Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-08 / 212. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. szeptember 8. KÖZÖS KÖZLEMÉNY Lázár György mongóliai tárgyalásairól A Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának és a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsának meghívására Lázár György, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke, 1978. szeptember 3. és 7. között hivatalos baráti látogatást tett Mongóliá­ban. Mongóliai tartózkodása során az MNK Minisztertanácsának elnöke és a kíséreté­ben lévő személyek ipari és mezőgazdasá­gi létesítményeket, valamint kulturális in­tézményeket látogattak meg Ulánbátorban és Darhanban. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke, tárgyalásokat folytatott az őszinte barátság, a testvéri­ség és a teljes egyetértés légkörében. Meg­beszéléseket folytattak a Magyarország és Mongólia közötti testvéri barátság és sok­oldalú együttműködés további erősítéséről és szélesítéséről. A felek mély megelégedéssel állapították meg, hogy országaik között a barátság és a gyümölcsöző együttműködés töretlenül fejlődik és szélesedik, a Magyar Népköz- társaság és a Mongol Népköztársaság kö­zötti barátsági és együttműködési szerződés alapján. A magyar és a mongol nép kö­zötti hagyományos barátság megszilárdítá­sával kapcsolatban hangsúlyozták Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Jum- zsagijn Cedenbal, az MNFP KB első tit­kára találkozóinak és megbeszéléseinek jelentőségét. Tájékoztatták egymást jelenlegi ötéves terveik végrehajtásának menetéről. A miniszterelnökök ismételten megerő­sítették, hogy az MSZMP és az MNFP, a Magyar Népköztársaság és a Mongo] Nép- köztársaság változatlan és következetes, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveire épülő irányvo­nalnak megfelelően, a két ország testvéri szövetségének és szoros együttműködésé­nek további elmélyítésére, a szocialista közösség országai egységének és összefor- rottságának megszilárdítására törekszenek. A két ország közötti gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködés menetét áttekintve, a felek elégedettségüket fejez­ték ki azok kedvező eredményei kapcsán, és elismeréssel értékelték a magyar—mon­gol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság tevékenységét. Megállapodtak, hogy kölcsönös erőfeszí­téseket tesznek a Magyar Népköztársaság segítségével a Mongol Népköztársaságban létesített ipari vállalatok bővítésére és re­konstrukciójára. A felek hangsúlyozták a KGST XXXII. bukaresti ülésszakán elfogadott határoza­tok jelentőségét, és kifejezték azon hatá­rozott szándékukat, hogy erőfeszítéseket tesznek a testvéri szocialista országok sok­oldalú együttműködésének továbbfejlesz­tésére és tökéletesítése érdekében. A Ma­gyar Népköztársaság és a Mongol Népköz- társaság miniszterelnöke ismételten hang­súlyozta, hogy a jövőben is erősítik a nagy Szovjetunióval és a többi szocialista or­szággal való megbonthatatlan barátságu­kat, együttműködésüket. Áttekintve a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit kifejezték kormányaik határozott szándékát, hogy kitartó erőfe­szítéseket tesznek az enyhülési folyamat világméretű továbbfejlesztéséért, annak konkrét leszerelési intézkedésekkel történő kiegészítéséért. Az ázsiai helyzetről folytatott eszmecsere során a felek kifejezték azon határozott meggyőződésüket hogy az ázsiai országok aktív, együttes erőfeszítéseire van szükség a béke és a biztonság tartós pilléreinek megteremtéséhez a kontinensen. A ma­gyar fél nagyra értékelte a Mongol Nép- köztársaság elsősorban az ázsiai földrész békéjének és biztonságának megszilárdítá­sára irányuló aktív tevékenységét. Megállapították, hogy a népek békéjét, nemzeti függetlenségét és társadalmi hala­dását komolyan veszélyezteti az imperia­lizmus és a reakció erőivel nyíltan azono­suló kínai vezetés nagyhatalmi, expanzio- nista politikája. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság is határozot­tan szembeszáll a kínai vezetők nagyha­talmi, hegemonista, szovjetellenes és szo­cializmusellenes irányvonalával. A felek elítélik a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen irányuló kínai nagyha­talmi törekvéseket, valamint a jelenlegi kambodzsai vezetés által provokált konf­liktust. A két ország kormányfője támogatásáról biztosította a KNDK-nak Korea békés és demokratikus egyesítésére irányuló erőfe­szítéseit. Az elhúzódó közel-keleti válsággal kap­csolatban a két miniszterelnök hangsúlyoz­ta, hogy a különutas tárgyalások politikája akadályozza a válság tartós és igazságos rendezését. Kifejezték azon véleményüket, hogy az átfogó rendezéshez vezető reális utat csakis a genfi békekonferencia mun­kájának valamennyi érdekelt fél részvéte­lével történő felújítása jelentheti. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság határozottan elítéli az im­perialistáknak és más reakciós köröknek egy úgynevezett afrikaközi erők létreho­zására, az afrikai népek nemzeti felszaba­dító harcának vérbefojtására, a kontinens országai haladó irányú fejlődésének meg­akadályozására és a fajüldöző rendszerek átmentésére irányuló kísérleteit. A felek szolidárisak Zimbabwe, Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság népeinek a felszabadulásukért és nemzeti függetlensé­gükért vívott harcával. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kormánya egyértelmű tá­mogatásáról biztosítja az el nem kötelezett országok belgrádi értekezletén hozott ha­tározatokat. Elégedettségüket fejezték a találkozók és tárgyalások eredményeivel kapcsolat­ban. amelyek ismételten megerősítették a nézeteik teljes azonosságát valamennyi megtárgyalt kérdésben. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke köszönetét fe­jezte ki az elvtársi fogadtatásért és baráti vendéglátásért, és hivatalos baráti látoga­tásra hívta meg a Magyar Né'pköztásaság- ba Zsambin Batmönh elvtársat, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnö­két, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. (MTI) Bangkokbon tárgyal Pham Van Dong vietnami miniszterelnök. A képen vendéglátójával, Kriangszak Csamanand thaiföldi miniszterelnökkel (Telefotó - KS) Áthelyezték az Űrhajót Gromiko—Warnke találkozó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap Moszkvában fogadta Paul Warnkét, az amerikai Fegy­verzetellenőrzési és Lesze­relési Hivatal igazgatóját, aki a két ország között létrejött előzetes megálla­podás alapján érkezett H szovjet fővárosba. A talál­kozón a hadászati támadó fegyverrendszerek korláto­zásáról szóló egyezmény elő­készítésével kapcsolatos kér­déseket vitatták meg. Camp David-i csúcs Szigorú hírzárlat Másfél óra hosszat tartott tegnap Carter amerikai, Szá­dat egyiptomi államfő és Be­gin izraeli miniszterelnök el­ső hivatalos megbeszélése, annak témájáról azonban egyetlen szó sem szivárgott ki. A csúcstalálkozóval kap­csolatban ugyanis teljes hír­zárlatot rendeltekéi. Így Jody Powell, a Fehér Ház sajtótit­kára a találkozó hivatalos szóvivője is csupán a szerdai tanácskozás megtörténtét je­lentette be. Az azonban kitu­dódott, hogy Carter, Szadat és Begin a hármas megbe­szélést követően hosszasan tanácskoztak saját küldöttsé­gük tagjaival. Az űrhajózás történetében páratlan manővert hajtott végre a Szaljut—6 űrállomás két űrhajósa, Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr Ivan- csenkov: az űrállomás meg­fordításával a Szojuz—31 űr­hajót áthelyezte az űrállomás hátsó kikötőhelyétől az első kikötőhelyre, a főbejárathoz. A manővert úgy hajtották végre, hogy Kovaljonok és Ivancsenkov átszállt az űrha­jóba, szétkapcsolta azt az űr­állomástól, kisebb távolságra eltávolodott a Szaljut—6-tól. Ezt követően az űrállomást távirányítással megfordítot­ták rövidebb tengelye körül s újra összekapcsolátk vele az űrhajót. A példátlan manővert azért hajtották végre, hogy a Szo­juz—31 a főbejárathoz kerül­jön s ezzel szabaddá váljék a?/ „alkalmi” látogatók és a te­herűrhajók számára szüksé­ges hátsó bejárat, illetve bár­mikor nehézség nélkül műkö­désbe lehessen helyezni az űrállomás fő hajtóművét, amely a hátsó bejáratnál van. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság fővárosá­nak eayik büszkesége a korszerű Kim Ir Szén Egye­tem MOSZKVA Alekszej Sityikov, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnö­ke fogadfa azt a japán par­lamenti küldöttséget, amely Siharama Nikocsinak. a kép­viselőház költségvetési bi­zottsága elnökének vezeté­sével hivatalos látogatáson tartózkodott a Szovjetunió­ban. GENF Tegnap Genfben folyta­tódtak a hadászati támadó fegyverrendszerek korláto­zásával kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalások. HANOI Tegnap Hanoiban folyta­tódtak a kínai—vietnami tár­gyalások a Vietnamban élő kínai származású állampol­gárok problémájának meg­oldásáról. BELGRAD A szabadkai közös magyar —jugoszláv vasúti határállo­más építésének ügyéről tár­gyalt szerdai ülésén a vaj­dasági tartományi végrehajtó tanács (kormány). LJUBLJANA Szlovéniában, a Kranj melletti Bradon megkezdőd­tek Tito jugoszláv elnök és Willy Brandt, a nyugatné- gatnémet Szociáldemokrata Párt elnökének megbeszélé­sei időszerű nemzetközi kér­désekről, a JKSZ és az SPD kapcsolatainak bővítéséről és a két felet érdeklő más prob­lémákról. MAPUTO Mozambikban tegnap or­szágszerte ünnepségeken em­lékeztek meg a győzelem napjáról, a portugál gyar­mati uralom legyőzésének évfordulójáról. BRIGHTON A Brit Szakszervezeti Szö­vetség (TUC) brightoni kong­resszusán állást foglalt a nemzetközi feszültség foko­zódásával szemben és orszá­gos kampányt indított „a hi­degháborús propaganda fel­élesztése ellen”, a békés együtt élés megszilárdításá­ért. BONN Egy düsseldorfi étterem­ben rövid lövöldözés után halálos sebet kapott az egyik legjobban keresett nyugatnémet terrorista, Willy Peter Stoll. Csütörtökre vir­radóra a főállamügyészség megerősítette, hogy a 28 éves anarchista a düsseldorfi egyetemi kórházban bele­halt sérüléseibe. Hajnali Nyugalom Országa — így is nevezik ezt az álla­mot, amely hazánk­tól sokezer kilomé­terre fekszik. Népének viha­ros történelmében új fejezet kezdődött harminc esztendő­vel ezelőtt. 1948. szeptember 9-én kiáltották ki a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot. A sorsforduló lehetősége akkor adatott meg, amikor 1945. augusztusában a szovjet hadsereg szétzúzta az Észak- Kínát és Koreát megszállva tartó japán hadsereget. A második világháború után a Koreai-félszigeten a 38. szé­lességi foktól északra a szov­jet, délre pedig az amerikai hadsereg feladata volt lefegy­verezni a japánokat és gon­doskodni az élet beindításá­ról. A következő három év az átmenet időszaka volt. Csakhogy, amíg északon va­lóban demokratikus fordulat ment végbe, addig délen az amerikaiak visszaélve joga­ikkal, megakadályozták a po­litikai, társadalmi és gazda­sági változásokat, bábjaik védelmében szembefordultak a népakarattal, „önálló” or­szággá nyilvánítva délt, ket­tészakították Koreát. Erre válaszul rendeztek általános választásokat északon, s ezek eredményeként alakult meg a legfelsőbb népi gyűlés, amely ma harminc éve kiki­áltotta a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságot. Még ebben az évben — a korábbi megállapodások alap­ján — elhagyták az északi részt a szovjet csapatok. Az amerikaiak azonban megszeg­ve ígéretüket, fegyver- és ha­dianyagszállításaikkal, soro­zatos provokációkkal napról- napra növelték a feszültsé­get. Javában dúlt a hideghá­ború, s Korea lett e hideghá­ború forró összecsapásainak színhelye. A koreai nép a szolidáris szocialista orszá­gok támogatásával hősi harc­ban késztette meghátrálásra az amerikai agresszorokat és azok támogatóit. Éppen negyedszázada már ennek és ez alatt az idő alatt a KNDK imponáló fejlődés­ről tett tanúbizonyságot. Aki járt ott, meggyőződhetett er­ről. Az egymilliós főváros, Phenjan méltán késztet cso­dálkozásra. Ezt a várost az amerikai agresszorok rombo­ló technikájukkal a földdel tették egyenlővé. Talán ha három épület menekült meg a teljes pusztulástól. Ma szé­les sugárutak, sokemeletes panelházak^ korszerű sport- csarnokok, színházak, szállo­dák és parkok jellemzik a népi Korea fővárosát. A „nullpontról” indult az ország 1953-ban, a háború után.. Ma gyáraiból villany­mozdonyok, programvezérlé­sű szerszámgépek, bulldóze­rek, 20 ezer tonnás halász­hajók kerülnek ki. Sőt Észak — korábban Dél volt a fél­sziget éléstára — már nem­csak önellátó gabonából, rizs­ből és kukoricából, hanem jut exportra is. Az idén indult hétéves terv — helyi szóhasználattal élve — „új magaslatok” meghódí­tását tűzte ki célul. C6ák né­lió tonna acél; 70—80 millió tonna szén; 12—13 millió tonna cement; tízmillió ton­na gabona. E nagy tervek va- lóraváltása kemény áldozat- vállalást követel. Am ezt senki sem titkolja Phenjan- ban. A Szovjetunió, a szo­cialista országok támogatása mellett eddig is ez volt fő forrása az eredményeknek, a „csodának”, ahogy egyes szemlélők nevezték a fejlő­dést. S ilyenkor óhatatlanul tettek összehasonlítást is Dél­lel.„Dél-Koreával ellentétben itt északon valamennyien egyforma terhet viselnek, s a pusztán egzisztenciális ala­pok biztosítva vannak min­den egyes ember számára. Nincsenek hajléktalanok, ron­gyosan járkáló koldúsok, nincsenek betegen vánszorgó öregemberek, de nem létezik úgynevezett édes élet sem. Az ország arculatát a tiszta öl- tözékű emberek egységes egyszerűsége, az állandóan növelt termőterület gondos megművelése, valamint az határozza meg, hogy minden­féle üdülési lehetőséget te­remtenek, egészségügyi intéz­ményeket és iskolákat létesí­tenek” — így egy nyugatné­met gazdasági folyóirat fő- szerkesztője. A határtalan szorgalom, az áldozatok vállalása nem ön­célú: a népi Korea legfonto­sabb célkitűzésének, az or­szág újraegyesítésének érde­kében történik, összeszám­lálni is nehéz lenne, hány ja­vaslatot tett erre a KNDK. Az 1972-ben a békés egyesí­tés elveiről aláírt észak-déli közös nyilatkozat reményt keltett, ez azonban nem vált valóra. A déli rezsim makacs­sága miatt a tárgyalások megszakadtak, s a Koreai­félsziget megmaradt veszé­lyes feszültséggócnak. Több mint 40 ezer ame­rikai katona állomásozik dé­len, s jóllehet hangzottak el amerikai ígéretek kivonulá­sukra, mindeddig semmi sem történt. Ellenkezőleg, létszá­muk még valamelyest nőtt is. Sőt, az idén tartották meg a háború óta a legnagyobb szabású amerikai—dél-koreai hadgyakorlatot, s Washing­ton miközben az emberi jo­gok védelméről prédikál — sokszázmillió dolláros kato­nai segélyben részesíti a pol­gári ellenzékét is elnyomó dél-koreai rezsimet.--------- megoldás kézenfek­a vő : Phenjanbanvál­tozatlanul hangoz­tatják a tárgyalási---------készséget, de azt is, hogy a békés, külföldi be­avatkozástól mentes újra­egyesítés feltétele az ameri­kai csapatok lávozása Dél­ről. E küzdelemben a most harmincéves KNDK élvezi a Szovjetunió, Magyarország és a szocialista közösség más or­szágainak segítségét. Támo­gatjuk azokat a javaslatait, amelyek a feszültség csök­kentését, a békés, önálló egyesítést szorgalmazzák, azt, hogy Korea valóban — nevé­hez méltóan — a Hajnali Nyugalom Országa legyen. Z. I. Sorsforduló Koreában hány ezek közül: 7,4—8 mii-

Next

/
Oldalképek
Tartalom