Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-15 / 191. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. augusztus 15. KÖZLEMÉNY a Kubai Köztársaság külügyminiszterének hivatalos, baráti látogatásáról Világkonferencia a fajüldözés ellen lamennyi térségére és a ka­tonai területre történő kiter­jesztéséért, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek megszilárdításáért. A két ország határozottan szembeszáll a szélsőséges im­perialista és reakciós körök­nek a népek békéjét és biz­tonságát veszélyeztető törek­véseivel. Megállapították, hogy a Kínai Népköztársa­ság vezetőinek nagyhatalmi, soviniszta politikája szem­ben áll a szocialista orszá­goknak a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tására irányuló erőfeszítései­vel. A kínai vezetők a NATO militarista köreivel, a világ különböző térségeiben az im­perializmus és a reakció leg­szélsőségesebb rendszereivel együttműködve törekszenek a szocialista országok és a nemzeti felszabadító mozgal­mak szolidaritásának meg­bontására, az el nem köte­lezett mozgalom egységének felszámolására, haladó, im­perialista-ellenes jellegének megváltoztatására. Ez a poli­tika amellett, hogy veszélyez­teti a nemzetközi békét és biztonságot, súlyos károkat okoz magának a kínai nép­nek is. A miniszterek kifejezték országaik testvéri szolidaritá­sát a Vietnami Szocialista Köztársaság iránt. Támoga­tásukról biztosítják a Viet­nami Szocialista Köztársaság jogos küzdelmét nemzeti szu­verenitásának védelmében, Kína nagyhatalmi törekvé­seivel és beavatkozási kísér­leteivel szemben, valamint Kambodzsa jelenlegi vezetői által kirobbantott fegyveres konfliktus békés rendezésé­re irányuló javaslatainak megvalósításában. Üdvözölték az Egyesült Nemzetek Szervezetének az el nem kötelezett országok kezdeményezésére összehí­vott rendkívüli leszerelési ülésszaka eredményeit, ame­lyek kedvező feltételeket te­remtettek a leszerelési világ- konferencia összehívásához. Támogatásukról biztosították azokat a nagyjelentőségű ja­vaslatokat, amelyeket a Szov­jetunió terjesztett elő a rend­kívüli ülésszakon. A 1 két külügyminiszter hangsúlyozta, hogy rendkívü­li fontosságot kell tulajdoní­tani a nukleáris leszerelés kérdéseinek. Kifejezésre jut­tatták, hogy kormányaik ha­tározottan támogatják a né­pek világméretű harcát a neutronbomba gyártása el­len. Kiemelték azoknak az erő­feszítéseknek a jelentőségét, amelyeket a helsinki értekez­let záróokmánya szellemé­ben, az európai biztonság és együttműködés érdekében tettek. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormány­főinek Havannában 1979. szeptemberében megtartandó 6. konferenciája elősegíti a mozgalom erejének és egysé­gének megszilárdítását és fontos nemzetközi problémák megoldását. Kifejezték szolidaritásukat a latin-amerikai népek nehéz harcával. Elítélték a chilei fasiszta rendszer és más reakciós rendszerek terror­ját, az emberi jogok szünte­len, durva megsértését. Köve­telték a Kubai Köztársaság ellen irányuló amerikai gaz­dasági blokád haladéktalan, teljes és feltételnélküli meg­szüntetését és a területén le­vő guantanamói amerikai ka­tonai támaszpont elszámolá­sát. Megállapították, hogy a szocializmus és a nemzeti felszabadító mozgalmak erői­nek következetes harca ered­ményeként mélyreható for­radalmi változások mentek végbe az afrikai kontinensen. További támogatásukról biz­tosították a térség felszaba­dult országainak népeit a társadalmi haladásért foly­tatott harcukban, vívmányaik védelmében. Elítélték az im­perialista és más reakciós körök törekvéseit, hogy úgy­nevezett afrikaközi erőt hoz­zanak létre az afrikai felsza­badító mozgalmak elnyomá­sára és a kontinens haladó országai nemzeti függetlensé­ge és társadalmi haladása megerősödésének akadályo­zására. Kifejezték szolidari­tásukat Zimbabwe, Namibia és a Dél-Afrikai Köztársaság népeinek és szervezeteiknek (a Hazafias Frontnak, a SWAPO-nak, az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak) harcával. Aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti válság elhúzó­dása miatt. Síkraszálltak az -izraeli csapatoknak vala­mennyi megszállt arab terü­letről történő kivonása, a Palesztinái arab nép törvé­nyes jogainak — beleértve önálló állama megteremtésé­nek jogát is — érvényesíté­se mellett. Egyetértettek ab­ban, hogy a tartós és igaz­ságos rendezés csak a genfi békekonferencia összehívása útján lehetséges, valamennyi érdekelt fél, köztük a Pa­lesztin Felszabadítási Szer­vezet résztvételével. A megbeszélések szívélyes, elvtársi légkörben folytak le és valamennyi megvitatott kérdésben teljes nézetazonos­ságot tükröztek. A miniszterek eredményes­nek értékelték a látogatást, amely elősegíti a két ország testvéri együttműködésének további fejlődését. Isidoro Malmierca kubai látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást örömmel elfogadta. (MTI) E N MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke táviratban üdvözölte Nilam Szandzsiva Reddit, India köztársasági elnökét és Morardzsi Deszai miniszterelnököt a függet­lenség napja, India függet­lensége kikiáltásának 31. év­fordulója alkalmából. (Folytatás az 1. oldalról) elnöke táviratot intézett a fajüldözés és a faji megkü­lönböztetés felszámolásával foglalkozó világkonferencia résztvevőihez. A szovjet nép egyértelmű támogatásáról biztosítja mindazon erőket, amelyek a népek egyenjogúságáért, a és nemzeti megkülön­böztetés megszüntetéséért, a gyarmati rendi és a faji po­litika maradványainak fel­számolásáért küzdenek. Az értekezlet a nemzetközi eny­hülés megszilárdításáért és kiterjesztéséért folyó harc időszakában ül össze, amikor mind tűrhetetlenebbé válik a dél-afrikai fajüldöző re­zsimek léte — állapítja me a távirat. Leonyid Brezsnyev üzene tében emlékeztet arra, hog a Szovjetunióban a nemzeti ségi kérdés teljes mérték ben megoldottnak tekintheti A/ állampolgárok törvén; előtti egyenlőségét, nemzeti ségi és faji hovatartozásuk tói függetlenül garantálja a: ország alkotmánya, a szocia lista építés mindennapi gya korlata. Brezsnyev táviratában si keres munkát kíván a világ értekezlet valamennyi rész vevőjének. » * * Losonczi Pál a Elnöki Ta. nács elnöke üzenetben kö­szöntötte az ENSZ Genfber ülésező világkonferenciáját. Brezsnyev és Zsivkov találkozója TEHERAN Tizenhárom halott, több­száz sebesült és többszáz le­tartóztatott az eddigi mérlege Irán 15 év óta legsúlyosabb belső zavargási hullámának. Négy városban a szükségál­lapot van érvényben, de mint az iráni tájékoztatás­ügyi minisztérium szóvivője közölte, szükség esetén több más városra is kiterjesztik a szükségállapotot. BRAZZAVILLE Államcsínykísérletet hiú­sítottak meg a Kongói Népi Köztársaságban. Joachim Yhombi-Opango kongói ál­lamfő' tegnap rádió- és tele­vízióbeszédben fedte fel az „ország biztonsága és forra­dalmi intézményei ellen irá­nyuló nagyarányú összeeskü­vés” tervét. WASHINGTON John Sparkman, az ame­rikai szenátus külügyi bi­zottságának elnöke amerikai rádióriportereknek adott in­terjújában a stratégiai táma­dófegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tár­gyalások sikeres befejezését sürgette. HANOI A vietnami hírügynökség jelentése szerint augusztus 10-én mintegy 100 kínai ál­lampolgár hatolt be vietna­mi területre a kínai katonák fegyveres védelme alatt. A behatolók bántalmazták a vietnami határőröket. LISSZABON Nehézségekbe ütköznek Alfredo Nobre da Costa ki­jelölt portugál miniszterel­nök kormányalakítási tár­gyalásai: a szocialista párt vezetője, Mario Soares volt miniszterelnök kijelentette, hogy pártja képviselői sem­milyen körülmények között sem vesznek részt az új kor­mányban. MEXIKÓ Mexikó fővárosában véget ért a hatalmon levő intéz­ményes forradalmi párt IX. kongresszusa. Az intézmé­nyes forradalmi párt elnöké­vé Carlos Sansores Perezt, főtitkárává Gustávo Carva­lho Morenot választották meg. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke tegnap a Krím-félszigeten találkozott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárá­val, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnökével. A beszélgetés során nagy figyelmet szenteltek a szov­jet—bolgár kapcsolatok leg­fontosabb kérdéseinek. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két fél nagy munkát végzett a sokoldalú együtt­működés programjának meg­valósításában. A Szovjetunió és Bulgária közeledésének fontos szaka­szát jelenti az, hogy elfogad­ták az anyagi termelés sza­kosításának és együttműkö­désének általános tervét, amely 1990-ig szól. A terv elkészítése most döntő sza­kaszához érkezett. A két párt- és államvezető azt a Szálját—6 Világűrbeli tartózkodásuk második hónapjának végéhez közelednek a Szaljut—6 űr­állomás jelenlegi személyze­tének tagjai: június 15-én moszkvai idő szerint rövid­del éjfél előtt rajtolt szállí­tó űrhajójuk Bajkonurból. Az űrutazás 61. napja jó egészségben, kitűnő munka­kedvvel dolgozó űrhajósok­ra virradt a Szaljut—-6-on: a hét vége könnyített mun­karendje és a nagy élvezet­tel folytatott szórakozás: a posta olvasása után Vlagyi­mir Kovaljonok és Alek- szandr Ivancsenkov e héten főként rakodómunkás lesz: meggyőződését fejezte ki hogy a terv megvalósítása i már életbeléptetett, a KGST keretei között kidolgozót intézkedésekkel együtt fonto: hozzájárulás lesz a szocialis­ta közösség további erősíté­séhez. A nemzetközi kérdései* megtárgyalása során mine Brezsnyev, mind Zsivkot aláhúzta: a Szovjetunió és i Bolgár Népköztársaság kitarl az enyhülés politikája mel­lett, támogatja a Helsinki­ben aláírt záróokmány elveit A két párt- és államvezetc aláhúzta: a Varsói Szerződés szervezete elsődleges fontos­ságú szerepet tölt be az európai földrészen a béke és a biztonság biztosításában a nemzetközi légkör megja­vításában. A találkozóról kiadott köz­lemény megállapítja, hogy az a testvéri barátság, a szívé­lyesség és a teljes egyetértés légkörében ment végbe. a Progresz—3 szállítmányát kell elhelyeznie. A szállítmányban ezúttal jelentős mennyiségű ivóvíz van. Mint J. Szinjak, a tech­nikai tudományok doktora írta, az űrállomáson külön­leges módszerekkel biztosít­ják a hosszabb ideig tárolt víz jó minőségét. Mivel a víz frissen tartásának föl­di eljárásai — a viszonylag nagy energiaigény miatt — nem alkalmazhatók, ezüstjo- did adagolásával frissítik a vizet — éppúgy, mint régen, amikor a víztároló hordókba ezüstpénzt dobtak a vízmi­nőség „konzerválására”. Eziistjodidilal frissítik a vizet Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására Isi­doro Malmierca, a Kubai Köztársaság külügyminiszte­re 1978. augusztus 8—13. kö­zött hivatalos baráti látoga­tást tett Magyarországon. A Kubai külügyminisztert fogadta Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Né­meth Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Közi ponti Bizottság titkára. A látogatás alatt Púja Fri­gyes és Isidoro Malmierca aláírta a két ország közötti vízumkényszer - eltörléséről szóló egyezményt. A külügyminiszterek átte­kintették a két ország sok­oldalú együttműködésének eredményeit és a kapcsolatok további fejlesztésének lehe­tőségeit. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság népeinek testvéri barátsága szüntele­nül erősödik, és a két ország együttműködése az élet min­den területén tervszerűen bővül a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus elvei alapján. Köl­csönös megelégedésre való­sulnak meg a kétoldalú ma­gasszintű találkozókon kiala­kult elhatározások. A külügyminiszterek kife­jezésre juttatták kormányaik határozott szándékát, hogy tovább erősítik a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság testvéri barátsá­gát és bővítik együttműködé­sét. Hangsúlyozták, hgoy a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság fontos feladatának tekinti a szoci­alista közösség országai sok­oldalú együttműködésének és internacionalista egységé­nek további erősítését. A magyar fél nagy elisme­réssel nyilatkozott a Kubai Köztársaságnak a szocialista építőmunka területén elért kiemelkedő sikereiről és tel­jes szolidaritásáról biztosítot­ta a Kubai Köztársaságot az Angolának, Etiópiának és más, nemzeti függetlenségük­ért országuk területi sérthe­tetlenségéért harcoló afrikai népeknek nyújtott támoga­tásában. A kubai fél örömmel álla­pította meg, hogy a magyar nép eredményesen megvaló­sítja a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sának határozatait mind a gazdasági építőmunkában, mind a nemzetközi békét és biztonságot szolgáló külpo­litikában. Leszögezték, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság a jövőben is következetesen fellép a nemzetközi enyhülés elmé­lyítéséért, annak a világ va­A KNDK-BAN JÁRTUNK Bz Insam itil lka Az Insam, vagyis a Gyökér min­den betegségre jó. Megőrzi a fiatal­ságot — az Élet itala. Ezt persze nem tudtuk, amikor a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba indu­ló IBUSZ-társasutazásra jelentkez­tünk. S persze nem tudtunk még sok egyéb, ennél lényegesebb dolgot sem. Csak az maradt meg tisztán, hogy a második világháború után, amikor földrészünkön béke volt. a Koreai-félszigeten háború dúlt. Az ország kettészakadt, a 38 szélességi fok lett a határ Észak és Dél között. Északon szocialista állam alakult, délen egy bábállam ... Aztán eljutott a híre á békjés épí­tő munkának is, a koreai labdarú­gók sikerének. Arról is hallottunk, hogy egy-egy filmfesztiválon a fia­tal koreai filmgyártás néhány alko­tása elismerésben részesült. Hiába, elő kellett venni a lexi­kont. Egyik abban segített, hogy megtudtuk; a félsziget háromne­gyed részét domb és hegy borítja (ásványi kincsekben különösen gaz­dag), a termő területe délen, illet­ve a Tedong folyó mentén van, ég­hajlata szélsőséges, s még a múlt század végén is élt e tájon a híres mandzsúriai tigris ... A művészeti lexikonok arról ír­tak. hogy az évszázados elnyomás alatt hermetikus elzártságban élt a nép, Európa csak későn figyelt fel a sajátos koreai művészetre, a hi­hetetlen rajztudással megalkotott művészeti tárgyakra, toll- és tus­rajzokra. festményekre, porcelán­jaikra. Sok ez vagy kevés egy társas- utazásnál? Ezt csak utólag mérheti le az ember. Akkor, amikor mérle­get készít — mit „kapott” az úton, hogy beváltotta-e a távol-keleti út a hozzá fűzött reményeket? Panmindzson emléke Phenjanban, az ország fővárosá­ban mit tagadjam, az első pillana­tok csalódást okoztak. Ha az ember több mint tízezer kilométert utazik, és a Sárga tengertől alig 50 kilo­méternyire szerencsésen földet ér — akkor elvárja, hogy mindenfelé pagodákat lásson. Aztán elszégyelli magát, és igyekszik elfeledni elkép­zeléseit, és megnézni, megismerni múltjukat, elfogadni a valóságukat. S ebben partnerek voltak ottani ide­genvezetőink: szíves-örömest mutat­ták, negyed évszázad alatt mi min­dent építettek — nehéz körülmé­nyek között. Jelképesen úgy is mondhatnánk, hogy Koreában a rizsföldekre, a gyárakba is fegyverrel mennek. A valóságban békésen dolgoznak, de úgy. hogy tudatában vannak; Pan- mindzsonban nem békét, csupán fegyverszünetet kötöttek. B világ legszebb helye A többnyelvű prospektusok úgy hirdetik — Kungan-szan a világ legszebb helye. Nem túloznak. A Gyémánthegység égnek nyúló szirt- jei, tiszta vizű patakjai, a patakok felett átívelő kötélhidak. az ércek­től dús kőzetek különös villódzása a Nap sugarainál, a gazdag vege-’ táció, mindez olyan, hogy leírására nem mertem válalkozni. Nem hiá­ba mondják a koreaiak, aki nem látta Kungan-szant, az nem látta Koreát. Mi láttuk. S fájlaljuk, hogy töb­bet nem láthattunk ebből a szép or­szágból az idő rövidsége miatt. A Phenjan-i Nemzeti Múzeumban csak töredékét tudták kiállítani a kin­cseknek egy részét kínai-japán és mandzsúriai hódítók rabolták el, másrészt gazdag amerikai és euró­paiak vásárolták fel. De a megma­radt és bemutatott tárgyak láttán äs ámultunk... Időszámítás előtt 300-ban már acélt gyártottak, a XIV. században egységes koreai ábc volt s 80 ezer írásjel felhasználásával kinyomtatták a buddhista irodal­mat, ismerték a selyem-, a porce­lángyártás titkát. A múzeumban gondosan lemásoltuk számjeleiket, melyek nem hasonlítanak sem az arab, se a római számjegyekhez, de igen logikusak. Láttuk egy ezerhatszáz éves ki­rálysír freskóit, melyek elsősorban modernségükkel hökkentettek meg. Aztán persze láttuk múzeumokon túl — a mindennapokat is. Ponto­san azt, amit egy turista meglát­hat egy nép életéből. A tovagördü­lő autóbuszokból láttuk, hogy min­den tenyérnyi helyet megművelnek, térdig vízben állva szorgalmasan dolgoznak a rizsföldeken. (A rossz természeti adottság ellenére ma már kivitelre is jut az egy évben kétszer aratott rizsből). Láttuk az egyfor­mán öltözött, mindig menetelő, vi­dáman éneklő iskolásokat, a tiszta, rendezett utcákat, a sok virágot. S láttuk a minden cirkuszi hival­kodástól mentes, de valóságos Vi­lágszámokat az új cirkusz porond­ján — láttuk a monumentális Csol- lima-szobrot, ezt a szárnyas lovat, mely a koreai nép szabadságvágyát jelképezi — utaztunk a metrón, amelyet különösen mélyre építettek, s amelyre különlegesen büszkék. B titok megfejtése Aztán megismerkedtünk az In-, sammal is, vagyis a Gyökérrel, me­lyet több formában is árulnak. Vet­tünk Insam-gyökérpálinkát, Insam- arckrémet mint a szépség zálogát, Insam-teát, melyet fáradtság ellen ajánlanak és Insam tonikot, minden elixírét... Nem tudom hogy valóban olyan csodás ereje van_e az Insamnák, mint mondják. De visszagondolva az útra, mégis kell lennie benne va­lamilyen bűverőnek. Különben hogy jutott volna el olyan mélyről ilyen messzire a koreai nép? De az is le­het, hogy a varázslat, az Insam tit­ka tulajdonképpen magában a nép­ben van. Kálmán Györgyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom