Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-04 / 155. szám

1978. július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepsége Nyíregyházán Vasárnap a nyíregyházi sóstói kultúrparkban rendez­ték meg az 56. nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepségét, mintegy 10 000 résztvevővel. Szabó Istvánnak, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének meg­nyitója után Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter mondott beszédet. A Köz­ponti Bizottság és a Kor­mány nevében köszöntötte a szövetkezetek tagságát, veze­tőit és dolgozóit, majd a szövetkezeti ágazatok ered­ményeiről, feladatairól szólt. Jelenleg a mezőgazdasági terület háromnegyed részén gazdálkodik 1360 termelőszö­vetkezet. Termelésük olyan színvonalra emelkedett, amely alapvetően járul hoz­zá országunk népének ■ meg­bízható és kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátásához, az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyag-szükségletének fedezéséhez, az exportfel­adatok teljesítéséhez. To­vábbi feladatok sikeres meg­oldását hivatottak segíteni a nagyüzemek elsődleges fejlesztése mellett a tsz-ta- gok háztáji gazdaságai is. Az ipari szövetkezetekről szólva rámutatott, hogy ezek az ipar gazdaságos ter­mékszerkezetének kialakítá­sában sajátos helyet foglal­nak el, s egyre nagyobb a szerepük a lakásprogram megvalósításában is. A miniszter ezután hang­súlyozta : — Pártunk és kormányunk jövőbeni fejlődésünket saját lehetőségeink jobb haszno­sítására, tartalékaink feltá­rására, népünk odaadó mun­kájára, a szocialista integrá­ció elmélyítésére, a KGST keretében folytatott együtt­működés további erősítésére alapozza. — A feladatok között szá­mos kérdés megoldása a szö­vetkezetekre vár. Döntően a mezőgazdasági szövetkezetek tagságán múlik az idén is, hogy milyen lesz az ellátás megzőgazdasági termékek­ből, sőt, nagyrészt az is, hogyan alakul a külkereske­delmi mérleg. Országoson az idén mintegy 1,7 millió hek­tár kalászos gabonát kell betakarítani. Ehhez mintegy 14 000 kombájn áll rendel­kezésre, s ezzel a gépállo­mánnyal átlagos időjárást feltételezve 22—24 nap alatt lehet a gabona aratását el­végezni. — Az ipari szövetkezetek legfőbb feladata az áruter­melés mellett a lakásépítés és lakossági szolgáltatások terén jelentkező igények jobb, színvonalasabb kielé­gítése. — Társadalmunk azt vár­ja a szövetkezetektől — mondotta a miniszter —, hogy ésszerűen, takarékosan, növekvő hatékonysággal használják fel erőforrásai­kat. A miniszter beszéde után felolvasták Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének levelét: ,,— A nemzetközi mére­tekben is egyre’inkább kite­rebélyesedő szövetkezeti esz­me és mozgalom hazánkban fontos társadalompolitikai és gazdasági szerepet tölt be. A szocialista szövetkezeti gondolat és a hazai szövet­kezeti mozgalom szép ered­ményei és további céljai jól szolgálják a fejlett szocia­lista társadalom építésének ügyét. — Mivel személyesen — sajnos — nem lehetek jelen, ezúton tisztelettel és megbe­csüléssel köszöntőm a nem­zetközi szövetkezeti nap résztvevőit és az egész szö­vetkezeti (mozgalom széles táborát.” Kiállításon már láthatók Martfűi siker a pécsi bőripari szemlén Dr. H. Nagy Mihály vezérigazgató-helyettes átveszi a nagy­dijat, egy pécsi specialitást, az eozin vázát Erb János fotója Pécs, Baranya megye „szék­városa” nagy múlttal rendel­kező bőripari centrum is. Nem véletlenül fogadta hát el a város ajánlatát, és segítet­te a bőr- és a bőrfeldolgozó ipar országos kiállításának megszervezését a Könnyű­ipari Minisztérium. A Pécs­ről indult kezdeményezés, a seregszemle megvalósítása mellett szóltak a város kiállí­tási tradíciói is. A kétéven­kénti ipari vásár tapasztalt rendezői most is kitettek ma­gukért. A közgazdasági szak- középiskolában kitűnően szervezték meg a bőr-, szőr­me- és bőrdíszmű üzemek, a kestyű-, cipő- és műbőripari vállalatok bemutatkozását. Csaknem ötven vállalat és szövetkezet hozta el a dél­dunántúli városba termékeit, hogy a legfontosabb bírálók, a vásárlók előtt vizsgázza­nak. Ezerötszáz cipőmodellt, 150 féle bőrtípust, 300 táskát, kesztyűt, bőrből készült ru­hákat mutattak be a gyárak és a tucatnyi kisiparos. Köz­tük már az idén is gyártott és 1979-re ajánlott terméke­ket láthat a látogató. Azon­ban nemcsak a jelen és a közeljövő újdonságai között válogattak a rendezők, a „standokon”, a divatbemuta­tókon ott vannak a Minisz­tertanács múlt évi határoza­tára megindult cipőkínálat- bővítés első eredményei, a bőripartól évek óta követelt korszerű termékek. Igaz, a vásárlók kényelmét, igényeit teljesebben szolgáló fejlesz­tőmunka még csak most kez­dődött, a látottak alapján a szakemberek mégis joggal ál­lapíthatták meg: „a vállala­tok munkájában egyre jelen­tősebb szerephez jut a minő­ség és a választék. A cipő­iparban többet foglalkoznak a különböző rétegek eltérő igényeinek kielégítésével.” A július 9-ig nyitvatartó kiállításon a fogyasztók min­den korábbinál közelebbi kapcsolatba kerülnek a gyár­tókkal. Ez nemcsak azt je­lenti, hogy a bemutatott új termékek közül a látogatók vásárolhatnak a helyszínen és Pécs legnagyobb áruházá­ban, a Konzumban, sokkal inkább jelzi a két „oldal” közeledését, hogy a tíz napig tartó rendezvényen közvéle-. ménykutatással próbálják megtudni, a vállalatok jó úton indultak-e el, mit vár­nak a vásárlók? Remélhető­leg a kiállítás befejezése után, az 1979. évi rendelése­ket eldöntő cipőbörzén is fi­gyelembe veszik a termékek viselőinek kívánságait, ész­revételeit. A vásár díjait odaítélő zsűri is örömmel állapította meg, hogy a központi rendel­kezésekben meghatározott feladatok megoldását a bőr­és bőrfeldolgozó ipar meg­kezdte. A Pécsi Bőrgyár anil lines nappa felsőbőrét, a Pest megyei Műanyagfeldol­gozó Vállalat cipőtalpait, az Alföldi Cipőgyár sportos fér­fi és fiúcipőit díjazva pél­dául már a korszerű termék- szerkezet kialakításának kez­deti lépéseit jutalmazták. Szolnok megyéből a jász­berényi Cipőipari Vállalat és a martfűi Tisza Cipőgyár vett részt a pécsi seregszem­lén. A termeléséről teljes ké­pet adó martfűi vállalat szép sikert ért el. A termékcsalá­donként csoportosított, ízlé­sesen rendezett, szép árukat bemutató „Tisza-sarokkal” a hat „Kiállítási díj” egyikét nyerték el a martfűiek. Ez­zel azonban „csak” az össz­képet jutalmazták. Legsike­rültebb gyártmányaik külön is díjat kaptak. Nagydíjjal ju­talmazták az egy indiai cég­gel kooperációban készített sportos férfiszandálokat. - A jövőre (a kereskedelem ren­deléseitől függően) piacra ke­rülő kényelmes és tetszetős lábbeli nemcsak divatos, ké­szítésére nem fizet rá sem a távoli Indiában, sem a Mart­fűn dolgozó vállalat. 'Az egyetlen cipőgyárnak jutott nagydíj odaítélésekor sokat nyomott a latba a gazdasá­gosság. Arany fokozatú ter­mékdíjat kapott a sok éves munkával Martfűn kifejlesz­tett edzőcipő-család. Azon­ban nemcsak a hivatalosan kitüntetett martfűi lábbelik számíthatnak a kiállítás láto­gatóinak elismerésére. A mi­nél előbb boltokba kívánt termékek között biztos ott lesznek a legkülönbözőbb munkáknál jó szolgálatot te­vő védőlábbelik is. A csiz­ma, száras- és félcipő for­mában készülő, sav-, lúg- és ütésálló lábbelik ma még hiányoznak a magyar mun­kavédelmi felszerelések kö­zül. Várhatóan keresettek lesznek majd a kényelmes, Komfort cipők is. A bemutatkozó vállalatok sikeres seregszemléjéhez már csak azt kívánhatjuk, amit dr. Bakos Zsigmond könnyű­ipari államtitkár a pénteki megnyitón: „Relméljük, hogy minden látogató talál neki tetsző terméket. Sőt azt is re­méljük, hogy az üzletekben is találkozik ezekkel az áruk­kal és viselheti is azokat.” VSZJ. Budafoki gyufa A Gyufaipari Vál­lalat Budafoki Gyá­rának gépparkja nagyteljesítményű, modern gépekkel bővült. Az új. be­rendezésekkel az idén már több mint hatszázhetven- millió doboz gyufát készítenek. A gyár­tásfejlesztéssel jobb lett a gyufa minő­sége és javultak az ott dolgozók mun­kakörülményei is. Képünkön: modern, nagyteljesítményű töltömártó gépek­kel készül a gyufa Értékesebb élelmiszereket! Magyarországon a mező- gazdasági termelés és az élel­miszeripar fejlődése megte­remtette a kiegyensúlyozott élelmiszerellátás lehetőségét. Az egykori sok-sok nélkülö­zés után ma már ott tartunk, hogy túlságosan is nagy az az átlagos kalóriaérték, amit el­fogyasztott élelmiszerünk tartalmaz. Szerencsére az utóbbi évek­ben már sokan felismerték, hogy milyen veszélyekkel jár a szervezet számára a feles­leges teher. A népélelmezés­Az ötödik ötéves tervben az élelmiszeriparnak egyik fel­adata éppen az, hogy fokozza a táplálkozás élettani szem­pontból értékesebb élelmisze­rek termelését, ugyanakkor alkalmazkodjon a kereslet- változáshoz, mégpedig úgy, hogy jelentősen bővüljön a választék. Valljuk: a család, a gyermek, a munkahely, a társadalom érdeke a nők munkájának a megkönnyíté­se. A fejlődést mindenesetre jelzi, hogy a legutóbbi 18 esz­tendő alatt, az élelmiszeripar megduplázta az élelmiszerek választékát. Az 1960-as évek elején még csak 1800—1900, tavaly pedig már 4000 élel­Nagyon sok termékünk vi­lághírű. A magyar szalámi, a dobozolt sonka, a marhahús, a minőségi bor, a paprika, a méz keresett termék min­denütt. Ahhoz azonban, hogy a világpiacon mégtöbb ter­méket el tudjunk adni, a ki­vitelre kerülő élelmiszerek körét bővíteni, választékun­kat sokszínűbbé kell tenni! Ezért is hívta fel a figyel­met a párt Központi Bizott­ságának márciusi határozata arra, hogy a versenyképes­ség fokozása szükségessé te­szi a piac változó igényeihez való fokozatos alkalmazko­dást, a választék bővítését, a termékek jó minőségét, és azok állandóságát. Termé­keinknek ugyanis küzdelmes versenyben kell helytállniuk a világpiacon. Mert gondol­Bövülö export A törökszentmiklósi Gép­gyártó és Javító Ipari Szö­vetkezet ez évben megdup­lázza a Hollandiába irányuló exportját. A napokban kö­tött újabb megállapodás sze­rint hatszázra emelkedik 1978-ban az automatikus szálastakarmány-adagolók gyártása, amelyből az elmúlt évben háromszázat gyártott a szövetkezet. A szövetkezet évi exporttermelése megha­ladja a 10 millió forintot. ben eljutottunk annak felis­meréséhez, hogy a táplálko­zás korszerűsítése egyik leg­fontosabb feladattá vált.. Az egészséges táplálkozás azon­ban csak akkor képzelhető öl, ha az élelmiszertermelés ki tudja elégíteni a bioló­giailag értékesebb táplálék­ból az igényeket, tehát erő­teljesen csökkenthető a zsi­radék, és a szénhidrát meny- nyisége, és növelhető az ál­lati eredetű fehérje, és a vi­tamin tartalmú élelmiszerek fogyasztása. miszert és élvezeti cikket ál­lított elő élelmiszeriparunk. Szinte minden termékcso­portban gyorsuló ütemben nő az iparilag feldolgozott, konyhakész áruk aránya. Ez nemcsak a zöldség- és gyü­mölcs konzervek esetében igaz. Ezt kizonyítja, hogy a különböző húskészítmények, édesipari termékek, tejtermé­kek forgalma is jóval gyor­sabb ütemben nő, mint a tő­kehúsé, illetve a nyers cu­koré, vagy a tejé. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetünk a vá­lasztékkal, a minőséggel és a csomagolással. juk csak meg: az NSZK-ban kolbászból és szalámiból 350 féle kapható. És ebből csak három a .magyar, a gyulai kolbász, a csípős paprikás szalámi és a Pick szalámi. Igaz, ezek a termékek kere­settek, de ha többet akarunk eladni, akkor a kolbász és a szalámifélék választékát is bővítenünk kell. Az igazság természetesen az, hogy a választékbővítés pénzbe kerül. Például a fő­városban oly keresett jog­hurthab is francia licenc alapján, külföldi berendezé­sekkel készül, ha többet aka­runk gyártani, akkor újabb berendezések vásárlása szük­séges. A gyártmányfejlesztést mégis meg kell valósítani, mert csak így lehet az egész­séges táplálkozáshoz nélkü­Nem gyakran avatnak olyan üzemet, amely már fél eztendeje termel. Jelen­leg napi 14,5 tonna pamut­fonalat ad, s első félévi ter­vét is túlteljesítette a ma­gyar pamutipar tavaly le­égett fonodájának helyén emelt üzem, amely ez év el­ső munkanapján látott hozzá folyamatos munkához. Az új fonoda •— amelyet tegnap avattak fel — Kö­lözhetetlen tejtermékforgal­mat növelni. Ha több jó mi­nőségű sajtot, joghurtot, ke­firt gyártunk, csak akkor kö­zelíthetjük meg fogyasztás­ban a fejlett táplálkozási kul­túrájú országok színvonalát. Természetesen a fogyasztás növeléséhez nem kell min­denütt feltétlenül a válasz­tékot bővíteni. Legalább eny- nyire fontos a minőség, még­pedig az egyenletes minőségű árutermelés. Ismert például, hogy a húsipar 65 féle ter­méket gyárt. Nagy a válasz­ték egyebek között kolbász­félékből, felvágottakból, saj­tokból. Csakhogy ezek nem mindig kaphatók; a boltok technikai felszerelése, nagy­sága nem teszi lehetővé a teljes választék árusítását. Körültekintőbb szervezéssel, nagyobb gondossággal azon­ban még így is többféle árut lehetne tartani az üzletekben. A húsipar termelésének meg­ítéléséhez tartozik az is, hogy a nagy választék nem mindig jár együtt a jó minő­séggel. Ezen a területen a belföldi ellátásban- ma már nem a választék bővítése a legfontosabb feladat, hanem a meglevő termékek minőségé­nek a javítása. Ez nem n nd ellent annak, hogy például a húsiparnak is nagyobb gon­dot kellene fordítania a ház­tartási munka könnyítésére. A vevők kívánságának akkor tehet eleget, ha növeli a konyhakész húsok és a szele­telt, kis egységbe csomagolt, különböző húsrészek terme­lését, és forgalombahozatalát. Belső ellátás Az élelmiszertermelés fo­kozása lehetővé teszi mind a belső ellátás javítását, mind az összkivitel negyed részét kitevő mezőgazdasági és élel­miszerexport növelését. Min­denesetre az biztató: a mos­tani tervidőszakban több új élelmiszerfeldolgozó üzem épül, a régieket modernizál­ják, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon az össz­hang a mezőgazdasági ter­melésben, a feldolgozásban, jobb, korszerűbb, választéko­sabb termékeket gyárthas­son. Cs. F. zép-Európa egyik legmoder­nebb üzeme. A légkondicio­nált fonócsarnokban egy műszak alatt 12 fonónő ke­zel 42 korszerű csehszlovák gyártmányú orsónélküli fo­nógépet. A zajt hangelnyelő mennyezet csökkenti és diva­tos fotótapéták — poszterek — teszik hangulatosabbá a munkahelyet, erdei tájakat varázsolva a fonógépek kör­nyezetébe. Megduplázódott a választék Küzdelmes versenyben helytállni Új fonodát avattak

Next

/
Oldalképek
Tartalom