Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-17 / 220. szám
1978. szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 no Férfiak a konyhában Van egyenjogúság Magyarországon? Én ki merem jelenteni, hogy nincs! Hogy-hogy nincs? Szegezik nekem a kérdési. Íme a válaszom: mert a nők valóban egyenjogúak a férfiakkal, úgyszólván minden férfimesterséget megtanultak, de a férfiak nagyon lemaradtak a nők mögött a női munkák elsajátításában. Pedig az lenne a teljes egyenjogúság, ha a „teremtés koronája" a konyhai munkák útvesztőjében is egyenrangú társává válna a nőnek. Addig is, amíg ez a nők által már nagyon várv.a várt idő elérkezik, néhány tanáccsal szolgálunk a kedves férjeknek arra az útra, mely a teljes egyenjogúsághoz vezet. Hát kedves Gyakorló Fér j- uram, aki lelki szemeim előtt most itt ül előttem, először is tegye szívére a kezét és vallja meg, de őszintén, melyik konyhai munkától undorodik a legjobban? — Igen! — előre tudtam. A mosogatástól! Én is. És a legtöbb nő is. De ezért ugye valakinek el kell végezni azt is, amíg nem lesz elegendő papírtányé- runk, amit használat után előkelő mozdulattal a szemétkosárba hajíthat. A mosogatás nem ördöngösség, könnyebb megtanulni, mint az egyetemi tantárgyakat. Attól mindenesetre óvakodni kell, hogy addig gyűjtsük a piszkos edényeket, amíg egyetlen tiszta sincs a konyhaszekrényben. Mert ugyebár, ha mindenhol piszkos edény üldöz, — pláne ha rászáradt mindenféle ételmaradék —, annak tisztítása erősen igénybeveszi az egyenjogú férj idegrendszerét. E borzalom megelőzésére legcélszerűbb a család ap- raját-nagyját arra szoktatni, hogyha elköltötte ebédjét vagy vacsoráját, az ételmaradványokat kotorja szépen a szemétgyűjtőbe és folyóvízzel kissé öblítse le a tányért. Ez ravasz fogás, mert a mosogatás első mozzanata így mindenki által önkezével elvégeztetett. A gyakorló férj: örömében összedörzsölheti a kezét, — no ez eddig megvolna. Így neki csak a lábosokba kell vizet tenni, hogy felázzon a leragadt étel. Netalán odaégett valami, akkor tegyen bele vizet és két evőkanál sót, forralja fel, így könnyen feljön a legmegátalkodottabb oda- kozmálás is. No, eddig eljutottunk, de a mosogatás sorrendjét is meg kell ám tanulni. Aztán úgy megy minden, mint a karikacsapás. Tehát: a jó forró, mosogatószeres vízben először elmossuk az üvegholmikat, azután a porcelán- és cserépedényeket, majd az evőeszközöket. Legvégére maradnak a mosogatás igazi örömei: a tepsik, lábasok, serpenyők. Természetesen mindent külön le kell öblíteni. Következik a törülge- tés művelete. Az okos gyakorló férj meglepi magát egy edényszárítóval, mely mindenki által elérhető áron megvásárolható a műanyagüzletekben. Így csak annyi a Szepesi Attila: Nyári képek PIRIPIÓ pió-ptó; Piripió száll a lombon át. A háta zöld, a szárnya ' kék, föíötte szikrát szór az ég. Pió-pió! piripió! — visszhangozzák a jegenyék s a fürtös bodzafák. Pió-pió! piripió kék szárnyon suhan. Hallgatja harsány énekét a messzi domb, a nyári rét: pió-pió, piripió! Alkonyba hullik a vidék, hold száll sugarasan. BÉKÁK XJngó békák erdei tóban, ülnek a nádon zöld bugyogóban. Zöld bugyogóban, nyakkendőben, mintha örökké ünneplőben. LÁTTAM A NÁDON ... Láttam a nádon; nagyszemű békák ültek a lengő káka tövén. Húztak a potykák hajnali fényben, úsztak a pérek hús habokon. Szálltak a gyékény barna fejére fürge madárkák, billegetők. Gyöngyszínű lepkék égre-cikáztak, csíborok úsztak nádtutajon. dolga, hogy szépen ráborogatja az edényeket, az evőeszközöket felállítja egyik sarkában és tiszta ruhával letakarja, ne lepje a por. Ha megszáradt, el lehet rakni. (Megsúgom, ha a családban élő srácokkal szívélyes a viszony, ők is elrakják.) Ha ezzel megvolnánk, kimossuk a mosogatót, öblítőt, feltöröljük a konyhát, de ha jó erőben lennénk. — bátran fel is moshatjuk. Figyelem! A mosogatórongyot nem csapjuk a mosogató egyik sarkába, hanem kimossuk és kiterítjük. És máris minden kész. Más... A kisegítő munkák .rangelső helyén áll a tüzelő felhordása. Hm ... Nehéz elnézni, hogy az egyenjogú asszonytárs cipelje fel a pincéből, de az egyenjogú férj is húzódozik tőle. Aki okos, csináltat egy ládikát a tüzelőnek és egyszerre telehordja. Sportból, így néhány napra nyugság van a tüzelőfronton. Más... Izgalmas kérdés: Mit főzőcskézzen férjuram? Helyszűke miatt részletes tanácsokat nem adhatunk, csak annyit: szépen sétáljon be egy könyvesboltba, vásároljon szakácskönyvet. Ha még szégyelli egyenjogúságát, ügyesen álcázhatja magát, s úgy tesz. mintha nejének vásárolná. Otthon aztán — mikor senki sem látja — kicsomagolhatja és lázasan kezdjen magolni belőle. És majd csak ámul- bámul, mennyi fortélya van a konyhai munkának. Amint elég erősnek érzi magát test- ben-lélekben, elkezdheti az első főzést... F. Ki Olcsón — jót! Rakott tarhonya Hozzávalók (3 személyre): 10 dkg kész tarhonya (10,— Ft), 5 dkg zsír (1,— Ft), 5 db tojás (8,— Ft), 2 dl tejföl (5,— Ft), 2 fej vöröshagyma (1, —Ft). Igen ügyes és olcsó vacsoraétel. A tarhonyát jó barnára pirítjuk, feleresztjük vízzel, sózzuk és fedő .alatt puhára pároljuk. Kizsírozunk egy tűzálló tálat, az aljára egy réteg tarhonyát teszünk, rá karikára vágott kémén ytoj ást, ismét tarhonyát, stb. A tojásréteget gyengén só- zuk meg. s legfelülre tarhonya kerüljön, amit öntsünk le a tejföllel. Tegyük a tálat sütőbe húsz percre. Közben külön zsírban pirítsunk karikára vágott vöröshagymát, és tálalás előtt fedjük be ezzel a tarhonya tetejét. A tűzálló tálban tehetjük asztalra .adjunk mellé savanyúságot. Berkó Béláné Szolnok A kollégiumba kerüléssel együtt jár, hogy otthonosan be kell rendezkedni, különösen x gondosan meg kell választani a tanuló ruhatárát. Az öltözékeket két csoportra oszthatjuk. Az egyik csoport az, amiben iskolába lehet járni, a másik csoport minden, ami a kollégiumba szükséges. Ezen kívül még egy-két ünnepélyes alkalomra való öltözék is szükséges. Áz első csoportról mindössze annyit, hogy ezek az lötözékek többnyire a már meglévő ruhadarabokból állnak, de lényeges, hogy ezeket a fiatalok maguk is rendben tudják tartani, tehát könnyen kezelhetők legyenek. A közösségi élet rendszeres, beosztott programokkal, tanulóórákkal, szabad foglalkozásokkal, vagy közös programokkal • jár. Tehát lényeges ruhadarabok azok is, amelyet a kollégiumban napközben visel a diák. Nem praktikus, ha ezek ugyanazok, amit iskolában, utcán viselnek. Nem kifejezetten jó megoldás az sem, ha az ilyen öltözékgónHáziruhák kollégiumba, diákotthonba dot egy tréningruhával, vagy fürdőköpennyel oldjuk meg, mivel ezeknek is más a funkciójuk. A diákotthonban, kollégiumban viselhető holmik összeállításához ' kívánunk tanácsot, ötletet ad,ni, fiatal lányok részére. Ezek kényelmes, praktikus, csinos viseletek és házilag is köny- nyen elkészülhetnek. Alapanyagnak kordbársonyt, frottírt, vagy mintás flanelt ajánlunk. 1. elején végig gombos flanel háziruha, kényelmes egyenes vonalú ujjával, rátűzött zsebekkel. Alul széles, húzott fodor, az öv hátul megkötős. 2. Farmer az alapanyaga a mellény-szoknyanadrág együttesnek. A mellényt flanellel bélelve steppeljük. A nadrágszoknya rátűzött zsebekkel készüljön. 3. Egyenes vonalú kordnadrág bebújós felsőrésszel. A felsőrész mandzsettája, a derékpánt és a gomboláspánt, valamint az oldalvarrásnál nyíló zseb kötött anyagból készülhet. 4. Elöl gombos ingkabát bevágott zsebes hosszúnadrággal. Az ingkabát alját befűzős pánt fogja össze. A zsebeket, a gallért és a gom- boíáspántot tűzés díszíti. 5. Háziruha frottírból; Elején vastag zippzárral záródik, az ujja szélét, a ragián ujjabevarrás vonalát és az elejét mintás, vagy más színű anyaggal is díszíthetjük. A rátűzött zsebek az oldalvarrásnál nyílnák. Rajz és szöveg: Fodor Eta PARKERDŐ A Zagyva és a Tápió mellett Szolnok w park«rctő á -tíMplom (E)=műín\tak t • «Vörösmarty-^01 _ vasútvonal •Szolnok A bony Üjszász neve egyike a legismertebb Szolnok megyei Iközségekneikl !A megyeszékhelytől alig 20 kilométernyire lévő település vasúti csomópont: ott ágazik el a Szolnokról jövő vonal Budapest és Hatvan, illetve a Jászság felé. Lakóinak száma meghaladja a hétezret és egyre gyarapszik, fejlődik. Szinte gomba módjára nőnek ki a földből az új, emeletes társasházak; üzletek, áruházak nyílnak, szolgáltatóház is áll már a lakosság rendelkezésére. Víztároló épült, megoldódott a vízellátás is. 1973-ban adták át az új gimnáziumot, amelyben autóközlekedési szakközépiskola is helyet kapott, a fiatalok az érettségi bizonyítvány mellett szakképesítést is nyernek. A községtől mintegy 2.5 kilométernyire, a Jászberény felé vezető műút mellett, nemrég nyitották meg a parkerdőt, amelynek fenntartója és kezelője a Nagykun- eági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság. A Zagyva és a Tápió folyó mellett több mint 110 hektárnyi területen fekszik. A 32-es számú út átszeli az erdőt. Szolnokról jövet az út bal oldalán a 80—100 éves fák jelentős hányada tölgy, de megtalálhatók ott a juhar, a gyertyán, a platán fajok is. Közöttük alakították ki az 1800 méter hosszú tomapályát, a kanyargós sé- tautakat. Az erdőiész fiatalabb telepítésű állománya az út jobb oldali részén terül el, közöttük szintén kiépített sétautak vannak. Kora reggel vagy a napfény utolsó sugarainál a magaslesekről megfigyelhetjük az erdő életét. Ilyenkor előjönnek rejtekhelyükről az őzek, a nyulak, a fákon esti szállásukat kereső madarak csiripelnek. Ideális — és alkalmas több ezres tömeg és minden korosztály számára — pihenési és sportolási lehetőséget nyújt a parkerdő. A felszabadulás ^őtt a község Pest—Pilis—Solt— Kiskun vármegyéhez tartozott. Birtokosa az Orczy-csa- lád volt; a Zagyva mellett épült kastélyuk falai között a szociális otthon kapott helyet. A középkorban e területen a jászok telepedtek meg, egy 1424-bői származó oklevél erről tesz említést. 1428-tól—38-ig Jászberényhez tartozott, majd a török iga alatt, 1559-ben a budai livá- hoz csatolták. A török elnyomás alatt elnéptelenedett, s még 1690-ben is mint puszta szerepelt, az 1720-as években került Orczy István birtokába. Újbóli telepítése a XVIII. századra tehető, 1770-ben 11 úrbér-telket írtak össze a vidéken. Abban az időben Orczy Lőrinc, majd 1848-ig báró Orczy György a birtok ura. Anyakönyvét 1787-től vezeti, plébániáját 1807-ben alapították. Az 1885-ben épült római katolikus .templommal szemben találjuk az egykori Vö- rösmarty-házat. A költő öcs- cse, János az Orczyaknál volt gazdatiszt, ebben a házban lakott, gyakran felkereste ott a költő. A szabadságharc idején, 1849. januárjában — mikor a kormány Debrecenbe költözött át — oda vitte kis- gyennekét is Vörösmarthy Mihály. A házat már átépítették, falán emléktáblát helyeztek el. Barta Kálmán — a ház jelenlegi tulajdonosa — szívesen ad felvilágosítást az érdeklődőknek. A vasúton túl, az úgynevezett Nagykerti részen található az 1830 körül, klasszicista stílusban épült kétemeletes kastély- — hatalmas park övezi —, ma a tüdőszanatórium utódaként pszichiátriai és rehabilitációs intézet. A községet 1918-ban — népdalgyűjtő körútja során — Bartók Béla is felkereste, s mintegy 155 dalt jegyzett noteszába. Tarpai Zoltán
