Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-20 / 143. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. június 20. Két kiállítás Szolnok megye népművészete a Galériában Nyári tárlat Kecskeméten Múltszázadbeli karcagi szoba Kántor Sándor nyitotta meg vasárnap a Szolnoki Galériában a Szolnok me. gye népművészete című reprezentatív kiállítást. A Gulyás Éva rendezte tárlat a megye XVIII—XIX. századi hagyományos népművészetét és a népi iparművészet emlékeit mutatja be. Gazdag anyaggal jelentkezik a nagykunsági pásztorélet, a pásztorművészet. A pásztorikésaségek és egyéb, főleg a juhászattal összefüggő használati tárgyak a korabeli élet keresztmetszetét adják. Ma már szinte kihalt szakmákkal ismerkedhetünk meg a fafaragást, a fával iparszerűen foglalkozó mesterséget bemutató tárgyak révén. Ezek többsége csak közvetve sorolható a megye népművészete fogalomkörébe, mert jórészt a Felvidékről származik, kereskedők hozták az Alföldre — de kétségtelen, hogy itteni ízlést elégítettek ki. A fanyereg viszont a híresl füredi nyergesszakma terméA XVIII—XIX. századi népviselet bemutatott anyaga megegyezik az Alföld korabeli paraszt népviseletével. Különösen értékesek a racka juhból készített darabok. Ezeket főleg a Jászság szűcsei készítették — a múlt század végén mégcsu-- pán Jászberényben háromszáz szűcsmester működött. A pásztorművészet és a bőrmunkák mellett a megve népművészetének másik kiemelkedő területe a fazekasság. A most kiállított, elképesztően gazdag anyag csupán a Damjanich múzeum birtokában levő népi kerámia szerény része. A füredi és a mezőtúri kerámia ma meglevő anyagának bemutatására a Szolnoki Galéria szűk lenne, még akkor is, ha csupán a legtöbbet érő korsóikat, tányérokat, tálakat, butykosokat stb. akarnánk kiállítani. Kevésbé ismert a szolnoki fehérhímzés. Egészében még néprajzi lag sem feltárt e terület, de a kiállított da- rabpk fantáziagazdag népi kultúráról tanúskodnak. A mézeskalácsosok, a kékfestők, a vessző- és gyékényfonók munkaeszközeit, termékeit is kiállította a rendező, de a ma élő népi iparművészek alkotásai is helyet kaptak a megye népművészetét bemutató, eddigi legnagyobb tárlaton. A Szűcs Éva kialakította szemléltetési rendszer alapján a Jászság és a Kunság hajdani népének életformájába, szokásaiba nagyszerű betekintést kaphatnak az érdeklődők. Ugyancsak vasárnap délelőtt nyílt meg a középmagyarországi képzőművészek nyári tárlata Kecskeméten, a művelődési központban. A nagyszámú érdeklődő jelenlétében B. Suplka Magdolna művészettörténész mondott megnyitóbeszédet. A kiállításon a két megye — Szolnok és Bács-Kiskun — művészeinek szobor, és grafikai, festészeti anyaga látható. Példa nélküli segítőkézség Üzemi művelődési bizottság alakult Nyugat-Magyar- ország 21 nagyobb vasúti szolgálati helyén. A jövőben ezek lesznek a munkásművelődés ,', gazdái”. Tennivalójuk bőven akad, hiszen az országrész vasutasai — azaz a szombathelyi MÁV-igaz- gatóság dolgozói — közül 2900-nak nincs meg az általános iskolai végzettsége. Ez az összlétszám 22 százaléka. Általában a 7. és 8. osztályt nem végezték el. Kétfajta lehetőséget ajánlanak számukra: a hagyományos munka melletti oktatást, vagy — s ez szinte példa nélküli , munkahelyi segítő- készségről tanúskodik — kétszer háromhetes bentlakásos tanfolyami képzést. Az utóbbinál teljes fizetést és ellátást kapnak a tanulásra vállalkozók, és lehetővé teszik munkából való távol- maradásukat erre az időre. A munkásszállásokon is sok tennivaló vár a művelődési bizottságokra. A munkásművelődés szorgalmazásában mindenekelőtt a szocialista brigádokra támaszkodnak. Közgazdasági nyári egyetem Mintegy nyolcvan külföldi résztvevőt várnak az augusztus 7. és 19. között — hetedik alkalommal — megrendezésre kerülő köz- gazdasági nyári egyetemre. Eddig a Szovjetunióból, az JíDK-ból, Lengyelországból, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Kínából, Olaszországból, az NSZK-ból, az Egyesült Államokból, Kanadából és Svájcból jelezték részvételi szándékukat közgazdászok, pénzügyi és üzemi szakemberek. Diplomások Karcagon Karcag környékén nem voltak nagybirtokok, így az uradalmak szokásos — a kor színvonalán álló — mezőgazdasági szakember gárdája is hiányzott a felszabadulás előtti határból. Most meg: az agrárszakemberek kint ragadtak a -városon kívül, a félig-meddig tréfás megjegyzést elsősor- •ban a termelőszövetkezetek szakembereire vonatkoztatjákDr. Kasuba János a Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnöke nem mond ellent a „kint ragadtak” állításnak: — Csaknem húszezer hektáron gazdálkodunk, kisebb járásnyi területen. Tény, hogy az agrárértelmiségünk — szövetkezetünkben nyolcvan agrárszakember dolgozik — leterhelése igen nagy. Kétségtelen, hogy nincsenek any- nyira bent a városban, amennyire szeretnének. Különösen az elmúlt két év volt számunkra nehéz, elsősorban a rizstermesztéssel összefüggő gondjaink miatt. Majd csak... — Igen, majd csak, de mi történik közben: idejön az ifjú szakember, kimegy a határba, múlnak az évek... — Értem mire céloz. Nem fenyeget a szakmai devalválódás veszélye. Akármennyi dolguk is van szakembereinknek, a szellemi akkumulációt nagyon fontosnak tartjuk, minden szakmai továbbképzésen, tudományos tanácskozáson ott kell, hogy legyenek szakembereink. S ott is vannak. Sokkal feszítőbbnek érzem a társasági élet hiányát. Az Agrártudományi Egyesület szervez ugyan különböző összejöveteleket — több mint száz tagja van —, de ezek szorosabban véve mégis a munkához kötődnek. Felvetődött már, hogy a téesz alapítsa meg és tartsa fenn a szakemberek klubját. Azt hiszem —, ha a tagságunknak nincs ellene kifogása —megcsináljuk. Termelnek, tanítanak pékig nagyon hosszú volt az út. Az 500 mázsa hektár cukorrépa és a 64 mázsa hektár kukoricatermésig különösen. Az agrárértelmiségiek tanították — és tanítják ma is — a föld népét a gépek használatára, az új technológiákra. Történelmi tett mindez. A városban — pontosabban a határban — jelenleg csaknem háromszáz agrárértelmiségi dolgozik. Számuk tovább növekszik, újra és újra friss diplomások érkeznek a Kunságba. A Magyar—Bolgár Barátság Tsz-be például tizenegy gyakornokot várnak. A város két szövetkezetében, a különböző agráripari munkahelyeken harmincegy különböző, a mezőgazdasági termeléssel, az élelmiszeriparral összefüggő, képesítést is adó tanfolyamot számoltunk össze. Egytől egyig a városban dolgozó agrár- és műszaki értelmiségiek a vezetőik, előadóik. A Bíbic legelő helyén Firtattuk — mert erről 's hallottunk — miért különülnek el a várostól a DATE Kutató Intézete mérnökei, kutatói. Kiderült, a kérdés- felvetés így hamis, látszatszerű. Némi szemléletbeli gondok azért vannak. A gyakorló agrárszakemberek több, Karcagon is hasznosan alkalmazható kutatási eredményt várnának az intézettől. Nehéz lenne ez esetben meghúzni a helyes határt a jogos kérések és a türelmetlen prakticizmus között. Tény, hogy a karcagi kutatók számos, országosan és nemzetközileg is elismert eredménnyel büszkélkedhetnek. De a város határa is „beszél” a kutatók tudományos sikereiről. A volt Bíbic legelőn — ezt a határrészt így hívták, a régi 4-es úf mellett — most olyan dús a fű, hogy megizzasztaná a kaszást. A kutatóintézet szakemberei a A kapától, a kaszától a Május 1 Tsz kérésére dolgoz- modem mezőgazdasági gé- ták ki az itt alkalmazott talajjavítás módját, s a 100 hektár fölötti réten 6 ezer birkát lehet majd tartani. Agrármérnök főkönyvelő Találomra nyitottuk ki a volt karcagi felsőfokú mezőgazdasági technikum- tíz évvel ezelőtti évkönyvét. De mégis olyan „diákot” kerestünk, aki ma a városban dolgozik. A Május 1. Tsz főkönyvelői irodájában „kötöttünk ki”. Nem, nem tévedés, Fűtő Miklós egykori agronó- mus-gyakornok a 11 ezer hektáros nagygazdaság „pénzügyminisztere”. — Érdekelt az üzemgazdaság, elvégeztem a Számviteli Főiskolát. 1972-ben főkönyvelő-helyettes lettem, majd főkönyvelő. — Hány évesen? — Huszonkilenc múltam. Nem volt könnyű, de némi mezőgazdasági alapképzettségem már volt, ezt csak meg kellett „fejelni”. 1977-ben szereztem meg a növénytermesztési üzemmérnöki képesítést. — A szólás-mondást tehát úgy módosíthatjuk, hogy a jó főkönyvelő holtig tanul...? — Ha nem is szó szerint, de az biztos, hogy az ilyen nagygazdaságok pénzügyi irányításához széles körű ismeretek szükségesek. Például az okleveles könyvvizsgálói tanfolyam anyagának elsajátítása is. Ezen túlmenően további közgazdaságtudományi tájékozottság. — Nem akar talán még továbbtanulni. . ? — Szeretném elvégezni a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet. Ügy érzem, erre még szükségem van. Ha ma még kevésbé, holnap már igen... Fűtő Miklós Kunhegyesről indult, Kisújszálláson érettségizett, Karcagon a tsz segítségével építkezett, két gyermek apja, munkásőr- rajparancsnok. (Folytatjuk) Tiszai Lajos Szovjet kereskedelmi főiskolások Szolnokon II tapasztalatok az oktatásban kamatoznak Évek óta jó kapcsolatban áll egymással a donyecki Kereskedelmi Főiskola és a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola. A kapcsolat értékes részét képezik azok a tapasztalatcsere jellegű látogatások, melyek során a két iskola tanárai, diákjai megismerhetik a másik ország kereskedelmi rendszerét, és természetesen ízelítőt kapnak kultúrájából, művészetéből is. A donyecki főiskolások egy utolsó évesekből, álló csoportja június 5-e óta tartózkodik Magyarországon. A csoport tagjai tanulmányozták Budapest kereskedelmi hálózatát, szabad idejüket pedig a Balatonon és a Dunaikanyarban töltötték. Tegnapra a Szolnok megyei kereskedelmi szervek és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki kihelyezett tagozata biztosítottak a szovjet szakember jelöltek számára programot. Délelőtt tájékoztatót hallgattak meg a megye kereskedelméről, és a FÜSZÉRT Vállalat munkájáról, délután pedig több szolnoki üzletet kerestek fal. Alekszej Nyikolájevics Szolnyikovot, a főiskola tanárát, a csoport vezetőjét kérdeztük a hazánkban szerzett tapasztalatairól. — Az itt tartózkodó diákok utolsó tanévük előtt Ismerkedés a FÜSZÉRT Vállalat szolnoki fiókjával állnak. A Magyarországon szerzett gazdag ismeret- anyag kamatozik majd az oktatásban, és tanítványaink — akik középszintű kereskedelmi vezetők lesznek — bizonyára jól hasznosítják az út tapasztalatait leendő munkahelyükön is. Több kereskedelmi létesítményben alaposan tanulmányoztuk — a szerintünk kitűnő — ön- kiszolgáló rendszert, de egyéb korszerű irányítási, szervezési, kiszolgálási formákat is igyekeztünk megismerni. A diákok is hasonlóképp vélekednek. Gennagyij Me- gyencev: — Nagyon tetszett minden a,mit eddig láttunk. Budapest csodálatos város, különösen a vár felejthetetlen. Évfolyamtársnője, Larisz- sza Knyez így folytatja: — Számomra Visegrád gyönyörű épületegyüttesei és a Balaton maradnak felejthetetlenek. Annak ellenére is, hogy esett az eső, amikor a Ba- laton-parton jártunk. Szolnokról is — noha kevés időt töltöttünk itt — kedvező kép alakult ki bennünk. Szép, rendezett, modem város — különösen az állomás környéke. Abból, amit a tájékoztatón elmondtak és amit láttunk a szolnoki üzletekben, arra lehet kö- vetkezetetni, hogy egész nagyvárosi színvonalú kereskedelem lesz itt hamarosan. Szóval élménydús nap volt ez is. A szovjet diákok 25-én indulnak haza Donyeckba. Velük utazik majd a budapesti főiskolások egy csoportja is — viszontlátoga- tásra, Hz ötödik sípszó A Rádiószínház bemutatói során hallhattuk Moldova György Az ötödik sípszó című hangjátékát. Egy isten háta mögötti faluban a déli ötödik sípszóra fegyvert emel egymásra dr. Kiss Attila körzeti orvos és a faluba tévedt lumpen Csekonits. Gyilkosság persze nem történik, hiszen — a műfaji szabályok szerint — közbelépnek a nők. Történik viszont az alig negyvenperces darabban annyi, oly sokféle, hogy — ugyancsak a műfaji szabályoknak engedelmeskedvén — beavatott ismerősei leszünk az író témájának és hőseinek, mi is szippanthatunk abból a levegőből, amelynek mérgező porszemcséi azok a régi, ötven-száz- éves dzsentroid szokások és azok az új, hamis életmodell- elemek, státusz-szimbólumok, amelyek sok helyen egyre nehezebben gyógyítható fertőzést okoznak. Amit sok közgazdászunk és szociológusunk úgy fogalmaz meg, hogy anyagi jólétünk — minden gazdasági gondunk ellenére megelőzte gondolkodásunkat, felelős magatartásunk kialakulását. A körzeti orvosnak van felesége, szeretője, három kocsija, élete függelékeként gyerekei. Havonta egyszer pedig — a legmegfelelőbbnek tartott kocsival és természetesen hajnalban, hogy meg ne lássák — a városba viszi eladni természetben kapott fizetségét, a sonkát, tojásokat, pálinkát. Csekonits ezresekkel fizet, hogy a felszolgáló keblei közül ihasson egy korty pezsgőt. Az orvos felesége, Gitta állandóan zsörtölődik és kevesli azt a tizenvalahányzer forintot, amit férje hoz a kocsinyi piacravalóért. És persze van olyan szereplő is, Vaszeri, aki kész kiszolgálni egy adag ételért bárkit — mikor ki ígér többet. A szerető, a felszolgálónő, egy elmaradt találkozásért áll bosszút, majd gyilkosságba hajszolja a férfiakat. Csupa negatív figura, csupa „ma már elképzelhetetlen” szituáció és cselekmény. A végletekig fokozott valóság sziporkázó tenyeres-talpas humorral fűszerezve. A célnak, írói szándéknak megfelelően: szórakoztató, leleplező, felháborító, megszégyenítő hang játékelemek iskolai elemzésre alkalmas egységben. Moldovára jellemző könnyed szerkezetben, a föntebb már vázolt hús-vér alakokkal. Marton László rendező jól érezte, akkor szolgálja legjobban a művet, ha e jól megírt szerepek kiteljesítését segíti, s nem a „mondanivaló” kényszerzubbonyát erőlteti a színészekre, hanem engedi, hogy kihasználják az egyes helyzetek nyújtotta lehetőségeket, szabadon gazdálkodjanak színészi, rádiós eszközeikkel. A népes színészgárdából kiemelkedett Szabó Gyula Vaszari és különösen Várkonyi Zoltán Csekonits alakítása. Zs. L. Képzőművészek alkotótelepe Tegnap a bailkányi tanyai kollégiumban megnyílt a nyírbátori Képzőművész Stúdió nyolcadik alkotótelepe. Az immár hagyományos alkotótáborban az idén a 28 Szabolcs, Hajdú és Vas megyei rajzszakos tanáron kívül hat lengyel és csehszlovák vendég is részt vesz. Az alkotótelep július 5-én zárul.
