Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 27. El nem kötelezettek Plenáris ülés Belgrádban Képünkön: Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter a jugo­szláv főváros Száva kongresszusi palotájában. (Telefotó - KS) Kommentárunk n bejrúti csata S emmi kétség: Libanon a közel-keleti válság egyik legveszedelme­sebb tűzfészke. Körülbelül egy hete Bejrútban szinte ál­landó a lövöldözés: rakéták és nehéztüzérségi lövedékek tartják rettegésben a lakos­ságot, meg-megismétlődnek a jobboldali milicisták és az arabközi biztonsági erők Szí­riái alakulatai közötti heves összecsapások. A festői fekvésű Bejrut valóságos frontvárossá válto­zott. Ügy tűnik, Szíria vég­leg elszánta magát: véget vet a jobboldal garázdálko­dásának, s megsemmisítő csapást mér fegyveres alaku­lataira. Közben azonban a háttérben is fölélénkültek a diplomáciai frontok. Kuvai­ti források tudni vélik, hogy az Egyesült Államok szeret­né rábírni a damaszkuszi vezetést: vonja vissza csapa­tait Libanonból, „a belső helyzet normalizálása érde­kében”. Szíria éppen a fenti okok­ból állomásoztatja fegyveres erőit a szomszédországban, s az amerikai puhatolózás aligha talál helyeslésre Da- maszkuszban. Közismert, hogy a libanoni jobboldal milyen kapcsolatot ápol Iz­raellel, s az ország déli ré­szén mennyire összehangolt akciókat folytat a paleszti­nokkal szemben. Nemrég a bejrúti kormányzat arra kényszerült, hogy leváltsa dél-libanoni erőinek két pa­rancsnokát, akik Izraellel együttműködve, a jobbolda­li milicistákkal szoros össz­hangban gyakorolták az el­lenőrzést a vidék fölött. Fé­lő, hogy a szír katonák eset­leges távozása után Liba­nonban a tényleges hatalom is a jobboldal kezébe kerül­ne, ami beláthatatlan követ­kezményekkel járna nem­csak az ország, hanem a pa­lesztin ügy sorsára is. Mindezek ellenére a liba­noni baloldal egyik vezetője javasolta, hogy fegyvereseik készek átvenni az ellenőr­zést Dél-Liba nonban, meg­akadályozva az izraeliek — nyugati politikai berkekben egyáltalán nem kizártnak tartott — újabb beavatkozá­sát. I lyen körülmények kö­zött az újabb, minden eddiginél hevesebb bejrúti csata méltán kelt aggodalmat. Eliász Szárkisz elnöke egyre kisebb eséllyel próbálkozik a tűzszünet lét­rehozásával, s félő. hogy előbb-utóbb beváltja koráb­bi fenyegetését: lemond tisztségéről. Egy ilyen lépés súlyos következményekkel járhat Libanonra, sőt, a kö­zel-keleti helyzet egészére nézve is. Tegnap délelőtt és dél­után plenáris, nyílt ülésen folytatta munkáját Belgrád­ban az el nem kötelezett or­szágok külügyminiszteri ér­tekezlete. A jugoszláv fővárosban nap, mint nap emlékeztetnek arra, hogy a tanácskozás fő feladata a mozgalom egysé­gének helyreállítása, akció­képességének megszilárdítá­sa. Igaz, hogy az el nem kö­telezettek mozgalmának né­hány tagállama a tömbön kívüliség hangoztatásakor gyakorta nem tesz különb­séget a Varsói Szerződés vé­delmi szervezete és az ag­resszív katonai-politikai tömbök között, a mozgalom egésze azonban történelmi szempontból alapvetően an- tiimperialista és neokolonia- lizmus-ellenes. A szerdai munkanap mind­két ülését valóban nyílt vi­ta jellemezte, beleértve azt OKP Kongresszusi Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának hét­fő óta tartó ülésén tegnap délben befejeződött az Enri­co Benlinguemek, az OKP főtitkárának beszámolója fe­lett indított vita. A párt saj­tóirodája közleményben jie- lentette be, hogy a Központi Bizottság jóváhagyta a párt feladatairól szóló beszámolót és életre hívott két bizottsá­got: az egyik kidolgozza a párt XV. kongresszusán elő­terjesztésre kerülő téziseket, amelyeket a következő köz­ponti bizottsági ülésen jóvá­hagyására terjeszt elő, a má­sik bizottság pedig kidolgoz­za a kongresszus elé kerülő, a párt szervezeti felépítésére és szervezeti szabályzatára vonatkozó javaslatokat. G-iancarlo Pajetta, az OKP KB tagja, a titkárság tagja, tegnap a vita befejeztével új­is, hogy a jövő évi csúcsta­lálkozó házigazdáját, Ku­bát meghatározott irányok­ból újabb támadások érték, elsősorban Afrikában ját­szott aktív politikájáért, a felszabadítási mozgalmak­nak, más esetekben agresszió célpontjaivá vált államok­nak a törvényes kormányok felkérése alapján nyújtott — támogatásáért, amit az el nem kötelezettek mozgalmán belül nem néznek jó szem­mel a jobboldalt képviselő, és legalábbis anyagi, de po­litikai szempontból minden­képpen az Egyesült Államok mellett vagy az egykori gyar­mattartók mellett elkötelezett országok. Ugyanakkor érzékelhető az a törekvés is, hogy a jelen­lévő országok túlnyomó többsége őszintén törekszik a felmerülő, és a mozgalom tarkaságából értelemszerűen adódó ellentétek rugalmas megoldására. előkészületek ságíróknak adott nyilatkoza- tlában a tanácskozást kom­mentálva kijelentette: „olyan párt vagyunk, amely vitat­kozni akar és nem hajlandó struccpolitikát folytatni, arra kéri a pártszervezeteket, hogy jobban tájékoztassanak, mert a sajtó nem tájékoztat kel­lőképpen”. A központi bizott­sági ülésen élénk vita folyt — mondotta — s ez jelzi, hogy érdekes lesz a kong­resszus. Az OKP és a szocia­lista párt közötti kapcsolatok­ról szólva rámutatott, hogy egységes politikára van szük­sége mind az OKP-nak, mind a szocialistáknak, bármilyen kilátások álljanak is az utób­biak előtt. Az OKP központi bizottsá­gi ülése tegnap Enrico Ber- linguemek, az OKP főtitká­rának késő este elihangzott záróbeszédével ért véget. MOSZKVA Tegnap olyan kristályokat tartalmazó ampullákat adtak át a lengyel tudósoknak,- amelyeket a szovjet—lengyel közös űrkísérlet során a „Szplav” szovjet automatikus elektromos berendezéssel ál­lítottak elő. Ez a munka vált a Szaijut—6 szovjet—lengyel kozmikus expedíció égjük legjelentősebb eseményévé. A kísérletet MAroslaw Herma- szewski lengyel és Pjotr Kli- muik szovjet űrhajós együt­tesen végezte. JERUZSÁLEM Az izraeli parlament teg­nap elvetette az ellenzéki iz­raeli munkapárt bizalmatlan­sági indítványát. A munka­párt azzal vádolta a Begin- kormányt, hogy merev állás­pontot tanúsított a legutóbbi egyiptomi—-izraeli különtár- gyalásokon és nem volt haj­landó „területi engedmények­re” az Izrael által megszáll­va tartott Ciszjordániában és a gazai-övezetben. A parla­menti vitában Abba Eban munkapárti volt külügymi­niszter hangsúlyozta, hogy a Begin-kormányzat a meg­szállt területeknek nyújtan­dó „közigazgatási autonómia” ürügyén tulajdonképpen be akarja kebelezni Ciszjordá- niát és a gazai-övezetet. NEW YORK Az amerikai országos űrha­józási hivatal (NASA) hous­toni űrközpontjának tudósai kedden két ízben módosítot­ták a Skylab keringési pá­lyáját, s ennek eredménye­ként valószínűleg sikerül megakadályozni az űrállomás lezuhanását. A NASA szak­emberei azonban továbbra sem zárják ki annak lehe­tőségét, hogy — újabb mű­szaki problémák esetén — a Skylab mégis irányíthatatlan­ná válik és jövő év tavaszán lezuhan. ADDISZ ABEBA Az Addisz Abeba-i rádióra hivatkozva nyugati hírügy­nökségek megerősítették, hogy az etiópiai kormánycsa­patok kedden jelentősen elő­retörtek az eritreai népi felszabadítási front (EPLF) által ellenőrzött tesszenei és Massawa városában. Az eti­óp kormány hat hete folyó harca során ez a legnagyobb siker, amelyet a stratégiai fontosságú Vörös-tenger tér­ségében elértek. Mértékadó körök úgy tudják, hogy az eritreai szákadárokat Mende- fera és Asmara városában is visszaszorították. Kari Vajnál választották az Észt KP KB első titkárává Az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának teg­napi plénumán Kari Vajnót választották meg a KB első titkárává. Karl Vajno 1923-ban született az utóbbi 18 évben az Észt KP Központi Bizottságának titkára volt. Ugyancsak szerdán az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésén a testület elnökségének elnökévé Johann esz Kebint választották meg, aki ezidáig 28 éven át az Észt KP KB első titkára volt. Az Észt Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek eddigi elnijke, Artur Vader, májusban elhunyt. Johan- nesz Kebin 72 éves. Washingtoni döntés Csökkentik a hivatalos kapcsolatokat a Szovjetuniával Hodding Carter, az Egyesült Államok külügy­minisztériumának szóvivő­je kedden bejelentette, hogy a Carter-kormány a minimumra csökkenti a hi­vatalos kapcsolatokat a Szovjetunióval. A szóvivő elmondta, hogy a fegyver- korlátozásról folyó tárgya­lásokat kivéve a kormány esetenként fogja megtár­gyalni, hozzájárul-e ma­gas rangú amerikai sze­mélyiségek szovjetunióbeli látogatásához. A döntést Hodding Carter azzal próbálta , megokolni, hogy a közelmúltban bíróság elé állított szovjet személyek elítélése, valamint két ame­rikai újságíró perbefogása — úgymond — megrontotta a kétoldalú kapcsolatok légkö- ■ rét. Hodding Carter a kormány döntését ismertetve kifejtet­te, hogy a látogatások kor­látozására vonatkozó rendel­kezés mindaddig érvényben marad, ,„amíg a politikai lég­kör meg nem enyhül”. Egy­úttal közölte, hogy a döntés értelmében lemondták Si­mons építési és városfejlesz­tési miniszterhelyettes au­gusztus első felére tervezett moszkvai látogatását. A két fél között létrejött megállapodás alapján ez év júliusának közepén Moszk­vában meg kellett volna tar­tani a szovjet—amerikai tu­dományos-műszaki együtt­működési vegyesbizottság ha­todik ülésszakát. A moszk­vai amerikai nagykövetség azonban közölte az illetékes szovjet szervekkel, hogy az Egyesült Államok elnöke nem engedélyezte tudományos és műszaki tanácsadójának, va­lamint az általa vezetett kül­döttségnek az ülésszakon va­ló részvételt. * » * Nyikolaj Poljanov, az Iz­vesztyija hírmagyarázója tarthatatlannak nevezi bizo­nyos amerikai körök arra irányuló kísérleteit, hogy Washington uszályába kény­szerítsék a nyugat-európai kormányokat. — Washingtonban azt re­mélték — írja Poljanov —, hogy Ny ugat-Európában tapsvihar fogadja majd az arra irányuló amerikai kísér­leteket, hogy „kereskedelmi szankciókkal” nyomást gya­korolva, beavatkozzanak a Szovjetunió belügyeibe. Most Washingtonban is kénytele­nek beismerni, hogy ezek a kísérletek kudarcot vallot­tak. Helmut Schmidt nyugatné­met szövetségi kancellár nyíl­tan kijelentette: senkit sem jogosítottak fel arra, hogy beavatkozzék a Szovjetunió belügyeibe, s az ilyen beavat­kozás semmi jóhoz sem ve­zethet. Bruno Kreisky oszt­rák kancellár sajtóértekezle­ten nyilvánosan bírálta az Egyesült Államokban rende­zett „zajos demonstrációkat és bojkottot”. — „A tapasz­talat alátámasztja, hogy egy nagyhatalom nem tűri a kí­vülről jövő nyomást. A ke­reskedelmi bojkott hasznot nem hajt; alátámasztják ezt a múlt példái” — mutatott rá Kreisky. — A Nyugat kereskedelmi téren akart csapást mérni a Szovjetunióra, de bakot lőtt. Ma már más idők járják —, írja végezetül az Izvesztyija hírmagyarázója. Mérsékelt öröm Ankarában Törökországban mérsékelt örömmel reagáltak az ameri­kai szenátusnak arra a dön­tésére, hogy feloldják a Tö­rökországba irányuló fegy­verszállításokra csaknem négy éve elrendelt tilalmat. Bülent Ecevit török minisz­terelnök egyrészt dicsérte Carter elnöknek a döntés érdekében tett „fáradozásait”, másrészt elégedetlenségét fe­jezte ki amiatt, hogy a fegy­verek szállítását bizonyos feltételek teljesítésétől teszik függővé. 1 kubai forradalom r találkozó 1 egyik jelszava: l színhelyén i mindent az ifjúságért A tanrendben napi két óra munka is szerepel. Csomagolják a teát Egy vidám tanító néni Az iskolai szünidőben jól­esik a játék A kubai emberek is szabad idejükben tanulnak, pihen­nek

Next

/
Oldalképek
Tartalom