Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-19 / 195. szám
1978. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanul a paksi „törzsgárda” Tudományosan kidolgozott program szerint tanul a Pakson épülő első magyar atomerőmű üzemeltető „törzsgárdája”. összesen három és fél százan vesznek részt a képzésben, mérnökök, üzemmérnökök, technikusok, akik közvetlenül irányítják majd a technológiai folyamatokat, az atomerőmű kezelői és karbantartói lesznek. A paksi atomerőmű magyar—szovjet államközi egyezmény alapján, szovjet tervek és technológia alkalmazásával épül fel. Ezért a szakemberképzésben is nagy részt vállal a szovjet fél. Á novo-voronyezsi atomerőmű oktató és gyakorló központjával kötött szerződés alapján a magyar szakemberek tanulmányozhatják az ottani berendezéseket, amelyek azonosak a Pakson felszerelésre kerülő reaktorokkal. A hazai intézmények közül központi fizikai kutató intézet és a Budapesti Műszaki Egyetem is segíti a paksi szakembergárda kiképzését. De tanulnak magyar atom- erőművesek az NDK „atomiskolájában”, Csehszlovákiában és Bulgáriában is. Az üzemeltetők Pakson részt vesznek az atomerőmű technológiai szerelésében, ott vannak a munkák minőségi ellenőrzésénél, a kész egységek próbájánál, az üzembe helyezéseknél. BESZÉLGETÉS A LISZT „LELKÉRÖL” molnár lánya INNA A molnár felesége molnárnő — Alsószentgyörgyön nőttem fel, hengerőr volt az édesapám a malomban. Sokszor bevitt kézenfogva, és én mindig megcsodáltam a gépeket. Amikor először vitt magával, éppen állt a malom. Édesapám megengedte, hogy megnyomjak egy zöld gombot. Felbőgtek a gépek, nagyon megrettentem, de ő a piros gombbal csendet parancsolt a masináknak. Még ma is mindig kicsinek érzem magam, ha bemegyek a malomba. Bezzeg Anna Jászladány- ból „indult”, ahonnan az édesapja főmolnárként tavaly ment nyugdíjba. Két évig dolgozott ott 1972-től, közben elvégezte a szakmunkásképző tanfolyamot, molnár lett. Nem is akármilyen! Tavaly a szakma országos versenyén tizennyolc megyéből harminchatján álltak rajthoz. Anna, a jászberényi ifjú molnárnő mindenkit megelőzött. A verseny győztese, a szakma ifjú mestere akkor 1500 forintos vásárlási utalványt nyert, és rangos helyezéséért a Gabonaipari Tröszt jóvoltából egy forint ötven fillérrel emelték az órahérét. Az eredményhirdetés perceiben váltottunk néhány szót. Akkor tudtam meg tőle, hogy ez a szakma voltaképpen a nőknek sem ördöngösség, ha az üzem óramű-pontossággal megy, ha a gépek műszaki állapota megfelelő, nincs üzemzavar. Egyes munkafázisokhoz kell nagy erőkifejtés, például a szíj felvetéséhez, lebontásához, a szíjvarráshoz. Ezeknél a molnárlány segítségre szorul. Amiért mégis kevés a nő e szakmában, annak oka elsősorban a három mű. szak. Beszélgetés közben, karikagyűrű villant a kezén. — A vőlegényem is molnár — jegyezte meg vidáman. Egy év után most szemben ülünk egymással Reiner Károly úti otthonukban. A molnárlónyból időközben molnárné lett. szeptemberben üli első házassági évfordulóját a Rédei házaspár. Nemrég költöztek ide, rokonoknál laktak tíz hónapig, megvették ezt a szoba- konyhás, kamrás kis házat, s majd, ha minden jól megy, itt szeretnének építeni. — Kétszobás lesz, fürdőszobával. öt éven belül szeretnénk hozzákezdeni. De most még igyekszem otthonossá tenni ezt a kis fészket. A csinos kis konyhában készül az ebéd, Anna a szobában a könyveket rendezgeti, férje a kertet ássa. Ma éjszakai műszakba mennek. — Szeretek fözni-sütni. Meg is látszik rajtunk,, jó „kondiban” vagyunk — nevet a fiatalasszony. — A molnárnő — úgy tudom — olyanhoz is ért, amit ma már a fiatalasszonyok hallomásból sem igen Az őrölt gabona illata másnak talán semmit nem jelent, nekem a gyermekéveket idézi vissza — emlékezik Anna Az idei termés minősége me gfelel az átlagosnak ismernek: tud kenyeret sütni. — Igen, de itthon nem szoktam. A malomban a mi- nőségellenőr feladata minden műszak lisztjéből a próbasütés. Én is csináltam, de már szitaőr vagyok, a férjem meg az előkészítőben „koptatás”. Azért csak elárulja, mi jó kenyér titka? — A jó liszt. Persze, abból is el lehet rontani a kenyeret, de mégis ez a legfontosabb. Ha a szabványmintának megfelelő színű. ha a nedvességtartalma megfelel — a kenyérlisztnél a tizenöt százalék az ideális — és ha a liszt „lelke", ereje, a sikértartalom, a tűzben oldhatatlan fehérje negyven százalék fölötti — akkor jó a liszt. Ha acélos a búza, magasabb a sikértartalma, jobb kenyér siil belőle. — Milyen kenyerünk lesz az új termésből? — Jól sikerült a próbasütés a malomban. Rónai Erzsébet Fotó: Tcmesközy Ferenc Évente 80-100 nagyméretű SENTAB csőidom vasszerkezetét hegeszti Király Kálmán a BVM kunszentmártoni gyárában. Az 1200 milliméter átmérőjű, tokos-karimás csőidomok a budapesti lakótelepek ivóvízellátását segítik majd (K. I.) Kommunista, tudós, hazafi 80 éve született Mód Aladár emberiség, szocialista hazafiság és nemzetköziség hatékonyabb érvényesülése, a fejlett kapitalista országok túlszárnyalása a jelen körülményeket tekintve, ma eléggé távolinak tűnhet. Egy nemzedék nagysága, önmagához és korához méltó volta és felelőssége azonban éppen abban van, hogy jelenében kezében a jövő, a születő új kor mikénti létrejöttéért, s előrejutásáért való küzdelem. Hogy egy osztály, egy nép, egy nemzet a történelmi haladás széles mezején a tragédiák és elvesztett lehetőségek útját mennyiben képes a kedvezőbb alternatívák htjával felváltani, és önmagát azon népek sorából, melyeket öntudatlanságuk, erőtlenségük, illúzióik vagy gondolatszegénységük következtében a sors kény és kedv szerint dob idébb-odább, a saját sorsát tudatosan alakító népek sorába emelni, az minden eddiginél messzebbmenően a munkásosztály, s a dolgozó nép történelmi és társadalmi tudatának a kérdése. Annak a kérdése, hogy a változásban leginkább érdekelt erő múlt és jelen ellentmondásaiban mennyiben ismeri fel a fejlődés, a történelem fővonalát, meghatározott adottságokon és törvényszerűségeken belül a változás és változtatás lehetséges alternatíváit.” A fenti sorok szerzője a magyar kommunista mozgalom és a hazai történész társadalom színes, mindig aktív és sohasem szenvtelen munkása volt. Igazi közéleti ember, aki tanulságokat közvetített a mának, s a szó legnemesebb értelmében volt agitátor. Mód Aladár, a történész, a publicista, a pedagógus, a pártmunkás 1932 óta volt tagja a Kommunistáik Magyarországi Pártjának. Azok közé tartozott, akik elsőkként és legmélyebben ismerték fel a Komintern Vili. kongresszusának történelmi jelentőségét, és a lenini—dimitrovi népfrontos vonalat mindig is alapvető kommunista stratégiának tekintették. (Később az SZKP XX. kongresszusa csak elmélyítette azt a meggyőződését, hogy mindvégig a helyes úton járt.) A felszabadulás előtt munkatársa volt a Gondolatnak, a Szabad Szónak, a Népszavának. Első jelentős munkája, a Materialista lételmélet 1934-ben jelent meg. Ekkoriban állítják először bíróság elé —, hogy majd 1943-ban újra letartóztassák a függetlenségi frontban kifejtett tevékenysége miatt. A magyar függetlenségi mozgalmat a háború alatt mint történész-publicista is szolgálta. Híres, a későbbiekben több kiadást is megért munkája, a Négyszáz év küzdelme az önálló Magyarországért is 1943-ban jelent meg először. Ez a röpirat — tudományos igénnyel — a korszak utat tévesztett magyarságának csakúgy, mint a következetes forradalmárainak azt az igazságot bizonyította, hogy a nemzet és a munkásosztály ügye nem ellentétes. Sőt éppen a marxizmus az az irányzat, amely elméletileg helyesen és méltón teszi helyére a nemzetet a történelmi folyamat fontos mozgatói között. Ezekben a nehéz években, a kutatómunka és az agitáció önmagukban is teljes embert kívánó tevékenysége mellett Mód Aladár cselekvőén vett részt a kommunista mozgalom, a partizánok harcaiban is. 1944-ben az újpesti partizánok összekötője volt. A felszabadulás után országgyűlési képviselő, á Szabad Nép munkatársa, a Társadalmi Szemle felelős szerkesztője. Közben dolgozott az MDP Központi Vezetőségének apparátusában is, mint az agitációs és propaganda osztály helyettes vezetője. 1954-től a budapesti Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem marxizmus—leninizmus tanszékének tanszékvezető egyetemi tanáraként dolgozott, egyúttal hosszú ideig ’ a TIT főtitkára, majd elnökségének tagja. Sokirányú közéleti, politikai munkássága mellett továbbra is jutott arra ideje, hogy történelmünk válaszútjaival 1948—49- el 1918—19-el és 1945-el foglalkozzon; kutassa a szocialista hazafiság itt és most oly annyira fontos problémáit, részt vegyen történettudományunk elméleti és módszertani vitáiban. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy nem minden vitából került ki Mód Aladár győztesen. De aktivitásával, nyughatatlan szellemével, használni és tenni- akarásával hazafias és -internacionalista alapállásával a „vesztes” polémiákban is termékenyen segítette elő az igazság érvényre jutását. Ahogy életművének egyik alapos ismerője írta nekrológjában: „Amikor a marxizmus vulgáris leegyszerűsítésével a nemzetit még legtöbbször szembeállították a szocialista nemzetköziséggel, amikor a szocialista hazafiságot a tudatos elem elsőbbsége alapján általában valamiféle érzelemmentes, életidegen racionalitásra szűkítették, (Mód Aladár) a helyesen felfogott nemzeti és nemzetközi elválaszthatatlan egysége, továbbá a racionális elem elsőbbsége mellett az érzelmi kötődésnek a szocialista hazafiságban is elsőrendű fontossága mellett tett hitet. hangsúlyozta, hogy a népek, nemzetek, társadalmak fejlődésében az objektív körülmények mellett döntő jelentősége van a tudatos politikai küzdelemnek. E gondolatok többsége most már mondhatni polgárjogot nyert, „természetesnek” tűnik, de Mód Aladár hosszú ideig szinte egyedül képviselte azokat.” Tudósként, emberként, kommunistaként élt haláláig. Ez életművének legfőbb hagyatéka. M. L. „fl szocialista Nyomatékosan Rendhagyó társulás Tervek, gondok a tiszafüredi KUNTEJ-nél GRILLSÜTŐK VILLANYTŰZHELYEK Háztartási cikkek terven felül Az év végéig még több mint 3000 grillsütőt gyárt a kereskedelemnek a VBKM. Így összesen az idén körülbelül tízezret szállítanak bel_ földre, bár az eredeti éves igény csak 6000 volt, A gyár ezt a mennyiséget a gyorsan növekvő igények kielégítésére nagyrészt már az év első felében legyártotta, ezek el is fogytak az üzletekben. A grillsütők előállításában részt vevő kollektívák munkaversenyben vállalták a többezres terven felüli gyártást és szállítást. A VBKM ebben az évben több mint. egvmilliárd forint értékben szállít a kereskedelemnek fogyasztási cikkeket, elsősorban a fent említett grillsütőkből és a különböző típusú villanytűzhelyekből. Ez utóbbiból tavaly 17 ezer készült a gyárban, az fáén december végéig 23 ezret adnak át. A legtöbbet ezekből a villanytűzhelyekből — szám szerint hatezret — az új debreceni lakásokhoz gyártják. Az utóbbi időben gyakori hiánycikk volt egy másik tartós fogyasztási cikk is, a gáz vízmelegítő. Ezeket a FÉG gyártja. Tavaly 15 ezret készítettek a 12 literes KV—6 típusú fürdőszobai és az ötliteres konyhai boyle- rekből. Idén már az első félévben többet szállítottak, mint tavaly egész évben. Az év végéig összesen 38 ezer boyler kerül ki a gyárból. Azt nem lehet állítani, hogy simán, zökkenőmentesen kezdődött néhány éve a tiszafüredi járás nyolc termelőszövetkezetének és a Szolnoki Tejipari Vállalatnak a tárgyalássorozata egy közös tejipari társulás létrehozásáról. Az eltérő gazdasági erejű és adottságú téeszek egyike másika alig hitt a szövetség lét- jogosultságában, és csak hosz- szas rábeszélés után állt kötélnek. Végül is a tárgyalások eredményeképpen az új üzem 1977. január elsején kezdte meg működését azzal a céllal, hogy biztosítsa a megye északkeleti részének, továbbá Egyek községnek a rendszeres tej- és tejtermék ellátását. Nos, az utóbbi tevékenység azóta is k, egyensúlyozott, de a rendhagyó társulás új, jogügyi problémákat ' okozott. Ugyanis vitás lett a felügyeleti szerv kérdése, mivel állami vállalat társult termelő- szövetkezetekkel. Igaz, teljesen százszázalékosan ez a tevékenység még ma sem tisztázott, de egy tény: a MÉM útmutatásai, irányítása alapján a kooperáció a megyei tanács mezőgazdasági osztályának ellenőrzése alá tartozik. A fiatal üzem az évszakoktól függően napi 20 ezer, illetve 25 ezer liter tejet dolgoz fel. A második és a harmadik negyedév a jobb, az első és a negyedik a gyengébb. Ilyen körülmények között, a közös gazdaságok eltérő és ingadozó tejtermelése miatt rendkívül nehéz egy állandó termelési, feldolgozási mennyiségre beállni. Ráadásul így szó sem lehet a munkaidő, sem a kapacitás egyenletes kihasználásáról. Hogy a 118 dolgozó munkaideje mindig teljes legyen, és az ingadozások megszűnjenek, a megyei tejipari vállalat havi 100 ezer liter tejjel segít a társuláson. Készül itt fogyasztói tej, öt-egy- és félkilós túró, kannás, poharas tejföl, trapista sajt. A modem gyárban kezdettől fogva túlságosan magas a szennyvíz zsírtartalma. Jelenleg a központilag engedélyezett, legmagasabb zsírtartalom nem haladhatja meg a szennyvíz literjében a 60 milligrammot s itt viszont még mindig 300 milligramm a fenti érték. Így a társulás másfélszeres csatornahasználati díjat fizet, s az idén 73 ezer forint bírságot róttak ki az üzemre. Mentségükre legyen mondva, ez a zsírtala- nítási probléma teljesen még az ország egyetlen tejüzeménél sem megoldott. A további csökkenés érdekében ugyanakkor tettek már lépéseket: növelték a savóeladást, májusban új, kettős zsírfogóaknát építettek, megszigorították a technológiai fegyelmet.
