Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-19 / 168. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 19. R Hetek csúcstalálkozója A „szándékok nyilatkozata” Cui prod est? legutóbbi napok ese- n ményei, valamint a szo- ** morú előjelű évfordu­lók ismét Ciprusra irá­nyítják a nemzetközi közvé­lemény figyelmét. Mint em­lékezetes, 1974. július 15-én a görög katonai junta által tervezett és irányított puccs meg akarta dönteni az el nem kötelezett politikát foly­tató Makariosz elnököt és kormányát. Ez szolgáltatott ürügyet a török kormánynak arra, hogy — a török lakos­ság védelmének ürügyén — csapatokat küldjön az or­szágba. Azóta is török kato­naság tartja megszállva az ország negyven százalékát. Ezen a területen a nemzeti jövedelem hetven százalékát termelik meg, noha ott mind­össze az összlakosság egyötö­de él. Az időközben elhunyt Ma­kariosz elnök, valamint utódja, Kiprianu — aki az idén február 5-én lépett hi­vatalba — mindent elkövetett annak érdekében, hogy hely­reállítsa ' az ország egységét, biztosítsa területi független­ségét és szuverenitását, illet­ve Ciprus el nem kötelezett státuszát, amely nagy mér­tékben hozzájárult a térség ingatag egyensúlyának meg­őrzéséhez. Az év elején létrejött gö­rög—török miniszterelnöki találkozó és az ENSZ főtit­kárának többszöri közvetítő akciója nyomán úgy tűnt, le­hetséges lesz megtalálni a mindkét fél számára elfogad­ható megoldást. Nem látszott elképzelhetetlennek egy olyan kompromisszum, amely teljes autonómiát biztosított volna a török közösségnek de nem veszélyeztette volna az egységes állami szerveze­tet. Ebbe az irányba hatott az Ecevit-kormány magatar­tása is. Igaz ugyan, hogy a ciprusi partraszállás idején is Ecevit volt a miniszterelnök, de az is igaz, hogy a török kormányfő az utóbbi időben sok tekintetben átértékelte országa külpolitikáját. Erről tanúskodik egyebek között Moszkvában tett látogatása, valamint kapcsolat keresése az el nem kötelezettek moz­galmával. Ebben a helyzetben valósá­gos politikai bombaként rob­bant az a nicosiai bejelen­tés, hogy a ciprusi főváros­ban Kipriánu elnök megdön­tésére irányuló összeesküvést lepleztek le. Ezzel egyidőben jelentették be azt is, hogy az elnök leváltotta tisztségéből Tasszosz Papadopuloszt, a nemzetiségi közösségek kö­zötti tárgyalások görög kül­döttségének vezetőjét, ily módon akaratlanul is össze­függésbe hozva egymással az összeesküvőket és a ciprusi politikust. ui prodest? — Kinek C áll érdekében — teszik fel a kérdést mind­azok, akik aggódva fi­gyelik a Cipruson lejátszódó eseményeket, kinek állt érde­kében, hogy elmozdítsa hiva­talából Kipriánut és megza­varja a két közösség régóta vajúdó, az utóbbi időben azonban halvány remények­kel kecsegtető tárgyalását ? A tetteseket alighanem azok­ban a körökben kell keresni, amelyek nem érdekeltek Cip­rus egységének helyreállítá­sában, a makarioszi politika folytatásában és évek óta kí­sérleteznek azzal, hogy az országot a NATO lehorgony- zott anyahajójává, az Észak­atlanti Katonai Tömb tá­maszpontrendszerének egyik láncszemévé tegyék. Kanyó András Horst Schmitt a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt új elnöke Tegnap rendkívüli kong­resszust tartott a Nyugat- berlini Szocialista Egység­párt. Feladata volt a párt új elnökének megválasztása. A rendkívüli kongresszus egy­hangúlag Horst Schmitt-et, a párt június óta ügyvezető elnökét választotta meg a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt elnökévé. A hét legerősebb tőkés or­szág állam- és kormányfői­nek bonni csúcstalálkozójáról kiadott közös közleménnyel kapcsolatban helyi megfigye­lők megállapítják, hogy az mindössze a „szándékok nyi­latkozata”. A közös közle­mény azt bizonyítja, hogy a kapitalista államok nem ké­pesek megszüntetni ellenté­teiket, legyőzni a tőkés or­szágok súlyos gazdasági vál­ságát és — a Christian Science Monitor kifejezésével élve — nem képesek meg­állítani „a kapitalista világ­nak az általános gazdasági anarchia felé való csúszá­sát”. A nyugati csúcstalálkozó résztvevői a közös közle­ményben mindössze általános frázisokat hangoztatnak ar­ról, hogy intézkedéseket kell tenni annak az inflációnak a megfékezésére, amely az egyes országokban 2, 5 és 16 százalék között mozog. A 24 legfontosabb tőkés országban 17 millió embert sújtó munkanélküliséggel kapcsolatban is csak jámbor óhajukat hangoztatták a A libanoni jobboldal mili- cistái — a Kataeb és a nem­zeti liberális párt fegyvere­sei — tegnap nyilatkozat­ban követelték, hogy űzzék ki a palesztinaiakat az or­szágból. A reakciós jobbol­Ha valaki valamit hallott már az ön­tözésről — már­pedig ki ne hal­lott volna, hiszen Magyarország a tízmillió szövetségi kapitány, a tíz­millió kertészkedő és az ugyanannyi mezőgazdasági szakértő országa — az na­gyon jól tudja, hogy ez ügy­ben érdemes Bulgáriába ta­nulmányútra menni. Már a számok is magukért beszél­nek: 1944-ben 24 ezer, ma 1 millió 100 ezer hektár kap mesterséges esőt. A bolgárok azonban még ezzel sem elé­gedettek: 1985-ig kiépítik azt az öntözőrendszert, amely Dobruzsában 350 ezer hek­tárt lát el vízzel, a romá­nokkal közösen pedig olyan duzzasztót emelnek a Du­nán, amely Nikopol környé­kén újabb 150 ezer hektár öntözését teszi lehetővé. így 1990-ig minden olyan terü­let, amely arra rászolgál, vi­zet kap. Kétszer, háromszor annyit Erre egyebek közt azért is szükség van, mert csak így érhetik el a termésát­lagok megduplázását. Bul­gária ugyan valamivel na­gyobb, mint Magyarország, a termőföldje viszont keve­sebb, hiszen a terület 43 résztvevők, és mint megfi­gyelők rámutatnak a Bonn­ban elhatározott intézkedé­sek aligha lesznek elegen­dőek a munkanélküliség csökkentésére. Kiéleződött a tőkés orszá­gok harca a nyersanyagpia­cokért is. Ezt tükrözte töb­bek között az Egyesült Ál­lamoknak az az elhatározá­sa, hogy nem hajlandó kor­látozni olajimportját, amely a többi nyugati állam véle­ménye szerint az egyik leg­főbb oka a jelenlegi súlyos valutaválságnak. A találkozó hat résztvevő­je nem tudott olyan nyomást gyakorolni Japánra, a hete­dik résztvevőre, hogy az ígé­retet vállaljon a japán áruk­nak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban tör­ténő exportjának korlátozá­sára. A nyugatnémet Der Spiegel véleménye szerint egyetlen lépés sem történt előre az olyan problémák megoldásában, mint a mun­kanélküliség az infláció, a valutaválság és a termelés csökkenése. dali fegyveresek arra szólí­tottak fel, hogy az arabközi békefenntartó erők szíriai egységeit vonják ki Libanon­ból és az ellenőrzést nekik, a jobboldal milicistáinak ad­ják át. százaléka hegy. Az intenzív fejlesztésre, s így az öntö­zésre is ez jó ösztönző. A kérdés viszont az, hogy a tervekből mennyire lesz va­lóság, illetve hol tart ma a bolgár mezőgazdaság? Az átlagtermelések sok mindent megmondanak. Búzából hek­táronként 40 mázsát takarí­tanak be, de nem ritka az olyan gazdaság se, ahol 50 mázsa az átlaghozam. Kuko­ricából 50, napraforgóból 25, cukorrépából 320 mázsát ad egy hektár. Az Orientál do­hány — ez egyébként jóval apróbb levelű, mint a mi fajtáink — 13 mázsás, a Vir­ginia 25 mázsás termést hoz. A borszőlőkből 80, a cseme­geszőlőkből 100—120 mázsás a hektáronkénti átlag. Ez természetesen magában még nem minden, illetve csak a hazai átlagokkal való összehasonlításra jó. Az iga­zi képet akkor kapjuk, ha a felszabadulás idejének ter­mésátlagait vetjük össze a mostaniakkal. Nos, 1944-ben a búza és a kukorica Bul­gáriában 12—13 mázsát adott hektáronként, a napraforgó átlaghozama 10 mázsa volt. a cukorrépáé nem haladta meg a 150 mázsát. Mint lát­ható megduplázódásról, meg­HELSUVKI Helsinkiben tegnap felújí­tották a nemzetközi fegyver­kereskedelem korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai konzultációkat. TOKIÓ Japán legnagyobb szak- szervezeti központja, a Szak- szervezeti Főtanács (SOHYO) a dolgozók életszínvonalának javítására vonatkozó határo­zat elfogadásával tegnap To­kióban befejezte 57. kong­resszusát. MOSZKVA Vlagyimir Szidorov alten- gernagy, a Balti Flotta pa­rancsnokának vezetésével szovjet hadihajóraj az Ok­tóberi Forradalom nevet vi­selő cirkáló és kőt* őrhajó július 20 és 24 között hiva­talos baráti látogatást tesz Lengyelország Gdynia kikö­tőjében — jelentették be Moszkvában. MAPUTO Mozambik helyközi autó­busz-parkja 46 IKARUS- autóbusszal gyarapodott. A Magyarország és Mozambik közötti gazdasági és együtt­működési program alapján érkeztek meg ezek az autó­buszok a délkelet-afrikai or­szágba. PEKING Hivatalosnak tekinthető kínai adatok szerint július 16-ig 159 ezerre nőtt azoknak a kínai származású vietnami állampolgároknak a száma, akik az utóbbi hónapokban visszatértek a Kínai Népköz- társaságba. BUKAREST Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kára, román államfő megbe­széléseket kezdett — az RKP KB meghívására szabadságát Romániában töltő — Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárá­val. RÓMA Az új san marinói kormány hétfőn megkapta a parlament jóváhagyását és hivatalba lé­pett. A múlt héten megala­kult kormányban 21 év után újra részt vesznek a kommu­nisták, négy miniszterrel. háromszorozódásról beszél­hetünk. Persze ehhez, a modern gépeken — amelyek több­sége a Szovjetunióból szár­mazik — s az öntözésen túl műtrágyára, növényvédő szerre, s nem utolsó sorban jó fajtákra volt szükség. Műtrágyarárat például né­gyet építettek, s ezek úgy helyezkednek el, hogy ele­get tudjanak tenni az egyes termőkörzetek speciális kí­vánságainak is. A növények többnyire bolgár fajták, bár hibrid kukorica származik Franciaországból is. A saját fajtáikon túl sok növényt hoznak be a Szovjetunióból — ez főképp a szántóföldi kultúrákra jellemző. Tojásgyár, csirkegyár Nem esett még eddig szó az állattenyésztésről, holott az agráripari komplexumok létrehozása itt is nagy válto­zásokat jelentett. A mére­tek, illetve a tempó ugyan­csak figyelmet érdemel. Az APK-k létrejötte után öt év alatt felépült például 15 t csirkegyár”, amelyben egyenként 3—600 ezer tyúk „termeli" a tojást. Ugyan­Moszkvaiak ezrei rótták le tegnap kegyeletüket a hétfőn. 61 éves korában váratlanul elhunyt Fjodor Kulakovnak. az SZKP KB Politikai Bi­zottsága tagjának, a Közpon­ti Bizottság titkárának a szovjet hadsereg központi há­zában felállított ravatalánál. A koporsónál elhelyezték az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Legfelsőbb Tanács el­nöksége és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa koszorúját. A ravatalnál díszőrséget álltak az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjai és póttag­gal a Központi Bizottság titkárai, a temetésre alakult kormánybizottság tagjai, a párt, állami és társadalmi szervezetek vezetői. Befejeződött a Progressz teherűrhajóval az űrállomás­ra feljuttatott Krisztán berendezéssel végzett első technológiai kísérlet. A Szplav kemencével együtt most már két „minikohó” van az űrlaboratóriumban. A Krisztáin arra használják fel az űrhajósok, hogy a földitől eltérő összetételű fél­vezető anyagot állítsanak elő a súlytalanság állapotában. Az első Szaljut űrállomást 1971. április 19-én bocsátot­ták fel Bajkonurból. Ennek továbbfejlesztett, hosszabb élettartamra tervezett válto­Kedden a szudáni főváros­ban, Khartoumban megnyílt az Afrikai Egységszervezet XV. csúcsértekezlete. A tag­államok küldöttségei a há­romnapos csúcsértekezleten elsősorban a világpolitikában csak átadtak 15 baromfite­nyésztő telepet is, ahonnan évenként, „gyáranként” 5— 10 millió csirke kerül ki. Ér­demes megtenni az összeha­sonlítást: 1970-ben 20 millió kilogramm csirkehúst állí­tottak elő a bolgár mezőgaz­dasági üzemek, ma 120 mil­lió kilogramm csirkét ter- melrek az APK-k. Még nagyobb ütemben fej­lesztették a sertéstenyész­tést: 30 hizlaló komplexu­mot építettek, egy-egy telep­ről évente 30—100 ezer állat kerül a vágóhídra, ök is hibridsertéssel próbálkoznak, angol fajtát vásároltak, a fajta most kezd elterjedni. Sumenben létrehoztak egy kísérleti állomást, ott már bolgár hibridet is előállítot­tak. Hasonló céllal létesült a Szófia melletti központ is, ott viszont a szárnyasok hib­ridjeivel kísérleteznek, s az egész országot ellátják alap­anyaggal ... A borjúhizlalás 50 gazdaság dolga, a 15 legnagyobban 5—20 ezer ál­latot tartanak. A tejtermelés Bulgáriában sem tartozik az élenjáró ágazatok közé, a tehenenkénti átlag tavaly 2700 liter volt. Az intenzív fejlesztés náluk a követke­ző ötéves terv feladata. Tízmillió birka a hegyekben A legjelentősebb bolgár állattenyésztési ágazat a ju­hászat. Az egy főre jutó juh­tenyésztésben Európában az elsők, tízmillió birka van az országban. A 80-as évek kö­A Szovjetunióban működő külföldi diplomáciai képvi­seletek vezetői sorában teg­nap rótta le kegyeletét és helyezte el koszorúját Fjo­dor Kulakov ravatalánál dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. Fjodor Kulakov hamvait a Vörös téren, a Kreml falá­ban helyezik örök nyuga­lomra. » * * Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban fejezte ki részvétét az SZKP Köz­ponti Bizottságának F. D. Kulakov, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizott­ság titkára elhunyta alkal­mából. zata volt a Szaljut—4, amely már levegőregeneráló beren­dezést, a világűrbe kilépés­hez szükséges „zsiliprend­szert” is magában foglalt. A szovjet űrlaboratórium töké­letesített, két csatlakozó nyí­lással ellátott, s ezzel a vár­ható személyzettel történő űrkutatást lehetővé tevő pél­dánya a Szaljut—6, amely tavaly szeptember óta eddig öt személy- és két teher­szállító űrhajót fogadott, s a jelek szerint űrszolgálatá­nak első évfordulójáig „tró­feái” száma tovább gyarap­szik. egyre központibb kérdéssé váló afrikai válsággócokról (Nyugat-Szahara. Csád, Zaire, Afrika-szarva stb.) és a felszabadító mozgalmak­nak (Namíbia, Zimbabwe, Dél-Afrika) nyújtandó támo­gatásról lesz szó. zepére 12—13 millió juhot akarnak tartani, 1990-ben pe­dig a mostani létszám dup­láját tenyésztik majd. A nagy felfutást egyrészt az olasz piac indokolja: Itáliá­ban a 12—15 kilós bárányért dupla, azaz 30 kiló árát fi­zetik, másrészt az arab or­szágok is érdeklődnek a bir­kahús iránt. A juhtenyésztés termékeinek természetesen otthon is nagy kereslete van. Éppen ezért az állattenyész­tés és a feldolgozó ipar fej­lesztése elsősorban a belső igények jobb"' kielégítését szolgálja, de semmivel sem sorolható hátrább az export sem, hiszen a mezőgazdasági termékek Bulgáriában is „stratégiai áruk”. Ahová az már nem tud betörni, azt a piacot a mezőgazdaság még meghódíthatja ... Az se mellékes persze, hogy a hazai boltokban mi­lyenek az élelmiszer árak. A sertéshús kilóját 2,40-ért ad­ják egy leva nem egészen 17 forint), a borjúhúsért 2,80- at kérnek. A csirke kilója 2 levába kerül, a tej lite­réért 30, a kenyér kilójáért 37 sztotinkát (ez náluk a fillér) kell fizetni. A birka­túró ára 2,50, a kaskaval sajt 3,60, a tehéntejből készült sajt 2,60. Elegáns vendéglő­ben egy nem túl pazar ebé­dért 5—6 levát is elkérnek, az önkiszolgáló étteremben viszont 20—30 forintért is jóllakhat az ember, méghoz­zá úgy, hogy a húsra egy korsó sört is leöblíthet. Braun Ágoston (KÖVETKEZIK: Vissza a természetbe) fl libanoni jobboldal a palesztinaiak kiűzését követeli Az angliai leedsi kastélyban megkezdődtek a hármas kül­ügyminiszteri tárgyalások. A képen (balról jobbra): Vance amerikai, Kamel egyiptomi és Dóján izraeli külügyminiszter (Telefotó - KS) Merre tart a bolgár mezőgazdaság? Mindenből nagyot Szalfut—6 — Progrtssz—2 Két minikohó az ürlaboratóriumban Megnyílt az RESZ-csúcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom