Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. október 26. Fiatalok gyára Kubában Az üzem modern termelőberendezései is szovjet segítséggel készültek Amikor a nuevitasi mo­dern műtrágyagyár építését elkezdték, a leendő munkás­gárda átlagos életkora mind­össze 23 év volt. Még ma­napság is, amikor az üzem­ben már majdnem kétezren dolgoznak, az átlagéletkor csak 25 év. A dolgozók kö­zül kb. 340 a nő. A gyár Kuba északi part­vidékén. Camagüey tarto­mányban található. Rendben- tartott virágágyásaival, szé­les járdáival alig emlékeztet nagyüzemre. Az „Októberi Forradalom” gyárra leginkább az a ha­tékonyság jelemző, amelynek segítségével többször is si­került az eredeti termelési terveket túlteljesíteni. Ku­ba három nitrogénműtrágya­gyára közt kapacitását te­kintve a nuevitasi a máso­dik helyen áll. Év} termelé­se 94 300 tonna nitrogénmű­trágya. A létesítményt szov­jet mérnökök tervezték és a 94 millió peso beruházási költséget is a Szovjetunió vállalta. Az 1969-ben meg­kezdett építkezésen 300 szov­jet szakértő dolgozott, a ter­melést 1975-ben kezdték meg. Négy gyáregységben folyik a munka, az előállított anya­gok: szalmiák, salétromsav, ammóniumnitrát és karba- mid. (Ez. utóbbi kettő a vég­termék.) Az üzemhez tarto­zik még egy műtrágyakeverő és számos kisegítő egység is. Az „Októberi Forradalom” gyárban a dolgozóknak több­féle szolgáltatást biztosíta­nak; a hatalmas ebédlőn kí­vül korszerű, 500 személyes mozi, mosoda áll rendelkezé­sükre, egészségügyi ellátás­ban részesülnek és sportlé­tesítményeket vehetnek igénybe. A gyár fiatal szakemberei közül 13-an kapták meg újí­tásukért az ország legkivá­lóbb mérnökeinek adomá­nyozható „Jövő építője” ki­tüntetést. Ostorozás, karácsonyozás Bolgár népszokások A IX—X. század folya­mán szláv, trak és óbolgár hagyományok keveredéséből kezdett kialakulni az egy­séges bolgár kultúra. E fo­lyamatban fontos lépés volt a kereszténység elterjedése is 865 körül. A török több évszázados megszállás alatt a bolgár szokások nem változtak meg lényegesen, sőt sajátos vé­dekezési lehetőséget kínál­tak a beolvasztási kísérletek ellen. A családi események több népszokást is összefog­nak. A számos régi elemet megőrzött bolgár lakodalom — amely még a múlt szá­zadban is 6—7 napig tartott — érzéssel, költészettel teli ünnep, bár a szertartások szigorú előírások szerint zaj­lanak. Éneklés és táncok kö­zepette dagasztják meg a szükséges kenyeret, verselve adják a násznagy kezébe a lakodalmi vesszőt, s emelik magasba a lakodalmi zász­lót. Az ifjú pár új házba költözése szintén a hagyo­mányos módon történik. Nem kevésbé költőiek az évszakváltással kapcsolatos, népi szokások sem, amelyek még a pogány hitvilág nyo­mait is őrzik. A mezőgazda- sági munka legfontosabb sza­kaszainak (vetés-aratás), megvan a maga külön ün­nepe. A „kuker” játék pél­dául olyan tavaszi népszo­kás, amelyben a főtáncos és csapatának cselekményei a szántás-vetést, a termé­szet újjáéledését jelképezik. Joggal tekinthető a színház egyik elődjének. Különösen szép, lírai a „lazaruvane”. Ez egy tavaszi népszokás: a lányok énekel- ve-táncolva járják be a fa­lut, gazdag termést és sze­mélyes boldogságot kívánva mindenkinek. Érdekes, val­lásos eredetű, Délkelet-Bul- gáríára jellemző szokás az is, amelynek csúcspontja az ázsiai eredetű parázson tán­colás. Egy évben csak két alkalommal, Szent Konstan­tin és Heléna napján (június 3. és 4.) kerül rá sor. Nép­rajzkutatók ókori indo­európai mítoszok elemeit is ki tudják mutatni e szokás­ban. Az újévi szokások közül legismertebb a karácsonyo­zás és az úgynevezett osto­rozás. Ez utóbbit maszkos táncosok játsszák el, főleg Bulgária nyugati részén ta­lálkozhatunk vele. Az álar­cok többsége állatokra em­lékeztet — medvére, szarvas­ra, bikára, fantasztikus ma­darakra. Az ostorozó menet szintén házról házra járva kíván boldogságot. A hagyományos népi szo­kásokat Bulgáriában igye­keznek átmenteni a mai élet keretei közé. ezt szolgálják a különböző népművészeti összejövetelek is. Leghíre­sebb az ötévente megtartott folklórfesztivál Koprivstica városában, a z idei ősz különösen nehéz számunkra. Sokszor lehet ezt a mondatot hallani 1978 utolsó hónapjaiban Viet­namban. s ez valóban nem véletlen, hiszen az 50 mil­liós szocialista ország valóban nagy nehézségekkel küzd: délnyugati határait sorozatosan megsértik a kambod­zsai rezsim csapatai, északon a kínaiak okoznak feszültséget, s a gazdaság is súlyos gondokkal küzd. Az építést azonban sem a fel-felújuló csatazaj, sem a hatalmas árvizek nem állíthatják meg. Igaz, ma ugyanúgy, mint a legnehezebb háborús időszakban, sok helyütt a nőknek kell vállalni a legnehezebb munkát. De legszebb ékességük, az arcukat diszitő mosoly soha nem hiányzik róluk. Ősz Vietnamban Nigéria válaszút előtt Afrika óriása mintha vég­re ébredezne hosszú-hosszai Csipkerózsika-álmából. Kül­politikai téren mind nagyobb szerepet vállal a kontinens életében, belpolitikáiig pe­dig eljutott odáig, hogy sta­bilitását megkérdőjelezni ma már egyértelműen nem lehet. 12 éve rendkívüli állapot Obasanjo tábornok, Nigé­ria negyedik katonatiszt-ál­lamfője a függetlenség kiki­áltásának 18. évfordulója előtt néhány nappal rádiós beszédben jelentette be, hogy megszüntetik a 12 esztendeje elrendelt rendkívüli állapo­tot és ismét engedélyezik a politikai pártok működését az országban. A bejelentés megítélésekor azonban óva­tosságra int, hogy Nigériá­ban korábban már két ka- tonaitiszt-államfő ígérte hatá­rozottan az ország közéleté­nek demokratizálását s nem váltotta válóra azt. Az egyik Gowon volt, akit kilencéves kormányzás után katonai puccs sodort el. A másik Mu- ritala Mohammed, akit egy sikertelen hatalomátvétel so­rán gyilkoltak meg, s akinek politikai hagyatékát közvet­len munkatársai most meg­valósítani készülnek. Obasanjo tábornok, Nigé­ria államfője Obasanjo, Muritala tábor­nok egykori legbizalmasabb munkatársa, ma Nigéria ál­lamfője a polgári kormány­záshoz visszavezető úton a legfontosabb feladatként a nemzeti egység erősítését je­lölte meg. 'Ennek alapvető oka, hogy a törzsi ellentétek 1967—1970 között egyszer már majdnem a széthullás sorsára juttatták az orszá­got. és a 80 milliós lakosság még ma sem ocsúdott fel igazán ebből a tragédiából. A két és fél esztendős esz­telen biafrai „testvérhábo­rú”, amely több mint két­millió, zömében ártatlan em­ber életét oltotta ki, mind­A főváros, Lagos egy utcája máig legszomorúbb fejezete a független Nigéria s Afrika történetének. Esküszöm hazámnak... Ilyen háttérrel a polgári kormányzáshoz való vissza­térés Nigéria integritása szempontjából nem veszély­telen vállalkozás, hiszen ma is 200—250 etnikai egység él egymás mellett területén. Igaz, a nyílt gyűlölködés már a múlté, de a bizalmatlanság, amely az egykori törzsek, kü­lönösen a legnagyobbak, az ibok, hauszák, fulánik és jó- rubák között még ma is lé­tezik, visszahúzó erőként hat az ország fejlődésére. Ezt felszámolandó, a most fel­cseperedő nemzedék már az „egységes Nigéria” eszméjén nevelkedik; hausza, ibo, jo- ruba és más népcsoportok gyermekeinek ajkáról napjá­ban hangzanak ej az iskolák­ban a következő szavak: „Es­küszöm hazámnak, hogy hű, törvénytisztelő és becsületes leszek, minden erőmből szol­gálom Nigériát, megvédem egységét, becsületét és di­csőségét”. De más tekintetben is meg­próbálnák érvényt szerezni az egység sürgető követel­ményének. Az új alkotmány, amely már csak a Legfel­sőbb Katonai Tanács jóváha­gyására vár, kimondja, hogy aktívan támogatni kell az etnikai, vallási, nyelvi kor­látokon túllépő egyesülése­ket. a politikai pártoktól pe­dig egyértelműen országos tömegbázist követel. Nigéria, miközben ezer szállal kötődik a tőkés világ- gazdasághoz, 80 milliós né­pességét, központi fekvését, területi nagyságát hangsú­lyozza, amikor meghatározó szerepet kér a kontinensen. Tekintélye valóban vitatha­tatlan Afrikában, annál is in­kább, mert el nem kötelezett külpolitikájához híven nem­egyszer meglepő hevességgel szállt szembe az imperializ­mus mesterkedéseivel a tér­ségben. Állásfoglalásán mú­lott többek között, hogy az Afrikai Egységszervezet a függetlenség küszöbét átlépő Angolában 1975-ben törvé­nyesnek ismerte el a haladó MPLA kormányát. Gyorsan növekvő befolyására ráéb­redtek a nyugati nagyhatal­mak is, amelyek saját érde­keik védelmében szeretnék felhasználni az országot. Ezért most Rhodesiában és Namíbiában nem kis mér­tékben Nigéria nyomására s közvetítésével valamiféle rendezési terv keretében a többségi uralom megterem­tésének útjait-módjait kere­sik. Halalmi ambíciók Mégis merészség volna pontosan meghatározni, hogy milyen ma Nigéria politikai arculata. Az mindenesetre tény, hogy Obasanjo tábor­nok, szemben Muritala heves Amerika-ellenességével, kö­zeledett az Egyesült Álla­mokhoz. Mint ahogy az is tény, hogy Nigéria még nap­jainkban is nyugtalan or­szág, tele ellentmondásokkal — régiekkel és újakkal. Akár Afrika tükörképe is lehetne, hiszen minden jó és rossz, ami ebben az or­szágban történt és történik, bizonyos áttétellel a konti­nens egészére is jellemző. Válaszút előtt áll: 1979. ok­tóber 1. a polgári kormány­zás újbóli kísérletének ígért dátuma. Kocsi Margit Az építésügyi minisztérium téglagyárai célul tűz fék ki, hogy eredeti tervüket, amely 170 millió tégla és cserép előállítását irta elő - túlteljesítik. Képünkön: a Yen-Bingh-i téglagyárban A fakitermelés fontos ága­zata a vietnami népgaz­daságnak. Thanh Chuong járás erdőgazdaságában nagy szerepe van az „ős­erdő négylábú traktorá­nak" Hanoi lakói hozták létre Lám Dong tartomány Dúc Trong járásának új gaz­dasági zónáját. 800 hek­táros kukoricaföldjükön évente kétszer takaríthat­ják be a termést!

Next

/
Oldalképek
Tartalom