Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-25 / 200. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. augusztus 25. A szocialista országok erejének legfőbb forrása az egység Leonyid Brezsnyev és Jumzsogijn Cedenbal, a Krím-félszi- geten. A képen jobb oldalon Csernydnko, az SZKP Poli­tikai Bizottságának póttagja (Telefotó - K. S.) Egység az alku ellen A palesztin ellenállási mozgalom egységéről és a palesztin ügy elleni mes­terkedésekről tárgyalt a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet közpon­ti tanácsa, amely az ösz- szekötő szerv szerepét tölti be a PFSZ és a Palesztinái Nemzeti Ta­nács (parlament) között. Ez utóbbi elnöke, Kha- led El-Fahum vezette az 55 tagú testület tanács­kozását, amelyen részt vett Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője is. A napirenden elsődle­gesen azoknak a javas­latoknak a megvitatása szerepelt, amelyeket a nemzeti egység helyreál­lítása céljából a PFSZ- hez, valamint az úgyne­vezett elutasítási front­hoz tartozó különböző palesztin szervezetek terjesztettek be. Sajnálatos módon azon­ban az „elutasítók” fő ereje, a George Habbas vezette Palesztinái Népi Félszabadítási Front, amely pedig az utóbbi időben békülékenységé- ről tett tanúságot, nem vett részt a központi ta­nács rendkívüli ülésén. Ennek ellenére az eddi­ginél jóval több remény mutatkozik arra, hogy sikerül majd áthidalni a különböző palesztin szer­vezetek között fennálló ellentéteket. A központi tanács a mozgalom tag- szervezetei képviselőiből magas szintű bizottsá­got alakított. Ennek fel­adata lesz, hogy folytas­sa a párbeszédet a pa­lesztin nemzeti egység mielőbbi helyreállítása érdekében. A PFSZ a maga részéről eevségre szólított fel, s kinyil­vánította készségét a párbeszédre, bármely olyan arab országgal, amellyel vitás kérdéseik vannak. Ez utóbbi nyilván nem vonatkozik Kairóra, mert a központi tanács csü­törtöki közleménye ha­tározottan elhatárolja a palesztin ellenállási mozgalmat Szadat elnök különutas politikájától. Megállapítván, ■ hogy szeptember 5-re Camp Davidbe összehívott ame­rikai—izraeli—egyipto­mi csúcstalálkozó csak újabb alkalmat ad Sza­dat elnöknek arra, hogy további engedményeket tegyen Izraelnek, a köz­lemény leszögezi: sem Szadat, sem más arab vezető nincs feljogosít­va arra, hogy a palesz­tin nép nevében beszél­jen. Mint a palesztin nép egyedüli törvényes képviselője, a PFSZ el­utasítja a csúcstalálkozó minden előzményét és következményét. Ebben a kérdésben biztos, hogy egyetértenek azok a palesztin szervezetek is, amelyek nem képvi­seltették magukat a da­maszkuszi tanácskozá­son. Szükség volt a palesz­tin egységnek erre a de­monstrálására, mert erő­sen tartani kell attól, a Camp David-i találkozót Szadat elnök arra hasz­nálja fel, hogy a palesz­tinok rovására alkut kössön Izraellel­Meghátrált a nicaraguai kormányzat és elfogadta a parlament épületében re- zsim-hű túszokat fogvatartó sandinista harcosok követe­léseit — jelentették a ma- naguai hivatalos rádióadó közleményére hivatkozva a Costa Rica-i rádióállomá­sok. A nicaraguai kormány be­leegyezett a Sandinista Nemzeti Félszabadítási Front fegyvereseinek követelésé­be és szabadon bocsátott 83 A nyár folyamán fontos találkozók jellemezték a szo­cialista országok politikai életét: Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke a Krím­ben fogadta a testvérpártok vezetőit. Az immár hagyo­mányos Krím-félszigeti talál­kozók a szocialista országok együttműködési mechanizmu­sának szerves részévé váltak; lehetővé teszik a legidősze­rűbb bel- és külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos leg­felsőbb szintű véleménycse­réket, a közös álláspontok kialakítását, az együttes ak­ciók összehangolását, a táv­lati együttműködési tervek kidolgozását. Az idei találkozón a két­oldalú kapcsolatok kérdései mellett nagy figyelmet for­dítottak a legfontosabb nem­zetközi kérdésekre; a NATO és a pekingi vezetés agresz- szív tevékenységének fel- élénkülésére, az amerikai— izraeli—egyiptomi különtár- gyalások nyomán tovább éle­ződő közel-keleti helyzetre, valamint a Balkán-félsziget­tel kapcsolatos imperialista próbálkozásokra és a kínai vezetők hegemonista törek­véseire­A történelmi tapasztalatok bebizonyították, hogy a szo­cialista országok csak szo­rosan együttműködve képe­sek teljes mértékben kibon­takoztatni az új társadalmi rend előnyeit; csak együttes nemzetközi akciókkal bizto­síthatják a békéért és a né­pek biztonságáért folyó harc sikerét; csak közös erőfeszí­tésekkel képesek visszaverni a reakció próbálkozásait. A szocialista országok ere­jének legfőbb forrása az egy­ség. Éppen ezért az imperia­lizmus azt támadja, ami egy­befogja, összeforrottá teszi a szocialista közösséget: a SÁLI—2 A Szovjetunió és az Egye­sült Államok igen közel áll a második SALT-megállapo- dás megkötéséhez — jelen­tette ki New Yorkban Paul C. Warnke, az amerikai fegy­verzetellenőrzési és leszere­lési hivatal igazgatója, a SALT-tárgyalásokon részt­vevő amerikai küldöttség ve­zetőié. A külpolitikai társaság New York-i vacsoráján el­hangzott felszólalásában Warnke elégedetten állapí­totta meg. hogy a két fél tár­gyalásai az elmúlt három hó­napban igen jól haladtak s hozzáfűzte, hogy ha ez a lendület továbbra sem csök­különböztetés elleni genfi vi­liágkonferencia Iteginap foly­tatta munkáját. A nem-kormányszervezetek- hez tartozó küldöttek akik a nap folyamán külön ülésez­politikai foglyot, akiket kö­zép-európai idő szerint teg­nap reggel — a managuai repülőtérre szállítottak, ahol csatlakoztak hozzájuk a ge­rillák, valamint néhány túsz és együtt két repülőgép fe­délzetén Panamába repültek. A két repülőgép tegnap Pa­namavárosba érkezett. A pa­namai és a venezuelai légi- társaság gépei hírek szerint a panamavárosi leszállás után utasaik egy részével to­vábbrepülnek Venezuelába, majd Mexikóba, marxizmus—leninizmust, mint az egység ideológiai alapját; a munkásosztálynak és pártjának, a proletár in­ternacionalizmus eszméi hor­dozójának vezető szerepét. Így történt 1956-ban, a ma­gyarországi fegyveres ellen- forradalom előkészítése ide­jén, és 1968-ban Csehszlová­kiában, ahol a belső ellenfor­radalom és a külső reakció erői megpróbálták megdön- teni a szocialista rendszert. Ugyanakkor az imperializ­mus — az enyhülés körül­ményeihez alkalmazkodva, de lényegében a korábbi módszereket alkalmazva — ma sem mond le a szocia­lista közösség bomlasztására, a szocializmus vívmányainak megdöntésére irányuló törek­véseiről. Az említett események megmutatták a tömegeknek, hogy a szocialista országok internacionalista szolidaritá­sa, a leninizmushoz való hű­ség fontos garanciája fejlő­désünknek, a bel- és külpo­litikai kérdések megoldásá­ban megnyilvánuló teljes ken, akkor még az év vége előtt sor kerülhet a megál­lapodás megkötésére. Meg­győződésének adott hangot, hogy ha létrejön a megálla­podás, az amerikai kormány­nak nem lesz nehéz azt el­fogadtatni a szenátusban- Az amerikai SALT-küldött- ség vezetője kérdésekre adott válaszában ezúttal is megis­mételte azt az amerikai ál­láspontot, hogy az Egyesült Államoknak az erő pozíció­jából kell tárgyalnia a Szov­jetunióval, elismerte azon­ban, hogy a szovjet fél szi­gorúan tartja magát az első SALT-megállapodás előírá­saihoz. tek, közös nyilatkozatukban a fajüldözést és a faji meg­különböztetést az emberiség, a béke és a nemzetközi biz­tonság elleni bűntettként bé­lyegezték meg. Határozottan elítélték a fajüldöző rendsze­rek bárminemű — politikai, gazdasági és katonai — tá­mogatását, s követelték a fajüldöző rendszjetrek összes politikai foglyainak szaba- donbocsátását. A konferencián résztvevő afrikai diplomaták és külön­böző félszabadítási szerveze­tekhez tartozó személyiségek szerint a NATO-tagállamok képviselői változatlanul arra törekszenek, hogy a konfe­rencia záróokmányai ne tar­talmazzanak határozott in­tézkedéseket Afrika kisebb­ségi fajüldöző rendszerei el­len. Azt is ellenezték, hogy a résztvevők nyilvánosan el­ítéljék Izraelt a megszállt arab területek lakosságának elnyomása és a fajüldöző dél­afrikai rezsimmel való együttműködése miatt. szuverenitásuknak. S ez utóbbit különösen hangsú­lyozni kell, mivel az „em­beri jogok” kommunistaelle­nes „bajnokai” állandóan a szocialista országok „szuve­renitásának korlátozásaival”, a Varsói Szerződés és a KGST „túlságosan szigorú” szabályainak „áldozataival” foglalkoznak. Természetesen elsősorban a Szovjetuniót te­szik felelőssé, amely 1968 augusztusában állítólag erő­szakot alkalmazott a „prágai liberálisok” ellen és megpró­bálja ráerőszakolni akaratát a többi szocialista országra. A szocialista közösség or­szágai a békéért és a nem­zetközi együttműködésre irá­nyuló aktív és céltudatos po­litikát folytatnak, amely év­ről évre döntőbb hatást gya­korol az események világ­méretű fejlődésére. Éppen ezért korunk alapvető kér­déseiben tanúsított szolida­ritásuk rendkívül nagy jelen­tőségű — s ezt megelőzően bizonyítják a testvérpártok vezetőinek Krím-félszigeti találkozói. Genscher nyilatkozata a szovjet—NSZK kapcsolatokról „A nyugatnémet kormány következetesen folytatja a Szovjetunióval szerződéses politikáját, amely a keleti szerződésekkel kezdődött és újbóli megerősítést nyert Leonyid, Brezsnyev NSZK- beli látogatása alkalmával” — jelentette ki több tarto­mányi lapnak adott nyilat­kozatában Hans-Dietrich Genscher. Az NSZK külügyminisz­tere elutasította a jobboldal­nak azt a követelését, hogy Bonn „húzzon hasznot” a szovjet—kínai ellentétekből és „módosítsa keleti politi­káját, tekintettel az ezzel kapcsolatos amerikai aggo­dalmakra”. Genscher visszautasította bizonyos amerikai köröknek azt az állítását, hogy a Bonnban kormányon lévő szociáldemokraták „hajlanak a semlegességre” a Szovjet­unióval és a szocialista or­szágokkal szemben. MOSZKVA Végetér az .űrutazás 10. he­te is Vlagyimir Kovaljonok és Alékszandr Ivamcsankov számára: a Szaljut—6 űrál­lomás második állandó sze­mélyzete június közepe óta látja el feladatát. A két űr­hajós kiváló egészségi álla­potban van, s munkaképessé­gük is változatlan, így még hosszú ideig maradhatnak az űrállomáson. PÁRIZS 34 éve, 1944. augusztus 25- én szabadult fel Párizs a hit­lerista megszállás alól. A francia fővárosban ünnepség- sorozattal emlékeztek meg az évfordulóról. LIMA Tovább tant a perui bányá­szok országos méretű sztrájk­ja, annak ellenére, hogy a kormány katonai ellenőrzés alá vonta Peru bányavidéke­Szabadon bocsátónak 83 politikai foglyot Nicaraguában elfogadták a sandinista követeléseket Elérhető közelségben a megállapodás aláírása Folytatja munkáját a fajüldözés elleni világkonferencia A fajüldözés és a faji meg­„A múzsáknak beszélniük kell, hogy a fegyverek ne ropogjanak többé” 30 éve volt Wroclawban az értelmiség békekongresszusa A háborús szenvedé­sekből lábadozó Európa kö­zepén 1948. augusztus 25—28 között üléseztek a nyugat- lengyelországi Wroclawban a világ haladó értelmiségének legjobbjai. Arról a ma is ége­tően fontos kérdésről tanács­koztak, hogy az értelmiség miként járulhat hozzá a bé­ke megvédéséhez, a tevékeny és termékeny nemzetközi együttműködéshez, az impe­rializmus törekvéseinek meg­fékezéséhez és letöréséhez. Méltán nevezhetjük a wroc- lawi kongresszust az értelmi­ség hadüzenetének a békét fenyegető imperializmus el­len. 45 országot képviselt a mintegy ötszáz küldött. Ott voltak minden országból azok, akiknek könyvéi, szín­darabjai, képei, kompozíciói nemcsak szívet-lelket gyö­nyörködtetnek, hanem biita­tást és fegyvert adnak ma is a sötétség erői elleni küzde­lemhez, akiknek kutatásai, felfedezései előbbre viszik az emberiséget az elmaradottság elleni harcban. E 30 év előtti értelmiségi kongresszust nyu­godtan nevezhetnénk a hal­hatatlanok találkozójának is, hisz a résztvevők között az emberiség kultúrtörténetének olyan nagyságai jelentek meg mint Martin Andersen Nexö, Pablo Picasso, Solohov, Eh­renburg, Fagyejev, Louis Aragon, Jorge Amado, Irene Joliot Curie, Eluard az ellen­állás költője, Vercors, az ar­gói tudós Julien Huxley, a canterbury érsek, Anna Seg- hers. A húsz tagú magyar kül­döttség vezetője a nagy mar­xista gondolkodó, Lukács György volit{. Tagjai között foglalt helyet Czóbel Béla, Déry Tibor, Bóka László, Er­dei Ferenc. A wroclawi műegyetem nagytermében összegyűlt ér­telmiségi kongresszust Ivacz- kievicz lengyel író nyitotta meg (aug. 25-én de. fél li­kőr). Megnyitóját így kezdte: „A kultúráért és az emberi­ség sorsáért érzett aggodalom hozta Wroclawba az értelmi­ség legjobbjait. Nem vélet­len, hogy Wroclawban hív­ták össze a kongresszust. E terület Lengyelországhoz tar­tozása egyik biztosítéka an­nak a békének és szabadság­nak, amelyről az értelmiségi­ek itt beszélni fognak.” A kongresszus első előadá­sát Alekszandr Fagyejev tar­totta „A tudomány és kultú­ra a békéért, a haladásért és a demokráciáért folytatott küzdelemben” címmel. Ki­emelte azt a gondolatot, hogy az emberek nem akarnak há­borút, de nem elég akarni, hanem cselekedni is kell. A haladó értelmiség szolidaritá­sára, egységére van szükség. A kongresszus egyik fő ta­nulsága ma is az, hogy az értelmiség olvadjon be a dol­gozó osztályok békéért foly­tatott küzdelmébe, mert nem küzdhet elszigetelten a béké­ért. Találkoztak a kongresz- szuson keresztény papok és ateisták. Az alapvető kérdé­sekben azonban megegyeztek. Nem kívánták a vélemények teljes egyformaságát, de az imperializmus gyűlöletéb-.n egységesek voltak. Ez a gyű­lölet a szeretetből faxait, az emberiség és a kultúra szere- tetéből. Lukács György kongresszu­si szavai mába mutató érvé­nyűek: „Az új fasizmus elle­ni ideológiai harchoz tisztán­látás szükséges. Az értelmi­ségnek tudnia kell, hogyan állunk, merre tartunk, mit te­gyünk a fejlődés befolyásolá­sa érdekében. Az értelmiség válaszúton van. Választhat: a barbarizmus téhetetlen áldo­zata lesz-e mint a 20. századi német értelmiség, vagy pedig az új világ előkészítője, mint a 18. századi francia értelmi­ség és a 19. századbeli orosz intelligencia. Meggyőződé­sem, hogy az értelmiség az utóbbi utat választja.” Ilja Ehremburg azt hangsú­lyozta, hogy a kultúra nem­csak könyvtárakat, múzeu­mokat jelent, hanem új al- kotásbkat is, bátor előrete­kintést. Csak az újat, a fej­lődést Szerető emiberek le­hetnek a kultúra igazi védői, mert a kultúrát nemcsak megtartani kell, hanem foly­tatni is. „Azt mondják: ha a fegyverek ropognak, hallgat­nak a múzsák. Én azt mon­dom: a múzsáknak beszélni­ük kell, hogy a fegyverek ne ropogjanak többé”. A kongresszus határozata kimondta: „Mi a kultúra, a tudomány és a művészet te­rületén dolgozó férfiak és nők 45 .különböző országból gyűl­tünk össze Wroclaw lengyel városban, hogy szóljunk a vi­lág értelmiségeihez. Emlékez­tetünk arra a halálos veszély­re, amelyben csak nemrég forgott az emberi kultúra. Tanúi voltunk a fasiszta bar­barizmusnak, történelmi és kulturális emlékek lerombo­lásának, értelmiségiek üldöz­tetésének és meggyilkoltatá­sának, a szellemi értékek tel­jes sárbatiprásának.” A ™ kongresszus tiltako­zott az ellen, hogy a tudo­mányt rombolásra használ­ják fel és felhívta az értelmi­ségieket, tegyenek meg min­den tőlük telhetőt a tudás vi­lágszerte való terjesztése és annak érdekében, hogy a tu­dást a szegénység, a tudat­lanság, a betegség és a nyo­mor megszüntetésére hasz­nálják. „Felemeljük szavunkat a béke, minden nemzet szabad kulturális fejlődései, függet­lensége és a nemzetek szoros barátsága érdekében.” A kongresszust záró elnö­ki beszéd után az olasz kül­döttség tagjai rázendítettek a Marseillaise-re, s 45 nemzet képviselői énekelték el lelke­sen a francia forradalom in­dulóját ... Vida Sándor it, és az országnak ebben a körzetében rendkívüli állapo­tot rendeltek el. TOKIÓ A japán nemzetvédelmi hi­vatal (hadügyminisztérium) 2134 milliárd jenes (11,23 milliárd dolláros) katonai költségvetést akar elfogadtat­ni az 1979^es költségvetési évre. Ha a japán nemzetgyű­lés megszavazza a javaslatot, akkor az 1978-as év katonai kiadásaihoz (viszonyítva Ja­pán hadikiadásai 12.3 száza­lékkal fognak emelkedni. AJACCIO A korzikai Porticcioban a Korzika nemzeti felszabadí- tási frontja elnevezésű szer­vezet nyolc tagja felrobban­totta egy francia gyáros nyá­ri rezidenciáját. A szervezet az akciót tiltakozásul hajtot­ta végre. Nemrégiben ugya­nis a rendőrség akciót indí­tott a szigetnek önkormány­zatot követelő tüntetések le­verésére. LUSAKA Dél-afrikai egységek teg­nap behatoltak Zambia terü­letére, s ott „megtorló” akci­ót hajtottak végre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom