeken, a csatornaépítése­ken. A férfiakat és nőket el­választották egymástól, há­zasodni — azaz hetente há­rom-négy órát találkozni csak a „hatóságok” engedélyével lehet. (A házaspárokat azon­ban ők jelölik ki.) Mindez úgy hangzik, mint egy iszo­nyú utópia. De nem az: száz­ezernyi menekült távozott el az országból, elbeszélésükből kitűnik, Pol Pót és társai az analfabéták, a legbarbárabb erőszak országává változtat­ták Kambodzsát, ezt a több­ezer éves kultúrával rendel­kező államot. o _________ A kambodzsai rezsim azon­ban aligha tarthatta volna magát hatalmon, ha nem részesülne folyamatosan szé­les körű kínai segítségben. Kambodzsában felszámolták az ipart és a közigazgatást is — a hadviseléshez pedig mind a kettőre szükség van. Kína vezetői a maroknyi kambodzsai vezetőre és fana­tizált hadseregére támaszko­dik. Számításaik szerint a kambodzsaiak fő feladata a Vietnam elleni háborúzás. Nos, az elmúlt hónapokban a Phnom Penh-i rezsim had­serege többször betört Viet­nam határ menti területeire, sokszáz embert gyilkoltak meg, akadályozták az építést, lakatlanná tettek egész járá­sokat. Vietnam mindezidáig csak korlátozott mértékben csapott vissza. Aligha kétsé­ges bárki számára, hogy az 50 milliós Vietnam, amely­nek korszerű (szovjet és zsákmányolt amerikai) fegy­verekkel rendelkező harc­edzett hadserege van, képes lenne Pol Pót rendszerének katonai megsemmisítésére. Vietnam az utóbbi idők véres eseményei ellenére is kifejezést adott békülékeny- ségének. Hanoi hajlandó minden problémát megvitat­ni a kambodzsaiakkál, írta a minap a VKP központi lapja, a Nanh Dan. Pol Pót azonban a kínai katonai tá­mogatásra spekulálva kitér a diplomáciai rendezés elől. Ismeretes, hogy az utóbbi időben Kína katonai erőket vont össze Vietnam északi határainál. Nos, közvetlen katonai beavatkozásra aligha szánja el magát a pekingi ve­zetés (nem csupán az erőtel­jes visszacsapás, de a nem­zetközi fejlemények is el­riasztják ettől a kínai veze­tőket), de maga ez a tény, s hozzá a kínai származású vietnami polgárok ügyében kifejtett ellenséges tevékeny­ség további gondokat okoz. (Számolni kell a további provokációkkal is. Kína je- • lentős mennyiségű nehéz­fegyverzetet, harci repülőgé­peket szállított Kambodzsá­ba, s aligha kétséges, hogy ma már nem csupán a felső vezetésben vannak kínaiak, de ezeket az eszközöket is ők kezelik.) o _________ Az elhúzódó konfliktus ki­terjed Laoszra is. Peking in­nen is kivonta tanácsadóit, s propagandakampányt indított a legkisebb indokínai ország ellen. A háború tehát továbbra is jelen van Indokínában. Vietnam népe nagy erővel, a a békébe, a szocializmusba vetett reményekkel kezdett az egyesített ország építésé­be. A vietnami kommunisták jól látták, számtalan nehéz feladat megoldása áll előt­tük. A háborúk által meg­sebzett, elszegényített ország •élelmiszerhiányban szenved, a tömegnek munkát, lakást, ruhát kell adni. Az esemé­nyek azt bizonyítják; Kíná­nak nem állt érdekében, hogy támogassa ezt. Peking arra törekszik, hogy sakkban tartsa szomszédait, hogy hegemonisztikus törek­véseinek megfelelően ő szab­ja meg, mi történik Ázsiá­ban. Ehhez megfelelő esz­köznek tartják Kambodzsát, annak ellenére, hogy az ot­tani vezető klikk a „négyek bandájának” elvbarátja. Pe­king most arra törekszik, hogy a világgal elfogadtassa Phnom Penht. „Diplomáciai offenzívát” kezdtek, amely­ben felhasználják Norodom Szihanuk herceget, az egy­kori államfőt is, akit eddig háziőrizetben tartottak. Pol Pót mosolya és a herceg megjelenése azonban aligha felejteti el a tömegmészár­lásokat, s a vietnami falvak elpusztítását, erre utalnak azok a hírek, melyek szerint a népirtás elleni tiltakozásul népi ellenállás bontakozik ki. Palotai Gábor összeállította: Majnár József

Next

/
Oldalképek
Tartalom