Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-04 / 155. szám
1978. július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepsége Nyíregyházán Vasárnap a nyíregyházi sóstói kultúrparkban rendezték meg az 56. nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepségét, mintegy 10 000 résztvevővel. Szabó Istvánnak, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének megnyitója után Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter mondott beszédet. A Központi Bizottság és a Kormány nevében köszöntötte a szövetkezetek tagságát, vezetőit és dolgozóit, majd a szövetkezeti ágazatok eredményeiről, feladatairól szólt. Jelenleg a mezőgazdasági terület háromnegyed részén gazdálkodik 1360 termelőszövetkezet. Termelésük olyan színvonalra emelkedett, amely alapvetően járul hozzá országunk népének ■ megbízható és kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátásához, az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyag-szükségletének fedezéséhez, az exportfeladatok teljesítéséhez. További feladatok sikeres megoldását hivatottak segíteni a nagyüzemek elsődleges fejlesztése mellett a tsz-ta- gok háztáji gazdaságai is. Az ipari szövetkezetekről szólva rámutatott, hogy ezek az ipar gazdaságos termékszerkezetének kialakításában sajátos helyet foglalnak el, s egyre nagyobb a szerepük a lakásprogram megvalósításában is. A miniszter ezután hangsúlyozta : — Pártunk és kormányunk jövőbeni fejlődésünket saját lehetőségeink jobb hasznosítására, tartalékaink feltárására, népünk odaadó munkájára, a szocialista integráció elmélyítésére, a KGST keretében folytatott együttműködés további erősítésére alapozza. — A feladatok között számos kérdés megoldása a szövetkezetekre vár. Döntően a mezőgazdasági szövetkezetek tagságán múlik az idén is, hogy milyen lesz az ellátás megzőgazdasági termékekből, sőt, nagyrészt az is, hogyan alakul a külkereskedelmi mérleg. Országoson az idén mintegy 1,7 millió hektár kalászos gabonát kell betakarítani. Ehhez mintegy 14 000 kombájn áll rendelkezésre, s ezzel a gépállománnyal átlagos időjárást feltételezve 22—24 nap alatt lehet a gabona aratását elvégezni. — Az ipari szövetkezetek legfőbb feladata az árutermelés mellett a lakásépítés és lakossági szolgáltatások terén jelentkező igények jobb, színvonalasabb kielégítése. — Társadalmunk azt várja a szövetkezetektől — mondotta a miniszter —, hogy ésszerűen, takarékosan, növekvő hatékonysággal használják fel erőforrásaikat. A miniszter beszéde után felolvasták Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének levelét: ,,— A nemzetközi méretekben is egyre’inkább kiterebélyesedő szövetkezeti eszme és mozgalom hazánkban fontos társadalompolitikai és gazdasági szerepet tölt be. A szocialista szövetkezeti gondolat és a hazai szövetkezeti mozgalom szép eredményei és további céljai jól szolgálják a fejlett szocialista társadalom építésének ügyét. — Mivel személyesen — sajnos — nem lehetek jelen, ezúton tisztelettel és megbecsüléssel köszöntőm a nemzetközi szövetkezeti nap résztvevőit és az egész szövetkezeti (mozgalom széles táborát.” Kiállításon már láthatók Martfűi siker a pécsi bőripari szemlén Dr. H. Nagy Mihály vezérigazgató-helyettes átveszi a nagydijat, egy pécsi specialitást, az eozin vázát Erb János fotója Pécs, Baranya megye „székvárosa” nagy múlttal rendelkező bőripari centrum is. Nem véletlenül fogadta hát el a város ajánlatát, és segítette a bőr- és a bőrfeldolgozó ipar országos kiállításának megszervezését a Könnyűipari Minisztérium. A Pécsről indult kezdeményezés, a seregszemle megvalósítása mellett szóltak a város kiállítási tradíciói is. A kétévenkénti ipari vásár tapasztalt rendezői most is kitettek magukért. A közgazdasági szak- középiskolában kitűnően szervezték meg a bőr-, szőrme- és bőrdíszmű üzemek, a kestyű-, cipő- és műbőripari vállalatok bemutatkozását. Csaknem ötven vállalat és szövetkezet hozta el a déldunántúli városba termékeit, hogy a legfontosabb bírálók, a vásárlók előtt vizsgázzanak. Ezerötszáz cipőmodellt, 150 féle bőrtípust, 300 táskát, kesztyűt, bőrből készült ruhákat mutattak be a gyárak és a tucatnyi kisiparos. Köztük már az idén is gyártott és 1979-re ajánlott termékeket láthat a látogató. Azonban nemcsak a jelen és a közeljövő újdonságai között válogattak a rendezők, a „standokon”, a divatbemutatókon ott vannak a Minisztertanács múlt évi határozatára megindult cipőkínálat- bővítés első eredményei, a bőripartól évek óta követelt korszerű termékek. Igaz, a vásárlók kényelmét, igényeit teljesebben szolgáló fejlesztőmunka még csak most kezdődött, a látottak alapján a szakemberek mégis joggal állapíthatták meg: „a vállalatok munkájában egyre jelentősebb szerephez jut a minőség és a választék. A cipőiparban többet foglalkoznak a különböző rétegek eltérő igényeinek kielégítésével.” A július 9-ig nyitvatartó kiállításon a fogyasztók minden korábbinál közelebbi kapcsolatba kerülnek a gyártókkal. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a bemutatott új termékek közül a látogatók vásárolhatnak a helyszínen és Pécs legnagyobb áruházában, a Konzumban, sokkal inkább jelzi a két „oldal” közeledését, hogy a tíz napig tartó rendezvényen közvéle-. ménykutatással próbálják megtudni, a vállalatok jó úton indultak-e el, mit várnak a vásárlók? Remélhetőleg a kiállítás befejezése után, az 1979. évi rendeléseket eldöntő cipőbörzén is figyelembe veszik a termékek viselőinek kívánságait, észrevételeit. A vásár díjait odaítélő zsűri is örömmel állapította meg, hogy a központi rendelkezésekben meghatározott feladatok megoldását a bőrés bőrfeldolgozó ipar megkezdte. A Pécsi Bőrgyár anil lines nappa felsőbőrét, a Pest megyei Műanyagfeldolgozó Vállalat cipőtalpait, az Alföldi Cipőgyár sportos férfi és fiúcipőit díjazva például már a korszerű termék- szerkezet kialakításának kezdeti lépéseit jutalmazták. Szolnok megyéből a jászberényi Cipőipari Vállalat és a martfűi Tisza Cipőgyár vett részt a pécsi seregszemlén. A termeléséről teljes képet adó martfűi vállalat szép sikert ért el. A termékcsaládonként csoportosított, ízlésesen rendezett, szép árukat bemutató „Tisza-sarokkal” a hat „Kiállítási díj” egyikét nyerték el a martfűiek. Ezzel azonban „csak” az összképet jutalmazták. Legsikerültebb gyártmányaik külön is díjat kaptak. Nagydíjjal jutalmazták az egy indiai céggel kooperációban készített sportos férfiszandálokat. - A jövőre (a kereskedelem rendeléseitől függően) piacra kerülő kényelmes és tetszetős lábbeli nemcsak divatos, készítésére nem fizet rá sem a távoli Indiában, sem a Martfűn dolgozó vállalat. 'Az egyetlen cipőgyárnak jutott nagydíj odaítélésekor sokat nyomott a latba a gazdaságosság. Arany fokozatú termékdíjat kapott a sok éves munkával Martfűn kifejlesztett edzőcipő-család. Azonban nemcsak a hivatalosan kitüntetett martfűi lábbelik számíthatnak a kiállítás látogatóinak elismerésére. A minél előbb boltokba kívánt termékek között biztos ott lesznek a legkülönbözőbb munkáknál jó szolgálatot tevő védőlábbelik is. A csizma, száras- és félcipő formában készülő, sav-, lúg- és ütésálló lábbelik ma még hiányoznak a magyar munkavédelmi felszerelések közül. Várhatóan keresettek lesznek majd a kényelmes, Komfort cipők is. A bemutatkozó vállalatok sikeres seregszemléjéhez már csak azt kívánhatjuk, amit dr. Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár a pénteki megnyitón: „Relméljük, hogy minden látogató talál neki tetsző terméket. Sőt azt is reméljük, hogy az üzletekben is találkozik ezekkel az árukkal és viselheti is azokat.” VSZJ. Budafoki gyufa A Gyufaipari Vállalat Budafoki Gyárának gépparkja nagyteljesítményű, modern gépekkel bővült. Az új. berendezésekkel az idén már több mint hatszázhetven- millió doboz gyufát készítenek. A gyártásfejlesztéssel jobb lett a gyufa minősége és javultak az ott dolgozók munkakörülményei is. Képünkön: modern, nagyteljesítményű töltömártó gépekkel készül a gyufa Értékesebb élelmiszereket! Magyarországon a mező- gazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlődése megteremtette a kiegyensúlyozott élelmiszerellátás lehetőségét. Az egykori sok-sok nélkülözés után ma már ott tartunk, hogy túlságosan is nagy az az átlagos kalóriaérték, amit elfogyasztott élelmiszerünk tartalmaz. Szerencsére az utóbbi években már sokan felismerték, hogy milyen veszélyekkel jár a szervezet számára a felesleges teher. A népélelmezésAz ötödik ötéves tervben az élelmiszeriparnak egyik feladata éppen az, hogy fokozza a táplálkozás élettani szempontból értékesebb élelmiszerek termelését, ugyanakkor alkalmazkodjon a kereslet- változáshoz, mégpedig úgy, hogy jelentősen bővüljön a választék. Valljuk: a család, a gyermek, a munkahely, a társadalom érdeke a nők munkájának a megkönnyítése. A fejlődést mindenesetre jelzi, hogy a legutóbbi 18 esztendő alatt, az élelmiszeripar megduplázta az élelmiszerek választékát. Az 1960-as évek elején még csak 1800—1900, tavaly pedig már 4000 élelNagyon sok termékünk világhírű. A magyar szalámi, a dobozolt sonka, a marhahús, a minőségi bor, a paprika, a méz keresett termék mindenütt. Ahhoz azonban, hogy a világpiacon mégtöbb terméket el tudjunk adni, a kivitelre kerülő élelmiszerek körét bővíteni, választékunkat sokszínűbbé kell tenni! Ezért is hívta fel a figyelmet a párt Központi Bizottságának márciusi határozata arra, hogy a versenyképesség fokozása szükségessé teszi a piac változó igényeihez való fokozatos alkalmazkodást, a választék bővítését, a termékek jó minőségét, és azok állandóságát. Termékeinknek ugyanis küzdelmes versenyben kell helytállniuk a világpiacon. Mert gondolBövülö export A törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövetkezet ez évben megduplázza a Hollandiába irányuló exportját. A napokban kötött újabb megállapodás szerint hatszázra emelkedik 1978-ban az automatikus szálastakarmány-adagolók gyártása, amelyből az elmúlt évben háromszázat gyártott a szövetkezet. A szövetkezet évi exporttermelése meghaladja a 10 millió forintot. ben eljutottunk annak felismeréséhez, hogy a táplálkozás korszerűsítése egyik legfontosabb feladattá vált.. Az egészséges táplálkozás azonban csak akkor képzelhető öl, ha az élelmiszertermelés ki tudja elégíteni a biológiailag értékesebb táplálékból az igényeket, tehát erőteljesen csökkenthető a zsiradék, és a szénhidrát meny- nyisége, és növelhető az állati eredetű fehérje, és a vitamin tartalmú élelmiszerek fogyasztása. miszert és élvezeti cikket állított elő élelmiszeriparunk. Szinte minden termékcsoportban gyorsuló ütemben nő az iparilag feldolgozott, konyhakész áruk aránya. Ez nemcsak a zöldség- és gyümölcs konzervek esetében igaz. Ezt kizonyítja, hogy a különböző húskészítmények, édesipari termékek, tejtermékek forgalma is jóval gyorsabb ütemben nő, mint a tőkehúsé, illetve a nyers cukoré, vagy a tejé. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetünk a választékkal, a minőséggel és a csomagolással. juk csak meg: az NSZK-ban kolbászból és szalámiból 350 féle kapható. És ebből csak három a .magyar, a gyulai kolbász, a csípős paprikás szalámi és a Pick szalámi. Igaz, ezek a termékek keresettek, de ha többet akarunk eladni, akkor a kolbász és a szalámifélék választékát is bővítenünk kell. Az igazság természetesen az, hogy a választékbővítés pénzbe kerül. Például a fővárosban oly keresett joghurthab is francia licenc alapján, külföldi berendezésekkel készül, ha többet akarunk gyártani, akkor újabb berendezések vásárlása szükséges. A gyártmányfejlesztést mégis meg kell valósítani, mert csak így lehet az egészséges táplálkozáshoz nélküNem gyakran avatnak olyan üzemet, amely már fél eztendeje termel. Jelenleg napi 14,5 tonna pamutfonalat ad, s első félévi tervét is túlteljesítette a magyar pamutipar tavaly leégett fonodájának helyén emelt üzem, amely ez év első munkanapján látott hozzá folyamatos munkához. Az új fonoda •— amelyet tegnap avattak fel — Kölözhetetlen tejtermékforgalmat növelni. Ha több jó minőségű sajtot, joghurtot, kefirt gyártunk, csak akkor közelíthetjük meg fogyasztásban a fejlett táplálkozási kultúrájú országok színvonalát. Természetesen a fogyasztás növeléséhez nem kell mindenütt feltétlenül a választékot bővíteni. Legalább eny- nyire fontos a minőség, mégpedig az egyenletes minőségű árutermelés. Ismert például, hogy a húsipar 65 féle terméket gyárt. Nagy a választék egyebek között kolbászfélékből, felvágottakból, sajtokból. Csakhogy ezek nem mindig kaphatók; a boltok technikai felszerelése, nagysága nem teszi lehetővé a teljes választék árusítását. Körültekintőbb szervezéssel, nagyobb gondossággal azonban még így is többféle árut lehetne tartani az üzletekben. A húsipar termelésének megítéléséhez tartozik az is, hogy a nagy választék nem mindig jár együtt a jó minőséggel. Ezen a területen a belföldi ellátásban- ma már nem a választék bővítése a legfontosabb feladat, hanem a meglevő termékek minőségének a javítása. Ez nem n nd ellent annak, hogy például a húsiparnak is nagyobb gondot kellene fordítania a háztartási munka könnyítésére. A vevők kívánságának akkor tehet eleget, ha növeli a konyhakész húsok és a szeletelt, kis egységbe csomagolt, különböző húsrészek termelését, és forgalombahozatalát. Belső ellátás Az élelmiszertermelés fokozása lehetővé teszi mind a belső ellátás javítását, mind az összkivitel negyed részét kitevő mezőgazdasági és élelmiszerexport növelését. Mindenesetre az biztató: a mostani tervidőszakban több új élelmiszerfeldolgozó üzem épül, a régieket modernizálják, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon az összhang a mezőgazdasági termelésben, a feldolgozásban, jobb, korszerűbb, választékosabb termékeket gyárthasson. Cs. F. zép-Európa egyik legmodernebb üzeme. A légkondicionált fonócsarnokban egy műszak alatt 12 fonónő kezel 42 korszerű csehszlovák gyártmányú orsónélküli fonógépet. A zajt hangelnyelő mennyezet csökkenti és divatos fotótapéták — poszterek — teszik hangulatosabbá a munkahelyet, erdei tájakat varázsolva a fonógépek környezetébe. Megduplázódott a választék Küzdelmes versenyben helytállni Új fonodát avattak
