Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-27 / 149. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. június 27. Megkezdődtek az egyetemi felvételik Tegnap reggel országszerte megkezdődtek az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák. Az idén a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára 35 700-an jelentkeztek, a felvehetők számánál két és félszer többen. A jelentkezőknek tehát minden tudásukra szükség lesz, hogy szeptembertől „gólyák”, elsőéves egyetemi vagy főiskolai hallgatók lehessenek. A felvételiken az elérhető legmagasabb pontszám az idén is 20, ebből legfeljebb 10 pontot hozhattak magukkal a gimnáziumból vagy szakközépiskolából és újabb 10 pontot szerezhetnek a felvételin. 55 ezer jelentkező az írásbeli vizsgán már túl van, ennyien írtak ugyanis közös érettségi-felvételi írásbeli dolgozatot májusban matematikából, fizikából és biológiából. Ők tegnap már a felvételi bizottságok elé állhatták, szóban is számot adnak tudásukról. A többi jelentkező az első napokon az írásbeli követelményeinek tesz eleget, ezt követően szóbeliz- nek. A felvételi vizsgákat az intézmények többségében a hét végéig befejezik, néhány intézményben pedig a jövő héten zárulnak a vizsgák. Ezt követően az intézmények felvételi bizottságai döntenek és az eredményről írásban értesítik a pályázókat. Az elutasítottak, de fellebbezésre jogosultak 8 napon belül nyújthatják be fellebbezésüket az egyetemhez, illetve a főiskolához, a miniszternek illetve az illetékes főhatóság vezetőjének címezve. A tárcák, főhatóságok augusztus végén bírálják el a fellebbezéseket. Nyár eleji pangás A második negyedév magyar filmfei Amikor március végén 1978. első negyedévének magyar filmbemutatóit mérlegre tettük, egészében biztató kép alakult ki. A második negyedév, mint évek óta mindig, megtorpanást hozott. Kialakult a magyar filmforgalmazásban az a rossz szokás, hogy nyáron nem mutatnak be új magyar filmet, mondván, a rendezők nem szeretik a nyári bemutatást, ilyenkor nincs is érdeklődés stb. Ez a nyári pangás évről-évre korábban kezdődik. Ebben az évben már május 4-el lezárult az első félév bemutatási programja, és majd csak augusztusban találkozhat a néző új magyar művel a mozivásznon. Valamiféle furcsa vakációztatás ez, nem tudni, kinek akarunk vele használni. A közönség és a magyar ' film kapcsolata erősítésének aligha. Mindössze három bemutató jutott a második negyedévre az első időszak nyolc premierjével szemben. Áprilisban láthattuk az Amerikai cigaretta és a Kihajolni veszélyes című filmeket, május 4-től pedig a Cséplő Gyuri című, egész műsort betöltő dokumentumfilmet. Mindhárom film napjainkban játszódik, de csak az egyetlen dokumentumjáték tartalmaz magvasabb társadalmi töltést, hordoz elgondolkodtató mondanivalót. Az Amerikai cigaretta Csurka István írásából, illetve rádiójátékából született, a rendezője Dömölky János, a film a Magyar Televízióval közös produkcióban készült. (Talán ezért is annyira rövid.) Jóllelet jeleneteinek nagyobb hányada egy igencsak elhanyagolt józsefvárosi csehóban játszódik, a képen többségében lumpenelemek nyüzsögnek, sőt két főszereplője az utcaseprés nemes mesterségét űzi, ez a film a gyökeréig értelmiségi témájú, egy isten tudja miért, hirtelen megsértődött és önmagával szembefordulni akaró költő rövid „kirándulása” az általa sokszor megénekelt nép közé, majd gyors visszamenekülése. A költő érthetetlen magatartása, meg a kocsmai emberek élete nem akar szervesen egybekapcsolódni, egységes filmmé válni, szatírájának az éle a néző előtt ismeretlen valakik felé vág, a két öreg utcaserpő — a mozivászonra hálistennnek visszatért Makláry Zoltán és Gobbi Hilda — játéka önálló betétekként ragyogó, de a film egésze kérdőjeleket támaszt és kielégítetlenül hagy. A Kihajolni veszélyes ugyancsak rádiójátékból született. Írója Simonffy András, rendezője Zsombolyai János, Egy elhagyott kis vasúti állomás mikrovilágában kíván szórakoztató formában véleményt mondani a cezaromániáról, az emberi beszürkülésről-, a mucsai- súgról, s mindezt a világot egy véletlenül odacsöppent fővárosi fiatalember szemével láttatja. A film megállapításai természetesen nem a vasútra — vagy nem csak a vasútra — vonatkoznak; nem kevés köztük a közhely, egyik-másik talán még bántó is, sok a töltelékhumor benne. Ami pedig a rádiójátékban érdekes volt, a szellemvonat áthaladása, a képen a maga valóságában jelent meg, érdekességét veszítette. Sok jó és szórakoztató szándéka ellenére sem számítható ez a film az értékesebb alkotások közé. Merőben más világot tár fel ifj. Schiffer Pál filmje, a Cséplő Gyuri, amely Cséplő György németújfalui fiatal cigányember életepizódjában azt mutatja meg, hogy a legtávolabbi elesett- ségből, a társadalmi kire- kesztőség legmélyebb bugyraiból is van út a társadalmi felemelkedésre, ha az emberben megvan rá az igény, s ha a környezet megadja a lehetőséget, nem utolsó sorban, ha a felemel-, kedni kívánó a munkát választja annak az útnak, amelyen célját elérheti. A film maga is azt az utat járja és arra ösztökéli a nézőt is, hogy ne cigányproblémát lásson, hanem embert és annak ügyét ne a cigányságéból, hanem osztályhelyzetéből indulva közelítse meg. A játékfilm-izgalmasságú, kitűnő alkotás, mondandója társadalmi életünk meglehetősen neuralgikus pontjára tapint és annak jobb megoldásához, segít. E három film ismertetése után jogos a kérdés: milyen is volt hát a második negyedév 'a mozikban, hogyan alakult ott a magyar film képe? Ha április—május— június időszakát elszakítjuk az előzményektől, igen sovány a termés, de ha a két negyedévet, mint az 1978-as esztendő felét tekintjük tizenegy hazai filmjével, úgy, mindenképpen felemelkedést mutat az összkép az előző esztendő teljes terméséhez képest. De ez a hosszú kihagyás most, ez az oktalan nyár eleji és nyári pangás csak visszavethet, a magyar film és a néző kapcsolatán csak lazíthat. Pedig hol vagyunk még attól, hogy az erősítésről lemondhassunk!? ... — benedek — ifi ff íröl aggjam^ ___ , SZENTENDREI NYÁR Ifjú Szabó Mihály kiállítása Vasárnap megkezdődött a „Szentendrei Nyár”, a július 30-ig tartó nogyszabású kulturális rendezvénysorozat. Kora reggel- zenés ébresztő hívta az utcára a város lakóit, a Bükkös-patak völgyében kirakodóvásár kezdődött, amelyről nem hiányoztak a vásári komédiások és a bábosok sem. A kora délutáni órákban a Pest megyei művelődési központban — nagy érdeklődés mellett — ifj. Szabó Mihály karcagi fazekas, népi iparművész kiállításának megnyitójára került sor. A megnyitó résztvevőinek és a kiállítás első látogatóinak egyöntetű véleménye volt, hogy a „Szentendrei Nyár” első, rangos kulturális eseményekben bővelkedő napjának egyik nagy élményét ifj. Szabó Mihály kiállítása nyújtotta. Jól tükrözi az érdeklődést egy apróság; a kiállítás meghívójára, plakátjára — a „Szentendrei Nyár” emlékbélyegző mellé — sokan kérték a fiatal fazekas autogramját is. A közönségsiker nyitjára dr. Kreisz Mária, a Néprajzi Múzeum tudományos főmunkatársa — ő rendezte nemrég Budapesten a „Mezőtúr fazekassága” című kiállítást — így adott magyarázatot. — Ifj. Szabó Mihály, a török hódoltság korabeli magyar kerámia motívumkincsének, formavilágának fel- használásával alkotta meg az itt kiállított téárgyakat. Következetesen, tudatosan a magyar népi kerámia archaikus korszakáig nyúlt vissza. Korábban a tiszafüredi és a debreceni fazekasok stílusában alkotott, ugyancsak magas színvonalon. E kiállítás, amelyen első ízben mutatkozott be a hódoltságkori népi kerámia hatására született alkotásainak teljes anyagával, meggyőzően bizonyítja Szabó Mihály tehetségét, elmélyültségét. A rendkívül szépen rendezett, reprezentatív kiállítás termeit végigjárva, Kreisz Mária szavainak igazságáról bizonyosodhatunk meg. Egyéni stílusú, magasfokú szakmai biztonsággal megalkotott, harmonikus szín- és formavilágé tárgyakat látunk. Méltán aratott sikert a karcagi ifjú Szabó Mihály szentendrei kiállításával. S ez, a nagy képzőművészeti múltú és jelenű városban, nem kis dolog. A kerámiatárlat július 19- ig látható. Sz. J. Kulturális beruházások Váci Mihály: Utazás Bürokronéziában Szeptember végéig elkészülnek az Erkel Színház bővítésének tervei, így a következő év elején megkezdődhet a kivitelezés. Haladás várható a Balett Intézet Új épületkomplexumának beruházásánál is. Építik a Műszaki Múzeumot, a visegrádi és az esztergomi múzeum rekonstrukciója azonban — a feltárás és kivitelezési problémák miatt — lassú ütemű — állapította meg az Országos Közművelődési Tanács Elnöksége az V. ötéves terv közművelődési beruházásainak helyzetét elemezve. A harkányi Bolgár Múzeum, a szentendrei skanzen építése, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tetőtér-beépítése a tervidőszak első két évében, míg. a TIT budapesti planetáriuma tavaly készült el. A Budavári Palota helyreállítása során a Várszínház elkészült, az F épület kivitelezése azonban vontatottan halad. Tizenegynéhány esztendővei ezelőtt a martfűi művelődési központban egy debreceni amatőr együttes Váci Mihály műveiből szerkesztett műsorral szerepel. Az esten részt vett a poéta is, Az előadás után — immár műsoron kívül — kisebb társaságban késő éjszakáig hallgattuk Váci Mihályt, aki azzal tisztelt meg bennünket. hogy felolvasott néhányat kéziratos Bürokronézia- verseiből. Váci Mihály azóta meghalt, s az „Utazás Bürokronéziában” az idei könyvhétre jelent meg. Ám az évek mitsem változtattak a szatirikus korkép időszerűségén. A könyvet olvasva ugyanazokon a poénokon nevetünk, vagy szisszenünk fel a fájdalmas találatoknál. Olyan vitriolos, kegyetlen versszatírákat olvasunk, amelyhez hasonlóval a magyar olvasó eddig csak külföldi szerzők, főképp Majakovszkij könyveiben találkozhatott. Váci szatírájának nyilai sorra terítik le az elképzelt ország, Bürokronézia lakóit; a paragrafusok bilincseiben élő hivatalnokokat, a cél nélküli értekezőket, a mindenható hivatalokat szaporító mindenható hivatalok eltorzult lakóit, az örök egyetértőket; mindenkit, akikkel ..Már sikerült a kommunizmust megszerettetni annyira: — csak magának szeretné itt most építeni. — ” Szürreális, groteszk, abszurd elemekből, frappáns fordulatokból építkező versek ezek, amelyekben ott feszül a holnapért aggódó költő dühe. Olvasmányosan köny- nyed: ..A hivatalt, ha létrehozzák, teherbe ejti önmagát — és már hiába korlátozzák kihordja szörnyű magzatát." A kötet versei 1950. és ’67. között íródtak. Az utolsó strófák — a keserű-dühös szatíra optimista feloldása — ma is figyelmeztetnek; nem hagyhatjuk annyiban a dolgot. * Sz. J. Az elmúlt hetek a rádióban is a futball világbajnokság, a Mundial jegyében zajlottak. Szerencse, hogy a rádió műsorszerkesztői gondoskodtak arról, hogy ne kerüljünk egészen a nagy esemény boron- gós, vagy örömteli mámorába. Ilyen üdítő, érdekes adás volt hétfőn este a soros sajtó- konferencia. Sajtókonferencia a közlekedés- biztonságról Boros János szerkesztő és Petress. István riporter olyan műsort készített, amely lekötötte mindannyiunk figyelmét, gépkocsivezetőkét, gyalogosan közlekedőkét egyaránt. A meghívott vendégek, a válaszadók a téma avatott szakemberei voltak, akik nem a brosúrák, hanem a napi gyakorlat ismeretében igyekeztek sikeresen tájékoztatni a hallgatót országútjaink, közlekedésünk helyzetéről. A műsor gyengéje a sajtókonferenciák visszatérő hibája volt; a kérdező újságírók sokszor olyan kérdéseket tettek fel, amelyek csak egy-egy szűkebb közösség gondjaira vonatkoztak. Szerencsére a szakemberek megpróbálták ezeket a „különös” kérdéseket általános tanulságul szolgáló információkkal megválaszolni. . Te meg ón Kedd este hallhattuk Tar- nói Gizella és Gálik Miklós műsorát. Évszázadunk egyik legfájóbb bajáról, a magányosságról nyilatkozott á pszichológus: Sziklai László, Kecskés András, az író: Fekete Gyula és Somlyó Zsuzsa, aki a Négy Évszak című folyóirat felelős szerkesztője. Elmondták véleményüket azok is, akiket a szerkesztő „magányos” elnevezéssel illetett. örömmel hallhattuk, hogy egyre több rendezvényt, programot szerveznek az illetékesek, ahol találkozhatnak, szórakozhatnak és művelődhetnek, barátokat, esetleg élettársakat is találhatnak a magányosak. Az ember közösségben él, felnőttként is családba vágyik, mégis sokaknak jut osztályrészül az egyedüllét. Rávilágítottak a beszélgetésekre arra, hogy a magányosság egészségtelenül befolyásolja a személyiséget, mások igaz megítélésére sokszor alkalmatlanná teszi a csak önmagával foglalkozó embert. A javasolt „gyógymódok” azonban kétes értékűek. Nehezen képzelhető el, hogy valóban képesek feloldódni a magányosok klubjába hivatalosan meghívott egyedülállók, hogy a mesterségesen kialakított csoportok közösségekké válnak a szervezők vezényszavára. Ügy hisz- szük, hogy e valóban súlyos gondra csak akkor tudunk megoldást találni, ha mindannyian átérezzük, hogy közösségben élünk és minden cselekedeteink felelős alanyai vagyunk, (zsák) Mezőtúron Nemzetközi tábor eszperantistáknak Nemzetközi tábor nyílt vasárnap Mezőtúron. A táborlakók — csaknem hatvan eszperantista — nyolc országból érkeztek a városba, ahol két hetet töltenek munkával — a helyi Dózsa Termelő- szövetkezetben dolgoznak — tanulással, szórakozással. A tábor gazdag irodalmi, művészeti programja megismerteti őket hazánk kulturális hagyományaival, kulturális életünk jelenével. \ /
