Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 20. lugoszláv gyapjú az NDK-ba Jugoszláviából mintegy 15 millió méter gyapjúszövetet és 4000 tonna gyapjúfonalat szállítanak az NDK-ba kü­lönféle textilipari nyersanya­gok fejében. A nisi gépgyár­ból' 5000 mosógép érkezik Csehszlovákiába, a Káma fo­lyó melletti szovjet autógyár pedig 10 000 készlet pneuma­tikus berendezést kap Bel- grádból. Ikarusok tallinni rekordja Tallinn legelterjedtebb tö­megközlekedési eszköze az autóbusz. A tallinniak között az IKARUS-ok a legnépsze­rűbbek. A tallinni Autóbusz Vállalatnak több mint 700 járműve van, többségük IKARUS. Nem éppen napfényes idő­ben kerestük fel az Autóbusz Vállalatot, de a kapun kifor­duló IKARUS-buszok csillog­tak a tisztaságtól. Ebből is nyilvánvaló, hogy a vállalat megszolgálta a „Magas ter­meléskultúrájú vállalat” ki­tüntető címet. — Ez a cím, amennyire megtiszteltetés, legalább any- nyira, kötelességeket is ró ránk — mondotta Alekszandr Oreskis, a vállalat igazgató­ja. — Egész nap a város sze­me előtt vagyunk, könnyen felfedezik, ha hibázunk vala­hol. — Mi a sikerük titka? — Ügy gondolom, hogy si­kerünkhöz az IKARUS-gyá- riak is hozzájárultak. Már régóta dolgozom ezekkel a buszokkal, kiváló gépeknek tartom őket. Barátságunk már régen kialakult a gyár­ral, amikor — elsőként a Szovjetunióban — elkezdtük alkalmazni a magyar buszo­kat. Évente kétszer rendsze­resen küldünk tájékoztatót Budapestre az autóbuszok motorjának, első és hátsó hídjainak, kocsiszekrényének és más szerkezeti részegysé­gének műszaki állapotáról. Ugyanakkor a Tallinnba ér­kező magyar szakemberektől hasznos útmutatást kapunk az IKARUS-ok beállításának és javításának megszervezé­séhez. A kapcsolatok hamarosan valódi tudományos-műszaki együttműködéssé fejlődtek. Az észt munkások és mérnö­kök több mint 500 újítási ja­vaslatot dolgoztak ki és ve­zettek be az autóbuszok üze­meltetésével és karbantartá­sával kapcsolatban. Ezek kö­zül sokat maga a gyár is el­fogadott. A szovjet—magyar kormányközi gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési bizottság a közös eredményeket kitüntető okle­véllel ismerte el. A világon először — 1960- ban — a tallinni autóbusz­parkhoz tartozó IKARUS tet­te meg nagyjavítás nélkül az 1,1 millió / kilométeres távol­ságot. A milliomos autóbuszt a gyár kérésére Budapestre szállították, ahol alaposan ta­nulmányozták, majd elhe­lyezték a gyár múzeumában. A rekorder busz két vezető­jének — Alfred Pilléének és Hejno Ekkonak — Budapes­tén egy IKARUS luxusbuszt adtak át, amelyet ajándékba kapott a tallinni Autóbusz Vállalat. A szovjet és a ma­gyar kormány magasra ér­tékelte az észt gépkocsiveze­tők sikerét és kitüntetéssel jutalmazták kiemelkedő munkájukat. Még egy milliomos IKA- RUS-t lehetett látni 1970- ben a moszkvai Népgazdasá­gi Kiállítás magyar pavilon­jában. Ezzel a busszal Unó Vajnola városi vonalakon több mint 1 millió kilométert tett meg nagyjavítás nélkül. 1976 májusában a Szokolnyi- ki parkban már egy tallinni IKARUS—55-öt láthattunk, amely 1,6 millió kilométert tett meg. Ezek a rekordok már ön­magukban is az észt és a ma­gyar munkások, szakemberek széleskörű, gyümölcsöző kap­csolatairól tanúskodnak. — Évente utazik delegáció Tal- linnból Magyarországra, ahol közvetlenül tanulmányozzák a buszok gyártását és szere­lését. Észt szakemberek rend­szeresen megforduljak Bu­dapesten, Székesfehérvárott és más városokban, ahol az IKARUS-ok összeszerelése folyik. Bővítik ismereteiket az IKARUS gyár és a MOGÜRT külkereskedelmi vállalat által szervezett tan­folyamokon. A tallinni Autóbusz Vál­lalat udvarán a legújabb IKARUS-ok volánja mögött nem Tallinnban lebarnult ar­cú gépkocsivezetőket láttunk. Megtudtuk, hogy gépkocsive­zetők és szerelők egy cso­portja érkezett Alma-Atából. A kazah főváros nemrég magyar autóbuszokat kapott, és ismeretszerzés céljából ér­keztek ide, mert a tallinni Autóbusz Vállalat az IKA­RUS-buszok üzemeltetésének és karbantartásának bázis­vállalata immár hét éve.­Alekszandr Agarkov PLANETÁRIUM — EXPORTRA. A jénai Carl Zeiss Müvek ke­resett terméke a komplett planetárium. A képen látható „csillagházat” az NDK-beli nagyüzem az ausztráliai Quens- land fővárosába, Brisbane-ba szállította ÚJ SÖRGYÁR NEUBRANDENBURGBAN. Évi ezer hektoliter sört készítenek a neubrandenburgi Nordbräu Sörgyárban. Az üzem berendezéseit a Karl Marx Stadt-i Germania Ve­gyiművek szállította Az emberek élete évezre­deken át a szárazföldhöz volt kötve. Most olyan korszak kezdete előtt állunk, amikor az emberek szükségleteik lé­nyeges részét az óceánokból, a tengerekből fedezik majd. Az olaj és a gáz a tudósok szerint a kontinentális talap­zatok alatt kétszer olyan mennyiségben található, mint a szárazföldön. Napjainkban már több mint 500 lelőhelyet tártak fel. Több mint 40 or­szág termel ki olajat és gázt a partok közelében, kutató­fúrásokat pedig a világ 100 államában végeznek. A Szovjetunióban a tenge­ri és óceáni talapzatok vizs­gálata során nagy figyelmet fordítanak a különböző hasz­nos ásványi anyagok kutatá­sára. A tengerek kincseinek feltárására és birtokbavéte­lére fordított állami kiadások folyamatos emelkedést mu­tatnak. Az ország számos tu­dományos kutatószervezete végez óceanológiai kutatásod kát. Nagy figyelmet fordítanak a tengerek biológiai készle­teire. Fiatal ága a Szovjet­unió halgazdálkodásának a tengeri halak és gerinctele­nek telepítése és tenyészté­se. A Távol-Keleten működ­nek az első tengeri alga és barnamoszat-termesztő tele­pek. A Fekete-tengeren te­nyésztik az osztrigát és az ehető feketekagylót. Már be­takarították az első „termést” az Azovi-tenger haltenyésze­teiben. A Balti- és a Barents- tengeri tenyészetekben piszt­rángot és lazacot tenyészte­nek. Fenti képünk: Halászhajó a Balti-tenger egyik kikötő­jében. KERESETT CIKK. A hírneves meisseni porcelán hagyományait ai egykori mesterek utódai tovább folytatják. Az 1710-ben alapított manufaktúra ma a Föld 20 országába szállítja termékeit. Képünkön: Wolfgang Schmidt porcelánszobrász új müvét egy papagájfiguráját mintázza Kína és a NATO- hetekben a kínai Az utóbbi külpolitika látvá­nyos megélénkü­lésének lehettünk tanúi, aminek alapja továbbra is Peking elvakult szovjetelle- nessége. Formai szempontból a kínai ve­zetés „szuperhatalom”-ellenes szólamai látszólag egyaránt támadják az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, valójában ezeknek a kirohanásoknak éle a Szovjet­unió ellen irányul. Világpolitikai szem­pontból egyértelműen aláhúzták ezt Car­ter amerikai elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadójának, Brzezinskinek pekingi tár­gyalásai. E látogatás során hangzott el a vendég ajkairól a vendéglátók teljes egyet­értése közepette első ízben az a megálla­pítás, hogy Washingtonnak és Pekingnek ,,közös politikai és stratégiai érdekei” vannak. A háttérben szövődő kapcsolatokat ele­venen mutatja az is, hogy Huang Hua kí­nai külügyminiszter vadul szovjetellenes ENSZ-beli beszéde után Vance amerikai külügyminiszterrel New Yorkban megvi­tatta az afrikai helyzetet — majd egye­nesen Zaire-ba sietett. Peking támogatá­sáról biztosította Mobutu kormányát, és teljesen az amerikai értékelésnek megfe­lelő álláspontot foglalt el a zaire-i válság ügyében. Végül: az a cáfolat is a kínai— amerikai kapcsolatok erőteljesebb mozgá­sára utal, amelyet a washingtoni külügy­minisztérium szóvivője hangoztatott. Ez a cáfolat nem nagyon meggyőzően azokkal a hírekkel foglalkozott, hogy 1979 február­jáig Washington és Peking között teljes jogú diplomáciai kapcsolat létesül. A kínai külpolitika cselekedetei tehát távolról sem felelnek meg a „szuperhata- lom”-ellenes általános szólamoknak. Mind­amellett Kínának (elsősorban a harmadik világ országaira való tekintettel) óvatos­ságot kell tanúsítania. Nem is beszélve arról, hogy az amerikai törvényhozást egyelőre még régebbi keletű törvények korlátozzák a kínai kapcsolat teljesebb kiépítésében. Ez a magyarázata annak, hogy az alap­vető amerikai kapcsolat formailag még háttérbe szorul, és a felszínen sokkalta inkább Kína és a nyugat-európai NATO- államok kapcsolatainak gyors erősödése figyelhető meg. Ez nem ütközik a kínai külpolitika „elméleti” szólamaival, s ezért belpolitikai szempontból kevésbé jelent problémát Peking számára. A Kína—Nyugat-Európa kapcsolatot Pe­king elsősorban a szovjetellenesség bázisán kívánja szilárdítani. Huang Hua, aki Za­ire után Nyugat-Európába, majd Török­országba látogatott, Hollandia fővárosá­ban kijelentette: a nyugat-európai orszá­goknak erőteljesebben kell szembeszáll- niok az állítólagos „szovjet fenyegetés­sel”. Ehhez niég hozzátette, hogy Kína érdeke egy egységes és erős Nyugat-Euró­pa. Szorosan kapcsolódott ehhez a kínai külügyminiszter ankarai nyilatkozata, amelynek során mindent megtett; hogy a NATO válságban levő délkeleti szárnyának fő pillérét. Törökországot erőteljesebb szovjetellenes magatartásra hangolja. Természetesen nem véletlen, hogy a kí­nai diplomácia vezetőjének ezt a látvá­nyos körútját több, egymással párhuza­mos magasszintű kínai delegáció látogatása kísérte. A célpont minden esetben Nyu­gat-Európa volt. Ku Mu miniszterelnök­helyettes Franciaországba, Svájcba, Bel­giumba, Nyugat-Németoi-szágba és Dániá­ba utazott. Ku Ming. az állami tervbizott­ság helyettes vezetője Londonban tár­gyalt. A vezérkari főnök második számú helyettese, Csang Aj-ping Franciaország­ban, Svédországban, Svájcban és Olasz­országban tett látogatást. A tények arra mutatnak, hogy a kínai delegációk megjelenése mögött egymással összefüggő katonai és gazdasági okokat kell keresni. Június első hetének végén a fegyveres erők helyzetével foglalkozó országos tanácskozás a kínai hadsereg gyors korszerűsítését határozta el, s en­nek során Kína mindenekelőtt a NATO- oi'szágok katonai-vezetési, valamint szer­vezési módszereit kívánja tanulmányozni. A látogatásokon elhangzott nyilatkozatok világossá tették, hogy a kulisszák mögött nagyszabású fegyvervásárlási, illetve li- cencátvételi tervek húzódnak meg. Kína brit és nyugatnémet harckocsik, francia tankelhárító rakéták, svéd tankelhárító ágyúk, valamint áz összes meglátogatott partnerek esetében radar- és elektronikai berendezése^ iránt érdeklődik. Mindez Kína jelenlegi technológiai szín­vonalán súlyos problémákat vet fel. A leg­közvetlenebb nehézség az, hogy Kína mé­reteinek és hatalmi szándékainak megfe­lelően olyan mennyiségű fegyverre lenne szükség, amelynek megvásárlásához nin­csenek meg az anyagi feltételek. Emellett vásárlás esetén Kína az utánpótlás vonat­kozásában túlságosan nyílt függésbe ke­rülne a NATO-országokkal. Ezért sokkal inkább előtérbe szeretné helyezni Peking a licencátvételt. Ennek viszont az a tech­nológiai akadálya, hogy a kínai ipar adott színvonalán nehézségeket okozna a meg­vásárolt licencek szerinti fegyverek so­rozat gyártási. ás mélyebb prob- Egy második téma, hogy a kí­nai vezetés jelen­legi gazdasági-modernizálási tervei is már beleütköznek az ország teherbíró képes­ségébe. Amennyiben Kína a nagyszabású fegyverkezés útjára lép, ez a meghirde­tett gazdasági programok végrehajtását veszélyeztetheti. Nyilvánvaló, hogy a nyu­gat-európai NATO-országokat járó kínai küldöttségek ennek a dilemmának a meg­oldását keresik. Kína adott gazdasági helyzetében mindenesetre egy előrelátha­tóan hosszú ideig tartó szakasz első, ta­pogatózó lépéseiről van szó. Maga az irányzat azonban félreérthetetlen: Peking nemcsak politikailag és gazdaságilag, ha­nem katonai értelemben is a NATO irá­nyába fordul. —i—e A tengerek kincsei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom