Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. június 15. HELYÜNK A VILÁGBAN Életkorral a középmezőnyben 11 válásokkal az elsők között Arra a kérdésre, hogyan áll hazánk a népek nagy versenyében, talán a számok nyelvén adhatjuk a legpon­tosabb választ. Méghozzá a Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv néhány hete nap­világot látott, 1978-as köte­tének adataival. Hazánk 93 000 négyzetki­lométeres területével a ti­zennyolcadik, 10 599 000 la­kosával pedig a tizenharma­dik helyet foglalja el a táb­lázatban felvett 31 európai ország között. Az utóbbi évek céltudatos családtámo­gató intézkedéseinek ered­ményeként az 1970. évi 14,7- ről 1976-ra 17,5-re növeke­dett az ezer lakosra jutó él- veszületések száma. Ezzel néhány tizedes eltéréssel egy sorba kerültünk a Szovjet­unióval, Jugoszláviával, Spa­nyolországgal, megelőztük viszont Ausztriát, Angliát, Hollandiát, az NDK-t, az NSZK-t (ez utóbbi adata 9,8 1000 lakosra). Életkorunkkal a középme­zőnyben foglalunk helyet. Nálunk a 60 évet elért vagy túlhaladt lakosok a népes­ség 18,2 százalékát alkotják. Ausztriában, Franciaország­ban, az NSZK-ban, az NDK- ban és Svédországban ennél idősebb, Csehszlovákiában, Hollandiában, Lengyelor­szágban viszont fiatalabb a lakosság. A magyar férfiak várható életkora 66,5, a nőké 72,4 év. Ahhoz azonban, hogy el­érjük a nemzetközi átlagot, még további 1—1,5 éves ja­vulásra van szükség. A válási statisztikában — sajnos — az elsők közé tar­tozunk. Nálunk 2,6 válás jut 1000 lakosra,. ugyanannyi, mint Dániában, és valamivel kevesebb, mint Svédország­ban és az USA-ban. Ipari termelésünk — a ne­héz világgazdasági helyzet ellenére — majd a ■ felével, 42 százalékkal növekedett hat év alatt. Elmaradt ugyan az európai KGST-országok 164 százalékos indexétől, de jóval meghaladta a fejlett tőkés országok 22 százalékos ütemét. Bauxittermelésben évi több mint kétmillió tonná­val a világon az ötödikek vagyunk Jamaika, Ausztrá­lia, a Guineái Köztársaság és Guayana mögött. Az autó- buszgyártásban jól állunk: 11 430 busszal szerepeltünk a statisztikákban. Ennél töb­bet csak Anglia, Lengyelor­szág. az NSZK, a Szovjet­unió és Japán gyártott. Te­levízióból 412 000-et készítet­tünk egyetlen év alatt, kö­rülbelül annyit, mint Auszt­ria, Csehszlovákia vagy Ju­goszlávia. A mezőgazdaság fejlődé­sének ütemében csak két or­szág előzött meg bennünket Európában: Románia és Hol­landia. Ha az 1966—1970 kö­zötti öt év átlagát száznak vesszük, akkor a következő 1971—1975 között majdnem 20 százalékkal nőtt mezőgaz­dasági termelésünk. (Azóta pedig még előbbre léptünk. A szerk.) Búzából pedig csak az NSZK-ban és Bulgáriá­ban takarítottak be a miénk­nél jobb termést hektáron­ként. Egy lakosra jutó 124 ki­lós hústermelésünket Euró­pában csak Hollandia köze­lítette meg, Ausztrália vi­szont jól elhagyta több mint 2 mázsás személyenkénti át­lagával, ugyanakkor az USA csak a nyomunkban jár. To­jástermelésünk egy főre jutó átlaga is hasonló rangos he­lyen szerepel az évkönyvben, tejtermelésben viszont sokan vannak előttünk. Az átlagosnál jóval gyor­sabban emelkedett hazánk­ban a személygépkocsik szá­ma, de még így sem zárkóz­hatunk fel azokhoz az orszá­gokhoz, amelyeket jóval ré­gebben meghódított a mo­torizáció. Hat év alatt 2,7- szeresére nőtt az útjainkat koptató személygépkocsik aránya. , Az egy laká^jp. jy,tó lako­sok számával haiank a kö­zépmezőnyben helyezkedik el. Nálunk 2,93 személy jut egy-egy lakásra, valamivel több mint Belgiumban és az NSZK-ban, de kevesebb, mint Hollandiában, Lengyel- országban, Olaszországban és Kanadában. Országok sokaságát előz­zük meg azzal is, hogy lé­nyegében hazánk minden hatodik lakója szervezett formában tanul, az egy la­kosra jutó évenkénti 6,9 mo­zilátogatás pedig kétszer annyi, amennyiről Lumiere hazájában, Franciaországban és a szomszédos Ausztriá­ban szól a statisztika. Csorna Béla Tovább egyszerűsödik a tulajdonjogi bejegyzés Akik ingatlant szereztek — szerződéssel, vagy egyéb jogügylettel — saját tapasz­talatból tudják, milyen bo­nyolult, hosszadalmas eljá­rással kell megbirkózniuk, amíg a tulajdonjog bejegyzé­sét rendezik. Az eljárási mozzanatok nagyobb része sajnos nem mellőzhető, mert azokhoz lényeges állami és egyéni érdek fűződik. Ahol viszont lehet, ott minden ál­lami szerv keresi az utat, hogyan lehetne egyszerűb­ben, rövidebben intézni az ügyeket úgy, hogy az érde­kelt személyeknek kevesebb utánajárást okozzanak. E cél érdekében ez év ele­jétől a szerződéseket az- il­leték megállapítását köve­tően — mellékleteivel együtt — közvetlenül az. Illetékhi­vatal küldi meg a tulajdon­jog bejegyzése érdekében az eljárásra jogosult földhiva­taloknak. Egyidejűleg az érintett állampolgárokat pe­dig a kiszabott illeték ösz- szegéről csekklap mégküldé- sével és a fölösleges szerző­déspéldányok visszaküldésé­vel értesíti. Ezzel az érintet­tek egy személyes eljárási, intézkedési kényszertől men­tesülték. A Szolnok megyei Illeték­hivatal és a Szolnok megyei Földhivatal megállapodott egy újabb egyszerűsítésben, amely ez év július elsejétől lép érvénybe. Ettől az idő­ponttól kezdődően minden, ingatlant érintő szerződés, ügylet után a kiszabott il­leték megfizetéséről az Ille­tékhivatal az „illetékigazo­lást” is megküldi annak a földhivatalnak, amelyhez a szerződést továbbította a tulajdonjog bejegyzésére. — Ugyanígy jár el a fizetési kedvezményt engedélyező ha­tározatokkal is. Ezzel az egyszerűsítéssel az ingatlant szerzők mente­sülnék attól a kényszertől, hogy az illeték kiegyenlíté­se után levélben vagy sze­mélyesen legyenek kénytele­nek az Illetékhivatalhoz for­dulni az illeték-igazolásért, majd azt ismét személyesen vagy postán az ügyüket in­téző földhivatalhoz eljuttat­ni. Mindazoknak, akik in­gatlanszerzéssel kapcsolatos tenni- és fizetnivalóikat időben — vagy legalább lé­nyegesebb elhúzódás nélkül — teljesítik, jelentős köny- nyítést hoz a bevezetendő egyszerűsítés. Természetesen változatla­nul fennmarad az a lehető­ség, hogy akinek valami­lyen okból úgy szükséges, az illetékigazolást az Illetékhi­vataltól közvetlenül is kér­heti. Megszépül a Tisza Szállé Szolnok egyik értékes és szép épületét, a Tisza Szál­lót az idén kívülről teljesen felújítja az Építő-, Javító- és Szolgáltató Vállalat. A felújítás három részben tör­ténik. A szálló kerthelyiség felé eső része már elkészült, jelenleg a Tisza-parti hom­lokzaton dolgoznak az épí­tők, őszre pedig befejezik a főbejárati oldalt. A tulaj­donos, a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 2,5 millió forintot fordít a felújításra, amely után az építők szerint a Tisza Szál­ló szebb lesz, mint valaha. Újabb műszerek a Balaton vizsgálatára Tucatnyi műszerállást he­lyeznek el a kutatók ezek­ben a napokban a Balato­non. Balatonszemes és Bala- tonakali között a vízállást, a szél irányát és sebességét, valamint a párolgást mérik automatikusan a műszerek. Tihanynál áramlásmérőt he­lyeznek el. A Balaton nyílt vizein keletkező hullámok magasságáról távvezérlésű műszerek szolgáltatnak ada­tokat a szakembereknek. A műszerek adatait egyebek között a Balaton partépítési munkálatainál, a kőgátak építésénél használják fel. Míg anyu és apu dolgozik A Jászberényi Hű­tőgépgyár két óvo­dájában és egy bölcsődéjében mintegy ötszáz gyermeket helyeztek el, és ezzel teljes mértékben megol­dották családos dolgozóiknak gond­jait A kardművesség apáról fiúra száll, vívóink az olimpiákon több győzelmet arattak már a Zágon-kardokkal » Ősi mesterségek Egyes ősi mesterségek ki­halóban vannak, egyre keve­sebb az utánpótlás ezekben a szakmákban. Valójában azért, mert nem tartoznak a divatszakmák közé, meg aztán a kézművesség helyébe a gép lépett. Ma már a ká­dárok is gépek segítségével készítik a hordókat. A tech­nika azonban nem tudja tel­jesen pótolni a művészi fok­ra emelkedett mestermun­kát: a díszműlakatos, a ko­vács, a puskaműves, a bog­nár, a kádár egyedi remek­művei magukon hordják a mester kezenyomát. Injekciós tű és jászrokka Ami a munkát és tartalmassá — Annikát? Már hogyne ismernénk, itt él közöttünk, ha jól tudom 18 éve. Min­denki ismeri és szereti, soha el nem fogyó türelméért, mindenkinek jutó moso­lyáért és azért a szeretetért, amit gyerekeinknek ad. Mit tudunk még róla? A pontos­ság és a megbízhatóság min­taképe, azért csinál min­dent olyan jól, mert örömét leli a munkában A kis páciensek szülei be­szélnek így Bordás Annáról, a jászfelsőszentgyörgyi védő­nőről, aki szívós, rámenős, lerázhatatlan, amikor a be­tegekért emel szót, engedé­keny, türelmes, hangjával, tekintetével is simogat, ha a betegeivel beszél. Jászárokszálláson volt gimnazista. Érettségi után Szegedre a Védőnőképző In­tézetbe kérte felvételét. Si­került, és néhány hónap múlva már úgy tartották számon, hogy védőnőnek született. Az iskola elvégzése után Tiszapüspökiben és Tiszate- nyőn dolgozott 4 évig. Egy tiszapüspöki védőnővel cse­rélve jött Jászfelsőszent- györgyre azzal a szándékkal, hogy idővel szülőfalujába, Jászárokszállásra kéri ma­gát. — Tizennyolc év telt el azóta. Az első évek nehezek voltak. A 2 ezer 400 lakosú település kiterjedt tanyavi­lágában 8—10 kilométert kellet gyalogolni, vagy ke­rékpározni, esőben — sárban, télen lovasszánnal átvergőd­ni egyik tanyától a másikig. Ma az emberek nagy része a község belterületén la­kik, növekszik a korszerű, fürdőszobás lakások száma, a községnek jól felszerelt egészségháza. orvosi rendet- lője van. Mindez azt jelen­ti, hogy a védőnő munkája is könnyebb és eredménye­sebb. Ez utóbbi a legfonto­sabb, mert az teszi széppé, tartalmassá a munkát, ha ér­telmét látja az ember annak, amit csinál. Bordás Anna védőnő jo­gos büszkeséggel mondhatja el, hogy értelmét látja mun­kájának. A látszólag meg­szokott, tizennyolc év óta is­métlődő napi teendők min­dig új élményeket, új örö­möket hoznak számára. A munka után „házi mú­zeumának” gyarapításában, rendezésében talál kikapcso­lódást, Sok év alatt össze­gyűjtött régi edények, szá­zadunk fazekasmesterségét reprezentáló cserepek, ken­gyelvasak, színes lószerszá­mok, övdíszek, tilolók, orsó- zók, guzsalyok és jászrokkák elrendezésében. — illés — Mesne földön híresek a magyar va­dászfegyverek Bognármester és tanítványa Némelyik díszműlakatos munkája vetekszik az iparművész alkotásával

Next

/
Oldalképek
Tartalom