Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-27 / 149. szám
1978. június 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Honnan vették, ami nincs? Nem állnak az eresz alá A Csepel Művek Vas- és Acélöntődéinek 1. sí. öntödéjében készítik a RÁBA-MAN teherautók motorblokkjait. Az évi 13 ezer darab motorblokk gyártására létrehozott soron az idén már huszonnégyezer-ötszáz darabot fognak készíteni. A termelés felfutásában nagy szerepe van az üzemrészben dolgozó hét szocialista és egy munkabrigádnak. Képünkön: Ontik a MAN motorblokkokat A cipők csomagolásakor használt kartondobozokat készítenek Tiszaföldváron, a termelőszövetkezet melléküzemében Itt készül a cipödoboz Alkatrészek, gépek az aratáshoz Teljesítették vállalásukat a MEZŐGÉP Vállalat cibakházi gyáregységének dolgozói: határidőre elkészítették a nyári betakarítási munkákhoz szükséges alkatrészeket, berendezéseket. Időben legyártották — mintegy félmillió forint értékben — a vállalat szol- noiki központi gyára részére az ott készülő Claas Dominá- tor szecskázó berendezések alkatrészeit. Három és félmillió forint értékben 200 Burján-féle, vontatható szal- malehúzót szállítottak az AGROKER-nek, amelyeket az aratás előtt idejében megvásárolhattak a mezőgazda- sági nagyüzemek. ÚJÍTÓKAT jutalmaztak Tegnap Jászberényben, a Vegyesipari Szolgáltató Vállalatnál értékelték a május 19 és június 20 között megrendezett újítási hónap tapasztalatait, és átadták a legjobb újításokért járó jutalmakat. Az akciót a vállalat azzal a céllal hirdette meg, hogy ösztönözze a dolgozóit, a szocialista brigádokat: keressék azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználásával munkaterületükön gazdaságosabbá tehetik a termelést, balesetmentessé a munkát. Az akció során előadások hangzottak el a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom időszerű feladatairól, a vállalat munkáját segítő tennivalókról . ötletbörzét rendeztek, ahol a legjobb javaslatokat a helyszínen jutalmazták. Az újítási hónap meghirdetése óta a munkahelyi kollektívák 11 újítást nyújtottak be. A vállalat 7 újítást elfogadott, ezek közül hármat már hasznosítottak. Az ötletbörzén öt hasznos javaslatot jutalmaztak. Az újítási hónap eredményeit összegező tanácskozáson hét újítónak adtak át 300-tól 1500 forintig terjedő pénzjutalmat és elismerő oklevelet. sincsenek kerülne egy ilyen kis üzem. A magyar gyártmány —akkora, mint egy kamionkocsi — tíz-tizenkétmillió forintért lehet megvásárolni. Nincs ráírva a masinára, de az Aprítóban külön örültek annak, hogy ez is a „kintiek” terméke. Vállalati érdek Az Aprítógépgyárban 1976- ban 13, tavaly 8 százalékkal növekedtek a munkásjövedelmek. A tavalyi 2,26-os át- lagműszakszám már 2,32. Tulajdonképpen azt jelenti ez, hogy minden nagy értékű (800 ezer forintnál drágább) gépen, berendezésen három műszakban dolgoznak, A gyár ipari, építőipari termelése 103,3 százalékos volt, 8,8 százalékkal növekedett az árbevétel, s 4,6 százalékkal a vele arányos nyereség. A termelékenység is nőtt, bár szerényebb. Türelemmel kell kivárni, hogy az új munkások teljesítménye elérje a törzsgárdáét. Ezt a már említett műszaki-gazdasági intézkedésekkel együtt a kis lépések taktikájának nevezhetjük. Csakúgy mint a szakmunkások növelésére irányuló belső-külső szervezést, intézkedést. — Most végződtek a továbbképző tanfolyamok — mondja Nagy József. — És miközben kétszeresére nőtt a munkaidőben továbbképzésre, szakmunkásképzőre járók száma, 0,1 százalékkal nőtt a munkaidő kihasználása. — A továbbképzés, a képzés is a jövő. a fejlődés egyik forrása. — A fizikai létszám mintegy egynegyede tanult ebben az oktatási évben — mondja Juhász Imre. — A szakmunkások kötelező továbbképzése is fontos nekünk. Annyira komolyan vesszük mi is, az emberek is, hogy megkérdezik: beírtuk-e a munkakönyvükbe, mert az fontos, annak nyoma legyen. — Ha valahol, nálunk vállalati érdek a továbbképzés. Az egyedi gépgyártás, az új meg új gyártmányok, a korszerű technológia megköveteli a rendszeres elméleti és gyakorlati továbbképzést. Szép, napos a délelőtt. Az aprítógépgyári porta csendes. Bent az udvaron se látni csellengő embert, unalomból nézelődő munkást. A vezetők szerint sokat változott a munkások fegyelme, tartása. Ügy gondolják, van értelme a munkának és bizonyítják is. A munkaügyi osztályon a rengeteg felmérés, kimutatás között láttam egy kétsoros statisztikát is. Arról adott összegzést, hogy 1976-ban 3 ezer 126 munkaórát vittek el magánügy miatt a munkaidő-alapból a rövid eltávozások, de tavaly már csak 965 ói'át. Fokozatosan, türelmesen, a dolgozókkal szót értve, nem az eresz alatt ácsorogva, tehát vállalkozószellemben munkálkodik az Aprítógépgyár céljai, középtávú terve teljesítéséért. (Folytatjuk) Sóskúti Júlia Véletlenül ismerkedtek össze a Béke és Barátság ligetben. Egyszerre fedezték fel az üres asztalt, és a két család tagjai leültek ebédelni. A gyerekek a sült hurkát, felnőttek a birkapörköltet dicsérték, és ebéd után megállapították: jó lenne máskor is összefutni. Felírták egymás címét, és kiderült, hogy több mint 6 hónapja szomszédok, ugyanabban az épületben laknak. Rájuk és a többi „honfoglaló” fiatalra gondolva kopogtam be néhány lakótelepi családhoz. Lakatos József Jászberény központjában, a Varjas Sándor úti-lakótelepen lakik családjával 1973 óta. A telep egyik épülete 44 családnak — fiatal házasoknak — ad otthont, a másik a 24 lakásos ház lakói idősek, nyugdíjasok. A két üpéletnek egy szűk udvara van. — Hogy milyenek vagyunk mi, lakótelepiek? Érdeklődők és közömbösek, örökké mozgók és otthonülők, barátko- zók és egymást marók. Az elmondottak azonban nemcsak a lakótelepeken élőkre jellemzők. Az utcában, ahol gyerekkoromban laktunk az egyik család 10 évig nem szólt közvetlen szomszédjához, mert összevesztek egy jérce miatt, ami átrepült a kerítésen. Voltak viszont olyan szomszédasszonyok is, akik éveken át küldtek kóstolót egymásnak. —■ A lakótelepen? Itt sem köszön mindenki a másiknak, nem haragból, hanem mert siet, vagy nem tudja ki az, akivel a lépcsőházban találkozik. Az asszonyok, ha a konyháról esik szó, azt mondják el egymásnak, hogy a típus-, vagy a kímélő kosztra érdemes előfizetni. Van olyan dolog is, amely egyformán bosszant minden lakót. Az udvaron, ami nem nagyobb mint egy kertes ház portája, hetven gyerek játszana — ha lenne hely — az idősebb lakók viszont szívesen pihennének néha egy csendes pádon. Ebből viták támadnak, egymást okolják, pedig az igazi ok, hogy kicsi az udvar. De van napos oldala is a lakótelepi életnek. Én például két Mi, lakótelepiek Csodák az Apritógépgyárban — Ha egy fiatal hozzánk szerződig esztergályostanulónak, írásba adjuk: havi 300 forintos ösztöndíjat kap a gyártól. Ha pedig végez,- — erről is papírja van — nősülés után másfél, két éven belül lakást biztosít neki a vállalat. — Nagy József, az Aprítógépgyár munkaügyi osztályának vezetője a kimutatásait nézegeti. A gyárnak most harmincöt tanulója van, géplakatos, villanyszerelő, vasszerkezeti lakatos és esztergályos-forgácsoló szakmákban. — Nagyon kevés. Ezt Vincze Árpád gazdasági igazgató is elismeri. — Ki tudja miért, kevesen akarnak esztergályosok lenni. Itt Jászberényben legalábbis nem. Beszélünk a szülőkkel, pedagógusokkal, mindhiába. A szülők hüm- mögnek. Hát már inkább mást tanuljon az a gyerek, ezt mondják. Most a festő, a vízvezeték, meg az autószerelő szakma a favorit. Még azt is hiába mondom, hogyha valaki, hát egy kiváló forgácsoló szakmunkás hazaviszi innét a hat-hétezer forintját havonta. Erre is csak hümmögés a válasz. Pedig nekünk olyan szép feladataink vannak és olyan szépnek ígérkező jövőnk. A szakmunkások számának emelése az egyedi gépgyártásban a fejlődés egyik legfontosabb feltétele. Nem változott volna a tavalyi helyzet? 1977 januárjában az Aprítógépgyár vezetői azt mondták, akár ötszáz szakmunkásnak is tudnának munkát adni. Azóta a szakmunkás-tanulók képzésén, a gyári munkások átképzésén túl, nem mentek többre? Juhász Imre szervezési osztályvezető, Vincze Árpád gazdasági igazgató azonban emlékeztet egy éppen egy esztendeje . történt eseményre. Kétszáz új szakmunkás — Többszörös cserékkel, könyvjóváírással átvettük a MEZŐGÉP Vállalat jászberényi gyáregységét és a Vasipari Vállalat jászberényi telephelyét. Ez utóbbit megszüntettük, a munkásait pedig behoztuk a nagy gyárba. A MEZŐGÉP volt telepét viszont fejlesztjük. Fokozatosan felkészítjük a munkásokat a megváltozott feladatokra, hogy meg tudjanak felelni az aprítógépgyári követelményeknek. Kétszáz szakmunkást „nyertünk” így, s ők is jól jártak, hiszen ahogy átvettük őket egy, egy forint ötven fillérrel növeltük az órabérüket. — A követelmény is megnőtt — Vincze Árpád nem titkolja ezt sem. — Dehát az igényesebb, jobb munkáért a megfelelő bér jár, nem? A Vasipari Vállalattól érkező emberek eleinte talán sokat berzenkedtek a nagy- vállalati rend, az üzemi szokások és a fegyelem miatt. Nem azért, mert nem akartak dolgozni, mert lógósok, fegyelmezetlenek voltak. Mást szoktak meg, kicsit szabadabb életet, alacsonyabb kerítést. Már emléke is alig van a kezdés sok nehézségének. — Türelem, kölcsönös bizalom és megértés, fokozatosság, ez vezérelt bennünket. A szervezési osztályvezető annak örül, hogy ebben az időben sem volt különösebb bajuk a munkafegyelemmel. Nem, még akkor se, ha a statisztika szerint nő a fegyelmi vétségek száma. Ez azonbon azt is jelenti: szigorúbb a mérce, hamarabb észreveszik a hibát és mernek már számon kérni. Ennek ellenére nem panaszkodnak a fluktuáció miatt, ami szinte nullára csökkent. A JAMOMIX sikere Pintér Péla hatvani kertes házából költözött Jászberénybe, a Lehel Vezér téri 48 lakásos telepre. A Hűtőgépgyárban dolgozik, munkája — Folytassuk tovább, hiszen a MEZŐGÉP-esetről is van mit mondanunk. Tudomásul kellett vennünk, hogy ők más gyártmányok, más technológia, más igények szerint dolgoztak. Azonnal nem lehetett elérni, hogy export- megrendeléseket tudjanak teljesíteni. El kellett kezdeni lassan, kis lépésekkel. Becsületükre mondom a mezőgépes volt gárdának, hogy tavaly novemberben hozzákezdtek egy — a gyárban is — új termék, a Stetter-do_ bök gyártásához. Nem más ez, mint egy nyugatnémet építőipari gép keverődobja. Tőkés export, rangos feladat. Már havi harminc „fut” belőle, a bemutatkozás jól sikerült. Juhász Imre közbeszól: — Az elsőt követte a második, a markoló, a Magyar Hajó- és Darugyár úszódaruihoz. Az is rendben volt. És eljött az AGROMAS- EXPO, ahol díjat nyertek a JAMOMIX-szel, a jászberényiek és a mosonmagyaróváriak járvadolgozó takarmánykeverőjével. Tőkés importból mintegy 50 millióba mellett vállalta, hogy segít feleségének a házmesteri teendők ellátásában. — Túlzásnak tartom, a közömbösséget, az elzárkózást egyértelműen, csak a lakótelepiek számlájára írják. Igaz itt több olyan család van szem előtt, amelynek az „átállás” konfliktusokkal jár. Könnyebb lenne viszont beilleszkedésük, ha több segítséget kapnának a tanácstól, a társadalmi szervektől, a mun kahelyekről és egymástól. Közös feladat ugyanis, hogy a lakótelepen játszótér épüljön, az amúgyis szűk udvart ne foglalják el a lakók gépkocsijukkal, hogy berendezzenek egy-egy szobányi helyiséget — erre szinte minden lakótelepen lehetőség adódik — ahol a gyesen lévő édesanyák találkozhatnának. A Lehel Vezér téri lakótelepet 17 évvel ezelőtt adták át rendeltetésének, az első „honfoglalók” egy része azóta elköltözött innen, de gyakran visszalátogatnak és úgy köszöntik az itt lakókat, mint kedves, volt lakótársakat. T. A. Könnyebb lenne a beilleszkedés olyan családdal ismerkedtem meg itt, akikhez a közös érdeklődésen alapuló barátság fűz. Több mint 5 éve, hogy össze járunk, amikor időnk és gyerekeink engedik, együtt megyünk szórakozni. Az a véleményem, hogy jóval több barátom akkor sem lenne, ha mondjuk a Szív, vagy a Liliom utcában laknék. Kedvező kép Fülöp Tivadarné, a Hűtőgépgyárban dolgozik, férje is ott dolgozik, 3 éves kisfiúk van, a Balaton utcából költöztek 3 hónappal ezelőtt a gyár melletti lakótelepre. A város „legifjabb” telepén 4 lakásos, OTP társasházakban, 24 család lakik. — Ahhoz, hogy megfogalmazzam, milyen az élet a lakótelepen, kevés a 3 hónap. Azt viszont máris elmondhatom, hogy itt a valóságban is együtt él a 24 család. A minden kényelmet biztosító összkomfortra, a kommunális ellátásra, a barátságos környezetre gondolva, azt mondom, hogy a köztudatban a valóságnál, sötétebb a lakótelepekről festett kép. Lehet, hogy nekünk szerencsénk is van, hiszen cűyan helyen kaptunk otthont, amely rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amik összehozzák az embereket. Tőlünk alig 100 méterre van a CSEMEGE bolt, a zöldség-gyümölcs bolt, Jászberény legkorszerűbb óvodája, a fedett sportcsarnok, a műjégpálya, a strandfürdő és a nemrég megnyitott ifjúsági klub. A Zagyva-parton rövidesen elkezdik a hobbykertek kimérését, ez újabb lehetőség a barátkozásra, mert aki ma elmondja szomszédjának, hogy milyen palántákat sikerült beszerezni, az holnap is talál közös témát. Harag és kóstoló
