Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1978. június 18. 4 A Jászsági Népi együttes „Menyasszonytánc” az óvodában TUNC A szívverés rit­musa, a lé­legzeté, a fu­tásé, a közösen végzett munka hó­rukkja, a kovács üllőjének csengő ritmusa, kalapács­tánca és tratata a trombita, és had­seregek menete­lése, és nagyapa, apa, fiú, nagyapa, apa, fiú, generáci­ók körbeforgása, háborúk, forradal­mak, békék kör­tánca, s a béke, az ember mindig visz- szatérő álma, mo­solyok tánca, tes­tek tánca, mely szerelmet üzen, mely művésze­tet üzen, mely múltat, hagyo­mányokat sej­tet, emberek szelíd vagy fergeteges, kecses vagy elra­gadtatott tánca, szomorú vagy dia­dalmas, de soha­sem közönyös tán­ca, a világ huma­nizált ritmusa, amely oázis egy nagyobb ritmus­ban, csodálatos sziget a bolygók kérlelhetetlen tán­cában, a nappal és az éjszaka kö­nyörtelen körfor­gásában, a nyár, ősz, tél és tavasz gépies ritmusá­ban, s a tenger lé­legzésében, az apályban és da­gályban . . .- KI ­V 'x. Nagy Zsolt képriportja Pécsi balett Balett a Jégen Nyitótánc Fázisok Extázis Discóban Szakmunkások az érettségi küszöbén Érettségi. Ezrek szíve dobog hangosabban most e szó­ra. Ünneplőbe öltözött fiatalok drukkolnak nap mint nap az érettségi vizsgabizottság előtt, húznak tételeket, bizo­nyítják felkészültségüket, tudásukat. Az érettségi szó halla­tán mindenki a fiatalokra gondol, s saját ifjúsága jut eszé­be. Pedig nemcsak a tizennyolc évesek vizsgáznak a négy középiskolás év záróakkordjaként, hanem felnőttek százai, ezrei is. Az utóbbi években megnövekedett a felnőtt kö­zépiskolások száma. Az 1960—61. tanévben az ország gim­náziumai, szakközépiskolái nappali tagozatán százötvenez­ren, az esti és levelező tagozatokon nyolcvanötezren tanul­tak. Az elmúlt tanévre csaknem megkétszereződött a fel­nőtt középiskolások száma, a nappali tagozatosoké pedig közel kétszázezerre növekedett. Népszerű a szakközép­iskola A megye középfokú okta­tási intézményeiben a nap­pali tagozaton kétezeregyszá- zan, az esti és a levelező ta­gozatokon pedig ezernyolc- százan érettségiznek az idén. A felnőtt diákok közül négy­százan a gimnáziumi, ezer- négyszázan pedig a szakkö­zépiskolai évek végére „te­szik fel a koronát ”, azaz szerzik meg az érettségi bi­zonyítványukat. A középis­kolai felnőttoktatás külön­böző formái között változat­lanul a legújabb, a szak­munkások szakközépiskolája a legnépszerűbb. Ebbe az intézménytípusba azok je­lentkezhetnek, akik már megszerezték a szakmunkás- bizonyítványt. A felnőtt dolgozó „diákok” a három­éves képzési idő után sike­res vizsga esetén általános érettségi bizonyítványt kap­nak, s ezzel lehetőség nví- lik az egyetemeken, főisko­lákon való továbbtanulásra, valamint a technikusi okle­vél megszerzésére. . Megyénkben 1974-ben az újfajta középfokú felnőttok­tatás'nyitányakor három vá­rosban, Karcagon, . Jászbe­rényben és Szolnokon in­dult szakmunkások szakkö­zépiskolája. A megyeszékhe­lyen a Dolgozók Gimnáziu­ma mellett a Vegyipari Fi­nommechanikai és Műszer­ipari Szakközépiskolában is megszerezhetik az érettségi bizonyítványt a szakmunká­sok. A vegyipari talán a me­gye egyetlen olyan középfo­kú oktatási intézménye, aho­va több felnőtt diák jár. mint nappali tagozatos. Az elmúlt tanév szeptemberé­ben ötszázharmincöt 14—ÍR éves diák. s hatszáz felnőtt kezdte meg. illetve folvtafta tanulmányait valamelyik osz­tályban. — A konzultációs napokon tele volt az iskola környéke a hallgatók kocsijaival — emlékezik Szűcs Gyula. a szakközépiskola igazgatója. Nincs egy tenyérnyi sza­bad hely. most sem, pedig igencsak közeledik már az érettségi. Az utolsó konzul­tációra gyűlt össze a har­madik „a” osztály. Egy hét­tel a nagy nap, az utolsó vizsga előtt még egyszer be­ültek mindannyian az isko­lapadba. Nem árt újra át­venni a tételeket; milyen verseket említsenek meg Adytól. a „nyugatosoktól”, József Attilától, vagv a mai költőktől egy-egy összefog­laló téma feldolgozásakor. A választ már sokan tudják, hisz szorgalmasan készültek az osztály vizsgára is. Ök egyetértőén bólintanak a tanár javaslatára, míg má­sok serényen jeavzetelík a füzetbe a verscímeket. A konzultáció végén Nagv Ba­lázs. az osztályfőnök még ad néhány iá tanácsot, biztató szót a vizsgázóknak, akik Filmjeink a nagyvilágban A június 18—25. között sorra kerülő oxfordi nemzet­közi filmfesztivál versenyé­be Grunwalsky Ferenc „Vö­rös requiem” című filmjét hívták meg. Az oxfordi fesz­tivállal csaknem egyidőben — június 19-től — Zágráb lesz a színhelye az animá­ciós filmek soron következő nemzetközi szemléjének. közben már gyűjtik a pénzt a bankettra. Mert hát hiába felnőttek, egy kicsit azért diákok is. Sajnálják, hogy ók nem ballaghattak, a ban­kettről, a közös ünneplésről azonban nem mondanak le­A három együtt eltöltött évnek a legnagyszerűbb pil­lanata közeleg: érettségi ok­levéllel a kézben nem hiva­talosan gyűlik majd össze az osztály. — Most úgy tűnik, hogy nagyon gyorsan szállt el ez a három esztendő — mondja Pályi József, az Állami Épí­tőipari Vállalat hegesztő la­katosa. — Pedig sokszor azt- hittük, sosem jutunk el idáig. Talán nincs is olyan köz­tünk, akinek legalább egy­szer meg' ne fordult volna a fejében, hogy „nem csiná­lom tovább’-’. Lehetek én jó lakatos érettségi nélkül is! — Én azt hiszem, hogy elsősorban az akaratunkat, önbecsülésünket tettük pró­bára — vélekedik Stein Bé­la, a Középtiszai Vízügy Igazgatóság géplakatosa — hiszen a középfokú végzett­ség megszerzése egyelőre még nem kötelező. — Hogy miért nem tanul­tunk tovább fiatalon? — a kérdésre a legkülönbözőbb okokat tudnánk felsorolni. Alapos, valós indoka van mindenkinek, a leggyako­ribb azonban^ a családi kö­rülmények alakulása. Persze ezt sem mondhatjuk mind­annyian, az igazsághoz tar­tozik, hogy a pénzkeresés lehetősége sokunkat elvitt az iskolapadból anna|< idjén — szólal meg Ócsai Sándor, az ÁÉV művezetője. — S aztán kinek-kinek rendeződött a sorsa, meglett a lakás, a gyerekek, a kocsi. S mégis hiányzott valami, — veszi út a szót Csík Jó­zsef — ami talán akkor még meg sem fogalmaztunk; a műveltség, a több tudás. — Művelődni iskolán kí­vül is lehet... Alap az önműveléshez — Kétségtelen így igaz. Ehhez azonban szilárd ala­pokra van szükség, amit úgy érzem, hogy az eltelt há­rom év alatt szereztünk meg. A magam nevében ki merem mondani, hogy most már igényemmé vált- az ol­vasás, az önművelés, a szín­házba, moziba járás. — Segített-e a család, s a munkahely a tanulásban ? — Az, hogy itt vagyunk az érettségi küszöbén, azt hiszem egyértelmű bizonyí­ték. Az Állami Építőipari Vállalat tanulmányi szerző­dést kötött velünk, havonta kétszáz forint „ösztöndíjat" kapunk, s az érettségi bizo­nyítvány megszerzése után külön jutalom vár ránk — mondja Ócsai Sándor. — S hogyan tovább? Je­lentkeznek-e a főiskolára, egyetemre ? Az osztályúnkból csak a A Magyarországon működő nemzetiségi pedagógusok kö­zül évről évre többen vesz­nek részt — egyes európai szocialista országokkal kö­tött kulturális, tudományos és oktatási együttműködési egyezmény munkatervei alapján — hazai és külföldi Horváth Bandi, mondják szinte kórusban. Horváth Andrást, az osztály egyik legfiatalabb diákját, a Deb­receni Finommechanikai Vál­lalat szolnoki kirendeltségé­nek felvonószerelőjét a sike­res írásbeli érettségi vizsga alapján szóbelizni hívják Pécsre, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára. Ha sikerülne a felvételi — Ha sikerül a felvételi, én leszek a világ egyik leg­elégedettebb embere, de őszintén szólva nem nagyon bízom benne. Bár a majda­ni érettségi oklevelünk azo­nos értékű a nappali tago­zatosokéval. a mögötte rejlő tudás azért mégis kevesebb. Akinek nap mint nap csak az a dolga, hogy tanuljon, nyilvánvalóan alaposabb is­meretekre, tudásra tesz szert. — Mi biztosra vesszük Bandi sikerét, — bizakodik György Ferencné, a Jármű­javító Üzem gyors- és gép­írója — hiszen a levelező tagozaton is ugyanúgy ele­get kell tenni a tantervi kö­vetelményeknek, mint a nap­palin. A tanárok szigorúak voltak velünk, nem hivatkoz­hattunk soha a családra, a sok munkára. Csak a tudás számított, azt lehet osztá­lyozni. Nagy Balázs, az osztály­főnök egyetértőén bólint. — A semmire nem lehet ráírni a kettest — erősíti meg Györgyné szavait — hiába fájt a szívünk azokért, akik lemorzsolódtak az évek során. Az induláskor még három osztályba jártak a szakmunkás diákok, most kettőbe. Csak a leglelkeseb­bek, szorgalmasabbak ma­radtak, akik valóban ragasz­kodnak az érettségi bizonyít­ványhoz, s a többségük nem feltétlenül az előrehaladás­hoz használja fel az okleve­let. Gyakran találkozom a volt tanítványaimmal, so­kan közülük ugyanazon a munkahelyen, ugyanazt a munkát végzik. S talán ne­künk is van némi érdemünk abban, hogy jobban, értőb­ben. — A pedagógusok egy ré­sze kevésbé szívesen tanít a „dolgozóknál”. — Én a másik táborhoz tartozom, s vallom, hogy a felnőttekkel könnyebb szót érteni, mint a fiatal diákok­kal. Amit tanítunk a tizen­éveseknek, már történelem, a felnőtteknek viszont a mindennapokat jelentette, az átélt élmények révén köny- nyebben megértik, elsajátít­ják a tananyagot. Kialakult tudattal, megalapozott világ­nézettel ülnek be az iskola­padokba, a több tudás, a művelődés őszinte vágyával. S egyre többen. A Vegy­ipari Finommechanikai és Műszeripari Szakközépisko­lában 1971-től folvik fel­nőttoktatás. Az eltelt idő­szakban megsokszorozódott a hallgatók száma, s csökkent a lemorzsolódás. A felnőtt diákok általában tíz-tizen- két százaléka nem jut el az érettségiig, s az esetek többségében ez nem a siker­telen vizsgák, hanem mun­kahely-változtatás. katona­ság vaav egvéb okok követ­kezménye. A végzősök egy­két százaléka minden • év­ben egyetemen vagv főisko­lán tanul tovább, sokan pe­dig technikusi minősítő vizs­gát tesznek. Tál Gizella nyári nyelvi továbbképzésen. Holnap Székesfehérvárott kezdődik meg — az Orszá­gos Pedagógiai Intézet szer­vezésében — 25 délszláv, 40 német. 35 szlovák és 30 ro­mán nyelvet, illetve nyelven oktató pedagógus kéthetes központi kurzusa. Nyelvi és módszertani továbbképzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom