Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-04 / 155. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 4. 4 Uj, hasznos kézi könyvek ló színvonal, kiemelkedő teljesítmények Emlék a szemléről. A záróünnepségen szalagot kötöttek a a kórusok zászlóira Néhány fontos, a házi és közkönyvtárakban egyaránt nélkülözhetetlen lexikon és kéziköny látott napvilágot a közelmúltban. Bibliai kislexikon „A Biblia a hivatalos statisztikák szerint a világ egyik legelterjedtebb könyve” — olvashatjuk a Bibliai kislexikon előszavában. „Tudnunk kell, hogy a tudomány mai állása szerint mit tartsunk erről az egyházak által misztifikált könyvről.” Ehhez nyújt segítséget — mindenki számára közérthető módon — ez a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent kislexikon. A szócikkek szövege világos, tömör, és a téma fontosságának megfelelően utal rnás összefüggésekre is. Minden szócikk tartalmazza, hogy a Biblia melyik könyvében olvashatunk a címszót képező eseményről, jelenségről, személyről. Nem pusztán fel- világosító, ismeretterjesztő könyv a Bibliai kislexikon: minden bizonnyal jó hasznát veszik irodalom, művészet- történet és történelemtanárok és természetesen a diákok is. A kötetet a használatot könnyítő jegyzékek zárják. Szinonimaszótár Egy, a rokonértelmű szavak elemzését, összesítését adó szótár szükségessége idestova száz esztendővel ezelőtt vetődött fel először. Néhány részterületet felölelő mű született ugyan, de az első magyar szinonimaszótár kibocsátására az idei könyvhéten került sor. Az Akadémia Kiadó gondozásában megjelent magyar szinonimaszótár, amelynek szerkesztését 1973-ban bekövetkezett haláláig O. Nagy Gábor, majd Ruzsiczky Éva végezte, mintegy 30 ezer lexikai egységet tartalmaz 12 ezer címszó köré csoportosítva. A szótár anyaga értelmező szótáraink anyagára épül — tehát szómagyarázatokat nem tartalmaz. Ezek Csehszlovákiában — különösen az északi területen — igen népszerű a fúvószene. Egymást érik az eseményszámba menő fúvószenekari találkozók, fesztiválok. Ezek közül is kiemelkedő a Stetti városában lebonyolított IX. Nemzetközi fúvószenekari fesztivál. A magyar fúvósmuzsikát ezen a találkozón az MHSZ-Olajbányász együttes képviselte Kiss József karnagy vezényletével. — Az észak-csehszlovákiai városban tizennégy együttes hétszáznegyven muzsikusa találkozott, s egy tízezres, zsúfolt stadionban, szakadó Jubilál a müvésztelep Kiállítás öntevékeny képzőművészeti szakkört vezető tanárok alkotásairól nyílt kiállítás va- sámao Tokajban a 25 éve működő művésztelep jubileuma alkalmából. A 42 művész negyvenkét alkotása — a kötet adatszerű jellemzői, amelyek egyúttal kifejezik azt is, hogy nagyszabású, a nyelvi nevelésben hiánypótló mű a Magya szinonimaszótár. Használhatósági körét — szerencsére — nem lehet pontosan megrajzolni: mindenki számára fontos ez a könyv, aki önmagával szemben követelményként támasztja a pontos, árnyalt, kifejező, változatos fogalmazást. Sajnos a szótárnak, óriási erényei mellett, akadnak hiányosságai is. Az egyes címszavak szinonimáinak felsorolásához — éppen a vitathatóság kizárásának érdekében — elkelt volna néhány irodalmi példa is. Az utalási rendszer sem minden esetben egyértelmű: például az újságíró szinonimái között nincs ott a tudósító, ellenben a riporter és a zsurnaliszta címszavakat megkeresve az utalások nyomán kiderül, hogy mégiscsak rokonértelmű egyik a másikkal. ^ II világ politikai pártjai A politikai pártok kialakulásáról, fejlődéséről, rendszeréről szól a Kossuth Könyvkiadó által megjelentetett, A világ politikai pártjai című könyv előszava. Földrészenkénti csoportosításban, az országok ABC- sorrendjében többszáz párt adatszerű és politikai jellemzését találják benne a világpolitikai kérdések iránt érdeklődők, s a politikával, közéleti irányítással hivatásszerűen foglalkozók számára egyaránt fontos és hasznos könyvben. Az egyes pártokról szóló fejezetek bőséges történelmi, gazdaságpolitika^ utalásokat tartalmaznak, amelyeknek értékét növeli, hogy a legújabb időszakokat elemző rész adatai az 1978 januári állapotnak felelnek meg. Az országokról, az államélet szerkezetéről, rövid bevezetésekből szerezhet információkat az olvasó. esőben adtak non-stop műsort a zenekarok. Elég fárasztó volt, hiszen a napi két hangversenyen kívül különböző felvonulásokon is muzsikáltunk. — Sikerük híre megelőzte hazaérkezésüket.. — A zsűri a svájci és a lengyel muzsikusok? előtt a legjobb külföldi' együttesnek járó díjat nekünk ítélte, azt hiszem, a hivatalos elismerésen túlmenően nagy sikerünk volt. Erkel, Mosonyi és Balázs Árpád műveinek előadásával. Felvételt készített velünk a prágai rádió is. Tokajban olajfestmények, grafikák, — nagyobbrészt a barokk hangulatú tokaji utcákat, a környék vadregényes vidékét, a tokajhelyaljai szőlőművelést s mind ezzel együtt az ott élő emiberek hétköznapjait örökíti meg. Vasutas kórusok találkozója Szolnokon Több mint egy évtizedes szünet után ismét lehetőségük nyílt a vasutas kórusoknak országos találkozón összemérni tudásukat, fel- készültségüket. A hétvégén Szolnokon rendezték meg a vasutas énekkarok Vándor Sándorról elnevezett első országos szemléjét. Kilenc hazai és egy csehszlovákiai kórus mutatta be műsorát a MÁV Járműjavító Üzem művelődési központjában a zsűri előtt, amelynek elnöke Csenki Imre Kossuth-díjas karnagy volt. A szakmai értékelésen megállapították, hogy valamennyi kórus lelkiismeretesen készült a szemlére, jó színvonalon adta elő a kötelező műveket. Szép hangzás és nagy átélés jellemezte a ceglédberceli művelődési központ Vasutas Kórusa (vezényelt Juhász Frigyes) s a MÁV dunakeszi Járműjavító Üzem férfikara (vezényelt Tóth Béla) előadását. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott egy-egy mű bemutatásában a miskolci Járműjavító Üzem Erkel Ferenc férfikara (vezényelt Homo- ródi Engi Zsuzsa), a debreceni Egyetértés férfikar (vezényelt Tárnái György), a szegedi Hazánk Munkáskórus (vezényelt Erdős János) s a ceglédi Vasutas Szakszervezet Vegyeskara (vezényelt Kis István). Sikeresen sze„Igló, 1880 november 30-án. Nagyságos Ür! ... Mindenekelőtt megjegyezni szerencsém van azt, högy életemben a múlt hó 13-ig, amikor is az első karcolattal a papírost elpiszkolni mertem, kezemben soha semmiféle rajz nem volt; de még az iskolában akkor 60—70-ig sem tanítottak erre; így tehát azon eszme, hogy én rajzoláshoz kezdék, pusztán q véletlensé- gen alapszik; s hogy rövid idő alatt már annyira vittem, miszerint kivéve a nyári fákat, oly képességet érzek magamban, hogy nem képzelhetek oly monumentális épületet, amelyet lemásolni képes nem volnék”. Ezt a levelet csak Csont- váry írhatta — gondoltam az első sorok olvasásakor — amikor annakidején — a harmincas évek derekán — kezembe került a Képzőművészeti Főiskola irattárában. Tényleg ő volt a szerző Kosztka Tivadar „jogot végzett okleveles gyógyszerész” —, akit akkoriban kerített hatalmába az ellenállhatatlan vágy, hogy festő legyen. Az iglói patikában dolgozott — ahol főnöke látva első rajzait — azt tanácsolta, hogy forduljon a mintarajziskola igazgatójához, Keleti Gusztávhoz. „A festéket hol szerezhetem” — kérdi Keleti Gusztávhoz írt újabb levelében — milyen ecseteket vegyek, s hogy kezeljem, t. i. a festéket hígítsam, avagy már készen is kaphatni, milyen várepelt a Vasutas Szakszervezet Központi Vegyeskara (vezényelt Fürjes Lajos), a tapolcai Batsányi János művelődési központ énekesei (vezényelt Borsányi Gábor) látványos megjelenésükkel tűntek ki. Kedves színfoltja volt a szemlének a vendég csehszlovákiai prerovi Zavodni Klub Prerovske Strojiren Vegyeskarának (vezényelt Leibner János) szereplése. Műsorukat klasszikus és mai szerzők műveiből állították össze, ízelítőt adtak a csehszlovák munkásmozgalmi dalokból, népdalokból, de megszólaltattak néhányat Smetana s magyar szerzők műveiből is. Éneküket a biztos intonáció, a szép, tiszta hangképzés, a meggyőző. átélt előadás jellemezte. Ugyanezt állapította meg a zsűri a szonra fessek, hogy kell és mivel annak alapot adni, használjam-e a vonalzót, és milyet az éles határok húzására, avagy az egész kép szabad kézből készüljön? Továbbá sejtelmem a festészetről, illetve az olajos festék sajátságaira nézve, mit szépítsem a valót, bizony csak az úgynevezett mázolásig (anstreichen) terjed. Végül, hogy kezdjem a munkát, kifeszítsem, avagy leszögezzem, vagy felakasztva úgy fessek a vászonra; mindezek a tapasztalt festő előtt oly kicsiségek, amelyekről már rég megfeledkezett, előttem azonban minden új, s nincs fogalmam azon mód és eszközökről, melyek segítségével kifejezést adhatnék, mi bennem — a sötétség fátyoléval burkolva — életre ébredni vágy”. Nem lepődtünk volna meg, ha Keleti — Munkácsy, Szi- nyei, Zichy és mások szigorú kritikusa — nem vállalkoznék olyan eszmecserére, „amelyre — mint írta — ez idő szerint még a kölcsönös megértés alapja hiányzik”. De nem így történt. A mintarajziskola nagyrabecsült igazgatója levelezésbe kerül a festészetben teljesen járatlan ifjúval, akinek amúgy sem csekély önbizalma és lelkesedése szinte szárnyakat kap Keleti szakszerű észrevételeitől, tanácsaitól. .. 27 éves vagyok” — írja Contváry egyik levelében — Keletinek, ... ”s önérzettel mondhatom, hogy jöjjön, házigazda, a szolnoki Járműjavító Üzem férfikarának (vezényelt Buday Péter) előadásáról. A szolnoki vasutasok a tőlük megszokott magas színvonalon szerepeltek ezen a találkozón is. A szemle záróünnepségét vasárnap délelőtt a Tisza- parton, a Lenin-szobornál tartották meg. A felvonuló kórusokat Kukri Béla, a városi tanács elnöke köszöntötte, s mondott zárszót. Méltatta a megye egyre fejlődő kórusmozgalmát. Elismeréssel szólt a szakmunkástanulók énekkarairól mint a munkáskórusok utánpótlásáról. A záróbeszédet követően megkoszozúzták Lenin szobrát, majd az Intemacionálé közös éneklésével ért véget a vasutas kórusok országos szemléje. aminek jönni kell, meg nem ijedek azon óriási feladattól, mely vállaimra nehezedni fogna, egészségem ép, akaratom acélozott, szorgalommal versenyre szállók a hangyával, s kitartásban — jól ismerem magam — csalódni szinte nem fogok; az eredeti s a poézis hiszem, hogy barátaim leendenek.” Ekkortól kezdve rendkívüli vehemenciával tanulta a mesterséget Münchenben, Düsseldorfban, majd a párizsi Julien Akadémián, Legkorábbi tanulmányai arra vallanak, hogy szorgalma rajzbéli tehetséggel és erős - karakterérzékkel párosult s hogy már úgynevezett akadémikus stúdiumait is a kifejezésnek bizonyos feszültsége, a mondanivaló különös izgalma járja át. Korai tájképein a felfedezésnek azt az elfogulatlan örömét érezzük, amellyel a gyermeki kedély adózik a természet látványainak. önkényes, naívul- természetes perspektívájú hegyes-dombos vidék lankáin apró emberkék munkálkodnak oly meghitten, mint akár Brugel Pieter festményein. A primitívekre emlékeztető expresszivitása miatt olykor Henry • Rousseauhoz hasonlítják Csontváryt. Rokonságuk azonban csak lelkiviláguk mesterkéletlenül naiv megnyilatkozásában, nem pedig festői kifejezésmódjukban lelhető fel. Csontváry festészetét a víziók uralják és vezérlik, annak megfelelően festői kifejezésmódja, de témái maguk is drámaiak, feszültek. E lelki, hangulati és képzeletbeli atmoszférának kifejezésére gyakorta használja fel a fény foszforeszkáló, vibráló eszközét, amely olykor alakjait is transzparenssé varázsolja. Születésének 125-ik évfordulóján tisztelettel és büszkeséggel emlékezünk Csont- váryra, a rendkívülinek járó megbecsüléssel tartjuk^ számon kimagasló értékű életművét, amely immáron maradéktalanul kivívta a külföld elismerését is. Bényi László (iüiídmíiC^Tán Vers és beat Farkasok járnak szörnyű mezőben és nekem még mindig két fülem van. Ezzel a jellemző mondattal kezdte műsorát péntek délután Ungvári Tamás. Az Ifjúsági Rádió Két fülem van című sorozata kétévtizedes probléma feloldása jegyében született: a beat, illetve a beat jellegű muzsika és a költészet kapcsolatáról szólt. Ungvári már eddig is sokat foglalkozott a beattal, néha azonban elemzései öncélúak voltak. E sorozatként jelentkező műsorában, amelynek alcíme Vers és beat, nem a tételes bizonyító eljárások valamelyikét választotta állítása igazolására, hanem hagyta, hogy maguk a példák fogalmazzák meg a lényeget. A sokféle valós vagy vélt kapcsolat, azonos elem, téma közül a pénteki műsorban egyet választott, az utazást. Azt, amely az irodalomban — sok más művészeti ághoz hasonlóan — évszázadok óta lényegi üzenet, művészi gondolat kifejezésére nyújt sok lehetőséget. A legtöbbször párosán választott költői és zenei példákat nem a két műfaj egy-egy zártabb területéről vette, a sokféle és sokszínű kapcsolatot az egyes műfajok széles skálájából merített műszerekkel igazolta, sokszor e műfaji kategóriákat is rugalmasan kezelte. A jól ismert Szelíd motorosok népszerű zenéje és az alapműként szolgáló regény (Hesse műve) ugyanígy frappáns párhuzamról tanúskodott, mint például a beatnik irodalom — élén E. Gins. berggel :— és az amerikai beatzene. A magyarázatok, utalások között pedig jól megfért Homérosz vagy éppen az a közel két évszázados példa, amikor Goethe vándorlásai, utazásai során meglátta a harminc éve egy vadászlak falára felírt versét, A vándor dalos énekét. S bár a már említett szűk műsoridő határt szabott lehetőségeinek. sajnáljuk, hogy viszonylag kevés magyar találkozásról szólt. Vidéki színészek a rádióban Visszatérő gondja a rádiónak, hogy viszonylag szűk színészgárdából kell válogatnia a budapesti színészek nagy elfoglaltsága, közismert túlterheltsége pedig egyáltalán nem szolgálja a jó színvonalat, az elmélyült színészi munkát. Ugyanakkor a vidéki színházak leg- többikében arról panaszkodnak, hogy sok neves színész csak azért nem választja a vidéki társulatot, vagy azért költözik a fővárosba, mert különben elesik a nagyobb népszerűség lehetőségétől, s mindez akadályozza a vidéki színházak színvonalasabb munkáját is. Ezen igyekszik segíteni a rádió azzal, hogy egyes műsorai közreműködőit egy-egy vidéki társulat tagjai közül választja. Ilyen műsor volt a Rádiószínház péntek esti bemutatója is, amikor Csák Gyula A békés idők harcosai című művét a debreceni Csokonai Színház művészei szólaltatták meg — kitűnően. Kóti Árpád sokszínű és koncentrált szerepformálással keltette életre a gyarló lehetőségek és forradalmár múltja-hite között vívódó főhőst. Vitalitással és sok keserűséggel teli volt Agárdi Ilona a feleség szerepében. S talán éppen az epizódfigurákat megszólaltatok alakításai bizonyították, hogy a jól sikerült bemutató egyik legjelentősebb eleme a más bemutatókénál alaposabb, tartalmasabb felkészülés. (zsák) Híd Mosztőrban Sz. J. flz MHSZ—Olajbányász fúvószenekar sikere A legjobb külföldi együttes díját nyerték — ti — ,,Az eredeti és a poézis hiszem, hogy barátaim leendenek’’ Emlékezés CsontVáryra születésének 150. évfordulóján
