Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-13 / 216. szám

1978. szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Harcostársak találkozója Kunhegyesen Volt partizánok a munkásőr emlékszobában Harcokban edzett elődöket, a Magyar Partizán Szövet­ség megyei csoportjának tag­jait fogadták tegnap a mun­kásőrség kunhegyesi bázi­sán. A megyei pártbizottság üdvözletét Zsovák László, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője tolmácsolta a szövetség tagjainak. majd, Posta Mihály, a munkásőr­ség megyei parancsnoka fe­jezte ki örömét, hogy testü- lefíik töltheti be a házigaz­da szerepét. Ezt követően Dékány Sán­dor, a Magyar Partizán Szö­vetség országos bizottságá­nak tagja tartott részletes tájékoztatót a szövetség éle­téről, melyet széles körű vi­ta követett. A találkozó résztvevői megtekintették a munkásőr- kiképzőbázist és az emlék­szobát, melyekről elismerő­en nyilatkoztak. A prog­ram befejező részeként Pos­ta Mihály, a munkásőrség megyei parancsnoka tartott tájékoztatót a testület életé­ről, a Magyar Partizán Szö­vetség megyében élő tagjai­val tartott kapcsolatról. £szt újságírók a Néplapnál Lapunk vendégeként né­hány napot Szolnok megyé­ben tölt Borisz Neifah, a Szovjetszkaja Esztónia fő­szerkesztő-helyettese és Gui- dó Mjatlir, a Rahva Hääl című lap szerkesztőségi tit­kára. Észt kollégáink ta­pasztalatcsere végett láto­gattak hozzánk és prog­ramjuk szerint felkeresik a a Tiszamenti Vegyiműveket, a Szolnoki Nyomdát, vala­mint más intézményeket. Jászjákóhalmán Burgonya részműveléssel A tárolási gondok enyhí­tését, a tagság és a község lakóinak burgonyaellátását segíti Jászjákóhalmán a Bé­ke Tsz hasznos kezdeménye­zése. A burgonyatermesztés­nél bevezették a százalékos művelési módszert. A gaz­daság ebben az évben 17 hek­táron termesztett étkezésre és tárolásra is kiválóan al­kalmas desire fajtát. A 17 hektárnyi területből 7 hek­tárt a tagságnak adott át, hogy részműveléssel ültessék el, műveljék, majd takarít­sák be a termést. A tsz gépi munkával, . vegyszerezéssel segített a részművelőknek. A burgonya jól fizetett, a 17 hektárról várhatóan 400 ton­na termést takarítanak be, amelyből a tagságon túl bő­ven jut a község lakóinak ellátására is. Egy vagyok a sok ezer közül Bar hűvös a szeptemberi délelőtt, azért még bízunk a nyárutóban, akárcsak a műhely előtti kiskert virá­gai. A Tisza Cipőgyár 311-es tűzőköre azonban már a te­let idézi: melegbéléses, hosz- szúszárú csizmafelsőrészek sorakoznak száz számra a tűzőnők mellett. A nagy munkaterem egyik szalagjánál dolgozik László Andrásné. Amikor megké­rem, hogy vonuljunk el kis időre beszélgetni, szomszédai találgatják: „Biztosan a bri­gádról ...’ ’ „... Kár, hogy nincs itt a napló...” — Melyik brigádról be­széltek a munkatársai? — kérdeztem a fiatalasszony­tól, miután elhelyezkedtünk a dohányzóban. — A Radnóti Miklós ne­vét viselő többszörös arany­koszorús kollektíváról — feleli. — Két éve betegség miatt lemondott a brigádve­zető, akkor nekem szavaz­tak bizalmat az asszonytár­sak. A vezetőváltással, úgy érzem, nem tört meg a bri­gád lendülete, jól összeszo­kott, egymást és a közössé­get segítő csoport a miénk. — Most mégsem a brigád­ról érdeklődnék... Úgy tu­dom, hogy ön nemrégiben a Hazafias Népfront Országos Elnökségének volt a ven­dége. — Emlékezetes esemény marad életemben, ugyanis akkor az országos elnökség kitüntető jelvényét vehet­tem át. Sokat gondolkodtam azóta is, miért kaptam? Sok ezren d.olgoznak a helyi népfrontszervezetekben, so­kan segítik a szűkebb kör­nyezetet, intézik az embe­rek ügyes-bajos dolgait. Én egy voltam — és vagyok — a sok ezer közül... — Mennyi energiát, időt igényel napjaiból a társa­dalmi munka? — Kiszámíthatatlan, mert természetes része immár az életemnek, így nem jelent külön szervezést, tervezést a munkaidőn túli elfoglalt­ság. Reggel hattól kettőig — állandó délelőttösként — a gép mellett ülök. (Hihetet­len, már huszonegy éve, itt a Tisza Cipőgyárban!) Ez­után legtöbbször nem haza, hanem egy-egy oktatásra, rendezvényre, brigádvezetői megbeszélésre, gyűlésre, nép­frontmunkával kapcsolatos értekezletre megyek. — Otthon? — Hat éve egyedül neve­lem kislányomat, aki épp a napokban Budapesten, , a Növényolajipari Szakközép- iskolában kezdte meg a ta­nulást, Már most hiányoz­nak a vele töltött délutánok, esték, ugyanis, rendszeresen kocogtunk, úsztunk, télen szánkóztunk. Bizonyos fokig pótolja ezeket a ked.ves együttléteket az olvasás ... Büszke vagyok házi kis­könyvtáramra. — Miben látja a népfront­munka közösségi hasznát? — Nem látványos, muta­tós eredmények ezek, de jó érzéssel töltenek el a hét­köznapi változások, az pél­dául, hogy a falugyűlése­ken elmondott lakossági ész­revételeket, panaszokat előbb-utóbb orvosolják — a legtöbbször a mi közbenjá­rásunkra. Vagy a téli esték előadásai, ahol egyre többen gyűlnek össze vitázni, be­szélgetni, ismereteiket bőví­teni. A gyermekgondozási szabadságon levő asszonyok találkozói is szervezettebbek, mióta a népfrontaktivisták is segítenek a rendezésben, ugyancsak több gondot for­dítunk az öregek napközi otthonának lakóira, a külte­rületi óvodákra. Persze, nemcsak mint népfrontakti­visták, hanem mint brigád­tagok, egyéb megbízatású emberek. — Szép környezetben épült Martfű. Óvják és védik is a takók, a cipőgyáriak a fás, virágos utcákat, tereket... — Ha elkészül a pihenő­park a Tisza-parton. akkor valóban üd,ülőtelep lesz a nagyközség. Több száz bri­gád; diák, társadalmi mun­kás dolgozik a pihenőpark létrehozásán. A helyi nép­frontszervezet egyik leglé­nyegesebb szerepköre a mun­kák szervezése, irányítása. Szintén a környezetvédelmi munka jelentős eredménye a „Tiszta udvar” akció nép­szerűsége, amelyhez nemcsak a családi házak, hanem az új lakótelepek lakói is csat­lakoztak. A Vöröskereszt ak­tivistáival a gyárban is rendszeresen meghirdetjük a műhelyek, üzemrészek ver­senyét. — Társadalmi munkásként van tekintélye? —• Szerénytelenség nélkül mondom: igen. Apróbb, hét­köznapi dolgokból érzem ... például utcán, boltban meg­kérdezik: „Erzsiké lesz az utcánkban víz?” „Szervez­tek hétvégére társadalmi munkát... mert a nagymo­sást akkor előbbre hozom...” Szóval ez a természetes ut­cai fórum rangot és hitelt ad a munkának — és az ak­tívának — egyaránt. — t. szűcs — A Gél: az állattenyésztés javítása A takarmánytermesztésről tanácskoztak Szolnokon A Magyar Agrártudományi Egyesület Szolnok megyei Szervezete, a MAE Állatorvosok Társasága Állathigiőniai Szakosztálya és a Szolnok megyei Állategészségügyi Állomás rendezésében tegnap takarmánytermesztési tanácskozást tar­tottak a megyeszékhelyen, a Ságvári Endre megyei Művelő­dési Központban. A meghívó a témát a szarvasmarhatartással kap­csolatos tennivalók megtár­gyalására egyszerűsítette le, ám a rendezvény résztvevői ennél jóval szélesebb kört érintettek. Dr. Bokori József tanszék- vezető egyetemi tanár meg­nyitójából például az derült ki, hogy a szarvasmarhák genetikai képességükhöz ké­pest 30—35 százalékkal ke­vesebb termelést produkál­nak a komplett takarmányo­zási rendszer hiánya miatt. A helyzeten sokat javítana, ha az élen járó üzemek át­adnák, a kevésbé jól haladók pedig átvennék a felhalmo­zódott tapasztalatokat, hi­szen így az utóbbiak nagyon sok kudarctól megkímélhet­nék magukat. A modern tar­tási, tenyésztési technológi­ák mellett jóval nagyobb gondot kellene fordítani az Hazánkban mintegy két és fél millió háztartásban hasz­nálnak már gázt. A készü­lékek szakszerű kezeléséről nyolc ismeretterjesztő kis- film készült, ezeket tegnap mutatták be a sajtó képvi­selőinek a Fővárosi Gázmű­vek háztartási tanácsadó szolgálatánál. A fogyasztók számának növekedése ellenére a szigo­rú biztonsági előírások eredményeként 1972 óta lé­nyegében nem növekedett a gázfelhasználásból eredő balesetek száma, de évente így is megközelítően ötszáz esetet tartanak számon. Fon­tos feladat a balesetek to­vábbi visszaszorítása. Külön gondot fordítanak a gázpalackok biztonságára. állategészségügyi teendőkre, valamint a gépesítésre is, hiszen manapság ezek fej­lesztése nélkül már egyetlen gazdaság se tud előrelépni. Ezért az üzemeknek olyan, átfogó ismeretekkel rendel­kező szakemberek kellenek, akiknek a gyakorlat minden területén megfelelő jártas­ságuk van, és az állandó továbbképzés segítségével a tudomány legújabb vívmá­nyait is fel tudják használni. A megnyitó után Matuz János, a Szolnok megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője tartotta meg bevezető elő­adását. Az elhangzottak sze­rint az ország állatállomá­nyának 5—7 százalékával rendelkező megye csak úgy érheti el céljait, ha lényege­sen megjavítja a takarmány­termesztést és -felhaszná­lást. Sok tartalék van mind az abrak, mind pedig a tö­Az OKGT fejlesztésében el­készült az a nagy biztonsá­gú szelep, amelyet a koráb­bival szemben gyárilag éoí- tenek be, s a cseréje is ha­tóságilag történik. A szelep kísérleti gyártása jövőre megindul, s 1980-tól fokoza­tosan valamennyi gázpalac­kot ilyen biztonsági szelep­pel látnak el. A tapasztalat szerint a legtöbb balesetet a szaksze­rűtlen kezelés, a hozzá nem értés okozza, ezért határoz­ta el az Országos Kőolaj-és Gázipari Tröszt, valamint a Éovárosi Gázművek ismeret- terjesztő kisfilmek készíté­sét. A kisfilmekkel hamarosan megismerkedhet a nagykö­zönség a televízióban és a mozikban. megtakarmányok termelésé­ben, ez utóbbi kiváltképp alacsony színvonalon mozog. Az elmondottak igazolására elegendő csupán egyetlen példa: a gyepterületek átlag­termése nem érte el a hek­táronkénti 20 mázsát, holott az intenzív területeken en­nek a négyszerese se tarto­zik a legkiválóbb eredmé­nyek közé. Többet kellene törődni a melléktermékek hasznosítá­sával is, arról nem is beszél­ve, hogy a Szolnoki Cukor­gyár urebetin üzeme — a termelők érdeklődésének hiánya miatt — egyszerűen „félgőzzel” termel. A táp­anyaggazdálkodás tehát alapvető változtatásokra szo­rul. elvégre eredmények csak akkor születhetnek, ha az állatok beltartalmi vizs­gálatok alánján összeállított élelmet kapnak. A bevezető után további előadások következtek, a szünet végeztével pedig hoz­zászólásokkal folytatódott a rendezvény. A vita befeje­zésekor a vendégek gépko­csiba ültek és megtekintet­ték a tanácskozás témájához kapcsolódó gyakorlati bemu­tatót. Kacsatenyósztés korszerű módszerekkel Korszerű létesítménnyel gyarapodott a Palotási Ál­lami Gazdaság kacsatenyész­tő telepe: elkészült — mint­egy hárommillió forintos költséggel — az első szülő­párház, amely angol licenc alapján épült. A gazdaság tervezi egy hasonló tenyész- ház építését is. Ugyancsak alapozzák már a csaknem tízmillió forintba kerülő, szintén angol tervek szerint készülő — úgynevezett — nagvszülő-pár telepet is. A munkában angol szak­emberek rendszeres szakta­nácsadással segítenek. Az újszerű paneles épületben meghonosítandó kacsatartá­si módszer jelentős takar­mányozási megtakarítást eredményez. Biztonságosabb gázpalackok Sajtótájékoztató a Fővárosi Gázmüveknél r Uj gép—kevesebb por Próbaüzem a Tisza Cipőgyárban Mintegy 158 millió forintba kerül a gu­mitalpgyártás rekonstrukciója Martfűn, a Tisza Cipőgyárban. A programban, amely 1980-ban fejeződik be, új épületek létre­hozása, gépek cseréje szerepel. Az utóbbi­ra került sor az elmúlt napokban, ugyanis helyére állították az úgynevezett belső ke­verő gépsor egyik hengerszékét. A mint­egy 30 millió forint értékű berendezés töb­bi részét az elkövetkező hetekben, hóna­pokban szerelik be, addig viszont a már kész egységek termelnek. Megtörtént ugyanis az úgynevezett hideg próba, s ha a szerelők munkáját nem akadályozza, ak­kor három műszakban a következő héttől már dolgozik a berendezés. A gépsor a régi csarnokban működik — mégis jelentősen megváltozik általa itt a munka. Teljesítménye a korábbi gépekhez képest, amelyek helyére került, jóval na­gyobb, nem beszélve arról, hogy koránt­sem szennyezi úgy,a környezetét. A mo­dern hűtéssel, a tapadásgátló anyagokkal nem szennyezik tehát a munkások tüde­jét ártalmas porok. A gépsor átadását október végére, no­vember elejére tervezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom