Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-14 / 138. szám
1978. június 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 VIZIUTAK EURÓPÁBAN Dunától a Rajnáig „Szeretném megérni, hogy o Duna és a Rajna között kapcsolat létesüljön" - mondotta Goethe röviddel 1832-ben bekövetkezett halála előtt. Milyen szerény kívánság! Ma összehasonlíthatatlanul izgalmasabb eseményéket élhetne meg a költő. Már Napóleon is A mesterséges csatornákról szóló álom majdnem egyidős Európa történetével, hiszen az elképzelés szinte az ókorban született. A Rajna— Majna—Duna csatorna létesítésének gondolata már Nagy Károlynál és Napóleonnál is felmerült, s a bárkák részére működött is egy a Rajna és a Rhone között. A Duna—Odera—Elba csatorna terve a XVIII. században készült el először. Egy bizonyos Lotharius Vogemont VI. Károly német-római császárnak, Mária Terézia apjának 1712- ben nyújtotta be tervét Németország folyóinak összekapcsolására. Ebben szerepel a Duna—Elba—Odera csatorna a Morava és Becsva folyók felhasználásával. Ez a terv majdnem pontosan egyezik a maival, csupán méreteiben marad el a XX. századétól: Vogemont 40 tonnás hajókra alapozta elképzeléseit, ma viszont 1500—3000 tonnás szállítmányokról beszélnek. Az első lökést a csatorna- építésre a XIX. század második fele és a XX. század első évei adták meg, amikor a nehézipar gyors iramban fejlődött. Mindenekelőtt Franciaország, Belgium, Hollandia és Németország fejlesztette belvízi hajózását. Hollandiában 1872-ben nyílt meg a Nieuwe Waterweg és 1876- ban az Észak-tengeri csatorna, Németországban egész rendszer alakult ki: az Ems- csatorna (1887), a partvidéki (1895), a Dortmund-Ems (1899), Elba-Lübeck (1900) és mások. Az első világháború után kezdik meg a folyók összekötését. Belgiumban a Maas és Schelde között megépült az Albert csatorna (1935), Hollandiában a Maas és a Waal között a Julianr a csatorna (1927). Németországban a Dortmund-Ems csatornát az Elbával összekötő víziút és a Rajnát a Ruhrral összekötő Wesel csatorna (1938). A Szovjetunióban ebben az időben készül el a Moszkva— Volga csatorna (1935) és a Keleti tengert a Fehér tengerrel összekötő csatorna (1933). A második világháború után 1952-ben megépül a Volga—Don és 1964-ben a Volga—Keleti tenger csatorna. Nagy arányú folyószélesítési és -mélyítési munkák folytak a Rajnán, a Dunán a Vaskapunál és a Rhone-on Franciaországban, 1952-ben pedig felavatják az Amsterdam—Rajna csatornát. Három terv 1960-ban bekapcsolódott a munkába az ENSZ európai gazdasági bizottsága. Ez újabb lendületet adott az addigi terveknek. Munkacsoportot hoztak létre az egységes európai víziúthálózattal kapcsolatos problémák megvizsgálására. Első lépésként három kiemelt csatornaépítési tervet tekintettek át: 1. a Rajna—Majna—Duna; 2. a Duna—Odera—Elba: és 3. a Dnyeper—Visztula—Odera csatornáét. A cél, hogy az európai víziúthálózat lehetőleg egységes feltételeket nyújtson a hajózáshoz. összeurópai szempontból kétségtelenül a Rajna—Majna—Duna csatorna a legfontosabb. Ez a 3500 kilométeres, nagyteljesítményű hajóút a 80-as évek közepére köti össze majd a Duna és a Rajna térségét. Az északnyugati végpont: az Északi tenger Rotterdammal, a világ legnagyobb kikötőjével. A délkeleti végpont a Fekete tenger, a román Constanta, Sulina, illetve a szovjet Izmail kikötővel. A víziút a kontinens tizenhárom államát, több mint 477 millió lakost kapcsol össze. A Rajna—Majna— Duna csatorna, amelynek építését 1959-ben kezdték el jelenti majd a 133 kilométeres ún. „Európa-csatornát”, a Nürnberg—Kelheim vonalon. A Rajna és a Duna vízválasztóján keresztül (406 méterrel a tengerszint fölött) zsilipekkel, duzzasztólépcsőkkel és a talajvíz szabályozásával teszik lehetővé a hajózást. A 80-as években E főútvonal mellett egész sor nagyfontosságú csatorna építési terv készült a Víziúthálózat kiterjesztésére. A franciák a Szajnát, a Moselt, a Rhone-t és a Rajnát kívánják összekötni. Különösen ez utóbbit igyekeznek mielőbb elkészíteni, hogy a Rajna— Majna—Duna csatornával egyidejűleg a 80-as években megkezdhesse működését. Romániában Cernavoda és Constanta között építenek csatornát, amely a Duna és a Fekete tenger közötti vízi- utat több mint 300 kilométerrel rövidíti meg. Magyarország és Jugoszlávia hajózási célokra a Tisza megkezdett mélyítését és szélesítését folytatja. Lengyelországban tíz éven belül ki akarják építeni az Odera és a Visztula felhasználásával azt a vízi- utat, amely a Felső-Szilézia iparvidékétől 2000 tonnás hajók közlekedését teszi majd lehetővé. A jugoszlávok Duna—Száva—Adria csatornát terveznek, amely a zágrábi iparvidéket kapcsolná össze a Dunával. Terv készült a Belgrád—Szaloniki csatorna megépítésére is a Morava dunai torkolatától az Égéi tengerig. A Kelet—Nyugat közötti belvízi hajózás kiegészítését szolgálná a Duna—Odera— Elba csatorna: a Duna felső szakaszát kötné össze az Északi tengerrel (Hamburg) és a Keleti tengerrel (Szcec- zin). A másik útvonal a Visztulától keletre vezetne a Bug folyón keresztül, tovább a Dnyeper csatornáig. Ebből ágazna ki a Visztulát Kali- nyingráddal összekötő csatorna. A Duna—Odera csatornához kapcsolódna a jelenleg is működő 40 kilométer hosszú Gliwicze csatorna, amely a felső-sziléziai iparvidéket köti össze az Oderával. Gáti István (Következik: II. Előretör a hajózás) Ózdon Befejezés előtt a nagyberuházás Gyógyhatású fogkrém Az Országos Stomatoló- giai Intézetben érdekes kísérletek folynak. Az idült foginygyulladásos betegeknek olyan fogkrémet adnak, amelybe a sárvári hévízből nyert sópárlatot kevertek. A jódos, brómos, fluoros tartalmú fogkrém kedvező hatásúnak ígérkezik. Befejező szakaszánál tart Özdon az acélgyártás növelését célzó, 2,3 milliárd forintos nagyberuházás. A befejező szakaszban — amelynek készültségi foka jelenleg már mintegy 95 százalékos — főként a kiszolgáló létesítményeket építik meg. Az építők és szerelők most a 2. számú ipari vágányon, a további öt elekt- rofilteres porleválasztó, valamint a háromszáz fős szociális épület befejező munkálatain dolgoznak. A teljes befejezés után az új termelő és kiszolgáló' rendszerekkel az ózdi gyár évente 1,4 millió tonna jó minőségű^ acél gyártására lesz alkalmas. GÉPKOCSI JAVÍT AS ‘»K----------------V eszteséges üzem Mostanában minden, termeléssel töltött órára 10—14 forintot fizet rá a Jászberényi Műszeripari Szövetkezet autószervize. És még „boldogok” is, hiszen három évvel ezelőtt még majdnem 40 forint volt az óránkénti veszteség. Eddig csak a hiányt tudták csökkenteni. A szövetkezet már húsz éve foglalkozik gépjárművek javításával. Az igazi nagyüzem, Jászberény igényeihez való felzárkózás azonban csak 1971-ben kezdődött el. A megyei tanács, a KISZÖV támogatását saját pénzükkel kiegészítve a Műszeripari Szövetkezet nyerte meg a KPM százezer órás szerviz építésére kiírt pályázatát. A 20 milliós beruházás megvalósításához ők tudtak a legtöbb pénzzel hozzájárulni. A városban ötszörösére nőtt a gépkocsijavítás, lehetősége. Jöttek a megrendelők Hét évvel ezelőtt még ki is elégítette Jászberény igényeit az új üzem. A járművek sára kell bővíteni a szociális növekedett a vártnál. Az építés közben az is kiderült, hogy a termelő terület rovására kell bővíteni a szociális létesítményeket. Kezdetben azonban szó sem volt zsúfoltságról. A részleg kihasználtsága egyre növekedett. Néhány éve OTP hitelre is dolgoztak, a műszaki vizsgáztatás jogának megszerzése után újabb megrendelésekhez jutottak. Ez egy ideig csak jót tett a szövetkezetnek. Az induláskor még többnyire tapasztalatlan szerelők tudása, ügyessége is fejlődött. Az OKISZ és az AFIT alkatrészellátási együttműködésébe belépve kevesebb munkaidő veszett kárba, csökkentek az anyag- készletek. Jó munkájuk elismeréseként ma már a Zsigulik és a Trabantok márka- szervizeként dolgoznak, távoli vidékekről hoznak műhelyeikbe autókat. A kihasználtság növekedése, a szaktudás és a szervezettség színvonalának emelkedése végül is azt eredményezte, hogy negyedére csökkentek a veszteségek. A kicsi drága A tavaly 7 millió, 1978 első öt hónapjában már 4 millió forint árbevételt elérő üzem azonban még mindig ráfizetésesen dolgozik. A költségek csökkentésére egyre kevesebb lehetőség kínálkozik. A festő- és a karosszéria üzem mérete miatt nehezen tudnának több megrendelést elfogadni. A zsúfoltságot is meg kellene szüntetni, hogy eredményesebben szervezhessék meg. olcsóbbá tegyék a javítást. A korszerűbb gépek is hiányoznak. Az egyre sürgetőbb feladatok megoldása, a gazdaságosság fokozása érdekében döntött úgy a szövetkezet vezetősége, hogy bővíti a szervizállomást. A 4 milliós beruházás terveit jó előre elkészítették, az új épületek helyét kijelölték, és találtak vállalkozót a kivitelezésre is. £ bővítésre szánt pénz felét építésre, felét gépekre költik. Festőkamrát alakítanak ki, a zárt rendszerű javításhoz elengedhetetlen speciális gépeket és szerszámokat vesznek. Nemcsak az előbb említettek teszik olcsóbbá a gépkocsijavítást. Többet dolgozva több felé oszlik az irányítás költsége is, a szűk kereszt- metszeteket megszüntetve a beruházás ugrásszerűen megnöveli a termelési lehetőségeket. A terv megvalósítása után a szövetkezet mérlegéből eltűnik az autószerviz vesztesége. Sőt a jászberényiek arra számítanak, hogy a gépkocsijavítás eredményét nemsokára a nyereség oldalra írhatják. Azonban nemcsak gazdasági haszna lesz a fejlesztésnek. Jól jár a Jászság lakossága is. Jászberényhez legközelebb csak Szolnokon, Cegléden vagy Gyöngyösön találnának szervizt. A közel háromnegyedrészben a lakosságnak dolgozó nagyobb jászberényi üzemben sem kellene egy hónapig várniuk a megrendelőknek, hogy járművük sorra kerüljön. Javul a minőség is. A zárt javítási technológia bevezetése minimálisan csökkenti a rosszul végzett munkát. Nemcsak a késznek mondott gépkocsit vizsgálják meg a meósok, hanem a javítási előírások betartására ügyelnek a legjobban. A járművet gyártó vállalatok utasításai szerint dolgoznak a karbantartáskor, speciális szerszámokkal. Elsők a feltételek Jól járnak a környékbeli üzemek is: program szerint, soronkívül javítják majd járműveiket. Az előnyök fejében vállalta például a Hűtőgépgyár, hogy korszerű műhelyeikben készüljenek fel a szövetkezet elsőéves szakmunkástanulói. A beruházás megkezdéséhez minden feltételt előteremtettek. A 35 százalékos termelésnövekedés munkaerő- fedezete is megvan. Az új emberek többsége már a szövetkezeteknél dolgozik: a negyvenöt régi mester mellett hüszonnnyolc autószerelő tanuló várja a nagyobb üzem beindulását. Már csak a „pénzügyek” néhány részlete vár tisztázásra. Ha minden a mostani elképzelések szerint történik, akkor már az idén elkezdik az építkezést. Jövőre pedig nagyobb szerviz várja vendégeit. vszj: Takarmánygazdálkodási tanácskozás Jászfényszaruban Országszerte Szépen fejlődnek a kalásznsnk Az állandó esőzések nyomán országszerte szépen fejlődnek a kalászos gabonák, bár a mezőgazdászok szerint most már jól jönne a szárazabb, napsütéses időjárás. A növények mintegy 7—10 napos „késésben” vannak, arra kell számítani, hogy az aratási idő egy héttel később kezdődik majd. Kisebb gondot okoz, hogy á hétvégi viharok sokfelé megdöntötték az árpát és a búzát, s ezeket a táblákat különös gonddal kell majd learatni. Ennek figyelembevételével készül az aratás menetrendje. Országszerte nagy erővel dolgoznak a zöldtakarmányok betakarításán. A lucernát már lekaszálták, és most arra várnak, hogy újra sarjadjon a növényzet; háromnégy hét múlva újabb lucernabetakarításra kerülhet sor. Ez a fontos takarmány- növény most jól fejlődik, a kaszálás után erőteljesen növekszik. Tegnap közösen rendezett takarmánygazdálkodási tanácskozást Jászfényszaruban a Magyar Agrártudományi Egyesület Szolnok megyei Szervezete, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a megyei állattenyésztési felügyelőség, a Szolnok megyei Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, az AG- ROCOOP Állattenyésztési és Takarmánytermesztési Rendszer, valamint a helyi Béke Termelőszövetkezet. A szakmai program a községi művelődési házban kezdődött, ahol Csikós Ferenc 14 ezer vagon mezőgazda- sági termék: gyümölcs, zöldség, burgonya és egyéb áru felvásárlását tervezik a háztáji és kisegítő gazdaságokból a Szabolcs-Szatmár megyei fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. Az áfész- ek sokoldalúan támogatják tsz-elnök megnyitója után Matúz János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a takarmánygazdálkodás időszerű helyzetéről és fontosabb tennivalóiról szólt, majd a téma ökonómiai kérdéseiről dr1. Lengyel Lajos, az AGROCOOP igazgatója tartott előadást. A résztvevő szakemberek ezután a jász- fényszarui Béke Termelőszövetkezetben alkalmazott takarmányozási módszereket tanulmányozták, a gyakorlati végrehajtást pedig az üzemi bemutatón tekintették meg. a kistermelőket: a tavaszi hónapokban megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmaggal, tenyészállatokkal, napos csibékkel, gyümölcsfacsemetékkel látták el őket, önköltségi áron 1,2 millió palántát juttattak a szakcsoportok tagjainak. Mezőgazdasági termékek felvásárlása
