Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-06 / 210. szám
1978. szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tanulságaival, gondolataival nemcsak egy történelmi eseményeket idéző dokumentumjáték sugárzása lehet időszerű, születése után jóval később is, mint például a nürnbergi perről készített, a háborús bűnösség fogalmát d.rámai eszközökkel megvilágító Rolf Schnei- der-i Mementó. Időszerű lehet minden olyan mű, amely bár régmúlt született. de most kerül, azaz napjainkban a képernyőre. A művészi megjelenítésnek ugyanis mindenkor megvan, meg kell hogy legyen az a tulajdonsága, mondhatni varázsa, hogy azt is jelen idejűvé avatja, kicsengésében, ami múlt. Uram bocsá, még egy kabarészínházba illő játék, mint a Nagy Endréé, -amely több mint hatvan éve látott napvilágot, a mai néző számára, 1978-ban az sem azért érdekes, mert azt szeretnénk megtudni belőle, hogy hajdanán vajon mi is szórakoztatta az embereket, évtizedekkel ennek előtte min nevetett a városi polgár — bár önmagában egy ilyen „múzeumi séta” sem érdektelen. Egy mű televíziós felújításában mindig azt keressük mi nézők, hogy alkotói vajon mit is tudnak kezdeni vele, milyen gondolatát tudják előkaparni, ami hozzánk, a ma emberéhez is szólni tud. A miniszterelnök Nem állítom, hogy Nagy Endre vígjátéka, A miniszterelnök remekmű, többnyire a komédiázás hagyományos eszközeivel él, eléggé a szokványok szerint. Egyetlen félreértésen alapszik az egész játék, s e félreértésből fakadó mulatságos helyzetekre épül maga a dráma. Mégis van egy sajátos értéke, amivel a vígjáték szer- v zője kiemelkedik kabaréíró kartársai közül, s ez elmélyült gondolatisága. Talán nem mindig a legnemesebb eszközökkel, de mindig elszántan „hadakozik” Nagy Endre az emberi magatartás fonákságai ellen, társadalmilag is konkrétan ábrázolva őket, amelyek — s itt kapcsolódik mondanivalóm a megjelenítéskor érvényesíthető időszerűséghez — hozzánk szólóan idézhetők meg az idők távolából is. A szervilizmus, az ostoba szolgalelkűség például, amikor elegendő, hogy valakiről felreppenjen a hír, a miniszterelnök az ismerőse, s máris tekintélyes emberré lép elő, — hasonlesőkből, olcsó karrierre spekulálókból és más hasonszőrűekből menten udvara támad, mint őszi éjszakákon a sápadt Holdnak —, úgy érzem, olyan faglom. amellyel ma is szembetaláljuk magunkat olykor-olykor. Nem évült el, jóllehet tartalmában időközben módosult. Ha Kállai István forgatókönyvíró és Bánki Iván rendező ebből az alapállásból közelít Nagy Endre vígjátékához, s nem mint múltbéli vigasságot nyújtja át A miniszterelnököt a mai nézőnek, akkor múzeumi tárgyból élő eleven mű születhetett volna, felhőtlen bohóság helyett nyugtalanító dráma. S ez hí- vebb cselekedetnek minősült volna Nagy Endre szelleméhez is, aki nem csupán nevettetni akarta kortársait, hanem tollhegyre szúrva vagy még inkább ajkára véve korának hibáit kívánta felmutatni, kesernyésen fanyar humorával. Ebből az ízből azonban semmit nem mentettek át a televíziós változat készítői. Amit kaptunk, külsődleges eszközökkel operáló, sok mutogatásos színészi játék — Márkus László járt az élen — mutatós filmtrükkök. Érd,ekes- mód, a játék kezdetén felhasznált dokumentumfelvételek is csak arra szolgáltak, hogy távol tolják tőlünk időben azt, amit láttunk. A miniszterelnök esete, halvány sikere a képernyőn ismételten megmutatta. a nem mai tárgyú drámák, drámai művek megszólaltatásának, újra bemutatásának csak akkor van igazán értelme, ha alkotó módon felfedeztetik benne az, ami időszerű, s korszerű. Csak akkor támadhat fel a megidézett mű, máskülönben csupán visszajáró lélek a képernyőn. Kötekedő?! Ejnye, mi ütött ebbe a televízióba, hogy izgága ember módjára kötekedni kél kedve — mondhatja az, aki a múlt héten induló új sorozatnak csupán a címét ismeri, s tartalmát nem. De aki magát az első adást is látta, az bizonyára egyetért velem, ha azt mondom: csak rajta, ha ez kötekedés, hát csak kötekedjék a televízió. Tegye csak szóvá, mégha névtelenül is, csupán a jelenségekre központosítva a figyelmet, közügyeink, közéletünk nap mint nap tapasztalható. sokszor már bő- szítő hibáit, visszásságait. Legyen csak kihívó ez a sorozat, és sértse azokat, akik például fittyet hánynak a kötelességeiknek, akik miként az első „kötekedés” is mutatta, dologidőben munka helyett csak tengnek- lengnek, és azokat is. akik valamiképpen okai, okozói a termelőtevékenység üres járatainak. Olyan témákkal incselkedik a Karácsondi Miklós szerkesztette és Szálkái Sándor rendezte sorozat, amelyek valóban ott hevernek a szemünk s a lábunk előtt, szinte felbukunk bennük; olyan tapasztalatokat fűz sorba, melyek a mi tapasztalataink is egyben. Ettől- aztán azt az érzést kelti, mintha egyenesen a mi nevünkben is szólnának. Nem tudom, mit dicsérjek jobban, az alkotók szemfüles- ségét vagy bátorságát, de a Kötekedő!? készítőit mindenképp dicséret illeti azért az érzékenységért, amellyel reagálni tudnak mai valóságunk jövőt akadályozó negatívumaira. Piruljunk vagy pereljünk ? Egyébként a televízió erősödő kritikai magatartására vall a múlt hét egy másik „harcos” műsora is, a Piruljunk vagy pereljünk. Olyan eseteket kötöttek csokorba, a meghibásodott ülőbútor körül támadt bürokratikus huzavonától (ki fizesse meg a kárt) a hibás szövetkezeti lakóépület évekig húzódó kártérítési vitájáig, melyek "bizony arcpirítóan szégyenletesek. De ami ennél fontosabb, közülük nem egyet fennálló jogszabályaink következetesebb alkalmazásával meg lehetett volna akadályozni. Mert ha a jog — fogalmazta meg a műsorvezetője •— nem is nádpálca, hogy vele ellássuk a rakoncátlanok baját, s nem is varázsvessző, hogy érintésére minden egyszeriben jóra változzék, azért társadalmunk életében, a gazdasági élet különböző területein a mostaninál hasznosabb eszköz lehet. Pereljünk tehát, hogy ne kelljen pirulnunk — sugallta a jogi felvilágosításnak is beillő, a Jogi esetek mellékleteként is elkönyvelhető jól szerkesztett, izgalmas program. V. M. Vendégszereplés Romániában Tegnap hazaérkezett egyhetes romániai vendégszerepléséről a mezőtúri Petőfi dalkör és a Szivárvány ci- teraegyüttes. A mezőtúri dalosok és citerások három városban — Tulceában, Brailában és Maciuban — szerepeltek, minden alkalommal nagy sikerrel. Műsoraikon klasszikus kórusművek, baráti népek dalai, forradalmi és békemozgalmi dalok és természetesen magyar népdalok, népdal- feldolgozások szerepeltek. Bz álomfejtő Krúdy Több mint 60 regény, mintegy 3000 elbeszélés, többszáz ifjúsági írás. ezernél több cikk, karcolat és négy színmű a számon tartott öröksége. Születése centenáriumára adták ki hetedik és öregbített kiadásban a legkedvesebb művei között számon tartott Álmoskönyvet. Sokat mond az álomfejtő Krúdyról a mű keletkezésének időpontja: 1920. Ismert, hogy az ellenforradalom győzelme után Krúdy nem emigrált, s még 1919 végén is az új rendet (a Tanács- köztársaságot) üdvözölte. Így ő maga hívta fel a figyelmet forradalmi elkötelezettségére, amelynek megtorlásaként nem adták ki könyveit, megtiltották színdarabja előadását. Ezért álomlátó nagyanyjának, Radies Máriának és Ferenczi Sándornak, a pszichoanaliti- kusának segítségével, illetve ösztönzésével azért írta az Álmoskönyvet, hogy 1919— 20 telét átvészelhesse. j A műnek csak egy részét alkotta maga, az anyag nagyobbik hányadát inkább összegyűjtötte régi álmoskönyvekből, nagyanyja, öreg barátai, fiatal parasztszolgálók, s megannyi más ismerőse emlékeiből, vélekedéseiből, majd saját feljegyzéseivel bőven kiegészítve mindezt írásba foglalta és csoportosította. Az irodalom- történészek szerint Szindbád megalkotója már gyermekkorától érdeklődést mutatott az álomfejtés, a jövendőmondás és a babonaságok iránt. Apai nagyanyja, a várpalotai származású Radics Mária révén személyes gyermekkori élménye az álommagyarázat. Hogyan fejti Krúdy a leggyakoribb álomképeket? Néhány példa: szeszélyes asz- szonnyal álmodni nagy kellemetlenséget jelent. Szu percegését hallani: betegnek halál másnak hosszú élet. Szomszédasszony: minden könyvben pletykaság. Szűz meztelenül: szégyenbe esünk. Krúdy külön részben gyűjtötte össze egyes fejezetek végén a legrégibb magyar álmoskönyvekből való megfejtéseket. Ezek szerint repülni az égben: ravaszságban járni. Repülni a föld felett: valami nagy. titkos dologban fáradozni. Sajtot, lágyat enni: víg öröm. Szamárháton ülni: sok dolog. Szeretővel lenni: vígasság nagy gonddal. Segít a szülőfalu Trischier Ferenc szobrász műtermében. Műtermet biztosított Trischler Ferenc szobrász- művésznek — a bólyi Mezőgazdasági Kombinát. Szülőfalujának mezőgazdasági nagyüzeme három helyiségből álló műtermet rendezett be, ahol az ifjú művész nagy méretű szobrokat is alkothat Barokk zene fúvósokon Kamarahangverseny Szolnokon Hétfőn este Szolnokon, a városi tanács dísztermében rendezték meg a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola zenekarának kamara- hangversenyét. Második fellépése volt ez a júniusban alakult kisegyüttesnek. A főiskola nagyzenekarának tagjai valamennyien képzett zenészek. Sokan konzervatóriumot végeztek, de nem ritka a zeneművészeti főiskolán szerzett diploma sem. A hangszeresek vagy hivatásos tisztek vagy sorállományban levő katonák. A zenei esten nyolcán mutatkoztak be a kis létszámú közönség előtt. A Vietorisz kódex négy táncával indította műsorát az együttes. A kiváló akusztikájú teremben kellemes benyomást keltő muzsikát játszott a rézfúvós szextett. Nem könnyű feladat barokk zenét rézfúvósokon jól előadni, s a könnyed, játékos hangzást szépen megteremteni. A Kilián fúvósai — bár néha túl „katonásan” muzsikáltak — megnyerték a közönséget. Zenei csemege volt Vivaldi a-moll cselló szonátája, amely azonban nem gordonkán, hanem tenorharsonán szólalt meg. Az új „hangszerelés” nem okozott különösebb nehézséget az előadónak, ugyanis a két hangszer hangintervalluma megegyezik. A barokk zenében még csak kísérő hangszerként szereplő harsona szólóhangszerként is jól vizsgázott előadója kezében. Az est legnívósabb előadását a J. S. Bach h-moll fuvola-zongoraszonáta bemutatásakor hallhatták a zenebarátok. A fuvolista virtuóz könnyed játékát vastapssal köszönte meg a közönség. A műsor második részét — a legtermékenyebb barokk zeneszerző — Telemann Trombita-szvitje nyitotta. A szólista a gyors futamok pontos lejátszásával, lendületes előadásmódjával nagy tapsra ragadtatta a közönséget. Bach három tételes Olasz koncertjének előadása lehetőség volt a zongorista számára, hogy bebizonyítsa, szólistaként is megállja helyét. Lendületes, átélt előadásmód, virtuóz játék, szép siker. A hangverseny J. S. Bach Sarabande és Fuga műve zárta, amellyel a szextett a bemutatkozáshoz hasonlóan szép sikert aratva adott elő. A fiatal kamarazenészek az egész koncerten szerényen, de lelkesen muzsikáltak. Második hangversenyükön megnyerték a közönséget. V. F. S. Debreceni Jazz Napok Idén a szokásosnál egy héttel később, szeptember 15—16 és 17-én tartják az idény első nagyobb dzsessz- megmozdulását, a Debreceni Jazz Napokat. A késés oka: ekkor szabad az új, modern sportcsarnok, ahová a fesztivál a megnövekedett igények miatt átköltözik. A hagyományokhoz híven neves külföldi együttesek gépnek fel: a Stivin trió '(Prága), Leonid Csizsik, a Czeslaw Niemen együttes és a világhírű német dzsessz- rock zenekar, a Doldinger Passport. A magyar zenekarokat Füsti Balog Gábor kvartettje, a Deák és a Stark bigband, a Benkó Dixieland és a Tomsits kvintett képviseli, és természetesen a házigazdák; a két debreceni együttes, a Pantha Rei és a Debreceni Dzsesszegyüttes. Tizennyolcadikén, hétfőn a fesztivál gálaestet ad az Erkel Színházban. Igazi monstre koncert lesz ez, ahol Stivinék, a Czeslaw Niemen zenekar és a Doldinger Passport lép fel, valamint a Rádió dzsessz alkotóműhelye, ahol magyar muzsikusok mellett két világhírű zenész is játszik majd, az amerikai Art Farmer és Czeslaw Bartkowski lengyel dobós. A tetszetős, üveg Homokfúvott üvegvilágítö testek egyre bői készült karcsú növekvő szerepet vázák kapnak lakáskultúránkban A korszerű konyha nélkülözhetetlen kellékei ma már a formatervezett, tűzálló üvegedények (Tcmcsközy F. felvételei) E különleges formák is bizonyítják a cseppfolyós üveg formálhatóságának felmérhetetlen lehetőségeit A vendégkönyv tanulságai szerint sok százan tekintették meg Budapesten, a Nagymező utcai kiállítóteremben az Üvegipari Művek karcagi gyárának termékbemutatóját. Az 1939 óta üzemelő gyárban, Su- háné Somkúti Katalin tervei alapján készült díszművek minden egyes darabja az üvegből készíthető tárgyak anyag- és formagazdagságát bizonyítja. A budapesti bemutatón készült felvételeink a karcag- berekfürdői gyár rendkí" szín- és formagazdag termékeinek világába engednek betekintést.
