Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-08 / 185. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. augusztus 8. Brezsnyev— Ceausescu találkozó a Krímben Leonyid Brezsnyev tegnap a Krím-félszigeten találko­zott Nicolae Ceausescuval. Az SZKP K!B főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége elnökének és a Román Kommunista Párt főtitkárán nak, a Román Szocialista Köztársaság elnökének talál­kozójáról kiadott közlemény megállapítja: a megbeszélé­sek során eszmecserét foly­tattak a két párt a két nép sokoldalú kapcsolatai fejlő­désének alapvető irányvona­lairól és távlatairól. Brezs­nyev és Ceausescu rámuta­tott, hogy nagy lehetőségek vannak a kétoldalú gazdasá­gi kapcsolatok további ki- szélesítése és elmélyítése te­rén. Leonyid Brezsnyev és Ni­colae Ceausescu nagy fi­gyelmet szentelt a külpoliti­kai kérdéseknek. Megállapí­tották, hogy a jelenlegi kö­rülmények között elsőrendű jelentőségűek azok az erőfe­szítések, amelyeket a le­szerelés, különösen a nuk­leáris leszerelés érdekében fejtenek ki. Ebből kiindul­va aláhúzták: feltétlenül el kell érni, hogy megvaló­sítsák az ENSZ-közgyűlése rendkívüli leszerelési ülés­szakán elfogadott téziseket. A találkozó nyílt, barát­ságos légkörben zajlott le. Szovjet részről jelen volt a találkozón Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere, Kansztantyin Csemyenko, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára és Anatolij Blatov az SZKP KB főtitkárának tanácsadó­ja, román részről Stefan Andrei, az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának póttagja, külügyminiszter és Constantin Mitea, a Köz­ponti Bizottság tagja, a fő­titkár tanácsadója. Kommentárunk látók a szavakkal? S zonoda Szunao japán külügyminiszter ma Pekingbe utazik. A jelentés ezúttal korántsem szokványos prötokoll-hír — az utazás hátteréről nagyon sokat írtak már. A, lényeg a sokat emlegetett hegemónia­cikkely. Dióhéjban: a japán —kínai barátsági szerződés megkötését Peking egy olyan, záradék elfogadásához köti, amely „elítéli a térségben hegemonisztikus törekvések­kel fellépő harmadik hata­lom törekvéseit, amelyekkel szemben a két ország kö­zösen lép fed”. A kínai követelés napvi­lágra kerülése óta nemcsak a szocialista országok, ha­nem az egész világ sajtója egyöntetűen úgy látja: Pe­king sértő, szovjet-ellenes éllel ragaszkodik ehhez a nemzetközi szokásjogtól ala­posan eltérő cikkelyhez, az­zal a nem is titkolt céllal, hogy a saját szovjet-ellenes politikájához láncolja Tokió külpolitikai szekerét. A nemzetközi jog betűje és szelleme egyértelműen el­ítél minden olyan törekvést, amely két ország viszonyát egy harmadik ország rová­sára igyekszik felépíteni. B japán és a kínai fél pontosan tizenegy ülést tartott a kínai fővá­rosban, de a megfigyelők egyetértenek abban, hogy Szonoda útjának előestéjén a helyzet semmivel sem tisz­tázó ttabb. mint akár né­hány hete. Kiszivárgott hí­rek szerint Japán ragaszko­dik egy olyan mondathoz, amely hangsúlyozza, hogy a vitatott cikkely nem irányul harmadik ország ellen. Ha azonban maga a cikkely megmarad kínai fogalmazás- ban, az így születő okmány afféle fából vaskarika len­ne: játék — nemcsak a sza­vakkal, hanem egy hatalmas térség nyugalmával is. Ma érkezik haza a magyar VIT-küldöttség (Folytatás az 1. oldalról) szélesebb részvétellel demon­strálta a népek barátságát. — A XI. fesztivál politikai munkája során — a béke és az együttműködés szándéká­nak kifejezése mellett — fó­rumot kaptak azok a vélemé­nyek is, amelyeket a világné­zeti különbözőség, az eltérő társadalmi rendszerhez tarto­zás, esetenként a meghatáro­zott egyedi politikai érdekek érvényre juttatása táplál. Ha­vannában is érzékelhetők voltak azok a frontok, ame­lyeknek — meggyőződésünk szerinti — igaz oldalán küz­dünk más nemzetközi fóru­mokon is. Tapasztaltuk, hogy a békét, a biztonságot, az enyhülést, az általános és tel­jes leszerelést követő hangok, felszólalások közben voltak kísérletek arra, hogy a VIT. a népek szuverenitása és az egymás bellügyeibe való be nem avatkozás alapelveivel ellentétes témákat tűzzenek a fesztivál vitaközpontjainak napirendjére. Számítottunk erre, hiszen ismertük a bur- zsoá, elsősorban a NATO-hoz tartozó országok sajtókampá­nyát, amely hidegháborús hangon támadta — a feszti­vál ürügyén — a szocialista országokat, kivált a Szovjet­uniót és a Kubai Köztársasá­got. — Ami a magyar delegáció fesztiválrészvételét illeti: meggyőződésem, hogy méltó­képpen eleget tett küldetésé­nek, a megtisztelő megbíza­tás politikai felelősségének tudatában képviselte népün­ket és ifjúságunkat, pártunk politikáját. Aktívan s kezde­tné nyezően vett részt a VIT valamennyi rendezvényén. Vonatkozik ez a politikai fó­rumokra éppúgy, mint a ba­ráti találkozókra, a kulturá­lis eseményekre — zárta nyi­latkozatát a magyar küldött­ség vezetője. Felhívás a világ ifjúságához „Felhívás a világ ifjúságához” címmel a XI. Világifjúsági Találkozó dokumentu­mot fogadott el: „Világ ifjúsága és diákjai! — A XI. Világifjúsági Találkozó — a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom új, hatalmas fóruma — sikeresen befejeződött. Mi, 18 500 ifjú és leány, akik 145 országból jöttünk és 2000 különböző politikai, filo­zófiai és vallási irányzathoz tartozó szerve­zetet képviselünk, 1978 nyarán Kuba fővá­rosában, Havannában gyűltünk össze az an- tiimperialista szolidaritás, a béke és barát­ság zászlaja alatt. Ezekben a felejthetetlen napokban ismét igazolódott az a jelentős és aktív szerep, amelyet a mai ifjú nem­zedék tölt be a világban. Az emberiség napjainkban különösen fontos korszakot él át. Ennek nagyszerű példái az imperializmus indokínai veresége, a portugál gyarmatbirodalom összeomlása, Angola győzelme, a feudális etiópiai rend­szer bukása. Mindezek a változások ked­vező körülményeket teremtenek azoknak a népeknek a harcához, amelyek jogos vá­gyaik valóra váltására törekszenek. Az imperializmus azonban igyekszik élez­ni a nemzetközi helyzetet, visszafogni a népek lendületes haladását a függetlenség, a szabadság, a demokrácia, a béke és a társadalmi haladás útján, továbbra is az imperializmus a fő ellenség amely ellen harcolni kell és amelyet le kell győzni Ilyen körülmények között határozottan kell együttműködésre és akcióegységre töreked­nünk, hogy növekedjék a fiatalok és a di­ákok részvétele az imperialistaellenes harc­ban Kuba földjéről az alábbi felhívással fordulunk a világ ifjúságához: Fokozzuk a vilá|békéért, az enyhülésért, a nemzetközi biztonságért és együttműkö­désért, a fegyverkezési hajsza és az ag­resszív imperialista háborúk megszünteté­séért, az általános és teljes leszerelés ér­dekében kifejtett tevékenységünkért, az egész világon hallassuk tiltakozásunkat az új tömegpusztító fegyverek, mint például a neu tromfegyver kidolgozásának tervei el­len. Erősítsük meg az akcióegységet abban a harcban, amely az imperializmus, a gyar­mati uralom, az új gyarmatosítás, a faj üldö­zés, a faji elkülönítés és a fasizmus ellen, a felszabadulásért, a nemzeti függetlenség­ért, a szuverenitásért és a demokráciáért folyik, azért, hogy minden nép visszanyer­je és megvédhesse természeti kincseit, hogy új, igazságos, kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatok — egy új gazdasági világ­rend jöjjön létre. Fokozzuk a harcot a tőkés országokban a kizsákmányolás, az elnyomás és diszkri­mináció, a munkanélküliség, a válságok és a monopóliumok uralma ellen, a demokra­tikus szabadságjogok következetes és min­denoldalú megvalósításáért és kiterjeszté­séért, a mélyreható társadalmi, gazdasági és politikai átalakulásért. Erősítsük meg még jobban együttműkö­désünket, az ifjú nemzedék barátságát. A fenti nagy és nemes célok érdekében erősítsük szolidaritásunkat: — Namíbia, Zimbabwe és a Dél-Afrikai Köztársaság népének és ifjúságának a nem­zeti függetlenségért, az imperializmus fon­dorlatai ellen, a fajüldöző és apartheid rendszerek teljes felszámolásáért vívott harcával, minden afrikai népnek az újgyar- maitosítás és az imperialista beavatkozás elleni harcával; — Az arab népeknek — kiváltképpen az agresszió, az imperializmus és a reakció mesterkedésének áldozataivá vált Palesz­tinái arab népnek, Libanon és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság népének az igazságos és tartós közel-keleti békéért folytatott harcával; — Chile népének és ifjúságának a fasiz­mus ellen, a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott harcával; — Uruguay, Nicaragua és Paraguay né­peivel, amelyek a fasizmus és a reakció ellen harcolnak, Latin-Amerika és a Karib- térség más népeivel, amelyek az imperia­lista uralom ellen, a teljes nemzeti függet­lenségért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért küzdenek; — Vietnam hősi népével, amely az im­perializmus és a nemzetközi reakció ellen vív harcot nemzeti függetlenségének, szu­verenitásának és területi épségének védel­mében, az ország békés helyreállítása ér­dekében. Még határozottabban és erélyesebben ítéljük el az igazságtalan és bűnös bloká­dot, amelyet az új társadalmat építő hő­sies kubai néppel szemben alkalmaznak. . Legyen a XI. VIT fontos mérföldkő a fesztiválmozgalomban. Sikerei és eredmé­nyei járuljanak hozzá a világ demokratikus és haladó ifjúsága akcióegységének meg­szilárdulásához ! — Egyesítsük erőfeszítéseinket, — a népek újabb győzelmei, — a nemzetközi forradalmi, demokra­tikus és haladó ifjúsági mozgalom újabb sikerei, — az ánti imperialista szolidaritás, a béke és a barátság érdekében! Éljen a Világifjúsági Találkozó!” MOSZKVA A Pravda hétfői számá­ban ismertetőt közöl Leo­nyid Brezsnyev „Az SZKP ideológiai munkájának idő­szerű kérdései” című kétkö- tétes művéről, amely a Poli­tikai Irodalmi Kiadó gondos zásában jelent meg. Leonyid Brezsnyev legújabb munká­jában — amely, a XXIV. és XXV. pártkongresszuson élt fogadott társadalmi és gaz­dasági programok megvaló­sításának időszakát (1964— 1978) öleli fel — behatóan elemzi, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja miként irányítja a dolgozók kom­munista nevelését az új társadalom építésének gya­korlatát és ezzel szaros ösz- szefüggésben az új ember formálásnak folyamatát. HIROSIMA A hirosimai Béke emlék­parkban vasárnap negyven­ezer ember gyűlt össze, hogy a 33 évvel ezelőtt a városra ledobott atombomba 200 ezer áldozatára emlékezzék. Helyi idő szerint negyed 9- kor — pontosan akkor, ami­kor 1945. augusztus 6-án az amerikai „,Enola Gay” bom­bázóról ledobott, minden ko­rábbinál nagyobb pusztítást végző 20 kilotonnás atom­bomba felrobbant — felzúg­tak a város harangjai, le­állt a városi közlekedés, hogy a halottak emlékének adózzanak. STUTTGART Tegnap délután lemondott Hans Filbinger, az NSZK baden-württembergi tarto­mányi miniszterelnöke. A politikus, aki a CDU elnök­helyettese, visszalépését pártjának, a Keresztényde­mokrata Uniónak tartományi elnökségi ülésén jelentette be. Filbinger lemondásának közvetlen előzménye az, hogy Rolf Hochhuth. a világhírű író leleplező cikke után egy­értelműen bebizonyosodott a kereszténydemokrata politi­kus náci múltja. Filbinger a második világháború idején sőt még a náci Németország kapitulációja , után is több halálos ítélet kimondásában működött közre mint náci hadbíró. SANTIAGO Huang Hua kínai külügy­miniszter meghívta Herman Cubillost, a chilei katonai junta külügyminiszterét, hogy látogasson Pekingbe. Cubillos elfogadta a meghí­vást és október második1 fe­lében Kínába utazik, „hogy demonstrálja a két ország között meglévő kitűnő kap­csolatokat” — jelentette be a chilei külügyminisztérium. KAIRÓ Anvart Szadat egyiptomi államelnök vasárnap 140 tagú bizottságot nevezett ki az általa alapítandó új po­litikai szervezet, a Nemze­ti Demokrata Párt „magvá- nak”. Fikri Makram Ebeid, a bizottság főtitkára ugyan­aznap tartott sajtóértekezle­tén közölte, hogy az új párt nem fogja magát ,.szocialis­tának” minősíteni. Székhe­lye Kairó egyik munkásne­gyedében lesz. hogy „szoros kapcsolatokat tarthasson a népi tömegekkel”. Jelszava: „mindenkinek legyen mit ennie, minden egyénnek le­gyen otthona, virágozzék fel az egész ország!” LISSZABON Antonio Ramalho Eanes tábornok portugál államfő hétfőn fogadta a négy leg­nagyobb párt vezetőit, hogy lezárja a két hete tartó kor­mányválság megoldásáról kezdett tárgyalásokat. Elő­reláthatólag az államfő még a héten kinevezi az új mi­niszterelnököt. Isidoro Malmierca életrajza Isiodoro Malmierca. a Ku­bai Köztársaság külügymi­nisztere 1930. szeptember 25- én született Havannában. A havannai egyetem társada­lomtudományi karán szerzett diplomát. 1954-ben megvá­lasztották az illegalitásban működő szocialista ifjúsági szövetség országos bizottsága tagjává. 1958-ban illegálisan elhagyta az országot, hogy részt vegyen a Komszomol XIII. kongresszusán. Vissza­térte után a szocialista ifjú­sági szövetség kongresszusán megválasztották az országos bizottsága alelnökévé, ké­sőbb pedig az elnöki tisztsé­get töltötte be. 1960-ban a Népi Szocialista Párt VIII. országos ülésén az országos bizottság tagjává választot­ták, 1961-ben belügyminisz ter-helyettessé nevezték ki 1965 októberében, a Kuba Kommunista Párt megalaku lása után, a KB tagja lett é kinevezték a párt Központ Bizottsága hivatalos lapin. < Granma főszerkesztőjévé Kubái számos nemzetköz rendezvényen a Kubai Kom. munista Pártot pedig számo. kongresszuson és tanácsko záson képviselte. A Kubai Kommunista Pár I. kongresszusán, 1975 de cemberében megválasztottál a Központi Bizottság tagjá nak, majd a KB titkársá\ a tagjává választotta. E; utóbbi tisztségét külügymi niszteri kinevezéséig töltöt­te be. Külügyminisztern 1976-ban nevezték ki. Elhunyt VI. Pál pápa Vasárnap este 20.40-kor életének 81. évében elhunyt VI. Pál pápa, a római kato- liku egyház feje Rómától nem messze lévő Castel Gan- dolfoi nyári rezidenciáján. A napok óta gyengélkedő egyházfő délután szívroha­mot szenvedett. Ekkor fel­adták neki a betegeknek szóló kenetet, amelyet a ré­gebbi utolsó kenet helyett vezetett be az egyház. Orvo­sai ezután oxigénsátrat ren­deltek a betegnek, de már nem tudták megelőzni a szívroham nyomán fellépő tüdővizenyőt, melynek kö­vetkeztében a pápa elhunyt. VI. Pál pápa, polgári ne­vén Giovanni Battista Mon- tini, 1897. szeptember 26-án született az olaszországi Brescia tartományban. Az ifjú Montini teológiát és kánonjogot tanult és iroda­lommal foglalkozott. 22 éves korában Bresciában avatták pappá. A húszas években élénken részt vett a kato­likus diákmozgalomban, vé­gül hosszabb ideig az olasz katolikus diákszervezet fő­titkára volt. A katolikus egyház élére 1963. június 21-én. 65 éves korában választották meg. Nevéhez több enciküka fűző­dik (a katolikusok és a nem katolikusok közötti párbe­szédről, a katolicizmus és a modern társadalom viszo­nyáról és a születésszabályo­zásról.) VI. Pál pápa volt az első olyan pápa, aki látogatást tett minden kontinensen. Részt vett az ENSZ közgyű­lésének XX. ülésszakán. Ott mondott beszédében felszólí­totta a világ népeit a béke megőrzésére. Elhunyt VI. Pót pópa, a ka­tolikus eqyház feje (Telefotó - KS) VI. Pál pápa 15 éves ural­kodása során a katolikus egyház állást foglalt a világ- politika legégetőbb kérdé­seiben. Fogadta egy sor kommunista- és munkáspárt vezetőit, köztük Kádár Já­nost. Sok kérdésben refor­mokat hajtott végre VI. Pál pápa a katolikus egyház­ban is. Szombaton temetik el VI. Pál pápát a római Szent Pé­ter Bazilikában. Olaszor­szágban háromnapos gyászt rendeltek el, egész Rómában félárbócra eresztették az állami zászlókat. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke Jean Villot vatikáni államtitkárhoz kül­dött táviratában részvétét fejezte ki VI. Pál pápa el­hunyta alkalmából. Harminckét halott Heves harcok Bejrútban Tegnap a kora hajnali órákban még dúltak a rend­kívül heves harcok Bejrút­ban az arabközi békefenn­tartó erők szíriai alakulatai és a jobboldali milíciák kö­zött. A bejrúti rendőrség hét­főn közzétette az éjszakai harcok áldozatainak számát. Eszerint Jrarmincketten vesz­ítették életüket, hetvenhatan megsebesültek. Bejrútban 47 épület kigyulladt. Vasárnap Damaszkuszban eltemették Ezzedin Kalakot, a PFSZ párizsi irodájának csütörtökön meggyilkolt ve­zetőjét. A szíriai fővároson keresztülvonuló több ezer fő­ből álló, Jasszer Arafat ál­tal vezetett, temetési menet­ben ott volt Mohammed Ali El-Halabi szíriai miniszter- elnök, Abdel Hailim Khad- dam külügyminiszter, s a szíriai Baath-párt több ve­zetője. * * * Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, aki tegnap délben érkezett Jeruzsálem­ből Alexandriába, délután csaknem kétórás megbeszé­lést tartott egyiptomi kolle­gájával Mohamed Ibrahim Kamellal. A Palesztina szállóban (Vance szálláshelyén) tar­tott megbeszélés után Kamel azt mondotta az újságírók­nak, hogy azok „őszinték, jók és hasznosak” voltak. Hozzáfűzte, hogy „az Egye­sült Államok és Egyiptom egyaránt a béke mellett kö- teilezi el magáit”. „Álláspon­tunk nem változott” — han­goztatta Kamel, ugyanakkor kijelentette, hogy „sok függ” Vance és Szadat esti talál­kozójától. Szaljut—6 Pályakorrekció az űrben A szokásos módon pálya- korrekciót hajtottak végre a Szaljut—6 űrállomáson. Mi­vel a többszöri összekapcso­lás. illetve szétkapcsolás, a Progressz űrhajóval együtt végzett repülés kisebb mér­tékben módosította az űrál­lomás keringését, a hajtómű­vek rövid bekapcsolásával ismét megadott pályára ve­zérelték a Szaljut—6-ot. A Földtől mért legnagyobb pä- lyatávolsága most 359, a leg­kisebb 328 kilométer, a ke­ringési idő 91,3 perc. így az űrállomás, amely csaknem egy éve működik, szintén ugyanazon a pályán kerüli meg a Földet, mint rajtja idején.

Next

/
Oldalképek
Tartalom