Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-30 / 231. szám
1978. szeptember 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Javult a vagyonvédelem, a bizonylati és okmányfegyelem a szövetkezetekben Ülést tartott a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Szolnok megye ipari, mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezeteiben 1976-hoz képest javult a vagyonvédelem, a bizonylati és okmányfegyelem - állapította meg a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülése, amely a szövetkezeti szektorban végzett vizsgálat tapasztalatait összegezte. A végrehajtási rendelkezésekkel és a jogszabályokkal összhangban körültekintőbben, pontosabban végzik az állóeszközök nyilvántartását, kezelését, nagyobb figyelmet fordítanak a közös tulajdon védelmére, a készletgazdálkodásra, a pénzkezelési szabályok betartására, a munkabérek elszámolási rendszerére. A kedvező változás nem kis mértékben annak , tulajdonítható. hogy növekedett a belső ellenőrzés színvonala, hatékonysága, a vizsgált gazdasági egységek egy részénél kialakulóban van a gazdálkodási és vagyonvédelem egészét átfogó belső ellenőrzési rendszer. Az utóbbi két évben a gazdasági vezetők is többet foglalkoztak az irányításuk alá tartozó szövetkezetek, egységek ellenőrzésével. A megyei NEB-ülésen elmondották azt is, hogy a kétségtelen javulás ellenére egyes szövetkezeteknél még mindig előfordulnak az előírásokat, a szabályokat figyelmen kívül hagyó hiányosságok. Ezek közé tartoznak az állóeszközök nyilvántartása körül tapasztalható szabálytalanságok. A nyilvántartások ugyanis nem tartalmazzák az állóeszközre vonatkozó valamennyi adatot, így az azonosítás sok esetben nehézségekbe ütközik vagy lehetetlen. A népi ellenőrök alapvető hibaként tárták fel, hogy az állóeszközök, főleg a nagy értékű gépek és berendezések, gazdasági épületek kihasználtságára a szövetkezetek nem készítenek közgazdasági számításokat, így nem tudnak kellő intézkedéseket sem tenni a hatékonyság növelésére. A készletek leltározását illetően megállapították, hogy a leértékelésekről, selejtezésekről nem minden esetben készül jegyzőkönyv, ami anyagi károkat okozhat a szövetkezetnek. A keletkező károk miatt elmarasztalás, vagy anyagi felelősségre vonás csak néhány fogyasztási szövetkezetnél történt. A pénzkezelésről szólva kifogásként merült fel á pénztári forgalom rendszeres ellenőrzésének hiánya, több egységnél formailag, vagy egyáltalán nem vizsgálják a pénztárakat. A gépjárművek használatával, kapcsolatban leggyakoribb mulasztás, hogy a menetleveleket pontatlanul vezetik, hiányzik a megtett útra vonatkozó adatok feltüntetése. Bár az üzemanyag-felhasználást rendszeresen ellenőrzik, gond, hogy a szövetkezetek nem alkalmazzák az üzemanyag-megtakarításra ösztönző premizálási módszereket. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság összegező jelentése egyértelműen hangsúlyozza a vagyonvédelem, a bizonylati és okmányfegyelem további javításának szükségességét. E. S. Elutaztak bolgár vendégeink A Tisza Cipőgyár mintatermében Zagyi Sándor műszaki igazgató a legújabb modelleket mutatja a vendégeknek A Kjusztendil megyéből érkezett bolgár delegáció tegnap délelőtt Sípos Károly megyei tanácselnök-helyettes kíséretében Martfűre, a Tisza Cipőgyárba látogatott, ahol a, járás és az üzem vezető tisztségviselői fogadták a vendégeket. Az üzem életéről Zagyi Sándor műszaki igazgató tájékoztatta a delegáció tagjait, és üzemlátogatáson kalauzolta őket. A délután folyamán a bolgár vendégek elutaztak megyénkből. A megyei vezető testületek nevében Barta László, a megyei tanács elnöke búcsúztatta őket. Kezdetben: járműpark hat kerékpárral Ma: modern géppark lakókocsikkal, A központi székházban ma 13 ezer diák segít az őszi betakarításban központi fűtés a műhelyekben Javuló ólet- és munkakörülmények a TIGÁZ-nál ezer fogyasztót lát el vezetékes gázzal, foglalkoztatottainak száma meghaladja a hatszázhatvanat. Vajon a dinamikusan fejlődő tevékenységgel, a hatványozott ■ gazdasági eredményekkel lépést tudott-e tartani a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakítása, a szociálpolitikai irányelvek megvalósítása? Az induláskor — az Üttörő utcai „központban” — a munkásoknak és az irodai dolgozóknak egyaránt fabarakk szolgált -munkahelyül. A „járműpark” hat kerékpárból és az anyagszállításhoz egyetlen kézikocsiból állt. Amint lehetőség nyílt az építkezésre, először műhelyt, öltözőt teremtettek, csak azután irodát. Ma központi • fűtéses műhelyekben dolgoznak az emberek, függöny és reprodukciók díszítik a munkahelyeket a központi üzemben, a megyei ki- rendeltség székházában, amely több mint 12 millió forint beruházásával 1974-ben került átadásra. Kétszázötven dolgozó minden igényt kielégítő szociális ellátását biztosították. Elkészült Karcag, Pécel, Szigetszentmiklós és Vác bázistelephelye, az igényeknek megfelelő szociális létesítményekkel, kivitelezés alatt áll a salgótarjáni kirendeltség épülete és készülnek a gödöllői tervek is. A többi szolgáltatási helyen bérelt épületekben helyezték el az üzemeket, a lehetőségekhez mérten gondoskodtak a munka- és szociális körülmények megteremtéséről. Munkászállással az üzemegység nem rendelkezik. Az ideiglenes telephelyen kívül foglalkoztatottakat az ott működő iparvállalat munkásszállásán vagy IBUSZ- szobákban helyezik el. A jövőben sem tartják célszerűnek munkásszállók létesítését, ám végleges megoldásként 1—3 ágyas vendégszobák kialakítására törekszenek. Utazási • kedvezményt biztosítottak dolgozóiknak a MÁV és a Volán járataira, a helyközi járatok munkarendhez igazítását egyeztették. A nagy területet átfogó tevékenységnél a szervizszolgálat dolgozói pedig saját gépkocsihasználatért térítésben részesülnek. Az esetenkénti, tömeges vidékre szállításhoz tavaly vásároltak egy húszszemélyes Robur gépkocsit, amelyet időközönként kulturális jellegű brigádkirán- dulásokhoz is igénybe vehetnek a dolgozók. A munkakörülmények javítását is szolgáló járműparkhoz ezenkívül még egy autóbusz, öt személy- és harminchat tehergépkocsi tartozik. Körültekintően —. már- már a szükséges mértéken is túl —■ gondoskodtak a dolgozók munka- és védőruhaellátásáról, hiszen a gáz- és tűzveszélyes anyagokkal foglalkozás feltételeit is figyelembe kell venniük. Másfélévenként átlag 2 ezer 626 forintot fordítanak egyetlen dolgozó felruházására. A lakossággal közvetlen kapcsolatban álló javítószolgálat diolgozói farmer formaruhát is kaptak. Jelentősek az itt nem említett szociális juttatások is — kedvezményes gázfelhasználás, szakszervezeti tüzelőhitel-akció, rendkívüli segélyek, az oktatási feltételek és lehetőségek megteremtése, az üdültetés — amelyek mind a jó munkahelyi közérzethez járulnak hozzá. Ezekkel is magyarázható,' hogy az emberek nem kívánkoznak el más munkahelyekre. Megtalálták a számításukat, mert azt is jól érzékelik, amit a „borítékon kívül” kapnak. — rónai — Automata gépek a fakitermelésben A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a szórópusztai ártéri erdejében mutatta be tegnap a szakembereknek új fakitermelő gépsorát. A bemutatón a MÉM, a Fagazdaságok Országos Központja, az Erdészeti Tudományos Intézet valamint az ország valamennyi erdő- gazdaságának képviselői vettek részt. A gazdaság Svédországból vásárolt ÖSA gépsora jelenleg a legkorszerűbb legnagyobb teljesítményű fakitermelő géprendszer az országban. A bemutatón a három gépóriás közül különösen az ÖSA 705/260 Processzor (gallyazó-, daraboló-, szortírozógép) nyerte ei a szakemberek tetszését. Ez a masina a legvaskosabb fatörzseket is gyufaszálként emeli fel, legallyazza, és automatikusan az előre beállított hosszúságúra vágja. Elvégzi a méretre vágott farönkök osztályozását, a vékonyabbakat külön csomóban hagyja maga után. A hagyományokhoz híven az idén ősszel is segítenek az őszi betakarítási munkákban a diákok. Megyénkben mintegy 13 ezer középiskolás és szakmunkástanuló cseréli fel az iskolaköpenyt melegítőre, tornacipőre és a dolgozatok, feleletek helyett a téeszek, állami gazdaságok földjein „bizonyít” A Szolnok megyei Tanács művelődésügyi osztálya még tavasszal megkezdte az őszi mezőgazdasági munkák szervezését. A kedvezőtlen időjárás miatt sok esetben csúszik a munka, mert későn érik a gyümölcs és a szőlő. A szeptember 4-től október 31-ig tartó időszakban öt turnusban, általában tíz-tíz napra veszik igénybe a gazdaságok a tanulók munkáját. Azt, hogy hol, mikor, melyik iskola diákközössége szüreteli a termést, az illető gazdaság és az iskola vezetőinek korábbi megállapodása dönti el. A diákok nyolcvan százaléka a megyében, lakóhelyéhez, iskolájához közel eső gazdaságokban dolgozik, húsz százalékuk pedig a környező megyék vagy távolabb eső városok mezőgazdasági nagyüzemeiben segít és építőtáborokban kap szállást. A munkaidő általában hat óra. Az építőtáborokban több, mert ott az „alkalmi munkások” ebédet is kapnak — általában egytál ételt — és így még délután is a földeken lehetnek. Minden gazdaság igyekszik a legjobb munkafeltételeket biztosítani, a diákokat autóbusszal és néhány esetben még ponyvás teherautóval szállítják. Korábban gondot okozott, hogy például a gyümölcsszedésnél nem volt elég láda, vagy az autóbusz késett órákat. Változott a helyzet, ugyanis ha a tanulók nem a saját hibájuk miatt „állnak”, öt forintot fizet fejenként és óránként a munkaadó. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is teljesítménybért kapnak a fiatalok, munkájukra megbízott pedagógusok felügyelnek, ők jegyzik a teli ládák, vödrök számát is. Vitát okozott a tanárok fizetése az érvényben levő rendelet alapján csak ötven forintot kaphatnak naponta. A munkaadóknak azonban gazdaságosabb, ha érdekeltté teszik a pedagógust a munkájában, így átlagosan 100— 110 forintot fizetnek ki számukra naponta. Megyénk közép, és szakmunkásképző iskolái közül eddig már tizenegy fejezte be a munkát, jelenleg hét diák- közösség dolgozik és még októberben kilenc tanintézet kollektívája. Van néhány iskola, amelyiknek tanulói a munkalehetőségektől függően szeptemberben és októberben is dolgoznak. Az idei őszi mezőgazdasági munkában elérhető legjobb eredményekért valamennyi középiskolának küldött ki versenyfelhívást a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola nevelőtestülete, KISZ-bizattsága és diákönkormányzata. V. E. A TIGÁZ jogelődje, a Szolnak megyei Földgázszolgáltató Vállalat 1963-ban kezdte meg működését, majd az egyre erőteljesebben kibontakozó gázprogram szükségessé tette a hasonló kisüzemek összevonását, s 1967- ben, hajdúszoboszlói központtal — három megyére kiterjedő hatáskörrel — létrejött a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat szolnoki üzemegysége. A kezdetben nyolcvanegy dolgozót foglalkoztató, alig 314 fogyasztót kiszolgáló vállalat ma már több mint 32 Munkában az DSA 705/260 Processzor Innen indultak.!.
