Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-27 / 175. szám
1978. július 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 P etőfi a tengerhez hasonlította a végtelen homokpusztát. Füves, nagy síkság, gé- meskút, tanyák, vágtató ménes, legelésző birkanyáj, kolompoló gulya — így él a városi ember képzeletében a puszta. Bács- Kiskun megyében, Kecskeméttől nem messze van a híres Bugac-puszta, mely ma már idegenforgalmi nevezetesség is. Képriportunk a bugaci tájakról, bugaci emberekről készült. Káldi István és Kalmár János öreg gulyások Magyar-szürke tehén borjával Aki csikós akar lenni... Aratási tűzvédelmi határszemle (Folytatás az 1. oldalról) tott SZK 5-ös kombájn papírjai ugyancsak rendben voltak, így a tűzoltók megelégedéssel távozhattak, elvégre minden remény megvan arra, hogy a falu készenlétben álló önkéntes tűzoltóinak segítségére nem lesz szükség. A kunszentmártoni Körösmenti Termelőszövetkezet szelevényi kerületében már nem volt ilyen egységes a kép. Igaz, a poroltó és az egyéb tűzvédelmi szerkezet az itteni kombájnoknál se hiányzott, viszont az ellenőrzésre kiszemelt betakarítógép papírjai nem voltak rendben. A hiányosságok megszüntetésére rövid határidőt kapott a gazdaság és a megjegyzés is bekerült a Kolosz—6-os kombájn vezetőjének ellenőrző füzetébe. Nem volt nagyobb szerencséje a csépai Tiszaimenti Termelőszövetkezet tiszasasi kerületében dolgozó E—512- es berendezés vezetőjének se. Az megnyugtató, hogy itt se a felszerelésekkel volt baj, az viszont már kevésbé töltötte el megelégedéssel a megyei tűzoltóparancsnokság tisztjeit, hogy az ugyancsak találomra kiszemelt gép minden okmánya hiányzott. Az történt ugyanis, hogy az E—512- es kombájnosa megbetegedett, s így átmenetileg a körzeti szerelő ült föl a vezetőfülkébe, sajnos az előírásoknak megfelelő papírok nélkül. A bejegyzés itt is gyors intézkedést sürget az üzem vezetőitől, elvégre azért any- nyira nem sürget az aratás, hogy olyasvalaki irányítsa a berendezést, aki semmivel sem tudja bizonyítani: részt vett a munka- és tűzvédelmi oktatáson. Az ellenőrzés utolsó állomása a mezőtúri Béke Termelőszövetkezet volt. Itt a tűzoltók, az újabb táblára történő átállás előtti szünetet kihasználva, egy sor SZK—4-es kombájnt vizsgálhattak meg. Az okmányok és a tűzvédelmi berendezések többnyire rendben voltak, az apróbb hiányosságok kiküszöbölésére azonban itt is fel kellett hívni az aratás irányítóinak a figyelmét. A szúrópróbaszerű ellenőrzés közvetlen tűzveszélyt jelentő hibákra nem derített fényt, arra azonban rámutatott, hogy nem mindenütt sikerült kellő gondossággal a károknak még a lehetőségét is kiküszöbölni. A felsorolt példák is arra intenek, hogy érdemes még egyszer átvizsgálni minden berendezést, hiszen a várhatóan száraz időjárás ellensége is lehet annak, aki nem tett meg mindent a tűz elkerüléséért. MIT GYÁRTSUNK? AZ ELSŐ időszakban panaszkodáson kívül másít se csinálhattak volna a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárának szakemberei. Megvásárolták a Span-deck amerikai technológiát, elkészült az új gyártócsarnok, s mégsem fogyott a „csodaelem”, a nagyfesztávolságú, a praktikus. A gyártmány bizonyítja, minden új terméknek át kell törnie azt a bizonyos falat, amit a beidegződés épít „megszokás-panelekből”. Hogy ezek felszámolása, az új Span-deck térhódítása könnyebben menjen, kellettek az előadások, a vetítések, a prospektusok, a beszámolók, — útján így is nehezen halad. De halad. A gyártási technológia olcsóbb, könnyebiti hiszen automatizált a folyamat, szóval már most mondhatjuk: megérte. S ha nem veszi meg senki? Ha a tervezők, a felhasználók később ismerik fel az új panel adta lehetőségeket? Mit is válaszolhatnának erre a gyáriak: a korszerűbb bevezetése kockázattal jár, s azt vállalni kell. Vajon mindenhol vállalják-e? Erre aligha válaszolhatnánk igennel. Kényelmesebb ugyanazt a terméket ugyanazokkal a módszerekkel, technológiákkal gyárta- Iníi, mint belemenni rizikós kimenetélű vállalkozásokba. Igaz, így a nyereség kisebb, a gyártás esetleg gazdaságta- lanabb, de ami van, az biztos. Időnként nem is képesek arra az üzemek objektív adottságaik miatt, hogy leadSoha ilyen vendégjárás nem volt a magyar országhatáron, mint az idén! Az Országos Idegenforgalmi Tanács gyorsmérlege szerint az első félévben 1,7 millió magyar állampolgár utazott külföldre, több érkezett hazánkba, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Szur- di István, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke az MTI munkatársának elmondta: — A hazánkban megfordult külföldiek 87 százaléka, ezen belül a turisták 84 százaléka a szocialista országok állampolgára5. Ugyanakkor — évék óta először — a tőkés országokból érkezettek száma, és a tőlük származó devizabevétel is emelkedett. Ez részben annak tulajdonítható, hogy január elsejétől a nyugati országok turistái számára megszűnt a kötelező valutabeváltás. A turisták 83 százaléka Csehszlovákiából, .Jugoszláviából és Lengyelországból érkezett hazánkba. A tőkés államok közül a legtöbben változatlanul Ausztriából és az NSZK-ból keresik fel Magyarországot. Ha a külföldiek érkezésének növekedési üteme továbbra sem csökken, akkor az év végéig mintegy 16 millió -külföldi látogatóval számolhatunk, és idegenforgalmunk gazdasági eredményei minden tekintetben jobbak lesznek az előző évekénél. Az idei idegenforgalmi idényt a lehetőségekhez képest felkészülve, megnő veke- dett, kibővült fogadóhálózattal vártuk. Az elmúlt évben és az idei első félévben az ÓIT anyagi támogatásával 5600—5700, viszonylag alacsony áron bérelhető új szálA számítottnál mintegy 200 millió köbméterrel több földgázt és 470 ezer tonnával több kőolajterméket használt fel az ország az első félévben. Elsősorban a szokatlanul hűvös időjárás okolható az energiahordozók felhasználásának növekedéséért, hiszen az átlagosnál jóval hoszják, megszüntessék egyes cikkek gyártását. A mezőtúri Fémfeldolgozó Szövetkezetben például a nagyhírű, újszerű adattároló berendezések mellett — amelyek egy része, s ez is korszerűségét bizonyítja; exportra kerül — kávéfőzők alkatrészeit is gyártották. Alkatrészeket a budapesti központ termékeihez. Mindez persze nem is érdekes mindaddig, amíg az egyik készítése nem akadályozza a másikét. A jelenlegi munkaerőinséges időszakban azonban minden munkáskézre szükség van, mind az egy- egy szövetkezetnek, mind a népgazdaságnak. Körtét az almához? — teszi fel egy kétszázan fölüli létszámú üzem vezetője a kérdést, amikor elmondják neki, hogy a Hűtőgépgyár1 hasonló létszámú üzeme nemsokára nem 120 millió, hanem milliárd forintnyi termelési értéket produkál majd évente. A NÉPGAZDASÁG asztalára viszont mindegy milyen jellegű üzem hozza a hasznot, a lényeg az, hogy minél több legyen. Ehhez pedig frissíteni, újítani kell a termékszerkezetet. A BHG kunhegyes! gyárában ATSZK típusú telefon- központok készítéséhez új csarnokot építettek. Még nem készült el a létesítmény, máris az említetthez képest korszerűbb termék kopogtat a BHG ajtaján. Nem ülhet tehát egy üzem, egy gyártmány láshellyel bővültek a motelek,; nyaralóházak, kempingek. Több autóparkolót is kialakítottak az üdülőterületeken, összesen mintegy 2500— 3000 személygépkocsi befogadására. Üj strandok is nyíltak, a régiek egy részét korszerűsítették, így egyszerre 5500—6000-rel több vendég pihenhet már a medencék mellett, mint az elmúlt évben. Számos új étterem, kezdte meg működését. A turistaforgalom növekedése azonban nem egyszer nehézségeket, helyenként zavarokat is okozott. Elsősorban az erőteljesen látogatott üdülő- területeken időnként gondokkal jár a turisták elhelyezése, amelyet a Balaton környékén szükségkempingek felállításával igyekeznek megoldani. Sokat kell még tenni a turisták szórakozási és az időjárástól függetleníthető sportolási lehetőségeink bővítéséért is — mondotta az ÓIT elnöke. Szolnok megyében az eltelt hat hónapban 17 ezer 513 külföldi állampolgár töltött hosszabh-irövidebb időt, ösz- szesen 34 ezer 175 éjszakát töltöttek a szállodákban, faházakban, kempingekben. Az Idegenforgalmi Hivatal 5 ezer 174 szocialista és 899, nem szocialista országból érkezett vendéget fogadott. Egyszerre hatszáz személyt tudnak elhelyezni a szállodákban és a faházakban, négyszázat a kempingekben, és 1200 turistának fizetővendég-szobát biztosítanak. A megyébe látogató külföldiek egyharmada szovjet turista, de jelentős számmal érkeztek és érkeznek a környező szocialista országokból is kirándulók. Jelenleg egy- egy éjszaka csaknem félezer külföldi utas tartózkodik a megyében. szabbra nyúlt a fűtési idény, s a nyarat is megtűzdelték olyan hideg, esó> napok, amikor be kellett gyújtani. A megnövekedett igények kielégítésére a hazai kőolaj- és földgázbányászok túlteljesítették féléves tervüket, s a múlt év azonos időszakához viszonyítva 6—7 százalékkal növelték termelésüket. fejlesztője sem babérjain elégedetten, hiszen a piac állandóan változik, és sohasem következik be az, hogy hoz- záidomul valamelyik gitár termeléséhez. FELÜLVIZSGÁLANDÓ itt- ott az a „tétel” is, amelyet néhány szakember felállított: minden piacon értékesíthető ■terméket gyártsunk. Különböző országok legkülönfélébb vevőinek igénye aligha lesz azonos. Egy ing szabása színe, anyaga, kopásállósága — a leszállítandó tételek nagysága — egészen más, ha Franciaországba, Etiópiába, vagy Mongóliába kerül. Nem könnyű a gyártmány- tervezők, s fejlesztők dolga. Figyelniük kell a külföldi versenytársak ügyködését, számon kell tartani a piackutató javaslatait, s nem hagyható ki munkáj ükből a gyártok véleménye sem. Mindemellett tudják — ha tudják — mit ér az a termék, amely jó minőségű, korszerű, a kor igényeit maximálisan teljesíti, de hozzá az anyagok beszerezhetetlenek, gyártásához a gépek méregdrágák, előállítási költsége elviszi a nyereséget. Ezeket a tényeket mellőzni, figyelmen kívül hagyni: vétség. Az idén már készülnek a vállalatok a következő ötéves tervidőszakra. Mind gyakrabban felvetődik a kérdés: mit gyártsunk? Nem lényegtelen feltenni mellé egy másikat is: hogyan? H. J. Rendelet a cukorrépa minőség szerinti átvételéről A Magyar Közlöny 48. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a cukorrépa új átvételi rendjéről: a jövő évi termést a termelőktől4 már at cukortartalom pontos ismeretében veszik át, tehát megszűnik az a gyakorlat, amikor lényegében a súly számított. A rendelet pontosan meghatározza, hogy a cukortartalom szerint hogyan számolják el a gazdaságok szállítmányait, milyen értékeket vesznek alapul a számításnál. Az új átvételi rendszer egyértelművé tette, hogy a mezőgazdasági üzemeknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a répában levő cukortartalom növelésére. Már évekkel ezelőtt felvetődött a kérdés, hogyan lehetne a cukorrépa tényleges ipari értéke szerint honorálni a termelők fáradozását, a szükséges műszaki feltételek azonban hiányoztak. Már 1975-ben figyelmeztető volt, hogy a répa cukortartalma országos átlagban nem érte el a 12 fokot, ami rendkívül megnövelte a feldolgozás költségeit és végül is cukor- behozatalt tett szükségessé a lakosság igényeinek kielégítésére. Az ipar időközben igyekezett anyagilag ösztönözni a gazdaságokat a cukortartalom fokozásában; úgynevezett minőségi felárat fizettek és már ez a próbálkozás is eredménnyel járt. Amíg 1976-ban — az 1975. évinél jobb évben — az átvett répa harmada még nem érte el a szabványminőséget, addig tavaly már csak 8,6 százaléka ellen emeltek kifogást. Jól növekedett a cukortartalom is egy év alatt, az anyagi ösztönzés hatására 1,2 százalékkal több cukor volt a tavalyi répában, mint egy évvel korábban. Mindez a mezőgazdasági üzemek árbevételében is kifejezésre jutott, az átvételi átlagár mázsánként egy év alatt 2,30 forinttal lett nagyobb. A rendelet részletesen meghatározza az átvételi árak kiszámításának módját, így a termelők közvetlenül is figyelemmel kísérhetik, hogy gazdálkodásuk összhangban van-e a gazdaságos cukortermelés követelményeivel. A termelőktől ugyan idén még súly szerint veszik ót a répát, de kívánságukra az ipari üzemek laborató- i'iumaiban minőség szerint is elbírálják a répát. Soha ilyen vendégjárás! Az idegenforgalom féléves mérlege I tervezettnél gyorsabban nőtt az energia felhasználása
