Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-19 / 195. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. augusztus 19. Képünk a leningrádi állatkertben készült számot tetováltak, hogy később — ennék alapján azonosítva őket — megállapíthassák vándorlásuk területét. A jegesmedve a világ minden nagyobb állatkertjében megtalálható, érdekes módon még a meleg éghajlatú nápolyi állatkertben is. állatokat repülőgépről kutatták fel, és rádióval irányították nyomukba a szánkón közlekedő kutatótársakat. Ezek altatóinjekciókat lőttek a medvékbe, majd megmérték az állatok nagyságát és súlyát, vérmintát vettek tőlük. Továbbá megjelölték a fülüket és a felső ajkukba Nemzetközi összefogás a jegesmedvékért A jegesmedve a világ egyik legritkább ragadozója, a mínusz 15—40 C-fok hőmérsékletű területeken századokon át élt szinte ismeretlenül. Ma már ritka állat, a jelenlegi állományt mintegy 10 000-re becsülik, s ebből körülbelül 1—2 ezer példány él Grönlandon. Az eszkimó vadászoki évente 100—.150 jegesmedvét ölnek meg. Félő, hogy a faj rövid időn belül kihal. Ennek megakadályozására öt ország: a Szovjetunió, Kanada, Norvégia, Dánia és az Amerikai Egyesült Államom ösz- szefogott az „ismeretlen” • jegesmedve életmódjának a tanulmányozására természetes környezetében, és teljes kipusztulásának a megakadályozására. Dániából 1976-ban indult el az élső mentőexpedíció Északkelet-Grönlandba. A kilenctagú társaság kéthóriá. pi grönlandi tartózkodása alatt 52 jegesmedvét figyelt meg, s ezek közül 24-et el is fogtak és megjelölték. Az Gyorsftott pontytenyésztés 9 Az NDK-ban is — mint Éurópa-szerte mindenütt — megkezdték a temperált vizű tógazdaságok üzemeltetését, a hőerőművek hűtővizében pontyot tenyésztenek.- A hal a 24—28 fokos hőmérsékletű vízben egész éven át kiváló életfeltételeket talál. Ezt a hőmérsékletet a természetes vizek csak igen kevés napon érik el. Márpedig amint a -tavakban a víz hőmérséklete +10 fok alá süllyed, a ponty kevesebb táplálékot vesz fel, -tavaszig életfunkciói lelassulnak. Így a természetes vizekben a hal csak három év alatt éri el a kereskedelemben megkövetelt másfél kilogramm körüli testsúlyt. A meleg vízben ellenben a halak egész évben egyformán jól táplálkoznak és két év alatt már a kívánt súlyúak: húsuknak kisebb a zsír- és nagyobb a fehérjetartalma. Úi citremgyümölcs Új citrusgyümölcsöt. fedeztek fél Puerto Rico hegyeiben, a chironját. A chironja a narancs és a grape-fruit hibridje, minden jel szerint már régóta létezik, magról továbbtermeszthető. Héja 5— 8 milliméter vastag, fényes, sárga, hámozható, mint a mandariné. Húsa 7—15 gerezdből áll, és olyan nedvdús, mint egy Valencia-narancs. Ize nem olyan savanyú, mint a narancsé, és nem olyan ke-, serű, mint a grape-fruité. A chironja rövidesen Európában is piacra kerül. II medveállatkák százéves „álma” A medveállatkák mikroszkopikus nagyságú alacsonyabbrendű állatok, amelyek különösen az utóbbi években a kutatók érdeklődésének az előterébe kerültek. Hosszuk 100 mikron (egy mikron a milliméter ezredrésze) és 1 milliméter között váltakozik. Zömök testüket kitinmentes felhám borítja. A testükön levő rostos képződmények tapintási, érzékszervi funkciókat látnak el. A felhám a párolgási vízveszteség csökkentésében segít. Szájkészüléke, amely szájtömlőből, az izmos, gumós garatból és egy pár éles tőröcs- kéből áll, kiválóan alkalmas arra, hogy a medveállatkák átlyukasszák a növények sejtfalát, vagy más állatok testét és hogy a sejttartalmat onnan kiszívják. Mintegy kétszáz éve fedezték fel őket. és azóta négyszáz tengeri. szárazföldi és édesvízi fajt írtak le. Mindenütt előfordulnak a természetben és a tápanyag bősége miatt az élelemért való versengésük nem erős. A medveállatkák életciklusában messze á legérdekeseb képesség az. hogy a számukra kedvezőtlen életfeltételek hatására nyugalmi állapotba kerülnek és a megnyújtott kiszáradási periódus után „visszatérnek az életbe” Minthogy az állatok az ún. kriptobiotikus állapotukban nem öregszenek, a bonyolult mechanizmus ismerete az öregedési folyamat kulcsát adhatja meg a többi szervezethez, beleértve az embert is. Az aktív és a krip- tobiotikus periódusok váltakozása folytán a medveállatkák élettartama egy évről több mint száz évre kitolható. Egy múzeumi száraz mohapéldányban, amely 120 éves volt, nedvesítés után élő medveállatkákat észleltek. Kriptobiotikus állapotban ellenállnak a szélsőséges hőmérsékletnek. a nagyfokú vákuumnak és az ionizáló sugárzásnak. A jövő űrutazásaiban elképzelhető. hogy az életet más bolygókra vagy naprendszerekre e szervezetek útján vigyék el. A medveállatkák szárító körülmények között elkezdik párologtatni a testsúlyuk 85 százalékát kitevő vízmennyiséget, egészen addig, amíg az eléri a testsúly .3 százalékát! Amint a mozgás megszűnik, és az összehúzódás megtörténik az állat hengeralakot vesz fel. ily módon is csökkentve a párolgást. A gyors vízveszteség kiszáradásos halált okozó. A medveállatkák akkor is lappangó élet állapotába kerülnek, ha a hőmérséklet a fagypont alá süllyed, vagy amikor a szerves hulladékok baktériumos lebontása alacsonyabb oxigénkoncentrációt eredményez. A szélsőséges hőmérséklet és a nyomás, az ionizáló sugárzás és a vegyszerek olyan tényezők, amelyek a legtöbb szervezetben pusztulást okoznak. Egyelőre még ismeretlen okból ezek a körülmények a kriptobiotikus állapottal szemben hatástalanok. Mekkora területen él egy orrszarvú? A dél-afrikai Pretoria Egyetem kutatói a zuluföldi Umfolozi vad rezervátumban tanulmányozták a legnagyobb testű orrszarvú életmódját. Ez az állat már majdnem teljesen kipusztult, mindössze kétszázat tartanak számon belőle. A kutatómunka megköny- nyítésére tíz orrszarvút rádióadóval szereltek fel. Ily módon egy magasban fekvő helyről az állatokat 6 kilométer távolságig követni lehetett. A megfigyelések szerint a vezérbika mozgását egész éven át mintegy 2 négyzetkilométernyi olyan területre korlátozza, amely sehol sem fedi valamely másik vezérbikáét. Az azonban előfordul, hogy a vezérbika a rangban alárendelt bikákkal osztozkodik a területen. Körzetét a vezérbika az ürülékével és vizeletével jelöli meg. és azt csak a száraz időszakban hagyja el, amikor 3—4 naponként rövid időre felkeres egy még ki nem száradt pocsolyát, ahoi a szomját oltja. Előfordul, hogy a szomszédos bikák területeik határán egy másba ütköznek. Ilyenkor többszörös „szertartásos” előrelépés után egymásra merednek, szarv szarv mellett megállnak. Majd egy ,idő után — ami rendszerint néhány perc, néha azonban egy tóra is — kissé visszahúzódnak, és szarvukkal a földet dörzsölve megfordulnak, visszamennek a saját területükre. A borjas tehenek és a még fel nem nőtt állatok sokkal nagyobb területet vándorolnak be. Ha bőven van fű és víz, akkor ez a terület mintegy 6 négyzetkilométer nagyságú; ha a táp- láltk szűkössé válik, akkor 10—15 négyzetkilométerre — 6—7 vezérbika területére — is kiterjedhet. A nőstények területei erősen átfedik egymást. A tehenek egymás iránit rendszerint türelmesek, és közösen, csoportokban pihenik ki magukat. Orrszarvú tehén kicsinyével A tenger egyetlen lakója sem vonta annyira magára az utóbbi időben a tudósok érdeklődését, mint a delfinek. Nagyon sokat és ugyanakkor nagyon keveset tudunk róluk. Megállapították, hogy a világ legkisebb hordozható, visszhang-lokátoros „berendezésével” rendelkező tengeri élőlények képesek felfedezni a vízben a milliméter tizenöt-század részével egyenlő vastagságú fonalat, vagy többszáz méter mélyre merülni. A Batumi delfinkutatókat elsősorban az állatok magasrendű idegitevékenysége és agya. a tengeri emlősök gondolkodó képessége érdekli. Andrej Szevaljov, a delfinku- tatók vezetője szerint egyelőre nincs közvetlen bizonyítékunk arra, hogy a delfinek gondolkodnak. A tudósok szokatlan feltételek segítségével, — ahol nem segíthet sem az ösztön, sem a megszerzett jártasság,— igyekeznek megérteni az állatok logikáját, viselkedését, elemző és általánosító készséget. Képünkön Rojn Joszafa, a Batumi Delfinarium idomárja kedvencével, a Perszeusz-nevű delfinnel. 90 millió éves ősgyíkkoponya A képen látható koponya a müncheni őslénytani és Földtörténeti Múzeumban van kiállítva. Az állat, amelyből a lelet származik körülbelül 90 millió évvel ezelőtt, Észak-Amerikában élt, ősgyík volt. A tudomány ma már sok, földből kiemelt lelettel rendelkezik, amelyek alapján rekonstruálni lehet az őshüllőket. Valóságos monstrumok voltak az állatvilág óriásai, ötméteres magasságukkal könnyedén bepillanthatnának modern házaink első emeleti ablakán, hosszú farkuk elérte a 15—20 métert, súlyuk pedig a 18 tonnát. Észak-Amerikában, Colo- rádóban olyan kőlapot találták, amelyen 85 centiméter hosszú és ugyanilyen széles lábnyomok maradtak fenn. A két láblenyomat közötti távolságból arra lehet következtetni, hogy az állat lépéshossza 4,5 méter lehetett. A tudósok megállapították, hogy ezeknek az állatoknak a maximális súlya 20 tonna lehetett: az ennél nehezebb állat nem volt képes mozogni a szárazföldön. De maradtak fenn olyan csontok is, amelyek még nagyobb állatokról tanúskodnak: hosszú nyakuk jelzi, hogy a folyók medrében vagy tófenéken jártak, de fejüket kiemelték a víz színe fölé, mivel tüdővel lélegeztek. Ezek súlyát 40 tonnára becsülik, vagyis 8 elefánt, vagy 550 ember súlyával voltak azonosak. A mai ismereteink szerinti rekordmagasságot egy 15 méter magas hüllő érte el, amely a modern lakóházak harmadik emeletéig érne fel. Csak a felkarcsontja, amely előkerült, 213 centiméter hosszú, vagyis hosszabb, mint a legmagasabb ember. összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogv a ma élő állatok között is vannak óriások. A tengerben élő kékbálna 33 métert is elérhet, a rekord bálnasúly, amit eddig elejtettek, 130 tonna volt. Ez megfelel négy őshüllő, 30 elefánt, 200 tehén, 1600 emberi 13 megrakott tehervagon, vagy 2,5 nehéz tank súlyának.