Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-06 / 210. szám

U SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. szeptember 6. Mikor sűrítik a 24/A járatot? A Szolnok megyei Néplap­ban olvastuk, hogy a Volán 7-es spámú Vállalata ez év második felére sűríti a 24/A számú autóbuszjáratot. Sze­retnénk, ha az ígéret minél előbb megvalósulna, mivel Szolnokon, a Széchenyi lakó­telep lélekszámú lassan eléri a négyezret. Nem beszélve arról, hogy megkezdődött a tanítás, és sok gyerek jár a lakótelepről autóbusszal a különböző iskolákba. Helyesnek tartanánk, ha felmérés alapján „céljáratos” autóbuszt indítana a Volán, mivel sokan járnak innen dolgozni a Tiszamenti Vegyi­művekbe és a Cukorgyárba. Az autóbuszokon pedig he­lyezzenek el az illetékesek közérdekű felhívásokat, hir­detményeket, de az udvarias­ságra, a kulturált utazásra is figyelmeztessenek. Ács Károly Szolnok, a XI. körz. HNF biz. tagja Nagyobb figyelmet érdemelnénk Rendszeresen olvasom a Néplapot, s az utóbbi időben több cikkben olyan elírást, pontatlanságot találok, mely bosszantó. Például az augusz­tus 23-i, Sátorbontás című írásiban ez áll: őket követ­ték Lengyelországba a kőtel­ki úttörők, akik harmincán Rozsnyón nyaraltak .., Rozs­nyó mióta tartozik Lengyel- országhoz? Tudomásom sze­rint a magyar határtól kb. 20—30 kilométerre van, Szlo­vákiában. Sorolhatnék még helytelen megfogalmazást, pontatlan számadatot, amit ugyancsak nemrég olvastam lapjukban. Gondosabban, körültekin­tőbben kellene megírni, s megjelentetni egy-egy cikket, riportot. Ügy vélem, mi, elő­fizetők és olvasók, nagyobb figyelmet érdemelnénk. Urban József Szolnok * * * Olvasónknak igaza van. Sajnos, a legnagyobb igyeke­zet mellett is előfordulnak hibák. Rozsnyó szlovákiai város és a kőtelki úttörők Lengyelországban, - Roznów városában nyaralhattak. A két városnév hasonló hang­zású, bizonyára ebből szár­mazott a tévedés. Megjegy­zéseit és egyéb észrevételeit köszönjük. (A szerk.) Egészségünkért Augusztus 29—30-án tar­tották Debrecenben az egész­ségügyi szakdolgozók IX. tu­dományos értekezletét, me­lyen Szolnok megyét több gyógyszertári asszisztens, közegészségügyi-járványügyi ellenőr, s ápolónő képviselte. Az intenzív betegellátás új eljárásaival, az egészségne­velési munka intézeten belü­li és területi lehetőségeivel, eredményeivel ismerkedhet­tünk meg a tanácskozáson. Szó volt többek között a gyógyszertári asszisztensek, gyógytornászok szerepéről, a munkaszervezés új módsze­reiről, a közegészségügyi-jár­ványügyi feladatokról. Az előadás után lezajló élénk szekcióviták bizonyí­tották a hallgatók nagy ér­deklődését. A tudományos értekezleten elhangzottak, a kitűzött feladatok megvalósí­tása valamennyiünk jobb egészségügyi ellátását szol­gálja. Hamar Jenőné Jászberény Szeretek hímezni Elsők között tekintettem meg Szolnokon o vásárlás­sal egybekötött kézimunka- kiállítórst. Régóta szenve­délyem, kedvenc időtölté­sem a hímzés, így elsősor­ban az érdekelt, milyen drukkolt anyagokat kapha­tok. örültem a nagy vá­lasztéknak, azonban kedve­met szeote, amikor meg­tudtam a kiválasztott druk­kolt napszövet futó árát. Drágállottam, mivel egy hónappal ezelőtt lényege­sen olcsóbb áron vásárol­tam — ugyancsak napszö­vetből — hímeznivalót. Deák Ferencné Szolnok Szerkesztői üzenetek Simon Zoltánné, Szolnok: A belügyminiszter 1947-es „csetndrendelete” elavult, s hatályon kívül helyezték; az új csendrendelet most készül. Ma is érvényes azonban az a szabálysértési rendelkezés, amely előírja: háromezer fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki lakott terüle­ten vagy lakóházban indoko­latlanul mások nyugalmát sértő zajt ókoz. Mészáros Sándor, Kisúj­szállás: A felsőfokú oktatási intézményben végzett hadkö­teles sorkatonai szolgálatának időtartama 18 hónap, melyet e tanulmányok megkezdése előtt vagy befejezése után, illetőleg megosztva kell tel­jesíteni. Azok a sorkötelesek tehát, akik előfelvétellel ke­rültek egyetemre (főiskolá­ra), és 11 hónapig sorkato­nák voltak, további 7 hónap­ra még behívhatok. Fodor Endre, Tiszafüred: önnek van igaza. A nyugdí­jas termelőszövetkezeti tag a vezetőség hozzájárulása nél­kül is létesíthet munkavi­szonyt — a jogszabály által meghatározott keretek között. Természetesen kivétel az az eset, amikor a nyugdíjas tag a termelőszövetkezettel mun­kavégzésre korábban írásbeli megáílilaoodást kötött. B. S., Törökszentmiklós: A vásárlót a minőségvizsgáló szerv szakvéleménye nem kötelezi. Ha a vásárló nem fogadja el a szakvéleményt, s nem tud megegyezni a vál­lalattal a minőségi kifogás el­intézésében, igényét polgári peres eljárás keretében bíró­ság előtt érvényesítheti. A keresetet ahhoz a bírósághoz kell benyújtania, amely a vállalat központjának a szék­helyén működik, de ez a bolt szerint illetékes bíróságnál is benyújtható. A bíróság elfo­gadhatja a Kereskedelmi Mi- nőségelienárző Intézet szak- véleményét, vagy ha szüksé­gesnek látja, a peres eljárás során újabb szakértői bizo­nyítást rendelhet el. Molnár Lajosné, Szolnok: A fizetett szabadnapot a dol­gozó nők és a gyermeküket egyedül nevelő apák részére — a 14 éven aluli gyermekeik számától függően — biztosít­ja a törvény a gyermekek el­látásának megkönnyítésére. Á fizetett szabadnap tehát nem azonos a fizetett szabad­sággal, azt nem lehet pénzben megváltani akkor sem, ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnik és munka­helyén az időarányos fizetett szabadnapokat nem vette igénybe. Ilyen esetben viszont a dolgozó az új munkahelyén igényt tarthat a még ki nem vett szabadnapok felhaszná­lására. ■ ír ■ r ■ r m m r Jar-e nyugdíj másodállás és mellékfoglalkozás után? A munkajogi szabályaink szerint a dolgozó második, vagy további munkaviszonyt is létesíthet. Ha a dolgozó munkaideje az egyes mun­kaviszonyokban azonos idő­tartamra esik, a második munkaviszony másodállás. Ha a munkaidők nem esnek azonos időtartamra, a má­sodik és további munkavi­szony: mellékfoglalkozás. A fő- és mellékfoglalkozásra vonatKozó szabályok - alkal­mazásánál azt a munkavi­szonyt kell főfoglalkozásnak tekinteni, amelyből a legna­gyobb összegű munkabér származik. Ha a munkabér mindkét állásban azonos, azt a munkaviszonyt kell fő- foglalkozásnak tekinteni, amelyik nagyobb elfoglalt­sággal jár. Ha megkülönböz­tetés ezen az alapon nem le­hetséges, mert a munkaidő hossza is mindkét munkavi­szonyban egyenlő, úgy főfog­lalkozásnak azt kell tekinte­ni, amelyik előbb kezdődött. A társadalombiztosítás sza­bályai szerint, ha a dolgozó egyidejűleg több munkavi­szonyban áll, nyugdíját fő- foglalkozásban (első állás­ban) kapott munkabér alap­ján kell megállapítani. A másodállásból származó ke­resetet az öregségi nyugdíj megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Mellékfoglalkozás esetén már kissé bonyolultabb a szabályozás. Ha a főfoglal­kozás és a mellékfoglalko­zás szerinti munkakörökben irányadó törvényes munka­idő azonos, a mellékfoglal­kozásban elért keresetből annyi időre eső keresetet lehet figyelembe venni, amennyi a főfoglalkozás sze­rinti tényleges munkaidőt a munkakörre megállapított törvényes munkaidőre ki­egészíti. Ha a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás szerinti munkakörökre irányadó, tör­vényes munkaidő nem azdr nos, meg kell állapítani, hogy a főfoglalkozásban a tényleges munkaidőt a tör­vényes munkaidőre kiegészí­tő idő hányad része a tör­vényes munkaidőnek, to­vábbá, hogy erre az időhá­nyadra az igénylőt a mel­lékfoglalkozásban milyen összegű részesedés illetné meg. Az így kiszámított részkereset — legfeljebb azonban a mellékfoglalko­zásból származó tényleges kereset — összegével lehet a főfoglalkozásból származó keresetet kiegészíteni. Előfordulhat, hogy a dol­gozónak a főfoglalkozás ke­retében betöltött munkaidő­re a munkajogi szabályok kötelező munkaidőt nem ál­lapítanak meg (kötetlen munkaidővel dolgozik), és az ebből származó keresete 1800 forintnál kevesebb, a mellékfoglalkozásból szár­mazó kereset ez esetben leg­feljebb olyan összegben ve­hető figyelembe, amilyen összeg a főfoglalkozásból származó keresetet havi 1800 forintra egészíti ki­Az ismertetett szabályok bemutatására nézzünk egy példát: a dolgozó olyan fő- foglalkozásban állt munka- viszonyban, ahol az előírt teljes heti munkaidő 48 óra. A dolgozó azonban csak he­ti 36 órán á(; végzendő mun­kára Vállalt kötelezettséget, mert nem volt egy olyan mellékfoglalkozása, ahol to­vábbi heti 24 órát dolgo­zott. Ebben az esetben a nyugdíj megállapításánál fi­gyelembe veszik elsőlegesen a főfoglalkozásból származó jövedelmet, s ezt követően a mellékfoglalkozásból szár­mazó jövedelemnek a felét, vagyis az első állásban 12 óra alatt elért munkabért. A főfoglalkozásban eltöltött 36 óra a mellékfoglalkozás­ban eltöltött 12 órával egé­szül kit a teljes heti munka­időre, azaz 48 órára. Gy. Gy. Automata levélfeldolgozás Riport a feladónak! A mindig zsúfolt Baross téren, a Budapest 72. szá­mú postahivatalban meg­kezdte működését a világ egyik legkorszerűbb levél­feldolgozó gépsora. Igaz, egyelőre még csak húszszá­zalékos terheléssel, de már munkába állt a bonyolult Toshiba gyártmányú beren­dezés. Nem olcsó mulatság, s bizony az sem mellékes szempont, hogy ezentúl más­ként kell megcímeznünk le­vélküldeményeinket. Tehát még a közönséget is „át kell nevelni”. Akkor miért szor­galmazta a posta az új be­rendezés mielőbbi felszere­lését? — Postahivatalunkon áramlik keresztül a levélfor­galomnak mintegy harmada — tájékoztat Székelyhídi La­jos hivatalvezető. — Az utóbbi időkben szinte elké­pesztő állapotok uralkodtak nálunk: nem fértünk el, kénytelenek voltunk a fo­lyosókon tárolni a napi küldeményeket. Papíron 170 ember foglalkozik a levelek és egyéb küldemények kézi válogatásával, három mű­szákban. A tényleges lét­szám 50-nei kevesebb; hiá­nyukat nagyon megérezzük. — A beruházás tehát egy­értelműen a posta „haszna” lesz? — Szó sincs róla. A be­rendezés segítségével lénye­gesen meggyorsul a külde­mények átfutási ideje, még azoké is, amelyeket nem a gép dolgoz majd fel. Szá­moljunk csak: nálunk negy­ven ember munkáját taka­ríthatjuk meg, ha teljes üzemmel dolgozik1 az auto­mata. A Nyugati pályaud­var melletti 62. számú pos­tahivatalban hatvan, vidé­ken pedig mintegy 150 dol­gozóval kevesebbet kell fog­lalkoztatnunk a levólfeldol- gozásban, a gép jóvoltából. Országosan csökkenti a lét­számhiányt, s e tény szem­mel láthatóan javítani fog­ja a klasszikus posta szol­gáltatásait. Könnyebb lesz a hét postavonaton és a több mint félszáz mozgópos­tában a szólgálat. Az eddigi tapasztalatokat Miklósi József, a hivatal he­lyettes vezetője összegezi: — A mérések szerint pil­lanatnyilag háromszázalékos a hibaarány. A gép hibájá­ból és a helytelen címzés­ből adódik. A gépet az itt tartózkodó hat japán szak­ember állandóan ellenőrzi, s elvégzi rajta a szükséges finomításokat. A posta fel­készült az új címzésekre va­ló átállásra; prospektusok, reklámok, filmek, tájékoz­tató füzetecskék segítik a lakosságot az új minták el­sajátításában. Ettől függet­lenül rnéig jócskán akadnak helytelenül címzett boríté­kok, képeslapok, levelezőla­pok. Mi erre is felkészül­tünk; van egy gépterem, ahol a kézi irányítók bese­gítenek. A nagyobb baj az, ha a gép téved, de nem a saját hibájából. Az irányí- tószámoiknak fenntartott négyzetekbe írógéppel beírt adatot az optikai karakter­leolvasó automatikusan kéz­írásnak véli, s téved. Az irányítószámot ilyenkor a címzés utolsó sorába szük­séges írni. — Külföldre hogyan cí­mezzük a borítékot? — A piros négyszögek a hazai irányítószámé. A kül­földre menő küldeményeket tehát másképpen kell meg­címezni, nehogy a beírt irá­nyítószám alapján a gép valamelyik hazai település­re juttassa azt el. Akad olyan ország, ahol öt, másutt hatjegyű irányítószámot al­kalmaznak. Tipikus hiba, hogy újabb négyzeteket raj­zolnak a már előnyomottak mellé, netán két számjegyet írnak egy mezőbe. Külföld­re ugyanúgy kell megcímez­ni a küldeményt, ahogy eddig, az egyetlen különb­ség: a gép segítését szolgáló X jelzés. Megnézzük a hatalmas automata gépsort. Kincset ér, nem véletlen, hogy más­fél évi bontás, átalakítás, Az automata válogat: csak' a 135—240 mm hosszú, 85-125 mm magas és 5 mim széles leveleket dolgozza fel fúrás, faragás után légkon­dicionált terembe került. A falakon hangszigetelő tapé­ta, nem mintha hangosan működne a berendezés, de nem árt az, legalább nem jut ide fel az utca zaja. Hozzák egymás után az egységládákat, tartalmukat sorra beöntik a garatba, ahonnan különböző irányok­ba juttatja e] a küldeménye­ket a gép. Válogat: csak a 135—240 mm hosszú, 85— 125 mm magas, legfeljebb öt milliméter széles levele­ket dolgozza fel. Ezeket ki­keresve megkezdi a „cím­re állítást”, ezt szolgálja a borítékok jobb alsó sarkán látható három függőleges pi­ros vonal. Szokatlanul nagy a tem­pó, a gép falja a leveleket. A legvégén kötegekbe ke­rül az azonos helyre cím­zett valamennyi levél: irány a mozgóposta. F. Gy. A japán szakember ellenőrzi a gép működését Gyermekágyak — nagyító alatt A gyermekágy — úgy lát­szik — „nehéz” áru. 1975-ig — ekkor lépett érvénybe az új szabvány — csekély a vá­laszték, s rossz a kínálat, to­vábbá néhány fajta baleset- veszélyesnek bizonyult. Az új szabvány előírta a gyermekágy kialakításakor betartandó elveket, s megha­tározta a minőségellenőrző vizsgálatok módját is. A NAGYÍTÓ, a Fogyasztók Lapja a legutóbbi számában ismertette új gyermekágy- vizsgálatát. Jelenleg hat tí­pus — közülük háromból két változat is — van forga­lomban. Az összehasonlító minőség- vizsgálat során a szilárdsá­got- a kivitelt és a kihasz­nálhatóságot értékelték. A szilárdság szempontjából vizsgálták a konstrukciót, a felhasznált anyagokat és az összeépítési megoldásokat, valamint terhelési próbákat is végeztek. A kivitelen be­lül a munka gondosságát és a beépített szerelvényeket minősítették. A kihasználhatóságról an­nak alapján alkottak véle­ményt, hogy mekkora az ágy fekvőfelülefte, állítható-e a magassága, s hogy tartozik-e az ágyhoz fiók, vannak-e ke­rekek a lábán stb. A már régebben is gyártott ágyak közül Böbét, a Borit és a Dórit már 1976-ban mi­nősítették. Akkor a Böbe és a Dóri „jó” minősítést ka­pott, a Bori pedig ,,kiváló”-t. Most is ugyanazokat a kö­vetelményeket támasztották, két esetben, mégis változott a minősítés. A Böbe — amely időközben 40 forinttal ol­csóbb lett (ma 480 Ft-ba ke­rül) — és a Dóri (481 Ft) csak közepesnek bizonyult, többek között mert szilárd­ságuk romlott, s vasalataik sem krómozottak már. A Bori a legdrágább ágy, 785 Ft-os áráért azonban két, az ágy alá tolható fiókot is kap a vevő. A Bori most is „kiváló”, a Nagyító egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy néhány olvasója a Bori mi­nőségére is panaszkodott. A három újabb típus két dologban is különbözik a régebbiektől: egyrészt eze­ket kárpitbetét (ágybetét) nélkül árusítják; másrészt mindháromnak van egy ki­sebb és egy nagyobb mére­tű változata. Az új ágyak első pillantásra olcsóbbnak látszanak, de ha figyelembe vesszük a külön árusított po- liuretán-hab betétek 270—350 Ft-os árát, ez a különbség el­tűnik. A Bébi I. és Bébi II. kö­zül az utóbbi valamivel na­gyobb méretű, áruk 182 és 208 Ft. Mindkettő „jó” mi­nősítést kapott. Gyártójuk, a Hajdúböszörményi Faipari Vállalat további változatukat is készíti, bár azok már nem kaptak fantázianevet. A „kis­méretű lakkozott” (195 Ft) és a „nagyméretű lakkozott” (230 Ft) csak abban külön­böznek a Bébiktől, hogy a „névtelen” gyermekágyak egyik rácsos oldalfala sül­lyeszthető, leereszthető. Ez a két típus, is „jó” minősítést kapott. Csongrád névvel is két ágy került forgalomba, csupán méretükben különböznek. A kisebbik ára 272 Ft. ez „kö­zepes” minősítést érdemelt ki; a nagyobb méretű 287 Ft- ba került, s minősítése „jó”. Bár a két ágy között csak méretkülönbség van, a teszt készítői úgy ítélték meg, hogy a lényegesen nagyobb méret jelentős előny a ki­használhatóság szempontján ból. RiP

Next

/
Oldalképek
Tartalom