Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-17 / 220. szám
1978. szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Jászkunságban Hol játszik, hol nem a Népszínház „Bgneska” és a cigányfestő PIPI LM0S TÁRLATA KUNHEGYESEN A jászladányi művelődési házban tartotta január 27-én nyitóelőadását a Népszínház. A Héöcoznapi csoda előadását újabb és újabb forró sikerű színházi esték követték. De így volt ez máshol is. Ügy tűnt, hogy az új országos színházi szervezet a megye második színháza lesz. Akik ebben hittek, tévedtek. Tíz év munkája A jászladányi művelődési ház igazgatója, Kalmár István keserűen beszél a tűnő múltról: — Nyolc éve mindig színházi bérletet boosájtunk ki, — de tíz esztendejénél is több, hogy rendszeresen tartunk színházi előadásokat. Felnőtt az új közönség, az itteniek megszokták, hogy szezononként négy—öt alkalommal színházba járjanak. Kétszáz, kétszázhúsz bérlelet mindig eladtunk, jöttek az emberek még az operaelőadásokra is. Jönnek persze most is, de csak reklamálni: az idén nem lesz színház? Nem tudom. . . Vártam egy ideig a Népszínház szervezőit. majd levelet írtam — augusztus végén — a színház közművelődési igazgatóságának. — És? — Még nem kaptam választ. A művelődési ház igazgatónál?: bizonyára válaszol a Népszínház, de érdemi intézkedést, kérése ügyében az idén már nem igen remélhet. Mostoha gyermekek? Rendek Sándor, a kunhe- gyesi művelődési ház igazgatója szemfülesebb volt jászsági kollégájánál. — Vártam a Népszínház szervezőit, de hivatalosan is tudtomra adták, hogy azokat ugyan várhatom... Megváltozott a szervezés rendszere. Felmentem Pestre* három előadást sikerült „hazahoznom”. Hiába várt a kisújszállási, túrkevei művelődési ház, — de a többiek is csak keseregnek. Mi történt, miért váltak a megye kisebb városai, nagyközségei az országos színházi szervezet mostoha gyermekévé? Nem váltak, de. .. Mi jön a „de” után... A Népszínház a tavalyi szezonban alkalmazott szervezési rendszerét megszüntette. Érthető okokból: a szervezők nem tudták maradéktalanul biztosítani az országos szervezet zavartalan munkáját. Új szisztémát dolgoztak ki. Breyer László, a Népszínház Vidéki titkára erről a következőket mondta: — Nem a szervezési gondoktól akartuk magunkat tehermentesíteni, hanem a legcélravezetőbb megoldást kerestük: legyen minden megyében szervezőnk. Körlevelet küldtünk, hogy a megyei művelődési központok, kiemelt funkciójú művelődési házak munkatársai — másodállásban — segítsék színházunk működését megyéjükben. Végül is ők tudják legjobban, hogy hová mehetnek játszani társulataink, hol van rájuk legnagyobb szükség... Azt akartuk, hogy a Népszínház szervesen ..beépüljön” a megyék közművelődésébe. A 19 megye közül 17 ésszerűnek és célszerűnek tartotta javaslatunkat — elfogadták. Szolnok megyében sajnos nem. .. Meg kell, hogy mondjam, még olyan megyék is vannak, ahol a megyei művelődési központ illetékes dolgozójának hivatali kötelességévé tették az összekötő szerepkört. Augusztus elején érdeklődtünk a megyei tanács művelődési osztályán arra a kérdésre. ki foglalkozik végül is a Népszínház előadásainak elosztásával, lekötésével, az volt a válasz, hogy a megyei művelődési központ ezt a feladatot nem tudja (?) magára vállalni. Ugyanakkor azt is közölték, hogy a Szigligeti Színház szervezőit javasolták — a Népszínház igazgatóságának — megyei összekötőnek, szervezőnek, de a Népszínház viszont ezt a megoldást nem fogadta el. Augusztus végén Kis Erzsébet főelőadó közölte velünk, hogy mégiscsak a Szigligeti Színház szervezői látják majd el ezt a feladatkört — másodállásban. Senki nem tud semmit Gőz Imre, a kunmadarasi művelődési ház igazgatója csak a karjait tudja széttárni: — Nagy baj lesz nálunk a közönség körében, ha színház nélkül maradunk. Balajti Istvámmé, a kunszentmártoni járási művelődési központ igazgatója még borúlátóbb: — Nem tudunk bérletezni, színház nélkül maradtunk. Néhány éve még 3—4 színház is jött hozzánk vendégszerepelni, köztük a tavalyi szezonban a Népszínház néhány remek előadással. Most meg... Ah, majd jönnek a csapnivaló haknizók, de valami csak kell a közönségnek. Van, de nincs... A Szigligeti Színház szervezői a Népszínház által megfogalmazott munkaszerződés feladatainak — a szerződést meg sem kötötték — nem tudnak eleget tenni. A Népszínház a megyén belüli kiküldetési költségeket sem tudja megtéríteni, s más dologi kiadásokat sem. .. Ez a frigy sem sikerült.. . De a kialakult helyzet fölött vitatkozni különben is csak fikció lenne, mert a Népszínház előadásai már rég „elkeltek”, a megyének erre az évre csak öt előadás jut. A sok bába között elveszett a gyermek. Tiszai Lajos A kunhegyesi művelődési központban pénteken délután nyílt meg Papi Lajos Kisújszálláson élő szobrász- művész kiállítása. A tárlaton 21 szobor, kompozíció szerepel és tízegynéhány érem, plakett. A kiállított alkotások többségét már láthattuk a különböző tárlatokon, de néhány teljesen új s a művész egyre erősödő formavilágáról szóló művet is bemutat ez a tárlat. Gyűjteményes kamara- kiállításnak nevezhetjük talán az anyagot, amely jól tükrözi a művész sokoldalú érdeklődését, ám visszaadja szobrászi gazdagodásának újabb fontosabb állomásait is. A most bemutatott anyag azt jelzi, hogy Papi Lajos érdeklődése középpontjába egyre inkább a nemes fába szánt témák kerülnek. Jóllehet megérzésünket az . is erősíti, hogy tudunk most készülő szoborterveiről — Móricz Zsigmond, Kölcsey Ferenc szobra —• amelyek anyaga szintén fa. A tárlaton a Nyújtózkodó című, nemes formájú diófaszobor és a hársfából készült Parasztmadonna jelzi ezeket a tendenciákat. Mindkettő gyönyörű ívelésű alkotás, gondolatteremtő szobor. Alkotója tehetségét, és bátorságát dicséri a gyermekváró Parasztmadonna megjelenítése. A kiállított anyag értékét növelik a Lengyelországban készült szobrok, illetve azok tanulmányrészletei. Az „Ág- neska” és a Cigányfestő remekbe készült gránitfejek, abból a „családból”, amelynek más darabjai a sopoti- móló előtti téren kerültek felállításra. A plakett és éremanyagból a Szűcs Sándor 75. születésnapjára készültet említjük a művész legjobb munkái között. A kiállítás szeptember 25-ig tart nyitva, máris nagy érdeklődés övezi. — ti — A siklósi szobrász szimpózion alkalmából több külföldi szobrászművész is dolgozott Pécsett. Az egyik betonszobrot Issei Amemiya japán szobrászművész alkotását, az újmecsek- alji városrészben állították fel A munkásművelődés műhelyei Sok kicsi sokra megy Kisújszálláson a MEZÚGÉP-nél Kisüzem—nagyüzem iiiil Amiben „gazdagok” Mégiscsak a kedv Ilii Ha kitalálnak valamit „Gyűrűzik” a dolog Sokszor leírt, megállapítás: ma, a szakmák forradalmának korában csak az a munkás képes az egyre magasabb követelményeknek megfelelni, akiben megvan a hajlam önmaga képzésére, a művelődésre. Természetesen nem pusztán holmi termelési érdekek diktálják ezt — mint ahogy gyakorta leegyszerűsítve értelmezik —, hanem a „teljes életet élni” egyéni emberi — következésképp társadalmi — érdekei. A művelődési feltételek, alkalmak megteremtése intézmények, szervek, szervezetek seregének a feladata, mégis a legtöbbet az egyes üzemek, vállalatok tehetnek dolgozóik művelődéséért. A saját, szakszervezeti fenntartású közművelődési létesítményekkel rendelkező, szakembereket alkalmazó nagyüzemek helyzete lényegesen könnyebb, mint a néhány száz dolgozót foglalkoztató úgynevezett kis és középüzemeké. Utóbbiak számára a legkézenfekvőbb út: megragadni, kihasználni a legkisebb kínálkozó lehetőséget is... A Szolnok megyei MEZŐGÉP Vállalat kisújszállási gyáregysége — nem is olyan régen — egy volt a sok mezőgazdasági gépjavító állomás közül. Ma kétszáznegyven dolgozót foglalkoztató kisüzem, amelyben ebben az évben csaknem 120 millió forint értékű terméket kell előállítani. Kisüzem, de Kisújszállás ipari munkásságának a zöme itt dolgozik, ennek megfelelően, a „jó példával járj elől” jegyében kell megszervezni az üzem kulturális életét. Kissé sarkítva így is lehet fogalmazni: hol, ha nem a város egyik legnagyobb ipari üzemében valósítják meg a munka, a kultúra, a közösségi élet egységét, teszik érzékletessé szépségeit. A körülmények: az átlagosnál rosszabbak. Váltakozó műszakban dolgoznak az emberek, az üzem elég messze van a várostól, nincs mód közművelődési szakembert alkalmazni, az üzemben az étkezdén kívül nincs művelődésre alkalmas helyiség — és így tovább. A művelődésre fordítható összegekről sem tud hosszan beszélni Monoki Lajos, aki az oktatási-közművelődési ..előadó” szerepét is betölti. — A Szolnok megyei MEZŐGÉP Vállalat egyik gyár- eávsége lévén, a dolgozói létszámunknak megfelelő arányban lebontott kulturális keretet — néhány ezer forintot — kapunk a központtól. Amiben viszont „gazdagok” : — Tizenkét szocialista brigád 195 tagja dolgozik az üzemben, a felelős beosztású emberek pedig fontosságának megfelelő súllyal foglalkoznak a kulturális élet mindennapos apró ügyeivel. Csutka Mihály főmérnök szavaiból kiderül, — bár kicsi az üzem — sok „apró” ügyre kell, érdemes figyelni : — Szoros, jó kapcsolatban állunk a városi intézményekkel. a művelődési házzal, a mozival, a könyvtárral. A művelődési házban működik a Delta ifjúsági klub. amit részben mi tartunk fenn, a klubban van egy letéti könyvtár is. A városi könyvtár a szocialista- brigádokon keresztül segíti az üzemet elsősorban. Az MSZBT-tagcso- portunk kis kiállításokkal, kirándulások, találkozók szervezésével, a szakszervezeti és a KISZ-bizottság sportversenyek. vetélkedők szervezésével vesz részt ebben a munkában. Színházba is járunk Szolnokra. No, nem úgy. hogy a vállalat megveszi a jegyet, aztán kijelöljük. kinek „kell” színházba menni. Rendszerint a brigádok vásárolnak saját pénzükön bérletet, jegyet. Ha nincsenek annyian, hogy az autóbuszunk megteljen, akkor saját kocsikkal mennek. Az autóbusz gyakran viszi kirándulni az embereket, ezek a kirándulások is rendszerint valamilyen kulturális:,, művészeti eseményhez kapcsolódnak. A gyáregységben 103 szakmunkás és körülbelül ugyanennyi betanított munkás dolgozik. Majdnem kizárólag férfiak, akiknek átlagéletkoruk alig haladja meg a harminc évet. A dolgozók csaknem fele tanul: heten az általános iskola valamelyik osztályát végzik, többen középiskolába néhányan főiskolára. a legtöbben — harmincán — a száztíz órás ismeretfelújító tanfolyamokra járnak. Ez a tanulási kedv — mert ösztönzők ide vagy oda. mégiscsak a kedv a döntő — csak részben magyarázható az alacsony átlagéletkorral. Amellett, hogy a termelési követelmények — éppen a közelmúltban volt ..orofil,- változás” — nőnek, minden bizonnyal serkentőleg hatott az a szellemi légkör is. amely szervezett üzemi kulturális élet nélkül elképzelhetetlen. Az üzembe lépőt az MSZBT-itagcsopont faliújságja fogadja. Képek, cikkek a Szovjetunióról, alatta újságok. folyóiratok, bárki kézbeveheti. Ugyanitt megtalálható a városi művelődési ház szeptemberi műsorfüzete. Többen — főleg fiatalok — azt jönnek megnézni, mikor lesz a Piramis együttes koncertje. Az MSZBT-tagcsoport vezetője Bodó Jánosné: — Nem olyan sok az. amire a mi tagcsoportunk vállalkozhat. de azt komolyan vesszük. Gondoskodunk a különböző propagandaanyagok, értesítők terjesztéséről, bemutatjuk a rendszeresen érkező vándorkiállítások anyagát. többször csináltunk kiállítást szovjet és orosz festők műveinek reprodukcióiból. Évente kétszer kirándulunk 'á Szovjet Tudomány és Kultúra Házába, gyakran rendezünk közös baráti estet a város többi tagcsoportjával. Ilyenkor kis hangversenyt ad a zeneiskola zenekara. Ha szovjet film megy a moziban, látogatókat szervezünk a vetítésekre, általában 45—50 ember jön el. A Delta ifjúsági klub 1971 óta működik, kétszer elnyerte már a kiváló címet is. Fenntartásáról a városi művelődési ház és az üzem közösen gondoskodik. A klub harmincöt tagja — egy-két kivétellel — a MEZŐGÉP- ben dolgozik. — Nem történnek ebben a klubban látványos dolgok — mondja Gordrs Dénes, a művelődési ház igazgatója. — Mégis szívesen járnak ide a fiatalok, mert ők maguk alakíthatják programjaikat. — Nagyon szeretnek a gyerekek például kirándulni, hát gyakran szervezünk kirándulást — szól a klubvezető. Cs. Nagy László, aki ..civilben” a MEZŐGÉP szakmunkása és az elsők között végezte el a megyei klubvezető-képző tanfolyamot. A műhelyben szocialista brigádok vezetőivel, tagjaival beszélgettünk a kulturális vállalásokról. Szó esett sok mindenről, tv-ről. színházról. Hofi-estről, vetélkedőről, könyvtárba, moziba járásról. Kovács Sándor géplakatos, a sokszoros aranykoszorús November 7. -Brigád vezetője az oly fontos ,.hogyan”-ról beszélt: — A kulturális vállalások talán nem is vállalások. Nem olyan dolog az', mint a termelése hogy teljesítjük, aztán ki lehet pipálni. Van. aki szeret olvasni, az csinálja a kedvet az olvasáshoz a többieknek is. Ugyanígy van a színházzal, meg a többivel, még a tanulással is. Beszélgetünk. mesélgetünk ilyesmiről is. aztán „gyűrűzik” terjed a dolog. Az. a lényeg, hogv a kényszernek egy szikrája se legyen az emberben, ha beül a színházba, vagy ha a kezébe vesz egv könyvet.. . Szabó János II szocialista irodalom központjában az ember áll Tizedik, jubileumi ülésére készül a magyar—szovjet irodalmi vegyesbizottság. — A Magyar és a Szovjet írószövetség együttműködése mind gazdagabbá, sokrétűbbé vált az elmúlt években. Egyebek között ezt állapíthattuk meg a közelmúltban Budapesten rendezett magyar—szovjet irószövetségi titkársági ülésen is — mondotta Garai Gábor Kossuth- díjas költő, a Magyar írószövetség titkára Kárpáti Miklósnak, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — Kapcsolataink intenzívebbé válását jelzi az is, hogy az írócserék mind közvetlenebbül kapcsolódnak az a 1 kotómunkához. Egyik legjelentősebb kezdeményezésünknek tavaly ért be a gyümölcse: ekkor került az olvasókhoz magyar és orosz nyelven a ..Kézfogás" című antológiánk. Tervbe vettük e kötet folytatását. A készülő kiadvány széles horizontot tekint át. s az irodalmi riportázsra vállalkozó írók szemével mutatja majd be a másik ország életéi. mindennapjait, alkotómunkáját. Ebben az évben több írónk járt a Szovjetunióban. hogy ehhez a könyvhöz anyagot gyűjtsön. Garai Gábor nyilatkozata A közelmúltban jött hazánkba egy tyumeni és egy ukrán író: ők a Szovjetunióból érkező kőolaj magyarországi feldolgozásáról írnak majd, s több más szovjet alkotót, is várunk. E hatalmas beruházásokon természetesen nem a műszaki szakember. hanem az író szemével tekintenek szét, s ezért az olykor gigászi vállalkozásoknak nem a technikai oldalát, hanem az emberi vonatkozású eseményeit, jelenségeit világítják meg. Mindkét ország irodalmárai ugyanis egyetértenek abban: a szocialista irodalom központjában az ember áll.