Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 243. szóm, 1978. október 14., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA tanítani es tanulni Luis Corvalán1 visszaemlékezései TUDOMÁNY - TECHNIKA 4. oldal KÉT ELHATÁROZÁS Filmjegyzet „OLYAN CSÓKRA BERENDEZETT SZÁJA VÖT" 5. oldal SPORT 2. oldal 7. oldal KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. október 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1918. október 12-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tag­jai, a KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának, gazdaságpolitikai osztályának, valamint az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumnak a vezető munkatársai és a köz­ponti napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg el­hunyt tagjáról, Friss István elvtársról. I A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdések­ről szóló tájékoztatót; — Borbély Sándor elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az építő- és építőanyag-ipar hely­zetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelveit. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi hely­zetet és jóváhagyta a párt­ós állami vezető szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét Párt- és állami kapcso- ■■ lataink a szocialista kö­zösség testvérpártjaival, or­szágaival tovább erősödtek, eredményesen fejlődtek. Ki­emelkedő jelentőségű ese­mény volt Kádár János és Leonyid Iljics Brezsnyev elv­társak júliusi találkozója a Krím-félszigeten. A találkozó újólag megerősítette pártja­ink, országaink egységét, né­peink közös elveken és azo­nos célokon alapuló történel­mi barátságát; eredménye­sen járult hozzá sokoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez, együttműködésünk további elmélyítéséhez. A megbeszé­léseken kifejezésre jutott, hogy napjainkban, amikor az enyhülési politika folyta­tása az imperializmus foko­zódó ellenállásába ütközik, pártjaink a békéért és a tár­sadalmi haladásért vívott harcban megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a szocialista közösség egységé­nek, minden imperialista el­lenes erő összefogásának. A Központi Bizottság meg­elégedéssel állapította meg, hogy párt- és kormánykül­döttségünk júniusi látogatása a Lengyel Népköztársaság­ban tovább erősítette kap­csolatainkat. A teljes egység és egyetértés szellemében folytatott tárgyalások jól szolgálták a két párt, a két ország sokoldalú együttmű­ködését, a magyar és a len­gyel nép hagyományos barát­ságát. A testvéri szolidaritás és az őszinte barátság jegyében vett részt a magyar párt- és kormányküldöttség Kuba nemzeti ünnepén, a Moncada laktanya ostromának 25. év­fordulóján. Pártunk és kormányunk képviseltette magát a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére ren­dezett ünnepségeken. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak a közelmúltban Buka­restben megtartott XXXII. ülésszakát fontos állomásnak tekinti a szocialista gazdasá­gi integráció elmélyítésében. A magyar népgazdaság to­vábbi fejlődésének szempont­jából nagy jelentőséget tulaj­donít az energia- és nyers­anyagtermelés, a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar, va­lamint a gépipar fejlesztése érdekében elfogadott hosszú távra szóló célprogramoknak. A Központi Bizottság ■ megállapította: a nem­zetközi enyhülési folyamat az imperializmus szélsőséges erőinek fokozódó aktivitása miatt lelassult. Ennek ellené­re az emberiség számára nincs más ésszerű alternatí­va, mint a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élése. Az enyhülési folyamatot mindenekelőtt az fékezi, hogy a monopoltőkés csoportok agresszív körei fokozzák a fegyverkezési versenyt. A világ népeinek alapvető érde­keit sértő törekvéseiket saját közvéleményük előtt azzal akarják igazolni, hogy újra­élesztik a szovjet katonai fe­nyegetésről szóló régi kohol­mányokat. Az agresszív im­perialista körök akadályoz­zák a meglevő válsággócok felszámolását és új feszültsé­geket teremtenek: sorozato­san megpróbálnak beavat­kozni a szocialista országok belső ügyeibe; politikai, gaz­dasági nyomás különféle esz­közeivel igyekeznek meggá­tolni az önálló nemzeti fej­lődés, a társadalmi haladás útjára lépett népek törekvé­seit. A szélsőséges imperialista körök politikáját egyre nyíl­tabban támogatja a kínai ve­zetés. Pártunk, népünk hatá­rozottan elutasítja a Maoista vezetők nacionalista, hege­móniára törő külpolitikáját, amely súlyos károkat okoz a szocializmus, a haladás és a 'béke ügyének. Elítéljük a kínai vezetés durva provoká­cióit és beavatkozásait a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság belügyeibe. Szolidárisak vagyunk a vietnami néppel, támogatjuk a hazája függet­lenségének megvédésére, a szocialista építés sikeres foly­tatására irányuló erőfeszíté­seiben. A Szovjetunió, jalszocialista közösség országai hathatós erő­feszítéseket te?znek az eny­hülés vívmányainak megőr­zéséért és kiszélesítéséért. A haladó és békeszerető erők világszerte fellépnek az eny­hülés mellett. A nemzetközi realitásokkal számoló polgá­ri politikusok szintén hozzá­járulnak az enyhülés folyta­tásához. Az enyhülés folytatásának, a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdításának alap­kérdése a leszerelés. Hazánk a szocialista közösség orszá­gaival együtt mindent meg­tesz a fegyverkezési verseny lefékezéséért, a nemzetköz; fórumokon határozottan fel­lép a leszerelési intézkedések előmozdításáért. Ezen az úton döntő fontosságú, hogy mielőbb megegyezés szüles­sen a hadászati támadó fegy­verek korlátozásáról a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között. Európa békéjé­nek és biztonságának meg­szilárdítását szolgálná, ha a NATO tagállamai a kölcsö­nös biztonság elvének meg­felelő, konstruktív választ adnának a Varsói Szerződés országainak legutóbbi javas­latára a közép-európai had­erők és fegyverzet csökkenté­sével foglalkozó bécsi tárgya­lásokon. A Magyar Népköztársaság változatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájának megfelelő­en fejlessze együttműködé­sét a más társadalmi rend­szerű országokkal Európá­ban és földrészünk határain túl is. Ezt a célt szolgálták azok az államközi tárgyalá­sok, amelyek a legutóbbi hó­napokban hazánk és Ausztria, a Német Szövetségi Köztár­saság, Belgium, Hollandia, Norvégia, Irán és Ausztrália képviselői között folytak. O A Központi Bizottság megállapította, hogy az amerikai közvetítéssel létre­hozott izraeli—egyiptomi kü- lönmegállapodás figyelmen kívül hagyja az arab álla­mok többségének és a pa­lesztin népnek az érdekeit, akadályozza a közel-keleti válság tartós, igazságos ren­dezését. A Köznonti Bizottság ismét megerősítette, hogy a közel- keleti válság átfogó, igazságos rendezéséhez nélkülözhetet­len az izraeli csapatok teljes kivonása valamennyi meg­szállt arab területről, a Pa­lesztinái arab nép törvényes jogainak helyreállítása, be­leértve az önálló állam ala­pítása biztosításának jogát is. Csak ily módon szavatol­ható a térség valamennyi or­szágának független és bizton­ságos állami léte. A közel- keleti béke csak az összes ér­dekelt fél bevonásával foly­tatott tárgyalásokon, a Pa­lesztinái arab nép képviselő­jének. a Palesztinái Felsza- badítási Szervezetnek az egyenjogú részvételével te­remthető meg. A Magyar Népköztársaság, a szocializmust építő magyar nép szolidáris a közel-keleti térség haladó erőivel és moz­galmaival. Kétoldalú kapcso­lataink erősítése mellett ezt a szolidaritást fejeztük ki Muammar Al-Kadhafi líbiai államfőnek hazánkban tett látogatása alkalmából, párt­ós kormányküldöttségünk­nek az Iraki Köztársaság ju­bileumi ünnepségein való részvételével, valamint Jász- szer Arafattal. a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ve­zetőjével és a szíriai Baath párt képviselőivel folytatott budapesti tárgyalásainkon. ^ Az afrikai földrész több országa a rend­kívül nehéz körülmények, az imperializmus és a fajüldö­ző rendszerek állandó pro­vokációi ellenére tovább ha­lad előre a társadalmi fejlő­dés maga választotta útján. Pártunk, a magyar nép tá­mogatja küzdelmüket a nem­zeti függetlenség megvédé­séért, a gyarmati múltból örökölt elmaradottság felszá­molásáért. népeik nerrtzeti- társadalmi felemelkedéséért. Egyrp bővülő kapcsola­tainkat és együttműködésün­ket, kölcsönös szolidaritásun­kat fejezte ki és erősítette meg a Samora Machel elnök vezette mozambiki párt- és állami küldöttségnek, a Be­nin' Népi Köztársaság párt- és kormányküldöttségének ma­gyarországi látogatása, vala­mint párt- és kormánykül­döttségünk részvétele az etióp forradalom negyedik évfordulójának ünnepségein. C A Magyar Szocialista Munkáspárt a Közpon­ti Bizottság legutóbbi ülése óta is széles körű nemzet­közi tevékenységet fejtett ki. A Központi Bizottság kép­viselői megbeszéléseket foly­tattak az amerikai, az angol, az argentin, a bolgár, a cseh­szlovák, a dán, a finn, a francia, a guyanai, az iraki, az izraeli, a jordániai, a kon­gói, a kubai, az olasz, az osztrák, a panamai, a portu­gál, a szenegáli, a szír, az új_ zélandi és a vietnami test­vérpártok vezetőivel, képvi­selőivel. Az MSZMP küldött­ségei részt vettek az Auszt­rál, a Ciprusi, a Finn, a Gö­rög, az Indiai, a Jugoszláv, II A Központi Bizottság át­tekintette az építő- és építő­anyagipar helyzetét, megha­tározta továbbfejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az építőipar munkájá­ról szóló 1964. évi határoza­ta elérte célját, az iparág fejlődése meggyorsult. Nagy teljesítményekre képes épí­tő- és építőanyagipar jött létre, amely növekvő arány­ban járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, a nemzeti va­gyon gyarapításához. € Az építőipar termelése ” 1960 óta meghárom­szorozódott. Az utóbbi évek­ben a termelés növekedése a munka termelékenységé­nek emelkedéséből szárma- . zott. Ipari és mezőgazdasági üzemek százai épültek fel, köztük olyan jelentős léte­sítmények, mint a Gagarin Hőerőmű, az Ajkai Timföld­gyár, a Péti Műtrágyagyár, a Hejőcsabai Cementgyár, a Dunaújvárosi Hullámpapír­gyár, a Gyulai Húskombinát, a Zalaegerszegi Hűtőház. Felújult és bővült az or­szág úthálózata. Megkezdő­dött az autópályák építése. A már kiépült metróvonalak lényegesen javították Buda­pest tömegközlekedését. Az építőipar eredményei­ről tanúskodik a 15 éves la­kásépítési terv túlteljesítése, az egészségügyi, oktatási, kulturális és sportintézmé­nyek bővülő hálózata és sok a Spanyol, a Sri Lanka-i és a Svájci Kommunista Párt kongresszusán. A találkozá­sok jól szolgálták a véle­ménycserét a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok elmé­lyítéséhez és a testvérpártok összefogásának erősítéséhez. Pártunk képviselői tárgya­lásokat folytattak a Német Szociáldemokrata Párt. a Chilei Szocialista Párt, a Ja­pán Szocialista Párt és a Belga Szocialista Párt ha­zánkba érkezett küldöttségei­vel, részt vettek a Jamaicai Népi Nemzeti Párt és az An­gol Munkáspárt kongresszu­sán. A megbeszélések előse­gítették egymás helyzetének és álláspontjának kölcsönös, alaposabb megismerését, az együttműködés további lehe­tőségeinek feltárását a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, az egye­temes emberi haladásért folytatott tevékenységben. fi Hazánk külpolitikai céljait, az enyhülés és a társadalmi haladás ügyét az elmúlt időszakban is jól szolgálta a Hazafias Nép­front, a békemozgalom, a magyar szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség és más társadalmi, tö- megszervezetek és mozgal­mak széles körű, aktív nem­zetközi tevékenysége. Jelen­tős esemény volt a havan­nai világifjúsági találkozó, amely előmozdította a társa­dalmi haladás, a béke, a né­pek közötti barátság és az imperializmus elleni harc ügyét. A találkozón a ma­gyar fiatalok küldöttsége méltóképpen képviselte ifjú­ságunk, népünk törekvéseit. más, a lakosság életkörül­ményeit javító létesítmény. A nagyarányú építkezés nyo­mán . városaink fejlődtek, nagy részük korszerű város- központtal és lakótelepekkel gazdagodott. Több új szo­cialista város született. So­kat változott a községek ar­culata is hazánkban. Lényegesen előrehaladt az építés iparosítása, emelkedett műszaki színvonala. Széle­sebb körben alkalmazzák a korszerű építési módokat és technológiákat. Az építőipari gépek teljesítménye négysze­resére nőtt. Tíz házgyár léte­sült, amelyek összkapacitása évi 30 ezer lakás felépítését teszi lehetővé. Megkezdődött a könnyűszerkezetes építési program végrehajtása. Épí­tőanyag-ipari üzemek re­konstrukciója és új üzemek létesítése lehetővé tette a népgazdaság és a lakosság igényeinek jobb kielégítését. Az építő- és építőanyag­ipar fejlődésével egyidejűleg javultak az ágazat dolgozói­nak élet- és munkakörülmé­nyei, növekedett a szakmai hozzáértésük, politikai és ál­talános műveltségük. A Központi Bizottság el­ismeréssel állapította meg, hogy az építőipar jelentősen hozzájárult társadalmi, gaz­dasági és településfejleszté­si céljaink megvalósításához. Az eredmények fő forrása az építő- és az építőanyag-ipar dolgozóinak mintegy a felét kitevő törzsgárda, valamint a szocialista brigádok helyt­állása, példamutatása. A Központi Bizottság az építő- és építőanyag-ipar nagy eredményeinek elisme­rése mellett rámutatott ar­ra is. hogy objektív és_szub- jektív ókok miatt az ag’azat fejlődése nem volt egyenle­tes és elmaradt az igények növekedésétől. A feladatok teljesítését ma is nehezítik az építőipar belső arányta­lanságai. Elmaradás főleg a szak- és szerelőipari, a köz- művesítési, a mélyépítési és az épületfenntartási tevé­kenységben mutatkozik. Az építőipari gépek sokfélesége miatt nehéz az alkatrészel­látás. A munka szervezettsé­ge nem igazodik kellően az építés iparosodásának köve­telményeihez ; nem megfele­lő a gépek és a munkaidő kihasználása, még sok a jo­gos minőségi kifogás. A feladatok tervszerű tel­jesítését, a beruházások programszerű megvalósítását hátráltatja, hogy sokszor nem megfelelő a beruházások előkészítése, az építésben részt vevő vállalatok együtt­működése. A rendelkezésre álló építőipari kapacitáshoz képest még mindig sok a megkezdett beruházás. Az in­dokoltnál hosszabb a kivite­lezési idő, gyakran túllépik az előirányzott költségeket. A lakásépítés tervszerűségét, folyamatosságát nehezíti a hiányos területelőkészítés. A lakosságnak sok gondot okoz, hogy a lakásépítés üte­mével nem tart lépést az is­kolák. az egészségügyi és a szolgáltató létesítmények megépítése. A Központi Bizottság ■ megállapította: a XI. kongresszus határozatiaban, a párt programnyilatkozatá­ban kitűzött célok megköve­telik az építőipar teljesítő- képességének jelentős növe­lését, az irányítás, a szerve­zettség színvonalának eme­lését. Az építő- és építő­anyagiparnak az eddiginél tervszerűbben, hatékonyab­ban, jobb minőségben kell kielégítenie a gazdaság fej­lesztését és az életkörülmé­nyek javítását szolgáló épí­tési igényeket. Az építőipar erőforrásait mindenekelőtt az állami nagyberuházások, az export- árualapok bővítését szolgáló beruházások meggyorsítására, a lakások és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények fel­építésére keli összpontosíta­ni. Ezzel egyidőben nagyobb figyelmet kell fordítani az épületfenntartási, felújítási munkák meggyorsításához szükséges feltételek biztosí­tására. Folytatni kell az építés iparosítását. Hazai adottsá­gaink és a szocialista nem­zetközi munkamegosztás le­hetőségeinek jobb kihaszná­lásával javítani szükséges az építő- és építőanyagipar technikai felszereltségét, mű­szaki színvonalát, anyag- és alkatrészellátását. Ösztönöz­ni kell a korszerű építési módok gyorsabb és nagyobb arányú elterjedését. Alapvető követelmény a vezetés, az üzem- és mun­kaszervezés színvonalának emelése, a rendelkezésre ál­ló eszközök és munkaerő (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom