Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
1978. május 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Olcsón — jót! SONKÁS BURGONYA Hozzávalók (három személyre): 1 kg burgonya (5,— Ft), 1 pohár tejföl (5,—Ft), 2 tojás, kevés vaj, só (3— 4,— Ft), 20 dkg sonka (18,— Ft). A burgonyát héjában megfőzzük, és meghámozva karikára vágjuk. A tejfölt a darált, füstölt sonkával simára keverjük, hozzáadunk egy evőkanál olvasztott vajat, a tojások sárgáját és (ha a sonka nem túl sós) kevés sót. összekeverjük a karikára vágott burgonyával és a tojások kemény habbá vert fehérjével, mély jénai tálba öntve a sütőben kissé átsütjük. (Meghinthetjük a tetejét kevés reszelt sajttal is.) Ebédre, vacsorára egyaránt ajánlom, kiadós étel 32 forintból. Kovács Györgyné Szolnok SAPKÁK A kalap az elegáns klasszikus kabáthoz illő viselet, de a trencskó és egyéb sportos hosszú vagy rövid kabáthoz a puha sapka az előnyös, kényelmes és korhatár nélküli viselet. 1. Puha tweed anyagból készült magasított oldalrésszel, keskeny hosszúkás silddel. 2. Az üzletekben kapható színes svájci sapka bőségét féloldalra húzva csinos viselet. Keskeny körpántía is varrhatjuk. 3. Részekből szabott puha kalap, sűrűn tűzött karimával. Készülhet szövetből, ballonból, esőkabátanyagból, sőt farmeranyagBől színes tűzéssel. 4. Aprómintás pepita a hagyományos slides sapka, hátul magasított. az arc felé laposodik és patenttal vagy összevarrással rögzítjük a sildhez. 5. Több részből szabott bőrsapka, keskeny pántba fogva, vastag szálú tűzés díszítéssel. 6. Színes, kockás, slides sapka, dísze a homlokpántba fogott ferde kockás pánt, mely a fejtetőn gombolódik. Dohányzó gyerekek I Mi köze hozzá? Amíg az orvos megérkezik... Gyakran kérdezik a szülők az újszülött csecsemők látogatásakor: — Vajon észreveszem-e, ha gyermekem beteg lesz? — Egészen biztos —nyugtatjuk meg az édesanyákat. Az anya az egész napot a gyermekkel tölti, eteti, ápolja, itehát megfigyeli lassan minden mozdulatát, minden rezzenését megismeri, tudja, hogy mi mit jelent, így természetesen észreveszi, há valami nincs rendben, ha étvágytalanabb, ha nyűgösebb. A gyermekek betegségére nem egyformán reagálnak a szülők. Van, aki a legkisebb panasszal orvoshoz rohan, mások későn jelentkeznek, vagy ami a legrosszabb, a szomszédasz- szony tanácsát fogadják meg, s maguk kezdik el gyógyítani a csecsemőt, holott azt sem tudják, hogy mi baja van. Természetesen, amíg az orvos megérkezik, tehetünk mi is néhány dolgot gyermekünkkel, hogy legalább az állapota ne romolják. Ilyen például a lázcsillapítás. Ha melegebbnek érezzük a gyermeket, ez még egyáltalán nem biztos, hogy lázat jelent, ezért mindenkor mérjük meg a hőmérsékletét. A lázmérés csecsemőnél nem veszélytelen dolog, a lábakat villafogással rögzítjük, nehogy eltörjön a hőmérő. Ha magas lázról van szó, akkor leghelyesebb a langyos törzsborogatás, amíg az orvos megérkezik, de ha van erre a célra lázcsillapító kúpunk, adjunk a gyermeknek. Láz esetén mindig < jó, ha gyakran teáztatunk, a lázas beteg ugyanis sok fo- lyodékot kíván. Vannak azonban olyan esetek, amikor a láz nem csillapítható kúppal, mert például hasmenése van a gyermeknek. Ilyenkor mindig várjuk meg az orvosi utasítást, mert a tabletta mennyiségét az orvos határozza meg. Ha többször hányt a csecsemő, és sok folyadékot veszít, ezt feltétlenül pótolnunk kell teáztatással. Először csak néhány kávéskanállal adjiunk a csaknem hideg citromos teából. Tíz perc múlva ismételjük meg. Ha újabb hányás nem következik bel, akkor a mennyiséget lassan emeljük. Soha ne akarjunk egyszerre sok folyadékot megitatni, ez úgyis reménytelen marad. Természetesen más az olyan hányás, ami azért van, mert a csecsemő túl sokat evett, de ezt az anya általában amúgy is látja. Ugyancsak szükséges a folyadékpótlás hasmenés esetén. Csak a legritkább esetben fordul elő, hogy az orvos rögtön tud menni a beteg gyermekhez. A szülő sokat segíthet azzal, hogy megfigyeli a gyereket, akiről aztán referálhat az orvosnak. Mit figyeljünk meg ilyenkor? A gyermek általános állapotát, milyen a kedélye, az étvágya. Hányszor mértünk lázat, milyen volt a hőmérséklete? Milyen gyógyszerrel csillapítottuk, használt-e. Hasmenéses csecsemőnél fontos, hogy egy ilyen pelenka kéznél legyen. A gondos megfigyelés az orvos munkáját megkönnyíti. S. L. A fájós lábú Bodri Veteményezzünk "Még nem késő elkezdeni a sárgadinnye vetését. A fészkeket gondosan előkészítjük a vetéshez, 120x120 centiméter tő- és sortávolságban; A fészkek nagysága 30x30 centiméter legyen. Minden fészekbe rakjunk 1,5—2 kilogramm érett trágyát, amit a talajjal elkeverünk. Fészkenként négy-öt csíráztatott magot vessünk. Az előcsíráztatáshoz nedves fűrészporba tegyük a magokat, és néhány napig szobahőmérsékleten tartsuk. Ha a talaj hőmérséklete elérte a 10—12 Celsius fokot, akkor vethető az uborka is. A talajelőkészítés ez esetben is fontos féladat minden kiskerttulajdonosnak. Négyzetméterenként négy-öt ’kiló érett trágyát 2 deka pétisót, 2 deka szuperfoszfátot és 1 deka kénsavas káliumot szórjunk ki és dolgozzunk be gondosan a talaj felső rétegébe, körülbelül 15—20 centiméter mélységbe. Az uborka vetésekor fészkenként négy-öt magot kell kiszórni, kötött talajon két-három centiméter, homokon pedig négy centiméter mélységben. Vethetjük már a babot. Ügyeljünk azonban arra, hogy mély fekvésű, hideg talajba bab ne kerüljön, mert a várt terméseredmény elmarad. Nyári fogyasztásra 30 centiméteres sortávolságban, három-négy centi mélyen vethetjük a céklát. Szalay Csilla Megsántult a Bodri lába, nem mehetett iskolába. Nem bicegett fűhöz-fához, elván- szorgott a macskához. — Cirmos mama, segíts rajtam, meglásd, hálás leszek majdan: jogok kövér egereket, nem ígérek egyebeket. De a macska jejét rázta s a szavait sem cifrázta: — Jól ismerlek én már téged, ne várj tőlem segít- get. Te vagy az a híres legény, aki morog, ugat fellém, aki hajszol a kert alatt, pedig sosem bántottalak. Hallgatni ezt nem volt kedve, s Bodri elment restelkedve, egyenest a patakszélre,’ ott gágogott libanéne. — Fáj a lábam, kedves néne, orvosság vagy tanács kéne, hisz barátod voltam neked, tudod, mindig tiszteltelek. Lépett a lúd egynéhányat, s azt felelte a kutyának: i— Rossz helyen jársz, Bodri, nálam, nékem is fáj a ballábam, te haraptál abba bele, meg is látszik még a helye. Ej, de kínos — szedte- vette —, Bodri ezt már elfeledte! Nem is várta be a végét, otthagyta hát liba- nénét. Elbicegett sántikálva, az udvarig meg sem állva. Odaért a szemétdombra, s lám a kakas máris mondja: — Mi a bajod, Bodri koma? Tán nem ízlett a lakoma? Hanem mindjárt fordulj egyet, ha tyúkhúsra kaptál kedvét! Ámde, látom, baj van nálad, emelgeted egyik lábad, s a képed is csupa bánat, még tán bizony megsajnállak. Nagyon fájt a Bodri iába, s nem volt kedve a tréfára. Emelgette beteg lábát, és a csirkék megsajnálták. A kakas meg nézte, nézte, hát egy .tüskét vett rajt’ észre. S ha már látta, ott nem hagyta, a csőrével lám, kikapta. Nyüszített is erre Bodri, ámbár kár volt már morogni, mert a fájós, beteg lába meg is gyógyult egy csapásra. Hálálkodva köszöngette, aztán útját tovább vette, s szaporán járt a négy lába, sietett az iskolába. Ám azóta sosem bántott macskát, libát s más jószágot. Ügy gondolta, hogy: elvégre, rászorulhat segítségre. L údgágogás, macskaének, ezzel vége a mesének. Zsombok Zoltán A parkban három 12 év körüli kisfiú ül a pádon. Cigarettáznak. Zavartalanul fújják a füstöt, mit sem törődnek a körülöttük járókelő felnőttekkel. Egy idősebb férfi lép hozzájuk, s hivatkozva a dohányzás ártalmaira, a gyerekek távollevő szüleire, megpróbálja rávenni őket, hogy dobják el a cigarettát. A gyerekek nem szívlelik meg intelmeit, — Mi köze hozzá? — mondják, s nyugodtan tovább fújják a füstöt. Szinte mindennapos dolog, hogy a gyerekek visz- szauítasítják a számukra ismeretlen felnőttek jóindulatú figyelmeztetéseit. Majd Fotósarok Tavasszal érzi legjobban iaz ember, hogy szeretné nemcsak megismerni, hanem megörökíteni is a körülötte lévő .világot, rögzíteni az élményt az objektív segítségével. Ilyenkor fogékonyabbak vagyunk a szépre, észrevesszük az indulatokat, a hangulatokat, a mozgást, |a szüntelen változó életet. Persze ahhoz, hogy mindennek a lényegét adjuk vissza képen, meg kell ismerkednünk | a fotózás titkaival. Ebben kíván segítséget nyújtani rovatunk rríost induló, tíz folytatásból álló sorozata, a Fotósarok. negyedszázaddal ezelőtti gyermekkoromra visszaemlékezve, csodálkozva mondhatom, hogy számunkra minden felnőtt egy kicsit annak a társadalomnak a képviselője volt, amely pe- velt bennünket, amely szá- monkérte tetteinket. Nemcsak szüléink vagy az ismerősök előtt nem mertünk rágyújtani vagy káromkodni, de általában egyetlen felnőtt előtt sem. Könnyű a változás okát kideríteni. Sok szülő szinte egyedül magának tartja fenn a jogot, hogy gyermekének bármit is megtiltson vagy bármire utasítsa, sőt figyelmeztesse. Ez lehet az oka a felnőttek közönyének is. Amiért nem figyelmeztetik a veszélyes játékot űző gyereket, nem lépnek közbe idejében, hogy balesetet vagy éppen tragédiát megakadályozzanak. Sajnos, sok példaakad erre. Oly kevés időt tölthet az ember a gyerekeivel, s oly sok veszély leselkedik rájuk. Én mindig arra tanítom a fiaimalt, hogy minden felnőtt jóindulatú intelmeit fogadják meg. Miért ne vigyázzon rájuk az egész felnőtt társadalom, ha már magam nem foghatom mindig a kezüket? Különböző típusú fényképezőgépek FÉNYKÉPEZŐGÉPET VÁSÁROLUNK Magyarországon kétmilliónál is több fényképezőgép van forgalomban. A kidolgozó laboratóriumok felmérései szerint a felvételek ötven százaléka technikailag hibás. Ez a két adat máris bizonyítja, hogy milyen népszerű a fényképezés, s azt is, hogy amatőrjeinknek van még mit tanulniuk. Fényképezőgépet általában az OFOTÉRT szaküzleteiben érdemes vásárolni, mivel itt a legnagyobb a választék, szakszerű felvilágosítással szolgálnak, s mód van a gépek szerkezeti kipróbálására. Természetesen mielőtt elindulunk, már otthon érdemes mérlegelni a különböző szempontokat. Első szempont a pénz. A kereskedelemben kapható fényképezőgép-típusokat áruk és használhatóságuk szerint nagyjából három csoportra lehet osztani. Az első csoport 100— 500 Ft közötti gépeket sorolhatjuk például az Etűd, a Ljubitel, a Szmena, a Beiretté és a Certó. Ezek szerény kivitelű gépek, elsősorban azoknak ajánlhatók, akik ritkán fényképeznek, s megelégszenek a gyengefeloldó képességű lencse által rajzolt kisméretű nagyításokkal. Második csoportba az 1500—2500 forint közötti áron kapható gépeket soroljuk. Ilyenek a szovjet gépek közül a Zorkij, a Zenit, a Fed és a Kijev típusai. Ezek a gépek rendkívül megbízhatók, s szinte elnyűhetetlenek. Az amatőröket sokszor évtizedeken át kiszolgálják. Az ilyen gépekkel készült felvételek már jól nagyíthatók, a beállítást távmérő, a helyes expozíciót pedig beépített fénymérő segíti. A harmadik csoportba az NDK gyártmányú Practica család széles skálája tartozik. Ezek 4—7000 Ft között kaphatók. Előnyük, hogy a kitűnő tulajdonságokkal rendelkező alapgép a későbbiekben objek- tívekkel, keresőkkel, szűrőkkel, közgyűrűkkel és még számtalan tartozékkal nagyértékű és komplett fotófelszereléssé fejleszthető. Természetesen a felsoroltakon kívül még számos géptípus kapható a kereskedelemben, ezek közül a megbízható, de kissé borsos árú japán gyártmányú gépek érdemelnek említést. Ilyenek a Jashyca és az Olympus különböző típusai. Vásárlás előtt tehát figyelembe kell vennünk, hogy mennyi pénzt kívánunk erre fordítani, s milyen igényeket támasztunk a fényképezőgépekkel szemben. Aki évente két-három tekercs filmnél többet kíván elfényképezni, annak érdemesebb a drágább, jobb tulajdonságokkal rendelkező típusok valamelyikét választania, mert ezekkel sok éven át fényképezhet. Mielőtt megvásárolnánk a fényképezőgépet, már az üzletben érdemes alaposan szemügyre venni. Feltétlenül vizsgáljuk meg az objektívet, hogy a gyártás során a lencsében nem maradt-e légbuborék. A zárszerkezet működéséről úgy győződhetünk meg, ha először B-re állítjuk az időskálát, ekkor a redőnyök, vagy a lamellák addig maradnak nyitva, míg az exponáló gombot lenyomva tartjuk. Ezután sorba egyre rövidebb időket állítunk be, s a zárnak is szemmel láthatóan rövidebb idő alatt kell lefutnia. A vakuszinkront úgy próbáljuk ki, hogy a villanólámpáját az objektív felé fordítjuk, s exponáláskor egy, a hátlapra helyezett vékony papírlapon a teljes képméretnek ki kell rajzolódnia. A gép alapos átvizsgálásával későbbi kellemetlenségeknek vehetjük elejét. Vida András
