Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-08 / 159. szám
1978. július 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Törvény az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról Több gondot kell fordítanunk a minőségi változásokra Abrahóm Kálmán (Folytatás az 1. oldalról.) ■adatot kell elfogadható módon megoldania, de emellett nem szabad megfeledkeznie arról sem, hogy új létesítmé- nyeinlk sok évtized múlva is jelen lesznek környezetünkben. Akkor is, amikor a magasabb életszínvonal, az életfeltételek javulása következtében az emberek igényei is nagyobbak lesznek. Ma már gondolnunk kell arra, hogy e magasabb mérce, a jövő követelményei szerint építkezzünk — hangoztatta a miniszter. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a kormány nevében köszönetét mondott a sokoldalú, élénk, a lényeges kérdéseket felölelő vitáért. A hozzászólások jól érzékeltették, hogy a törvényhozó testület tagjai értik és tudják: fejlődésünk jelenlegi szakaszában nehéz feladatokat kell megoldani, s hogy céljaink eléréséhez elengedhetetlen a következetesebb, tudatosabb, szervezettebb munka. A minisztertanácsi határozatokkal nem lehet minden vitás kérdést elintézni. Az ügyek tömegét — a nagyon világos politikai és kormányzati irányelvek alapján — ott és akkor kell elintézni, ahol és amikor azok felmerültek. Ehhez természetesen nincsenek kész sablonok, tehát az alkotó gondolkodásmódé, a felelősség- vállalásé a döntő szerep. Ezt követően Lázár György a vitában is nagy hangsúlyt kapott gazdasági kérdések közül a termelési szerkezet korszerűsítésének feladatairól szólt, majd hangsúlyozta, hogy az előrehaladáshoz tudományosan megalapozott, átgondolt és ellenőrizhető műszaki-gazdasági koncepciókra van szükség. Elő kell segítenünk, hogy anyagi és szellemi erőink valóban azokra a területekre irányuljanak, amelyeken — a népgazdaság általános hatékonyságának növelése és a termelés korszerűsítése érdekében — a legnagyobb eredményeket tudjuk elérni. A vázolt feladatok megoldásában kiemelkedő szerepe van a vezetésnek. Valóban arra van szükség, hogy bátrabban adjunk teret a tehetségek kibontakozásának. Nagyobb rangot kell biztosítani azoknak a vezetőknek, akik humánusak az emberi ügyekben, de következetesek, hajthatatlanok, amikor a munkáról, a rendről, a követelmények teljesítéséről van szó. Az országgyűlés a Minisztertanács elnökének a kormány munkájáról tartott beszámolóját. az abban ismertetett további kormányfeladatokat, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés ezután a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot vitatta meg, amelyet Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztett elő. Az államháztartás 1977-es esztendejéről szólva Faluvégi Lajos elmondta, hogy a népgazdaságban keletkezett összes pénzjövedelem tavaly a termelés és a forgalom felgyorsult növekedésével összhangban több mint 9 százalékkal nőtt, bár a világpiaci árváltozások számunkra kedvezőtlenek voltak. Ezzel lényegében azonos arányban emelkedett a lakosság — nagyrészt munkából származó, de jelentős mértékben társadalmi juttatásokkal kiegészülő — nominál-jövedel- me. A bevételek 41 milliárddal haladják meg az előző évit. Kiadásunk összesen 364,8 milliárd forint. A hiány a múlt évinél és a tervezettnél is nagyobb. Mindebben megmutatkozik gazdaságunk dinamikus fejlődése, erőfeszítéseink hatása a nemzetközi inflációval szembeni küzdelemben ; de gazdaságpolitikánk egyik fő gondja is, az hogy nem valósult meg a költség- vetés egyensúlyának javítására irányuló elhatározásunk. Gazdaságunk úgy fejlődött, hogy külső erőforrásokat vontunk be, hiteleket vettünk fel, ami megfelel ötödik ötéves tervünknek, hiszen korántsem az a szándék fogalmazódott meg, hogy az egyensúlyi folyamatok kibontakozását importkorlátozások révén keressük. A hangsúlyt az exportképesség növelésére helyeztük, mert úgy véltük — s ma is így gondoljuk, — hogy az exportképes kapacitások bővítése részben a külföldi hitel felvételekre alapozható. A vállalatok és szövetkezetek — ideértve a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteket is — nyereségük 49 százalékát fizették be a költségvetésbe, részesedési alapjuk 9 százalékkal, fejlesztési alapjuk a nyereségből 21 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A vállalatok pénzügyi helyzetét tehát általában nem zavarták meg a népgazdasági egyensúlyhiányból fakadó gondok. Ezt a vállalatok számára kedvező helyzetet különösen két tényező idézte elő: a jelentős pénzügyi támogatás, és a nem elég szigorú követelményeket támasztó szabályozás. A vállalatoknak adott támogatásokról szólva elmondta, hogy azok az adott árviszonyok között, a gazdálkodó szervezetek szempontjából — ideiglenesen — jórészt indokolhatók. De nem ez az igazi köz- gazdasági kérdés, hanem az, hogy a problémák egyedi megoldása helyett hogyan tudjuk a vállalatokat szélesebb körben, jobban mozgósítani a hatékonyabb tevékenységre, a piaci követélményekhez való alkalmazkodásra. Bérszabályozási rendszerünk sem állította nehéz feladat elé a gazdálkodókat, akik átlagosan nyolc százalékos béremelést tudták megvalósítani. A beruházásokra a tervezettnél és lehetőségeinknél is többet költünk. Már az ötödik ötéves tervidőszak kezdetén, megismerve a vállalatok fejlesztési elképzeléseit, felfigyeltünk arra, hogy áltáléiban több beruházást terveznek, mint amennyi a népgazdaság lehetőségeiből kiindulva indokolt lenne. A vállalatok nagyobb része — ha lehetne — még többet is szívesen elköltene beruházásokra. A pénzügyminiszter emlékeztetett a csütörtöki vitában is elhangzott komoly figyelmeztetésre, hogy kevéssé keressük a beruházás nélküli utakat gazdálkodásunk javítására. Ez abból ered, hogy még mindig nagyobb lehetőséget adunk a nemzetközi fejlődésnek, és nem fordítunk elég gondot a minőségi változásokra. Arra törekszünk, hogy a vállalatokat ebben érdekeltebbé tegyük. Ezért az ár- és' pénzügyi rendszerünket továbbfejlesztjük a hatodik ötéves tervvel összhangban. Elhatározott szándékunk, hogy a jobb, növekvő jövedelmezőségű vállalatoknak gyorsabb fejlődési és személyi jövedelememelési lehetőséget biztosítunk, ellenben a gazdaságtalan vállalatoknak, illetve tevékenységek tovább fejlődését, sőt változatlan fenntartását sem fogjuk központi eszközökkel segíteni. Ügy véljük, hogy a pénzügyi politikai szigorítása és a hatékonysági követelmények fokozása elvezethet az indokolatlan támogatások és kedvezmények leépítéséhez, a pénzügyi egyensúly megszilárdulásához. A pénzügyminiszter ezután a társadalmi közkiadásokkal és a költségvetési szervezetek tevékenységével foglalkozott. A lakosság életkörülményeit egyre inkább befolyásoló társágnak 50 milliárdot — az előző évinél 5 milliárddal többet — fizettünk ki nyugdíj, családi pótlék, gyermek- gondozási segély, táppénz és egyéb pénzbeli juttatás formájában. Mintegy 40 milliárd forintot — négymilli- árddal többet, mint az elző évben — természetbeni juttatásként fordítottunk egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és kommunális szolgáltatásokra. A pénzügyminiszter expozéjában hangsúlyozta: a nehézségek ellenére — amelyek között dolgozunk és dolgozni fogunk — mégis arra számítunk, hogy ésszerű és takarékos gazdálkodással a társadalmi ellátás minden fontos területén megvalósulnak az ötödik ötéves tervben elhatározott célok. Pethő Ferenc a törvényjavaslat bizottsági előadója az sadalmi közkiadásokra 138 milliárd forintot költöttünk 1977-ben. A tanácsok 90 milliárddal, az előző évit 11 milliárd forinttal meghaladó összeggel gazdálkodtak. Ebből az intézmények fenntartására 48, fejlesztési célokra pedig 42 milliárd forintot adtak ki. Közvetlenül a lakosInterpellációk Födi Lászlóné (Csongrád m.) a Szegedi Konzen/gyár csoportvezetője a közlekedés. és postaügyi minisztertől azt kérdezte, hogy a minisztérium a jövőben a vasúti menetrendek összeállításánál törekszik-e arra, hogy a reggeli expressz-vonatok — így például a szeged—budapesti expressz — még a különböző értekezletek megkezdése előtt érkezzenek Budapestre? Pullai Árpád közlekedéséi postaügyi miniszter válaszában elmondta, hogy a menetrendek összeállításánál számos fontos szempontot vesznek figyelembe. Ilyenek természetesen a takarékos- sági intézkedések is, ezek azonban akkor érvényesülnek igazán, ha az értekezletek szervezői is alkalmazkodnak hozzájuk, és nem a vasút menetrendje igazodik az értekezletekhez. Ami a szeged—budapesti expresszi illeti — bár menetrendjét éppen a lakosság kérésére változtatták meg — a miniszter arra kérte az interpelláló képviselőt és az országgyűlést, hogy egyelőre ne zárják ‘ le a témát. Ígéretet tett arra, hogy ősszel — a következő menetrendi értekezleten — még körültekintőbben megvitatják a problémát. A képviselő és az ország- gyűlés a miniszter válaszát elfogadta. Karkus Sándor (Komárom m.) a nyugdíjasok utazási kedvezménye tárgyában interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Azt javasolta, hogy a négy, féláru utazásra jogosító szelvényből kettőt maga a nyugországgyűlési bizottságok ülésein elhangzott indítványokat, javaslatokat összegezte. Az országgyűlés a költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután az interpellációk következtek. díjas, kettőt pedig — ameny- nyiben azt igényli — a házastársa vehetne igénybe. Pullai Árpád miniszter válaszában elmondta: ezt a kérdést az illetékesekkel már megvitatták, és úgy határoztak, hogy javasolják a kormánynak: 1979. január 1ével a nyugdíjasok nyugdíjjal nem rendelkező házastársai, illetve élettársai is használhassák a kedvezményes vasúti jegyeket. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Gulyás Emilné dr., a HNF Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára Nagyhódos, Kishódos és Garbolc lakóinak képviseletében interpellált az építésügyi- és városfejlesztési miniszterhez, valamint az OVH elnökéhez, hogy kezdeményezzék a Minisztertanácsnál a kormány 1973-as határozatának felülvizsgálatát, amely az árvízsújtotta községekben építési tilalmat rendelt el. Abrahám Kálmán miniszter — az OVH elnökének nevében is — válaszában elmondta,, hogy a Szamos mentén a védőgátrendszer megépítésével az árvízveszély ugyan csökkent, de nem szűnt meg. Emiatt az építési tilalmat fenn kell tartani. Javasolják viszont a kormánynak: tegye lehetővé a más községekbe költözők áttelepüléséhez nyújtható kedvezmények meghosszabbítását további négy évvel. A válaszd a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés nyári ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. Három termelőszövetkezet közös vállalkozása a jászapáti Jásztej tejfeldolgozó üzem, ahonnan a környék tej- és tejtermékkel való ellátását biztosítják. Képünkön nagyteljesítményű gépek segítik a tej csomagolását Kiváló vasutasok kitüntetése Hagyomány már, hogy július második vasárnapja a vasutasoké. Tegnap a 28. vasutasnap alkalmából a Nyugati pályaudvaron tartott ünnepségen Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter 51 dolgozót Kiváló Vasutas címmel tüntetett ki, 39-en kaptak elismerést Kiváló munkájukért szóló címmel. A 70 miniszteri és 125 vezérigazgatói dicséretet a szolgálati helyeken adják át a feladataikat példamutatóan ellátó vasutasoknak. A tegnapi ünnepségen — amelyen ott volt Koszorús Ferenc, a Vasutas Szakszervezet főtitkára is —. Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója szólott a társadalmi megbecsülésről is, amelyet megérdemelten élvez a vasút több mint 140 000 dolgozója. Idei feladatuk: mintegy 320 milliós utasforgalom lebonyolítása és megközelítőleg 136 millió tonna áru szállítása. Mindez magasfokú szervezettséget, fegyelmezett „csapatmunkát” kíván. Izsák József, a kanizsai vasútállomás helyettes vezetője köszönő szavaiban kiemelte, hogy az elismerés a vasutasok nagy családja minden tagjának szól. Köztük annak a százezer nyugdíjasnak is, akik munkájukkal hozzájárultak a nagyfokú fejlődéshez, amit a MÁV napjainkra elért. S köszönet illeti a hozzátartozókat is, akik megértő szeretetükkel gondoskodásukkal segítik elő, hogy a vasutasok pontosan, rendben elláthassák felelősségteljes szolgálatukat. A már nyugdíjba vonultakkal és a hozzátartozókkal együtt így csaknem félmillió ün- nepeltje van az idei vasutasnapnak is. Szerződés 7 ezer 300 vagon búza átvételére Jászberényben is várják az új termést Őszi árpával megrakott tehergépkocsik gördültek be a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jászberényi körzeti üzemének udvarába, és ezzel a jászberényi járásban is elkezdődött az idei termés felvásárlása. A vállalat idejében elkezdte a felkészülést az új termény fogadására. Kitakarították, fertőtlenítették a raktárakat, kijavították a szállító és szárító berendezéseket. Az eddiginél kedvezőbb feltételeket teremtettek a folyamatos átvételhez egy új. 1 millió forint költségű, 30 tonnás automata hídmérleg üzembe helyezésével. Megkötötték a szerződéseket a termelőszövetkezetekkel, a Jászsági Állami Gazdasággal. A körzeti üzem az idén 7300 vagon búzát és 100 vagon őszi árpát vásárol fel a mezőgazdasági üzemektől. A felvásárolt mennyiségből több mint 5. ezer vagon gabonát a vállalat jászberényi, jászkiséri, jászapáti és jászárokszállási tározóiban helyeznek el. A termelőszövetkezetek 1200 vagon termény bértárolását vállalták. Azonban további tárolási megállapodásokra van még szükség, mivel 1000 vagon búzának nincs helye. Az őszi árpát, a búza átvétele követi. Az első búza- szállítmányt július 10-re várják. Naponta 430 vagon terményt vesznek át. A jászberényi telep éjijel-nappal, szombaton és vasárnap is üzemel. A többi telepen a gazdaságokkal létrejött megállapodás szerint veszik át a betakarított gabonát. Életbe lépett a magyar—amerikai kereskedelmi egyezmény A Magyar Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között Budapesten 1978. március 17-én aláírt, a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló megállapodás életbeléptetésére vonatkozóan 1978. július 7-én Budapesten jegyzékváltásra került sor. Ezzel a magyar— amerikai kereskedelmi egyezmény életbe lépett. Faluvégi Lajos expozéját tartja
