Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-13 / 137. szám
1978. június 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Olajkályhák hazai piacra A lakosság fokozott igényét figyelembe véve százhatvanezer olajkályhát gyárt a Mechanikai Művek marcali gyáregysége. A termék a korábbiaknál jobb és esztétikusabb kivitelben készül. Képünkön: Szalagon szerelik a Minica- lor olajkályhákat Ünnepségek az építők napja alkalmából Győri Imre Szegeden — Kitüntetéseket adtak át Juniáiis a Tiszaligetben Jászberényben Megyei Ifjú Gárda szemle Alaki és menetdalverseny- nyel kezdődik Jászberényben június 16-án a VIII. megyei Ifjú Gárda szemle ünnepélyes megnyitója. Több száz fiatalt vár a KISZ megyei bizottsága a háromnapos szemle versenyeire. A megnyitót követő napon, szombaton a városban és környékén zajló harci túrán a kijelölt állomásokra szakaszkötelékben érkező gárdisták elméleti és gyakorlati feladatokat hajtanak végre. Vasárnap lesz a fegyveres terepváltó futóversny, amelyen akadályokkal nehezített terepen, fegyverrel a kézben 600 méteres távolságot kell a fiataloknak leküzdeniük. MÉM-vizsgálat Pazarlás a takarmánnyal? Felülvizsgálják az átlagosnál több taikarmányt felhasználó üzemeik szarvas- marha-, sertés- és baromfitelepeit az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség szakembereinek irányításával — így rendelkezett a MÉM, miután a tavalyi adatok szerint nem egyszer 50 százalékos eltérések: mutatkoznak az 1 kilónyi hús előállítására felhasznált takarmányadagok- ban. Előfordult az is, hogy kétszer annyi abrakot etettek, mint amennyi élettani- lag indokolt lenne. Nyilvánvaló, hogy a takarmányozás szakszerűségével van baj; ezért olyan vizsgálatokra kerül sor, amelyek a takarmányozás egész technológiai folyamatát részletesen elemzik, s ezután a tapasztalatok ismeretében dolgozhatják majd ki az üzemek a szükséges intézkedési tervet. Ezek megvalósítását a megyei állattenyésztési felügyelőségek folyamatosan, az erre a célira alakított bizottságok pedig félévenként ellenőrzik és egyúttal minősítik az üzem ez- irányú tevékenységét. Automatizált sajtgyár Negyvenmillió forint exportfejlesztési hitellel automatizálta kisteleki sajtgyárát a Csongrád megyei Tejipari Vállalat. Ezzel megteremtődött a lehetősége annak, hogy a korábbihoz képest megháromszorozza a tőkés piacokra irányuló exportját. A korszerűsített üzemből most már évente 1500 tonna különleges krémsajt kerül ki, s ennek teljes egészére van is már külföldi megrendelő. A korszerű új üzemet Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adta át rendeltetésének. Vasárnap Szegeden a Szőregi úti sportkombinátban tartották meg az építők napi ünnepséget. Elmentek az ünnepségre külföldi testvérvállalataik, a csehszlovákiai kassai, a jugoszláviai bácstopolyai, a lengyelországi krakkói és elblagi, az NDK-beli erfurti és drezdai építők delegációi is. A Sportcsarnokban több mint kétezer dolgozó részvételével tartottak nagygyűlést. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ünnepi beszédében a párt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a résztvevőket. Méltatta a 75 évvel ezelőtt létrehozott MÉMOSZ, az Építők Szakszervezete megalakításának jelentőségét. A Beton és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában vasárnap 11 órakor kezdődött az építők napi rendezvénysorozat. A MÉMOSZ megalakulásának 75 éves jubileuma és a szolnoki gyár alapításának tizedik évfordulója jegyében megtartott ünnepségen Busi Sándor, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára tartott ünnepi beszédet. Ezután dr. Kozma Tibor, gyárigazgató köszöntötte a kitüntetetteket. Lazányi Istvánná munkaügyi előadó a SZOT „Szakszervezeti munkáért” kitüntetésének ezüst fokozatát, Sikari Sándomé pedig a SZOT dicsérő oklevelét kapta. Sikari Sándor beton- elemgyártó brigádvezetőt az építésügyi és városfejlesztési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetéssel jutalmazta. Az építők napján 25 éves törzsgárdatagságért a BVM szolnoki gyárában kapott jubileumi aranygyűrűt Dobai Lajosné művezető. Vasárnap adták át az arany, ezüst, Tájvédelmi körzetté nyilvánította a Közép-Tisza-vidé- két az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal. A Tisza ligeterdőkkel, arborétumokkal, rétekkel és legelőkkel borított, változatos hullámtere az Alföld legszebb tájai közé tartozik. Ezen a tájterületen a természet éppúgy fenkölt díszük, mint az állat- és a madárvilág. A tájvédelmi körzet szigorúan védett területei közé sorolták a pélyi madárrezer- vátumot, a 200 hektáros tiszafüredi erdős ősterületet, a költöző madarak kedvenc tanyázóhelyeit. A törökszent- miklós—óballai és a Vezseny- menti tiszai erdőkben ugyancsak háborítatlan területet bronz és vas jelvényeket is a gyári törzsgárda tagjainak. Az építők ünnepén tizenöt munkás és öt tisztviselő lett kiváló dolgozó, a tmk-üzem Lenin Szocialista Brigádja pedig a Kiváló Ifjúsági Brigád címet nyerte el. Az ünnepség ebéddel és vidám játékkal, vetélkedővel folytatódott este 8 óráig. Vasárnap tartották a szolnoki Aranyiakat étteremben az építők napi ünnepséget a Szolnok megyei Tanács Építő és Szerelőipari Vállalatának dolgozói. Az ünnepségen részt vett Sándor László, a szolnoki pártbizottság első titkára és Jenei László, a megyei tanács osztályvezetője. Ünnepi beszédet Sándor László mondott, aki külön megköszönte ez alkalommal a vállalat szocialista brigádjainak, amit a megye- székhely építése, szépítése érdekében tettek, kiemelte név szerint is azokat a brigádokat, amelyek a szolnoki úttörőtábor építését a szocialista szerződésben vállaltaknak megfelelően határidőre jó minőségben befejeztek. A feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a vállalat az idei beruházások között elsőbbséget biztosítson a lakások, a gyermekintézmények és a művelődési célokat szolgáló épületek kivitelezésének. Az ünnepség második részében a Ságvári körúti iskola úttörői verssel, dallal köszöntötték az építőket. Majd kitüntetések következtek, ketten; Kalmár József szocialista brigádvezető és Török Ferenc építésvezető az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést vették át, harmincnyolcán a Vállallat Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek, és sor került a 25, illetve 20 éves törzsgárdatagság után járó jutalom átadására is. Az ünnepség közös ebéddel zárult. biztosítanak az itt fészkelő, nagyobb tömegű gémeknek, nemeskócsagoknak, a tájterület szép, karcsú gázló madarainak. A folyó tiszakécskei partszakaszánál a partifecske kolóniák védelmét (biztosítják, hogy megőrizzék e táj ősi romantikáját és hangulatát. A tájvédelem feladatkörébe tartozik az Alföldre jellemző állatfajok, a túzokok, a gólyák, a költöző és itt fészkelő madarak fenntartása, illetve védelme. Az értékes közép-tiszai tájvédelmi körzet megóvására és továbbfejlesztésére a Szolnok megyei Tanács — már .korábban — hosszútávú programot készített. Tájvédelmi körzet a Közép-Tisza-vidék Orvos az üzemben HOL VAN MAR az az idő, amikor csak receptírót akartak a vállalatok, s az üzemorvosi teendőket szakmai berkekben sem nagyon becsülték. Azoknak az éveknek tanúi is kevesen vannak. Közöttük az egyik dr. Besze Pál, a cukorgyár üzemorvosa, aki már közel három évtizedet dolgozott ebben a munkakörben. Ha valaki érzi az idő múlásának kedvező hatását a hivatására nézve, akkor ő érzi. S örül neki. Az idő ugyanis azokat igazolta, akik valották: az üzemegészségügyi hálózat kiépítése és fejlesztése korunk követelménye, semmiképpen nem mellőzhető. Az üzemorvosok fő feladata nem a receptírás, hanem a betegséget megelőző tevékenység és a gyógyító munka. Mindinkább ezt vallják azok a gazdasági vezetők, akik anyagiak biztosításával elősegíthetik ezt,'— joggal és elismerően állapította meg a szolnoki vá~osi tanács vb legutóbbi ülésén. A Tiszamenti Vegyiművek például 170 ezer forintért diagnosztikai gépet vett az üzem-, orvosi munka segítésére. Ugyanilyen berendezés máshol is található, — így a papírgyárban. A Volán 7-es sz. Vállalatának üzemorvosi rendelőjében is nagy értékű felszerelések vannak. A tények alapján mondható, hogy a vállalatok többsége a tárgyi feltételek megteremtésében megtette és megteszi azt, ami tőle a megelőző és a gyógyító munka segítése érdekében elvárható. A KÖTIVlZIG-nél, a postánál, az ÁFOR bázistelepén az érvényes normának megfelelő rendelőket alakítottak ki. Korszerű rendelőt kapott az állami építőipari vállalat üzemegészségügyi szolgálata, felújították a Volán 7-es sz. Vállalat rendelőjét. A TVM, a BVM, a papírgyár, a bútorgyár és a cukorgyár rendelője mind a felszereltség, mind az elhelyezés tekintetében több alapellátást szolgáló orvosi rendelő felett áll. Ilyen példák ismeretében elgondolkodtató, hogy néhány helyen — így a Május 1. Ruhagyár szolnoki üzemében, a Víz- és Csatornamű Vállalatnál, a Húsipari Vállalatnál és a Lenin Tsz-nél — az üzemegészségügyi hálózat működési feltételei kellő támogatás hiányában elmaradnak az átlagtól. Az ilyen példák nem általánosak, hiszen a megyeszékhelyen az üzemegészségügyi ellátás 38 vállalatra, üzemre és tsz-re terjed ki. E cél szolgálatában áll a megyei kórházban egy tíz ágyas részleg is, ahol a foglalkozási betegségben szenvedőket vizsgálják és gyógyítják. AZ ÜZEMEGÉSZSÉGÜGY káderhelyzete kedvező. A főfoglalkozású üzemorvosok közül egy rendelkezik üzemorvostanból szakképesítéssel, három pedig az előírt kórházi gyakorlat után szerzi azt meg. A főfoglalkozású orvosi állások betöltötték, a négy főfoglalkozású üzemi ápolónői állás szintén. A megye- székhelyen ezen felül 18 vállalatnál alkalmaztak fő- és részfoglalkozású egészségügyi szakdolgozót. Ami a fejlődés távlatait illeti: tudomásul kell venni, hogy az extenzív szakasz befejeződött, s az intenzív az irányadó. Ez pedig azt jelenti, hogy mindenekelőtt két feladatot kell megoldani: egyrészt szorgalmazni az orvosok üzemorvosi szakvizsgáját, másrészt ösztönözni a vállalatokat a rendelők működési feltételeinek javítására. Extenzív fejlesztésre csak üzembővítés vagy új üzem létesítésekor szabad gondolni. MINŐSÉGI változás következett tehát be az üzemegészségügyben. Nélkülözhetetlenné vált, hogy az üzemekben gyógyító orvosok helyismeretüket jól kihasználva hallassák hangjukat az egészség- ügyi kultúra, a munkavédelem, a betegségek megelőzése, az egészségügyi felvilágosítás ügyéért. Nem véletlen, hogy az előrelátó gazdasági vezetők fontos partnerként kezelik őket. Üzemi érdek is, hogy lehetőleg mindenki megőrizze munkaképességét a nyugdíjkorhatárig — ezért pedig az üzemorvos sokat tehet. Ö kezdeményezhet például szű- rővizsgálásokat, melyek idejében történő elvégzése megmentheti a dolgozókat a megbetegedéstől. Az üzemekben jobb az orvos-beteg kapcsolata, mint a városi körzetekben. Az üzemorvos nemcsak a betegeket, hanem azok munkahelyét is jól ismeri, ami lehetővé teszi, hogy új munkások felvételekor hozzáértően nyilatkozzanak azok pályaalkalmasságáról, felesleges tortúráktól mentve meg ezáltal a dolgozókat is, meg a vállalatot is. Mindezt elismerve kézenfekvő a következtetés: a tartalmasabb munka tárgyi feltételeinek javításával összhangban növelni . kell az üzemorvosok társadalmi rangját, erkölcsi-anyagi megbecsülését. Simon Béla Óvodát építenek Öcsödön Öcsödön társadalmi összefogással megkezdődött egy a hetvenöt személyes óvoda építése. A mintegy ötmillió forintba kerülő létesítményhez a megyei tanács másfél millió forint támogatást adott, a többit a nagyközségi tanács, a Szabadság Tsz, a Járási Építő-, Vas- és Faipari Szövetkezet, a Kunszent- márton és Vidéke Áfész és a Békésszentandrási Háziipari Szövetkezet fedezi. Sokat segít a lakosság is: nemcsak társadalmi munkát végeznek, hanem pénzzel is hozzájárulnak az építkezéshez. A szocialista brigádvezetők községi tanácskozásán például több konkrét felajánlás született arra, hogy milyen munkát vállalnak. A költségvetési üzem már elkezdte az építést, "a tervek szerint jövő augusztusra elkészül az óvö- da. Nemcsak ínyenceknek Mezöhéki lángolt kolbász, bácskai pőre, sölt császárhús Martfűn és a Tisza Cipőgyárban dolgozók élelmiszer-ellátásának javítására, a választék bővítésére négy évvel ezelőtt a mezöhéki Táncsics Termelőszövetkezet húsüzemet alapított a nagyközségben. A házias izű termékek hamar népszerűek lettek, nemcsak a martfűiek és a bejáró dolgozók kedvelték meg a fűszeres húskészítményeket, hanem a megye számos üzletében is. Legkeresettebb termékük a lángolt kolbász, a nyári turistaszalámi, a sült császárhús és a bácskai pőre, a szezonáruk közül a füstölt húsnak és a kötözött sonkának van a legnagyobb keletje. Termékeiket Martfűn a húsboltban és a bisztróban, Szolnokon a Csemegekereskedelmi Vállalat üzleteiben, Tiszaföldváron az élelmiszerboltokban árusítják. Az elmúlt évben a húsüzem több mint 22 millió forint értékű árut termelt. Hogy milyen nagy az igény a gazdaság termékei iránt bizonyítja, hogy évente nyolc—tíz százalékos a termelésnövekedés. A tizennyolc embert foglalkoztató üzemben 8 ezer mázsa sertést vágnak és dolgoznak fel. Továbbra is bővítik az áru- választékot, legújabb termékük a paprikás szalámi igen népszerű a vásárlók körében. Képünk a termelőszövetkezet martfűi húsüzemében készült. Már teljesítették az első féléves tervüket.