Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-17 / 141. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. június 17. A magyar tudomány arcképcsarnokából: Nemzeti park a víz alatt Az első csiga- és kagylónyomok a 600 millió év előtti prekambrium korszak végéről származnak. A sok- száz-millió éves állatokat azonban napjainkban többféle veszély fenyegeti. Bemutatjuk Knoll József akadémikust Kezdjük talán egy alapigazsággal : a gyógyszertan tudósa nem gyógyszerész! Ezt Knoll professzor a maga sajátos humorával magyarázta el. És hogy a két fogalom meghatározásában az újságíróhoz hasonlóan járatlan olvasónak is bemutassuk; mi a különbség, és mely tudományág kiemelkedő repre- zentása a professzor, lássuk a különbséget: A gyógyszer- tan általában több „alágazat- ra” oszlik: gyógyszerismeretre, gyógyszerészeire, gyógy- szerhatástanra, terápiára, gyógyszerkémiára. A szőkébb értelemben vett gyógyszertan, amellyel a gyógyszertani intézetek is foglalkoznak, elsősorban a hatás tanulmányozása, és a toxikológia, amely azt kutatja: mennyiben káros, mérgező hatású vagy mellékhatású egy gyógyszer. A gyógyszerészet más, technikai tudomány, részben gyógyszerelkészítés, részben kiszolgálás. A gyógyszertant más szóval farmakológiának is nevezik, a gyógyszer alkalmazását pedig klinikai farmakológiának. Ez utóbbi alapjaira készíti fel hallgatóit a Semmelweis Orvostudományi Egyetem gyógyszertani intézete. 29 éve a laboratóriumban Ebben az intézetben dolgozik immár közel harminc éve Knoll József. 1925-ben, Kassán született, de közép- és felsőfokú tanulmányait már Budapesten végezte. 1951-ben szerzett diplomát a budapesti orvosegyetemen, de már 1949- ben ösztöndíjas demonstrátorként a gyógyszertani intézetben dolgozott. Mint mondja, azóta ki sem lépett laboratóriumából, és csak akkor szándékozik ezt az épületet elhagyni, ha az intézet, várhatóan még az idén új helyére, a Nagyvárad téri egyetemi toronyépületbe költözik.^ A kezdet kezdetén már pszicho-farmakológiával foglalkozott, és kutatási területe máig is a pszicho-neuro- farmakológia. Más szóval: a központi idegrendszer farmakológiája, az altatók, a nyugtatok, a stimuláló szerek, kábítószerek, fájdalomcsillapítók tartoznak ide. Kandidátusi címét 1955- ben védte meg. Disszertációja egy, a reflexelv alkalmazásáról szóló tanulmány volt, a nem automatikus jellegű idegtevékenység vizsgálata. Szemléltetően: ha egy kísérleti állat éhes, mi és hol történik központi idegrendszerében, amikor „megteremtődik” benne a tláplálékszerzési program, amely a jóllakásig működik, csak azután csillapul? Két idegcentrum van az állatban: a táplálékfelvételt serkentő, és az azt gátló. Ha azt a kémiai jelzőanyagot sikerülne megtalálni, amely ezek működését szabályozza, és ez szintetizálható lenne, nem lenne például többé olyan veszélyes a túltáplált- ság, mint népbetegség. Íme: nagyon is laikus megközelítésben köznapira „fordítva” az említett téma és várható haszna. Mellesleg nagyon érdekes kísérletekkel igazolták munkájukat Knoll József és kutatótársai. Például: olyan izgalmi gócokat hoztak létre az állat központi idegrendszerében, amely nem születhetett vele. Így a játékösztön olyan túlzásba vitelét, hogy az üvegbúra keresésére tanított patkány több napi éhezés után is előbb az üvegbúra felé indult, csak utána nyúlt a táplálékhoz. (Pedig a búra- keresésre nem táplálékjutalommal idomították, tehát nem a várható táplálék vonzotta előbb a búra felé ...) Új gyógyszerek feltalálója 1962-ben lett Knoll József az orvostudományok doktora. Értekezésében kandidátusi témáját vitte tovább. Cime: Az aktív rendszerek elmélete. A magasabbrendű alkalmazkodás és az elemi adap- táció /néhány alapvető mechanizmusának kérdése. Az ehhez szükséges kutatások „terméke” volt a cellulin nevű anyag is. Ez a szív sejtmembránjának nyugalmi állapotából ingerületbe való átmenetében játszik szerepet. Ezt is egy kísérlettel lehet szemléltetni: a kálium tudvalévőén nagy mennyiségben képes a szívet leállítani. A békaszívről pedig tudjuk, hogy az állatból kioperálva, fiziológiás sóoldatba helyezve tovább működik. Ilyen sóoldatot káliummal telítettek tehát ebben a békaszívnek meg kellett állnia. Meg is állt. Csak éppen egy idő múlva újra működni kezdett. Tehát kellett benne egy olyan anyagnak képződnie, amely aktivizálódását, az újra elindulást kiváltotta. A feladat „egyszerű” volt: csak” azt a stádiumot kellett „elkapni”, amikor ez termelődik, majd kiválasztani és elemezni. Megoldották. 1970-ben Knoll Józsefet a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. A székfoglaló témája már ez volt: „A cellulinok: specifikus hatásmódú, kar- diotonikus hatású endogén anyagok”. Így elmondható: tudományos fokozatait egy életmű egészével szerezte meg. Jónéhány ismert gyógyszer is fűződik a nevéhez, hogy csak a legújabbakat említGénbank Az ember jelenleg az élővilágnak azokat a tagjait helyezi előtérbe a többi rovására, amelyek pillanatnyilag hasznosak, és pusztulni engedi, vagy pusztítja azokat, amelyekre nincs szükség. Ezzel viszont megbontja a természet egyensúlyát. Következménye: világszerte gyors ütemben csökken a növény- és állatfajok száma, és az a veszély fenyegeti az emberiséget, hogy hamarosan leszűkül, elszegényedik az új fajták előállításához szükséges genetikai alap. így pedig lehetetlenné válik a növénytermesztés és az állat- tenyésztés további fejlődése, holott az emberiség számának gyors növekedése éppen a termelés fokozását igényli. A növénytermesztés fejlődése, a terméshozamok alakulása jelentősen függ a természetes génkészlettől, a nemzetközi növénynemesítesi munkában ezek felhasználásával újabb, előnyösebb tulajdonságú fajták állíthatók elő. A növénynemesítés mindig a meglevő, genetikailag 'meghatározott változékonyságon alapszik, s ha éz csökken, kevesebb lesz az sük: a Probon Complett fájdalomcsillapító, és a Jumex, amely speciális, mono-amino- oxidáz-bénító szer, és mint ilyen, a mozgáskoordináció zavaraival járó Parkinson- kórnak világhírű új gyógyszere. Amíg e portrét készítettük, asszisztensnő nyitott be: egy kísérlet izgalmas részeredményeit hozta. A legújabb munka: tízegynéhány évi kutatás után Knoll professzornak és társainak sikerült a vérben megtalálnia a táplálkozási gócra ható anyagokat! A pálya (felelőjén És Knoll József, a magánember? Mindenekelőtt családjára büszke: a történész kutató kandidátusfeleségre, Teleki Évára, a szigorló orvos nagylányra, aki gyermekgyógyásznak készül, (a vő is orvos, belgyógyász lesz) — és a kislányunokára. Akart-e leánya is kutatóorvossá válni, befolyásolja-e pályaválasztását? A válasz humanista tudósra vall: „Egy kötelessége van a szülőnek, minden alapot megadni gyermekének a tudáshoz, annak birtokához. Azután: válasszon a fiatal! Van-e a gyógyszertantudásnak hobbija? A képzőművészet‘szeretete vált nála azzá. Sokat jár külföldre, az idejét a szakmai kongresszusok és a múzeumok között osztja meg. „Ahogy öregszem, többet töltök a múzeumban” — mondja nevetve. És ez is Knoll-féle humor, mert embernek sem öreg még a professzor, de mint tudós, legfeljebb azt mondhatjuk: most áll pályája delelőjén. újabb fajták előállításának lehetősége is. Az utóbbi években felismerték, hogy a változékonyság néhány növényfajnál kimerülőben van. A művelt területek növekedése és az újabb, nagy hozamú fajták terjedése révén csökken a genetikai változatosság, s ennek következtében növekszik a kártevők és betegségek fenyegető veszélye, mivel az ellenállóságot örökítő gének hiányoznak. A világszerte fokozódó faj- és A lexikonok, szakkönyvek a csiga- és kagylófajokat jóval 100 ezer fölé becsülik. Többségük a tengerekben él, s ezek kerültek újabban az érdeklődés középpontjába. Az ember megkezdte termelési tevékenységét a tengerfenéken, és szennyeződik is a tenger. Egyes fajokat ízletes húsuk miatt túlhalásznak, míg másokra gyönyörű színeik, formáik irányítják a gyűjtők figyelmét. A gyöngykagylók értékéről nem is beszélünk. A történelem folyamán az ember a csigákat, kagylókat igen sokféle célra felhasználta. Nyilván korán rájöttek a tengerparton élők az egyes csigák és kagylók kitűnő ízére. A tenger élővilágát napjainkban inkább csak a halászati tilalmak védik. Ezek azonban csak egyes halfajokra vonatkoznak. Helyenként tiltják egy-egy csigavagy kagylófaj fogását, ezeket a tabukat azonban nem tisztelik a gyakorlatban. Hol tart ma a vízalatti természetvédelem? A világon kevés ma még a vízalatti rezervátum, amelyben a flóra és fauna védelmet élvez. Az Egyesült Államokban 1934-ben hozták létre a Pare National Everglades-t, a Floridai-öböl egy részén. Napjainkban a Hawaii-szigeteken működik egy Park Marin, amely a természetvédelmet, a tudományos kutatást valamint a szemléltetést szolgálja. Japán 10 évvel ezelőtt ébredt fel e téren. Három jelentősebb ilyen létesítménye azonban inkább a vízalatti fauna bemutatását szolgálja víz alá épített tornyok segítségével, mint a hathatós védelmet. Franciaországban évekkel ezelőtt hozták létre a Port— Cros-szigeti Nemzeti Parkot. Itt a sziget parti faunáját és flórájának egy részét víz alatt is megvédték. Az említetteken kívül Kanada, Mexikó, Ecuador, Ausztrália, valamint néhány afrikai, ázsiai és óceániai ország foglalkozik vízalatti rezervátumok létesítésével. A csigák és kagylók fokozott védelmére tehát várni kell még, valószínű csak az elkövetkezendő évtizedek hoznak majd változást ezen a téren. fajtaszegénység váltotta ki azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Eucarpia és a FAO nemzetközi szervezetek kezdeményeztek. így jött létre az NDK-beli Gatersleben-ben (HalleJkör- zet) a Növénynemesítési és Örökléstani Intézet génbankja. Az NDK Tudományos Akadémiájának az intézetében a legkorszerűbb berendezésekkel végzik az óriási növénykészlet rendszerezését, tárolását és megfigyelését. Gyors cselekvésre volt szükség A környezet- és természet- védelem problémája az egész világon elsőrendű kérdéssé vált, ez minden iparilag fejlett országot, köztük a szocialista országokat is érinti. A szocialista országok terv- gazdálkodása azonban sokkal könnyebben képes megbirkózni a szennyezés problémáival, mint a tőkés országok. Lehetőség van arra, hogy az ipar fejlesztése során kellő figyelmet fordítsanak az össztársadalmi érdekekre olyan értelemben is, hogy a levegő és a vizek ne szennyeződjenek, hogy ne rombolják és ne csúfítsák el a természeti környezetet. A szovjet környezetvédelmi politika szép példáját jelentik a Bajkál-tó környékének a megóvására hozott intézkedések. A 23 600 köbkilométer víztérfogatú tó és környéke a világ egyik legszebb területe, méltán a Szovjetunió nemzeti parkja. Az ipartelepítés következtében a tudósok mintegy 10 éve nagyfokú vízszennyeződést észleltek. Gyors cselekvésre volt szükség. A szakemberek háromlépcsős tisztítóberendezések konstruálásával és felszerelésével siettek a természet segítésére, és ma a Bajkál-tó és környéke ismét mentes mindenfajta szennyeződéstől. A Szovjetunió számos kétoldalú megállapodást kötött a vizek tisztasága és a halállomány megőrzése céljából. Aláírta azt a szerződést is, amely a tengerek olajszennyeződésének a megakadályozását szolgálja. Szovjet rezervátum, amely a kutatók számára hatalmas természeti laboratóriumot jelent Tiszta levegőt! emmi kétség, az S emberiség a civilizáció fejlődésével egyre nagyobb mértékben szennyezi be környezetét, a levegőt és a vizet.. A fejlődő ipar, a rohamosan növekvő közlekedés láthatatlan életterünket, a levegőt olyan nemkívánatos anyagokkal szennyezi, amelyeknek utólagos kiküszöbölése egyre nagyobb és nagyobb akadályokba ütközik. Borúlátók szerint nem kell egy évtized sem ahhoz, hogy a városi ember gázálarcot húzzon a fejére, hogy az utcán, a szennyezett levegő ártalmaitól megvédje életét. A modern közlekedésnek és az iparnak két fenyegető következménye van. Az egyik az égéstermékek fokozódó mennyisége, a másik a por. Az orvosok a légúti betegségek feltűnően nagy számát a levegő szennyeződésére vezetik vissza. Ezt látszik bizonyítani az a tény, hogy falun kevesebb a légzőszervi megbetegedés, mint a városban. A legnagyobb veszély azonban a kicsiny gyermekeket fenyegeti. Az emberiségnek életbevágóan fontos feladata környezetének védelme. Bár az ipar érdekeit sokszor előbb- revalónak tartják, mint az emberiség egészségét, mégis tenni kell valamit. Ma már a fejlett technika minden vívmányát fel lehet használni arra, hogy ezeket a káros mellékhatásokat csökkentsék vagy teljesen megszüntessék. E téren fontos intézkedés a légköri nukleáris robbantások eltiltása, amivel a sztratoszféra nukleáris beszeny- nyeződését megszüntették. De a veszély még fennáll, mert sem Franciaország, sem Kína nem csatlakozott az egyezményhez. Figyelemre méltó intézkedést léptettek életbe egyes hatalmas ipari központok. Ezek/ területén megfigyelő szolgálatot állítottak fel, amely veszély esetén riadót rendel el. Ilyenkor csökkentik vagy leszállítják az üzemek termelését, ugyanakkor beszüntetik a gépkocsik forgalmát. Egyre nagyobb tért hódít az a törekvés, hogy az autógyárosok térjenek át az elektromos árammal hajtott gépkocsik tervezésére és gyártására vagy valamilyen technológiai eljárással küszöböljék ki a benzin égéstermékeit. ma embere szükségét érzi annak, hogy tegyen valamit saját védelme érdekében. Vasárnaponként, vagy szabadnapján kimenekül a városból. Ösztönösen keresi a tiszta levegőt, amelyet erdőben, hegyen-völgyön, távol a várostól talál meg. Hétköznap elegendő volna, ha a városlakó napközben felkeresné a parkot, a ligeteket, amivel máris jó szolgálatot tenne a szervezetének. Az új városrészek kialakításánál figyelembe kell venni a parkosítást. Fák ültetésével, olyan területeket kell kialakítani, ahol az emberek felüdülhetnek.
