Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-26 / 201. szám

XXIX. évf. 201. szám, 1978. augusztus 26., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Értelmiség, közművelődés A vidéken élő értelmisé­giek egy része — gyakori tapasztalat — távoltartja magát a közművelődés se­gítésétől, sőt még a közmű­velődésben váló részvételtől is. Pedig a vidéken élő értelmiséginek a falu vagy tágabb értelemben egy táj közéleti, tudati for­málásában nagy része kel­lene, hogy legyen. Egy pedagógus, egy orvos, egy agrármérnök vagy éppen közgazdász napi kötelesség­szerű munkáján kívül még nagyon sokat tehetne, hatást gyakorolhatna a falu népé­nek gondolkodására. A nagyobb tudás, a gaz­dag szakismeret minden ér­telmiségi számára társadal­mi elkötelezettséget kellene, hogy jelentsen. Mint mű­veltséget közvetítő rétegnek nagyobb részt kellene vál­lalnia a közművelődés, az általános és szakmai mű­veltség kiterjesztése érdeké­ben. Ami olykor aggasztó: egye­sek befeléfordulása, amely nemcsak a közélet iránti gyakori közömbösségben nyilvánul meg, hanem vala­miféle általános igénytelen­ségben is. Jól példázza ezt a megállapítást az a tény is, hogy a közművelődési könyv­tárak látogatói között arány­lag alacsony a szellemi fog­lalkozásúak aránya. Pedig köztudott: minél magasabb valakinek a képzettsége, an­nál ' inkább részt kell vennie a továbbképzések legkülön­bözőbb formáin, s ezek kö­zött fontos helyet foglal él az olvasás. Gyakorta hangoztatjuk: az emberek műveltsége a tár­sadalmi fejlődés fontos té­nyezője. A hatékonyabb munkának, az értelmesebb, tartalmasabb életnek a kor­szerű műveltség ugyanolyan fontos feltétele, mint a szo­cialista tulajdonviszonyok, a fejlődő technika vagy a jó lakás és közlekedés. A tudományok behatolnak a termelésbe — ez világje­lenség. Az, hogy a tudo­mány egyre inkább terme­lőerővé válik, Szamos követ­kezménnyel jár. Megváltoz­tatja a termelés struktúrá­ját, a társadalom rétegező- dését, gyorsítja az urbani­zációt, növeli a szabad idpt és így tovább. E folyamat­nak azonban jelentős műve­lődési követelményei is van­nak. Módosulnak a művelt­ség belső arányai: nő a szakműveltség megszerzé­sének igénye. A szakművelt­ség állandó gyarapítása azonban az általános mű­veltség " növelésének szüksé­gességét is megköveteli: csak így ellensúlyozhatjuk a fokozódó munkamegosztás­ból eredő beszűkülést. A tudományos és techni­kai forradalom a ma embe­re számára olyan élettem­pót, olyan felgyorsult élet­ritmust diktál, amely a ko­rábbi korok emberétől ide­gen volt. A természettudo­mány és a technika fejlő­dése azáltal, hogy „meg­gyorsítja az időt”, a szak­mája újdonságaival lépést tartani kívánó emberben akarva-akaratlanul a szemé­lyiség bizonyos fajta egyol­dalú fejlődésének a veszé­lyét rejti magában. Ezért szükséges, túl a szakmai is­meretek gyarapításán, a po­litikai és az általános mű­veltség szüntelen fejlesztése is, csak így nyerhetünk na­gyobb kitekintést a világ dolgaira. Ehhez a munkához az értelmiség nagy segítsé­get nyújthat. P. P. NÉGY HÓNAPPAL HATÁRIDŐ ELŐTT Felavatták a Gyulai Húskombinátot Lázár György köszöntötte az építőket Tegnap Lázár György, a MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke átadta rendelte­tésének az eredetileg kitűzött határidőt 4 hónappal meg­előzve elkészült Gyulai Hús­kombinátot. Az avatóünnep­ségen, amelyen megjelent Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, továbbá Frank Ferenc, az MSZMP B.ékés megyei Bi­zottságának első titkára és Klaukó Mátyás, a megyei ta­nács elnöke is, Csiki József, a kombinát vezérigazgatója adott jelentést az 1,3 milliárd forintos n agyberuházás kivi­telezéséről. Mint elmondotta, az új kombinát 550 ezer sertést és 25 ezer szarvasmarhát dolgoz fel évente s ebből 560 vagon úgynevezett szárazárut és 480 vagon egyéb húskészítményt ad piacra. Teljesen automati­zált gépsorai minimálisra csökkentik a fizikai munkát. Az egyes üzemrészeket elké­szülésük sorrendjében nyom­ban bekapcsolták a termelés­be, s így új élelmiszeripari nagyüzemünknek máris je­lentős időelőnye van az 1978. évi terv teljesítése terén. Beszámolt arról is a kom­binát vezérigazgatója, hogy jövőre már 2,4 milliárd forint értékű terméket előállító nagyüzem jelentősen hozzájá­rul majd exportfeladataink teljesítéséihez. Működése le­hetővé teszi, hogy 1979-ben az 1977. évinek háromszoro­sa, csaknem 800 millió forint értékű gyulai és csabai kol­bász kerüljön a nemzetközi piacra. Ezt követően Lázár György szólt az avatóünnepség részt­vevőihez. Köszönetét mondott a beruházás tervezőinek, ki­vitelezőinek becsületes, elis­merést érdemlő munkájukért. Külön megemlékezett a KISZ védnökségének eredményes­ségéről, amely mint mondot­ta nagyban elősegítette a nagyberuházás gyorsított megvalósítását. A Minisztertanács elnöke végül kitüntetéseket adott át azoknak, akik különösen ki­emelkedő munkát végeztek az új élelmiszerfeldolgozó építésénél, szerelésénél. * * * Az avatás alkalmából Lá­zár György egésznapos láto­gatást tett Békés megyében. A megye vezetőinek társasá­gában felkereste a békési Egyetértés Termelőszövetke­zetet. Ott Balogh László, a közös gazdaság elnöke tájé­koztatta az időszerű munkák helyzetéről, a szövetkezet ter­veiről. A Minisztertanács el­nöke megtekintette a tsz gép­műhelyét, terményszárítóját és korszem szarvasmarha- telepét is. Makoviczki János, a békési Városi Tanács elnö­ke beszámolt Lázár György­nek a június 22-én kezdődött földrengéssorozat által oko­zott károk felszámolásáról. Bontják Kö­telek határá­ban a IV-es árvízvédelmi szakaszon a meghibáso­dott gátoldalt. Ugyanakkor kiszedik az 1970-es nagy tiszai árvíz alkalmával le­vert pátria lemezeket is. Tégla helyett földrézsüt készítenek a vízügyi igazga­tóság jászkis- éri szakasz-' mérnökségé­nek dolgozói KNEB-ULÉSEN A TANKÖTELEZETTSÉGRŐL A tankötelezettségre vonat­kozó rendelkezések végrehaj­tását vizsgálták a népi elle­nőrök — összefoglaló jelen­tésüket Barna Lajos, a fóti gyermekváros igazgatója, a KNEB munkabizottságának vezetője terjesztette elő a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén. A népi ellenőrök 9 megyében kétszáz általános iskolában, 60 szakmunkásképző intézet­ben és szakközépiskolában, továbbá 34 vállalatnál és az illetékes szakigazgatási szer­veknél elemezték a tanköte­lezettség végrehajtását befo­lyásoló körülményeket, az akadályozó okokat. Több mint 300 tanulóról esettanul­mányt is készítettek, amely­ben részletesen feltárták a fiatalok környezetében ked­vezőtlenül ható körülménye­ket. >A jelentés tárgyalásán részt vett Hanga Mária ok­tatási miniszterhelyettes és Medve László egészségügyi miniszterhelyettes. A bizott­ság a jelentést, a javaslatokat elfogadta, és ezeket a KNEB elnöke a Minisztertanács elé terjeszti. ÚTTÖRŐK HONVÉDELMI SZEMLÉJE „30 éves az MHSZ” címmel honvédelmi napot rendeztek tegnap Zánkán a balatoni út­törővárosban az „Együtt a gárda” úttörő honvédelmi szemle résztvevői. Az MHSZ Zrínyi Miklós Haditorna Klubja korhű öl­tözékekkel és fegyverekkel a középkori bajvívás, kézitusa különböző módjait mutatta be a fiataloknak. Az MHSZ tagjai és a Magyar Néphad­sereg katonái egyéni és köte-‘ lék műrepülést, ejtőernyős bemutatót tartottak. ÚJ FŐVÁROSI TELEFONKÖNYV Két kötet, több mint 1400 oldal, 320 ezer adat — hétfőn kezdik a budapesti egyéni előfizetők új telefonkönyvé­nek árusítását. Áttekintőbb, olvashatóbb, „erősebb” a réginél bőséges információt ad s a legfrisebb adatokat tartalmazza — álla­pították meg az újságírók a budapesti egyéni előfizetők telefonkönvvéről, amelyet tegnap mutattak be a posta­vezérigazgatóságon. Első ízben jelent meg két kötetben — A-tól K-ig és L- től Zs-ig, — összesen 1424 ol­dal terjedelemben a fővárosi magánelőfizetők 'telefonköny­ve. EGY MONDATBAN — Buda Gábornak, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la elnökhelyettesének vezeté­sével tegnap tanácsi küldött­ség utazott a Bolgár Népköz- társaságba. — ötven éve 1928. szeptem­ber 9-én emelkedett fel Bu­dapesten, a Rózsadombon az első pilóta irányította heli­kopter, a félévszázados ne­vezetes esemény alkalmából tegnap emlékkiállítás nyílt a Közlekedési Múzeumban. A Magyar Hűtöipar Székesfehérvári gyára tizeier tonna áru befogadására alkalmas hűtőházzal gyarapodott. Az új egység már próbaüzemei. A képen: Az új létesítmény belső tere Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaág Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Időközi országgyű­lési képviselőválasztást tű­zött ki 1978. október 8-ára a budapesti 2-es számú. a Bács-Kiskun megyei 14-es számú, a Békés megyei 10-es számú ’ és a Borsod Abaúj­Zemplén megyei 13-as szá­mú országgyűlési képviselői választókerületben, miután a képviselői helyek lemon­dás, illetve elhalálozás mi­att megüresedtek. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg én mentett fel, végül 'egyéb ügyekben döntött. Másodpercek, literek Számos szarvasmarha-te­nyésztésben és tejtermelés­ben érdekelt gazdaság és nagyvállalat ■ . három évvel ezelőtt hirdette meg először a KISZ KB és a MÉM ifjú­sági bizottsága felhívására az ifjú gépi fejők szakmai­politikai vetélkedőjét. Az országos döntőt meg­előzően valamennyi megyé­ben elődöntőket rendeznek. Szolnok megye termelőszö­vetkezeteinek és állami gaz­daságainak legjobbjai teg­nap és ma a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti köz­pontjában és szakosított te­henészeti telepén versenyez­nek a helyezésekért. versenye A vetélkedőn részt vevő 32 Szolnok megyei és a két Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei meghívott versenyző nemcsak szakmai felkészült­ségéről, hanem politikai tá­jékozottságáról is számot ad. A verseny a hazánkban al­kalmazott fejési módoknak megfelelően — fejőházi és sajtáros — azaz két kate­góriában zajlik, és lehetővé teszi a legjobb szakemberek találkozóját; módot nyújt, hogy tapasztalataikat és is­mereteiket kicseréljék, va­lamint szakmai felkészültsé­güket még tovább fokozzák. Sergült Gyula, a Héki Állami gazdaság fejője, aki az első napon az elméleti feladatok megoldása után az első he­lyen áll a sajtár fejési kategóriában

Next

/
Oldalképek
Tartalom