Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 10. A jászdózsai általános iskolások osztályonként heti két órát töltenek az iskola gyakorló kertjében. Gondos munkájuk nyo­mán szépen fejlődik a saláta, a káposzta, a paprika és a pa­radicsom Áruvizsgálat Sok jó, kevés kiváló A harisnyanadrágok tesztje Férfinap! Beszélgetés közben néha tréfásan, máskor komolyan kerül szóba különböző he­lyeken : tartunk nőnapot, ilyen napot, olyan napot, a férfiakról azonban mindenki megfeledkezik. Nos, hogy ez nem egészen így van, cáfolja ifjú Bánó Zoltánná szolnoki olvasónk levele is, aki a kö­vetkezőkről számolt be. Szászberekén szinte hagyo­mány már, hogy a május el­seje előtti szombaton tartják meg a férfinapot. A Hazafias Népfront községi bizottsága és a tanács rendezte a prog­ramot. A népfronttitkár kö­szöntötte a vendégeket, majd vidám műsor következett. Az asszonyok a munkahely, az otthoni tennivalók mellett is vállalták a szereplést. A „Röpülj Pulykakor” előadá­sában elhangzott népdal és táncdal egyaránt. A népdalt éneklő asszonyokat minden bizonnyal csupán azért kísér­hette tangóharmonikán férfi, mert egyetlen nő sem vállal­kozott erre a feladatra. Fellépett a „Röpülj Szok­nyakor” is. Hat kedves, tán­coslábú fiatalasszony produk­ciója késztette vastapsra a közönséget. Gyárfás István­ná szólóéneke (saját szöveg­gel!) koronázta a műsort. Nagy sikerük volt a külön­böző — fiatalságra, szerelem­re, az egyre terjedő „népbe­tegségre”; a turizmusra utaló — tréfás jeleneteknek. Vége­zetül mindenki addig mula- tott-táncolt a híres-nevezetes férfinapon, ameddig a kedve tartotta. Figyelmesség A jászapáti nyugdíjas pe­dagógusok nevében hálásan köszönöm a Pedagógus Szak- szervezet megyei bizottsá­gának, hogy április 29-én Szolnokon a megye nyugdíjas pedagógusait találkozóra hív­ta és vendégül látta. A Ság- vári művelődési központban rendezett találkozóra vala­mennyi résztvevő kellemesen gondol vissza. Jól esett a pi­ros szegfűs, kedves fogadta­tás, a szolnoki iskolások igazán nívós, szívet-lelket gyönyörködtető műsora. Jutott idő a nyugdíjasok gondjainak megbeszélésére is. A felszólalók rámutattak, hogy hol kell még segítenie a szakszervezetnek. Végül a Múzeum étteremben rende­zett ünnepi ebéd még inkább erősítette összetartozásunkat. A régi kar társakkal való ta­lálkozás sok kedves élményt elevenített fel bennünk. Szakszervezetünk megyei bi­zottsága ezúttal is bebizo­nyította, hogy törődik nyug­díjasaival, és a lehetőség szerint segít. Donkó Ottó Jászapáti * * * Ugyancsak a nyugdíjas pe­dagógusok találkozójáról írt levelében elismerősen dr. Szappanos Zsigmondné me­zőtúri olvasónk. Cserebere... A rádiót hallgatva gyakran derülhetünk, ki, mit, miért adna cserébe. Nos, Molnár Edit szolnoki, gimnazista ol­vasónk szándékán kívül cse­rélt ballonkabátot. Április 28-án a Szigligeti Színházban volt, a délutáni előadáson (Tímár-bérlet). Ciklámen színű, 16-os méretű ballon­kabátot adott be a ruhatár­ba. Az előadás után mindenki szaladt a holmijáért. A kis­lány. hátára terítette a bal­lont — ciklámen színű volt —, s társaival cseverészve máris indult hazafelé. Ott­hon derült csak ki, hogy a ballonkabát nem az övé, rá­adásul három számmal ki­sebb, 13-as méretű! Molnár Edit érdeklődött a színházban. Rajta kívül sen­ki nem reklamált, ö viszont azt szeretné, ha ki-ki saját ballonjában járna. A 13-as neki ugyanis természetesen kicsi, a 16-os — az övé — meg minden bizonnyal nagy annak, akinél most van. „Si­mán” visszacserélhetnék a kabátokat. Molnár Edit a Le­vél utca 14. szám alatt lakik és reméli, hogy ballonja új gazdája is olvassa e sorokat, s ő is örülne egy újabb cse­reberének. .. Kiszolgáltatva Nieberl Mihályné szolnoki olvasónk nemrégiben pórul járt, amikor a Móra Ferenc úti rendelőbe ment kisfiával tanácsadásra. A gyerekko­csiban hagyott ernyőt „meg­fújta” valaki. .. Levelét „Felügyelet nélkül” címmel közöltük április 26-án, amely­re dr. Ábrahám László, a VT Egyesített Egészségügyi Intézmény igazgató-főorvosa válaszolt: „... A Móra Ferenc úti terhesgondozó ruhatárosát Igyekezetben nincs hiány „Akadályverseny?” címmel tette szóvá , munkatársunk április 21-én megjelenő la­punkban: hetek óta kerülge­tik a reggelente munkába sietők a szolnoki Ady Endre úti tízemeletesek mögötti ár­kokat, drótokat. Meddig lesz még akadályverseny a város szívében? — kérdezte befeje­zésül. A „pályát” fénykép is illusztrálta. Legyünk türelemmel, és A feltett kérdések helyes megválaszolása érdekében először tisztázni kell a má­sodállás és a mellékfoglal­kozás fogalmát. Munkajogi szabályaink szerint a dolgo­zó második vagy további munkaviszonyt is létesíthet. Ha a dolgozó munkaideje az egyes munkaviszonyok­ban azonos időtartamra esik, a második munkaviszony: másodállás. Ha a munka­idők nem esnek azonos idő­tartamra, a második és to­vábbi munkaviszony: mel­lékfoglalkozás. A fő- és mellékfoglalko­zásra vonatkozó szabályok alkalmazásánál azt a mun­kaviszonyt kell főfoglalko­zásnak tekinteni, amelyből a- legnagyobb összegű munka­bér származik. Ha a munka­bér mindkét állásban azo­nos, azt a munkaviszonyt kell főfoglalkozásnak tekin­teni, amelyik nagyobb el­foglaltsággal jár. Ha a meg­különböztetés ezen az alapon sem lehetséges, mert a mun­kaidő hossza is mindkét munkaviszonyban egyenlő, úgy főfoglalkozásnak azt kell tekinteni, amelyik előbb kez­dődött. A társadalombiztosítás szabályai szerint, ha a dolgo­zó egyidejűleg több munka- viszonyban áll, nyugdíját megbíztuk, hogy egyes tár­gyakat (eseflnyő, Ikoesitaka­ró stb.) vegyen át megőrzésre a gyermekrendelőbe érkezők­től. Ez a lehetőség csak a gondozó működési idejében adott, ami nem esik teljesen egvbe a gyermekrendelések­kel. A panaszos falbontási javaslatát az épület műszaki adottságai miatt nem tudjuk megvalósítani. Munkaerőhelyzetünk nem teszi lehetővé, hogy minden rendelő elé őrt állítsunk, hi­szen az olvasó által felvetett probléma nemcsak a Móra Ferenc úton, hanem vala­mennyi gyermekorvosi ren­delő esetében fennáll. Egye­düli megoldás, hogy ne hagy­janak a rendelők előtt — ut­cán, lépcsőházban — olyas­mit, amit enyveskezű embe­rek eltulajdoníthatnak.” bizakodjunk! A türelem azért fontos „kellék”, mert a je­lenleg meglevő gödröket egyelőre nem temetik be. Bi­zakodnunk abban kell, hogy ne legyen szükség újabb ár­kok ásására. Mi is a helyzet tulajdonképpen? Az Ady Endre úti lakóte­lepen a távcsatornában el­helyezett melegvízvezeték meghibásodott. Az Ingatlan- kezelő Vállalat szakemberei a hibát kijavították. Azóta a lakótelepen a melegvíz-ellá­tás folyamatos. A kivett cső­szakaszon azonban olyan je­lenségeket észleltek, amelyek főfoglalkozásban (első állás­ban) kapott munkabér alap­ján kell megállapítani. A másodállásból származó ke­resetet az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni nem lehet. Mellékfoglalkozás esetén már kissé bonyolultabb a szabályozás. Ha a főfoglal­kozás és a mellékfoglalko­zás szerinti munkakörökben irányadó törvényes munka­idő azonos, a mellékfoglalko­zásban elért keresetből any- nyi időre eső keresetet le­het figyelembe venni, ameny- nyi a főfoglalkozás szerinti tényleges munkaidőt a mun­kakörre megállapított törvé­nyes munkaidőre kiegészíti. Ha a főfoglalkozás és a mel­lékfoglalkozás szerinti mun­kakörökre irányadó törvé­nyes munkaidő nem azonos, meg kell állapítani, hogy a főfoglalkozásban a tényleges munkaidőt a törvényes mun­kaidőre kiegészítő idő há­nyad része a törvényes mun­kaidőnek. továbbá, hogy er­re az időhányadra az igény­lőt a mellékfoglalkozásban milyen összegű részkereset illetné meg. Az így kiszámí­tott részkereset — legfel­jebb azonban a mellékfoglal­kozásból származó tényle­ges kereset — összegével le­het a főfoglalkozásból szár­szükségessé teszik a haszná­lati melegvízrendszer átfo­gó felülvizsgálatát. Előrelát­hatóan még fel nem tárt sza­kaszt is felbontanak. Az IKV azon igyekszik — írta tájé­koztatójában Varga Béla igazgató —, hogy a lakosság az említett területen mielőbb biztonságosan közlekedhes­sen, s a telepet ellássák me­leg vízzel. Egy tanú már van „Két tanút keresek” cím­mel jelent meg Keller Gyu- láné szolnoki olvasónk levele április 19-én. A Volán 7. sz. Vállalat válaszának lényege pedig: „Keller Gyuláné utasunk észrevétele bizonyos korrigá­lásra és kiegészítésre szorul. Ugyanis két autóbuszvezetőt is megkeresett azzal, hogy az általuk vezetett járaton tör­tént balesete. Mivel egyik dolgozónk sem volt illeté­kes, így — tanú minőségben — nem írták alá a baleseti jegyzőkönyvet, amelyet szol­gálati helyünk még április 10-én felvett. Az illetékes autóbuszvezető az újságban megjelent levél alapján jelentkezett a szol­gálati hely vezetőjénél, és be­jelentette, hogy szívesen ta­núskodik — ami azóta meg is történt —■, mivel az eset­nek szereplője volt. Elmon­dotta dolgozónk még azt is, hogy a baleset bekövetkezé­sekor kiszállt a vezetőfülké­ből és megkérdezte utasun­kat, hogy mi baj történt? Olyan választ kapott, hogy semmi komoly — így a já­rattal folytatta útját. Az esethez tartozik még, hogy a jegyzőkönyv felvéte­lekor forgalomvezetőnk kér­te utasunkat a szemtanúk igazolásának beszerzésére. Amennyiben nem sikerül — mondotta —, úgy majd az autóbuszvezető tanúskodik. (Végső megoldás, mivel h’i Áll'amii Biztosító elsősorban érdektelen tanúkat igényei.) A jegyzőkönyv visszajuttatá­sa helyett utasunk a Néplap­hoz írt'. 'Éppen emiatt ké­sett az ügyintézés. Keller Gyuláné kártérítési ügyét áp­rilis 28-án továbbítottuk at Állami Biztosító városi fiók­jához.” mazó keresetet kiegészí­teni. Előfordulhat, hogy a dol­gozónak a főfoglalkozás ke­retében betöltött munkakö­rére a munkajogi szabályok kötelező munkaidőt nem ál­lapítanak meg (kötetlen munkaidővel dolgozik), és az ebből származó keresete 1800,— Ft-nál kevesebb, a mellékfoglalkozásból szár­mazó kereset ez esetben leg­feljebb olyan összegben ve­hető figyelembe, amiyen összeg a főfoglalkozásból származó keresetet havi 1800,— Ft-ra egészíti ki. Az ismertetett szabályok bemutatására nézzünk egy példát: a dolgozó olyan fő- foglalkozásban állott mun­kaviszonyban, ahol az elő­írt teljes heti munkaidő 48 óra. A dolgozó azonban csak heti 36 órán át végzendő munkára vállalt kötelezett­séget, mert volt egy olyan mellékfoglalkozása, ahol to­vábbi heti 24 órát dolgozott. Ebben az esetben a nyugdíj megállapításánál figyelembe veszik elsődlegesen a főfog­lalkozásból származó jöve­delmet, s ezt követően a mellékfoglalkozásból szár­mazó jövedelemnek a felét, vagyis az első állásban a 36 óra, a második állásban pedig 12 óra alatt elért mun­kabért. A főfoglalkozásban eltöltött 36 óra a mellék- foglalkozásban eltöltött 12 órával egészül ki ugyanis a teljes heti munkaidőre azaz 48 órára. Dr. Cs. I. On milyen márkájú ha­risnyanadrágot válásit? Melyiket és miért? - kér­dezte hölgyolvasótól a Nagyitó, mert a haris­nyanadrágok áruvizs­gálatához a legilletéke­sebbek, a nyilvánvalóan bőséges gyakorlati ta­pasztalakkal rendelkező hölgyek véleményét is fel kívánta használni a fo­gyasztók lapja. A válasz­tást - mint kiderült - sajnos nem az igények, hanem a kínálat, ponto­sabban az éppen kapha­tó harisnyanadrágok vá­lasztéka szabja meg. Egyidejűleg és egy he­lyütt valamennyi - a Na­gyító tesztjében szereplő 8 hazai és 7 külföldi márka - szinte sohasem «apható. Igaz, az egyes márkák kö­zött nincs lényeges minősé­gi különbség — állapítja meg a lap áprilisi-száma, hi­szen a néhány „kiváló” mel­lett valamennyi harisnya- nadrág minősége: jó. önma­gukban az árak sem befolyá­solják a választást, hiszen a skála 36,— Ft-tól 49,— Ft- ig terjed. Az egyes harisnyanadrágok kivitelében — szabásmódjá­ban, orr- és sarokmegoldás­ban, a kötésmódban stb. — viszont már lényegesek a kü­lönbségek. De ez így termé­szetes, mert például az úgy­nevezett végighúzódó lépés­betétes harisnyanadrág az erősebb csípőjű hölgyek szá­mára előnyös. Vagy: a si­ma kötésű harisnyanadrá­gok a szemfutásra érzéke­nyebbek, mint a szembiztos kötésűek, viszont ez utóbbiak ha beakadnak (bár nem „sza­ladnak le”), ki is lyukúd­nak, amely már nem tüntet­hető el nyomtalanul. A nők többsége azért a szembiztos kötésmódra adta a vdksát — a tesztben vi­szont két harisnyanadrág, az NDK gyártmányú Esda és a magyar Sabina ilyen. Lehet, hogy az Esda népszerűsége ezzel magyarázható? Mert tulajdonságait illetően, bár jó minőségű, nem emelkedik ki a harisnyanadrágok „me­zőnyéből”. Kiváló minőségűek viszont a Lady Extra és a Dáma Szuper harisnyanadrágok (mindkettő magyar gyárt­mány), valamint a jugo­szláv importból származó Branka. A Dáma Szuper ugyan a tartósság tekintetéi­ben elmarad a két másik­tól, de a (minőségi) különb­ség nem lényeges. „Csak” jó minőségű, de a kiváló határán van az ugyan­csak magyar Lady harisnya- nadrág. (Egyébként a vizsgá­latok között ez a legolcsóbb típus.) Tartósságát és vise­lési tulajdonságait illetően —rugalmas visszaalakulása, szemfutás, testreillőség — minősége elmarad a kiváló szinttől, viszont színtartóssága kiváló. Ez pedig azért figye­lemre méltó, mert a teszt­ben a harisnyanadrágok ki­zárólag erre a tulajdonsá­gukra kaptak közepes vagy még megfelelő minősítést (mint a csehszlovák Simo- neta, vagy a jugoszláv Flair). A közepes vagy annál gyengébb színtartósság — a Lady kivételével — a teszt­ben szereplő 15 harisnyanad­rág mindegyikére jellemző. Az eddig nem említett ha- risnyanadrágokról néhány szóban (egyéhkiént vala­mennyi minősége jó): Dáma — bújtatott derékgumizású, rugalmassága kiváló; Emő­ke — kivitele, szabása foly­tán főleg kismamáknak ajánlható; Aliz — sarokerő­sítés nélküli, testreillősége kiváló; Favorit — lépésbe­téte bevág, túl feszes, oldalt elhúz, viszont nyújthatósása kiváló. A külföldiek közül az Esda XL minősége vala­mivel gyengébb, mint „már­katársáé”, az Esdáé (és nem is szembiztos kötésű, mint ez utóbbi); a jugoszláv Ro­sy szárán végigfutó díszítő­varrás van, rugalmassága kiváló; az ugyancsak jugo­szláv Femina sarokerősítés nélküli, testreillősége kiváló. (E két márka, a korábban említett Flair-rel együtt kis- határmenti forgalomban ke­rül hozzánk, tehát főleg a pécsiek avagy a szegediek ke­reshetik eredménnyel.) Az áprilisi Nagyító teszt­je alapján tehát lehetne vá­lasztani — ha az üzletekben is gyakrabban lehetne vá­lasztani, azaz válogatni a különféle márkájú és kivi­telű harisnyanadrágok kö­zött. Sz. f. Függesszék ki az árjegyzéket! Április 19-én „Csalódás” címmel közöltük Szabó Tibor György levelét. A jászárokszállási Lékai János KlSZ-alap- szervezet titkára azért méltatlankodott, mert a papírgyűjtési akció során tőlük utóbb 1 forintért vették át a jászberényi MÉH-telepen az újságpapír kilóját, korábban pedig 1,50-ért. Az észrevételre Márk István, a Tiszavidéki MÉH Nyers­anyaghasznosító Vállalat igazgatója válaszolt. Amint írta, az országos szabvány az újságpapírt a következőkkel jellemzi: „fekete színnel nyomtatott, illetve színes fejnyomatos, vagy a fejnyomattal azonos területű színes nyomású újságok”. A Szolnok megyei Néplap színes nyomású felülete jelenleg nem haladja meg a szabványban foglalt 5 százalékos más osztály­ba tartozó papírmennyiségi arányt, így azt továbbra is újság­papír minőségben vásárolják, 1,50-ért kilóját. A jászberényi telep helytelenül járt el, a különbözeiét kifizetik a KISZ- alapszervezetnek. Akkor minden rendben is van — gondolhatja az olvasó, különösen akkor, ha még arról is beszámolunk: a KISZ-tit- kár újabb levele már „nyugtázta” is a különbözet megérke­zését Nézzük meg néhány sorát. . . „Vajon ha nem írok Önöknek, rájöttek volna-e a téves számlázásra? Gondolom, mással is történt már hasonló, hisz nem egy-két ember for­dul meg a MÉH telepein. Végezetül javasolom: függesszék ki az átvevőhelyeken az árjegyzéket, amelyből egyértelmííen ki­tűnik, minek mennyi az ára .. .*» Az ötlet nem is rossz! n másodállásról, mellékfoglalkozásról Bizonyára több embert érdekel - néhányon kérdezték hogy a másodállás és a mellékfoglalkozás után jár-e nyugdíj, ha igen, akkor kinek - s milyen feltételek esetén?

Next

/
Oldalképek
Tartalom