Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 5. 4. Vásárlói kalauz Jótállás és szavatosság Újszásziak Sopronban Az újszászí Áfész igazgató­sága és szakszervezeti bizott­sága jelentős összeggel járult hozzá a szövetkezet negy­venhat dolgozójának kirán­dulásához, hétvégi kikapcso­lódásához. Június 24—25-én autóbusszal indult a csoport a 2500 éves Sopronba. Megis­merkedtek a város műemlé­keivel, az azokhoz fűződő történelmi eseményekkel, gyönyörködtek a város és a környék szépségeiben. E sok vészt, de virágzó időt is átélt, a „Leghűségesebb város” jelzővel kitüntetett városban csodálatos össz­hangban láttuk a gótikus ala­pokon nyugvó barokk, rokokó díszű. majd klasszicista épü­letek közé vegyült legújabb, modern kor létesítményeit. Az ódon város lenyűgöző szépségét kiegészíti környéké­nek szerencsés adottsága. Jártunk Fertőrákoson, a gi­gantikus méretű mészkőbá­nyában, melynek hűvös, visszhangos csarnokai ará­nyaikban egyiptomi lomra emlékeztetnek. Balfon kénesvizű gyógyfürdője, Fer­tőd csodálatos barokk épüle­te, az Eszterházy-kastély bű­völte el csoportunkat. Sop­ronkőhida a magyar szabad­ságért küzdők szomorú emlé­ke — ide is ellátogattunk. Gazdag, felejthetetlen élmé­nyekkel tértünk haza. Kovács Kálmánné Újszász Gondolnak ránk A mezőtúri kórházban si­keres kismama-találkozót rendeztek nemrégiben a gye­sen lévő egészségügyi dolgo­zók részére. A KISZ-fiatalok hívták meg a kismamákat és gyermekeiket. Mindenkit megvendégeltek. A kicsik ajándékokat is kaptak: játé­kot és pálcikára ragasztott bábfigurákat, a nagyobbak kézre húzható bábokat. A gyermekek bábműsornak tap­solhattak. Amíg az anyukák tapasztalatokat cseréltek, a csöppségek nyugodtan játsz­hattak; bölcsődés gondozó­nők felügyeltek, vigyáztak rá­juk. A találkozón jelen volt a gyermekgyógyász főorvosasz- szony, akinek szintén 'vannak kisgyermekei. Így közvetle­nebbül megbeszélhettük vele az egészségügyi és nevelési gondokat. Jó példáját mutatták a KISZ-fiatalok annak, hogy szerény keretek között is le­het sikeres a kismama-talál­kozó. Nekünk pedig jó érzés hogy nem szakadt meg kap­csolatunk munkahelyünkkel. Tudjuk: gondolnak ránk, s visszavárnak bennünket. Búzás Mihályné Mezőtúr Érettségi találkozón, ketten Dúlt az első világháború, amikor kis diákként először léptünk be a jászberényi gimnázium falai közé. Több mint fél évszázad telt el az érettségi óta, amikor elhatá­roztuk, hogy számba vesz- szük tanulótársainkat, részt veszünk az évzárón, és így tartjuk meg az érettségi ta­lálkozót. Mindössze ketten láthattuk viszont az öreg fa­lakat. Az időmúlás, a két vi­lágháború vihara, a fasizmus pusztítása következtében töb­bi osztálytársunk már nem jöhetett el az évzáróra. Különös érzés volt ennyi idő után ismét látni az év­százados épületet, azt az isko­lát, amelyben nyolc éven keresztül mindennap talál­koztunk tanárainkkal, isko­latársainkkal. Nem nézhet­tük elfogultság nélkül a ré­gi osztálytársainkat, a válto­zatlan emeleti lépcsőfeljárót, a csengőt, amely minden óra kezdetét és végét jelezte. Hiányoztak azonban tanára­ink, a kedvelt pedellus, a ré­gi iskolatársak. Az öreg iskola azóta sem változott. Izsó Gyuláné igaz­gatónő beszámolójából azon­ban megtudhattuk, hogy lé­nyegesen változott az iskola szelleme. A tájékoztató egy­ben el is gondolkoztatott. Mi­ként lehetséges ilyen eredmé­nyes az oktatás az évszáza­dos, mozdulatlan falak kö­zött? Annak idején nyolc osz­tályban legfeljebb kétszáz diák tanult. Ma tizenhat osz­tályban ötszáztizenhat diák ismerkedik a tananyaggal. De ez nem minden! Körülbelül ezren tanulnak a különböző felnőtt tagozatokon. Az in­tézmény ad otthont a Gorkij nyelviskola levelező tanulói­nak, a Hűtőgépgyár dolgozói részére rendszeresített angol és német nyelvtanfolyamok­nak. Egyetemi előkészítőket A Hűtőgépgyár vezetői köz­tudottan gyermekpártiak. Na­gyon sokat tesznek azért, hogy a gyár dolgozói ebben a formában is érezzék a meg­becsülést. Kedvező feltétele­ket biztosítottak a bölcsődé­ben, az óvodákban. Az isko- láskorúaknak a kulturális osztály és a sportiskola állít össze évről évre tartalmas programot. Az idén a héttől tizenegy éves korúak részére nyári tábort szerveztek a gyár mellett. Az első kísérlet jobban si­került az elképzelésnél. Az alapgondolatot a lehetőségek és az igények együttesen ad­ták. A lehetőségek közé tar­tozik a sportkombinát, az uszoda, és nem utolsósorban az a szocialista szerződés, amelyet a tanítóképző főisko­lával kötöttek. Az igény a „hűtős” szülők részéről je­lentkezett. Kezdetben negy- ven-ötven gyerekre gondol­tak. Ennél sokkal több jelent­kező volt. Végül is kétszáz- negyven gyereket vettek fel. Július 3-án volt a tábomyi- tás. Augusztus végéig három turnusba osztották be a lá­nyokat, fiúkat. A tábor főépülete a jégpá­lya melletti faház, amelyet sátrak vesznek körül. Tizen­A kulturális miniszter a 2 1978. Korm. sz. rendeleté­vel a zenei lemezműsoros előadásokról és a lemezbemu­tató működéséről rendelke­zett. Az új szabályozás sze­rint a lemezműsoros előadá­son kizárólag olyan zenei hangfelvétel mutatható be, amelyet az első előállító adott ki vagy másolásához az első előállító hozzájárult. A lemezbemutató felelős azért, hogy a -közreműkö­désével nyújtott zeneszolgál­tatás a közérdeket és a jó ízlést ne sértse. A jogsza­bály teljes szövege a Ma­gyar Közlöny 37. számában olvasható. A Minisztertanács az 1017 1978. számú határozatá­val az Államigazgatási Főis­kola működésének megkez­déséről rendelkezett. A ta­nácsakadémia továbbfejlesz­tésére létrehozott Államigaz­gatási Főiskola 1978. július 1. napján kezdte meg műkö­dését. (Megjelent: a Taná­csok Közlönye 26. számá­ban.) A Minisztertanács a 30/1978. is tartanak itt, és még nincs vége a felsorolásnak. Ilyen zsúfoltság mellett mégis kimagasló eredménye­ket ér el a tantestület, amiért kétségkívül dicséret illeti őket. Tevékenységüket nehe­zíti a szűkös anyagi ellátott­ság. Megfeszített, önfeláldo­zó munkára van. szükség, hogy ilyen körülmények kö­zött is eleget tegyenek a kí­vánalmaknak. Az évszázados iskola kinőtte kereteit bőví­tésre szorul, aminek lehető­sége megvan a Zagyva-part felöli oldalon. Akiknek ez a dolga, biztosan megtalálják a módját. Dr. K. I. Budapest Dr. Cs. J. Jászberény a Lehel Vezér gimnázium öreg diákjai nyolc főiskolás vállalta a tá­boréletet. Érdekes, színes programokat állítottak össze, amelyben úszásoktatás is sze­repel. Akármennyi gyerek tanul meg úszni, ez már ön­magában nyereség. A tábor napközis jellegű. Reggel hét­től délután ötig van program — közben három étkezés... A szülők szünidei gondja is enyhül. Nem kell aggódni munka közben, hogy vajon mit csinál otthon a gyerek? Jó helyen, jó kezekben van. A táborozáshoz szükséges pénzt a szülők, a kollektíva jó munkája alapján lehetett előteremteni. Jövőre a gyermekek világ­éve lesz. A Hűtőgépgyárban méltó rá a felkészülés. Horti János Jászberény „Sántító” fotók Évek óta előfizetője vagyok a Néplapnak. Örömmel üd­vözöltem annak idején a kez­deményezést, hogy a címolda­lon az élet különböző terüle­téről fényképet közöltek. Nem először tapasztalom, hogy a munkagépek egy ré­sze néha kicsit „sántít”. A számú rendeletével a mű­szakpótlékról szóló jogsza­bály hatályát kiterjesztette. Az új rendelkezés szerint műszakpótlékot kell fizetni az építőipar, a mezőgazda­ság és erdőgazdálkodás, a szállítás és hírközlés, a ke­reskedelem, a vízgazdálko­dás, a személyi és gazdasági szolgáltatás, valamint az gészségügyi, szociális és kul­turális szolgáltatás népgaz­dasági ágba sorolt vállala­toknál és szövetkezeteknél. A mezőgazdasági termelőé szövetkezeteknél azonban az új szabályozás szerint nem lehet műszakpótlékot fizet­ni. A jogszabály teljes szö­vege a Tanácsok Közlönye 26. számában olvasható. Az árvíz és belvíz által megrongált személyi tulaj­donban álló épületek hely­reállításáról, illetve az újjá­építéséről szóló jogszabályt a 7,1978. ÉVM-PM. sz. ren­delet kiegészítette. Az új rendelkezés szerint, ha a megsemmisült lakóépület he­lyett másikat építenek, az épület tulajdonosa (bérlője, használója) részére a mun­június 20-i, keddi számban egy a jászladányi Vegyes­ipari Szövetkezetben készült fotót közöltek, amelyen egy hegesztő és két reszelővei dolgozó munkás látható. Re­mélhetőleg csak a fényképen hagyták figyelmen kívül az elemi munkavédelmi előírá­sokat. (A hegesztőnek hiá­nyos a védőfelszerelése, a két munkás szemben áll az ív­fénnyel. ami rendkívül káro­sítja a szemet stb.) Talán nem kellene az ilyen felvé­teleket az újság címoldalán közölni. Társadalmunkban legfőbb érték az ember, főleg a be­csületesen dolgozó munkás­ember, akinek életét és tes­ti épségét kötelesek vagyunk megvédeni. A dolgozók és a vezetők többsége a munka- védelmet ma már komolyan veszi. A megyei lapnak is ezt kellene szem előtt tartania. Molnár László Kunhegyes Korábban nyitottak K. É. szolnoki olvasónk pa­naszolta, hogy a volt bizomá­nyi áruházban a tapétabemu­tató megnyitását hirdetőtáb­lán június 20-ra közhírelték. Akkorra nem készültek el, sőt úgy tájékoztatták, hogy 22-én nyitnak. Ennek ellené­re 21-én már elvitték a kész­let színejavát azok, akik ér­tesültek a korábbi nyitásról. „Tapétabemutató” címmel közöltük a levelet június 28- án. Olvasónk sérelmére Déryes János, a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosz­tályvezetője válaszolt. Levele szerint a nyitás napjául jú­nius 22-ét jelölték meg a be­mutatótáblákon a dekorációs dolgozók. Előfordulhatott, hogy a rendezésnél az ott le­vők közül valaki helytelen felvilágosítást adott. Utólag erre már nem lehet fényt de­ríteni. A rendezéssel 21-én, szerdán készen voltak, s délben ki is nyitottak — a vásárlók érdekében. S azért is, hogy az árusítás folyama­tos legyen. „.. .A mai napig (június 29.) a beérkezett tapéták kö­zül két minta kivételével mindegyik kapható. Sőt 22-én, csütörtökön a délutáni órák­ban egy új szállítmányunk érkezett, így összesen mint­egy 600 ezer forint értékben volt tapétánk..— olvas­hattuk többek között a tájé­koztatásban. S egy ígéret: ez­után a bemutatókat akkor nyitják majd meg, amikorra hirdetik. A vásárló ezen ja­vaslatát elfogadja az iparcikk kiskereskedelmi vállalat. káltató szerv a dolgozók la­kásépítésének támogatásá­ról szóló jogszabályok sze­rint támogatást nyújthat. (Megjelent a Pénzügyi Köz­löny 12. számában.) A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a 6/1978. számú rendeletével az élel­miszerekről szóló törvény végrehajtására kiadott jog­szabályt kiegészítette, illetve módosította. Az új rendelet szerint az élelmiszer előállí­tója, illetőleg a külföldről behozott élelmiszer belföldi megrendelője köteles a fo­gyaszthatósági határidőt, il­letőleg a minőségellenőrzési időtartamot az élelmiszer csomagolásán feltüntetni. A fogyaszthatósági határidő le­járta' után az élelmiszert a kereskedelmi vállalat meg­vizsgáltatja, hogy az újra­feldolgozásra, egyéb ipari célra vagy takarmányozásra még alkalmas-e. Ha az élel­miszer egyik célra sem hasz­nosítható, meg kell semmi­síteni. A jogszabály teljes szövege a SZŐ VOSZ Tájé­koztató 1978. június 19-i szá­mában jelent meg. Az új Polgári Törvény- könyv — amely ez év már­ciusában lépett életbe — és a belkereskedelemről szóló törvény, amelyet szintén az idén fogadott el az ország- gyűlés, számos tekintetben módosította a kereskedelem és a vásárlóközönség viszo­nyát, egymással szemben fennálló jogait, illetve köte­lességeit. Sorozatunkban az új rendelkezések közül azo­kat ismertetjük, amelyeknek ismeretére viszonylag gyak­rabban van szükségünk. Sajnos egyáltalán nem rit­ka, hogy utólag döbbenünk rá: hibás árut vettünk. Ilyen esetben először is azt kell tudnunk, hogy teljesen mindegy, vajon állami vagy szövetkezeti boltban, netán kisiparostól vagy magánke­reskedőtől vásároltunk: sza­vatossági vagy jótállási igénnyel léphetünk fel. Mi a különbség e kettő között? A jótállás azt jelen­ti, hogy az eladó (tehát vál­lalat, szövetkezet, kisiparos vagy magánkereskedő) a jót­állás teljes időtartamára fe­lelősséget vállal a termék hi­bátlan működéséért. Szava­tossági felelősség viszont csak azért terheli az el­adót, hogy az áru eladáskor hibátlan. Jótállással értékesítik ál­talában a tartós használat­ra készült nagyobb értékű, többnyire bonyolult szerke­zetű, sok alkatrészből álló termékeket. Ha valamit jót­állással adtak el, akkor az új Polgári Törvénykönyv ér­telmében reklamációnkat nem a szavatosságra, hanem a jótállásra vonatkozó sza­bályok szerint bírálják el. Mint az előzőekben már je­leztük, a hibás, rossz minő­ségű élelmiszereket, kozme­tikai cikkeket és háztartási vegyi árukat a kereskede­lem köteles kicserélni, vagy vételárukat visszatéríteni. De mikor, meddig vihet­jük vissza az elszíneződött felvágottat vagy a megava- sodott arckrémet? A szava­tossági jogot általában a vé­teltől számított hat hónapon belül érvényesíthetjük, e termékek esetében azonban ez a határidő természetesen módosul. Ha az áru használ­hatóságának idejét hatósági előírás, szabvány, vagy kö­telező műszaki előírás hatá­rozza meg, s ezt velünk va­lamilyen módon — például a fogyaszthatósági idő fel­tüntetésével — közölték, ak­kor ezen az időn belül rek­lamálhatunk. Ha azonban a határidőt sem a terméken, sem a blok­kon nem tüntették fél, és az eladáskor szóban sem közöl­ték, akkor az élelmiszer mi­nősége ellen is hat hónapon belül emelhetünk kifogást. S hogy hol? Ezeket a terméke­ket — élelmiszereket, koz­metikai és háztartási vegyi cikkeket — nem vagyunk kötelesek oda visszavinni, ahol vásároltuk, a reklamá­ciókor nem is kérhetik a Ez a gyakorlatban azt jelen­ti, hogy általában nem kér­hetjük a termék kicserélését vagy a vételár visszafizeté­sét, hanem kizárólag a kija­vítását. Ez azért van így, mert a termék javításakor — például ha kicserélik a gépkocsi sebességváltóját, a televízió képcsövét — a ter­mék értéke és használható­sága nem csökken. Az egyéb, nem jótállással értékesített termékért az el­adó szavatosságot vállal. E termékek két csoportba osz­lanak. Az egyik csoportot az élelmiszerek, a kozmetikai cikkek és a háztartási vegyi áruk alkotják. Mivel az ilyenfajta áruk javítására nincs mód, a szavatosság számunkra azt jelenti, hogy hiba, rossz minőség esetén követelhetjük a cserét vagy a vételár visszafizetését. A másik csoportba tartoz­nak az egyéb iparcikkek, vagyis a ruházati termékek, s minden olyan áru, amit jótállás nélkül adtak el, s nem tartozik az előbb rész­letezett első csoportba. Ha ilyen termék hibás, akkor árának leszállítását, az áru kicserélését, megjavítását, esetleg a vételár visszatérí­tését kérhetjük. A hibás áru kijavításával csak akkor kell megelégednünk, ha azt rö­vid határidő alatt, az áru értékének csökkenése, s a mi érdekeink sérelme nélkül hajtják végre. Különösen ez utóbbi feltételeket ajánlatos megjegyezni, mivel várható, hogy a jövőben — a módo­sítások és a megváltozott ér­dekeltség következtében — gyakrabban ajánlják majd fel a hibás áru kijavítását, mint a múltban. blokk felmutatását. Az ilyen árukat, ha hibásnak bizo­nyulnak, bármelyik állami vagy szövetkezeti boltba visszavihetjük, ahol a szó­ban forgó terméket árusít­ják. Bár a reklamáció határ­ideje az élelmiszer, illetve a háztartási vegyi cikk hasz­nálhatóságának. fogyasztha- tóságának határidejével, mégsem késlekedhetünk a hiba bejelentésével. A jog­szabály ugyanis előírja, hogy a vevő a termék hibájának felfedezése után haladékta­lanul köteles közölni az el­adóval minőségi kifogását. (Ez érthető, hiszen ha pél­dául egy konzervet felbon­tunk, s csak napok múltán visszük vissza a boltba, ak­kor nem bizonyíthatjuk, hogy hibásan vettük.) A kereskedelemre nézve pedig kötelező reklamációnk azonnali elintézése. Vagyis a boltos akkor is köteles nyomban visszaadni a pénzt, illetve az árut hibátlanra cserélni, ha panaszunkat nem tartja indokoltnak, s történetesen valamelyik erre hivatott szerv, például a KERMI szakvéleményét kí­vánja beszerezni. Ezt megte­heti, de előbb a vevőt kár­talanítani kell. G. Zs. Az újszászí szociális otthonban nagy gondot fordítanak arra, hogy otthonosabbá tegyék az ott lakók szobáit és közösen használt helyiségeket. A virágokat a szociális otthon ker­tészetében nevelik. Képünkön virágzik a cinerámia az üvegházban Gyermekparadicsom a gyár mellett temp­KÉT HÉT JOGSZABÁLYAIBÓL Lemezműsor, műszakpótlék, árvízkár Élelmiszerek és háztartási vegyi áruk

Next

/
Oldalképek
Tartalom