Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 7. Ma véget ér Leonyid Brezsnyev látogatása az NSZK-ban Afganisztánban Forradalmi folyamat kezdődőt! (Folytatás az 1. oldalról) Herbert Mies a nyugatné­met kommunisták üdvözletét tolmácsolta az SZKP főtit­kárának. Leonyid Brezsnyev a szov­jet kommunisták nevében mély rokonszenvéről biztosí­totta a DKP tevékenységét, amellyel állhatatosan és kö­vetkezetesen képviseli a nyu­gatnémet dolgozók érdekeit, az európai és a világbéke ügyét. Szombaton délután a bon­ni kancellári hivatalban a két küldöttség tagjainak rész­vételével plenáris ülést tar­tottak. Előzőleg a szakminisz­terek áttekintették a megbe­szélések eredményeit, majd Leonyid Brezsnyev és Hel­mut Schmidt vonta meg a tárgyalások mérlegét. Ezt követően került sor a kancellári hivatal dísztermé­ben a szovjet—nyugatnémet közös nyilatkozat és a gaz­dasági-ipari együttműködési megállapodás aláírására. Az ünnepélyes aláírásnál jelen voltak a két küldöttség tag­jai. Az aláírást követően Leo­nyid Brezsnyev és Helmut Schmidt méltatta a két doku­mentumot és a megbeszélé­seket. Leonyid Brezsnyev a két dokumentum aláírása után röviden méltatta az esemény jelentőségét: Leonyid Brezsnyev tegnap este beszédet mondott a nyu­gatnémet televízióban, ame­lyet egyidőben közvetített a szovjet televízió is. „Örömmel fogadtam el azt a javaslatot, hogy ma este elbeszélgessek önökkel. Az önök országában tett máso­dik látogatásom befejezésé­hez közeledik. Teljesen elé­gedettek vagyunk ennek eredményeivel. Walter Scheel elnökkel, Helmut Schmidt kancellárral, Genscher alkan- cellárral folytatott tárgyalá­saink Willy Brandttal, a szo­ciáldemokrata párt elnöké­vel, s az NSZK más állami és politikai személyiségeivel tartott találkozóink igen szükségeseknek és hasznosak­nak bizonyultak. A nemzetközi élet esemé­nyei fejlődésének igen fontos pontjához érkeztünk most. A Szovjetunió és az NSZK so­kat tehet azoknak a nehézsé­geknek a kiküszöbölésére, amelyekbe az enyhülés fo­lyamata ütközött a maga fej­lődésében. Sokban a mi or­szágainktól függ. hogy meg­szilárdulnak-e, elmélyülnek-e azok a pozitív folyamatok, amelyek a hetvenes évek el- 'iső telében kezdődtek el a nemzetközi kapcsolatokban. Nem titdk, hogy ezek a fo­lyamatok ma némiképpen le­fékeződtek. Nem idézem fel ennek most mindén okát, hi­szen ezekből nem kevés akad. A legfontosabb azonban az a tény, hogy mindmáig nem si­került kiküszöbölni a fegy­verkezés ádáz versenyét. Ez igen veszélyes jelenség, mert az ilyen verseny nem folyta­tódhat a végtelenségig. Országaink, a Szovjetunió, emiatt abban látja legfonto­sabb nemzetközi célját, hogy megajkadályozza az emberi­ségnek a háború felé való sodródását, támogassa és megszilárdítsa az általános, igazságos és örök időkre szó­ló békét. Ennek rendeltük alá a szovjet diplomácia munká­ját, ezt támogatja országunk egész társadalma. Minden tervünket a békés távlatok­ra tekintve dolgozzuk ki. Nálunk, a Szovjetunióban, nincsenek olyan osztályok, társadalmi rétegek, szakmai csoportok, amelyeknek érde­kében állna a háború, vagy annak előkészítése, s amelyek ebből akarnának megtolla- sodni. Természetesen, vannak hadiüzemeink, van hadsere­günk, de az ilyen üzemek ve­zetői a hadsereg parancsno­kai, a munkások, a katonák nem a háborúval, s a kato­nai megrendelésekkel kap­„Az imént nagyon fontos dokumentumokat írtunk alá. Ezek hatalmas szerepet tölte­nek be kapcsolataink javítá­sában, mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális téren. Ezek a dokumentumok még erősebben megszilárdítják a népeink közötti kölcsönös bi­zalmat. Jó alapot jelentenek ezek az okmányok. A háború ellen, a béke védelmére irá­nyulnak és a népek jólétét szolgálják.” Helmut Schmidt a két do­kumentum aláírási után ugyancsak méltatta azok je­lentőségét : „Csak megerősíthetem mindazt, amit az imént Leo­nyid Brezsnyev főtitkár úr mondott. Brezsnyev úr szükségesnek, tartalmasnak és hasznosnak minősítette megbeszélésein­ket. Egyetértek értékelésének mindhárom pontjával. Hozzá­teszem: a szovjet vezetők lá­togatása mindkét fél számá­ra hasznos volt, az európai és az egész világra kiterjedő enyhülési folyamat is gazda­godott általa. Köszönjük a főtitkár úr lá­togatását és örömmel tekint- tünk a viszontlátás elé az önök hazájában”. Bonnban Klaus Bölling nyugatnémet kormányszóvivő és Günther van Well külügyi államtitkár tájékoztatta a csolják össze jólétüket. Na­gyon szeretnénk elérni, hogy — az egész társadalom mér­hetetlen hasznára — a hadi­üzemeket is a békés terme­lés szolgálatára állíthassuk, ezek is békés, alkotó célokat szolgáljanak. Brezsnyev szólt a Szovjet­unió építési terveiről a Baj- kál—Amúr vasútvonalról, a nyugat-szibériai Tyumeny olaj- és földgázlelőhelyeinek hasznosításáról, arról, hogy a Szovjetunióban minden év­ben 11 millió ember költö­zik új lakásba. A Szovjetunióban a lakos­ság ingyenes, s valószínűleg a világon legkiterjedtebb or­vosi ellátásban részesül. A világon működő orvosok egy- harmada: szovjet orvos. De ahhoz, hogy a lehető legna­gyobb hatékonysággal érvé­nyesíthessük az állampolgá­rok jogát az egészségvéde­lemre, újabb hatalmas beru­házásokra van szükség, szo­ciális intézkedések, tudomá­nyos kutatások kellenek. Mindez nem könnyű fel­adat. Sok bonyolult problé­mával kell megküzdenünk, sóik a hiányosság, de ezeket a problémákat az állampol­gárok millióinak növekvő ak­tivitásával, kezdeményezésé­vel oldjuk meg. Nem vitás, hogy megoldjuk azokat, s ehhez csupán egyetlen ter­mészetes feltételre van szük­ség: arra ugyanis, hogy si­kerüljön megakadályozni az új világháborút, sikerüljön a békés egymás mellett élés alapján tartóssá tenni a bé­két. A Szovjetunió nemzet­közi irányvonala változatlan, szilárd, s ennek az irányvo­nalnak a lényege szerintem mindenki előtt .világos, ért­hető, mindenki szívéhez kö­zelálló: a béke, a leszerelés, a népek biztonsága. Pontosan ezeknek a célok­nak vannak alárendelve azok a fontos és konkrét javasla­tok, amelyeket a Szovjetunió nemzetközi téren terjeszt elő. Arra törekszünk, hogy első lépésként legalább is megál­lítsuk a nagy katonai poten­ciállal rendelkező országok fegyverzetének és fegyveres erőinek további növelését. Ez a közelmúltban előterjesztett kezdeményezéseink lényege. Május első harmadának vége országaink,, népeink számára különösen jelentős időszak. Minden évben ek­kor emlékezünk meg arról, hogy Európa területén véget értek a második világhábo­rú harcai. Természetesen egy­mástól eltérően emlékezünk meg erről, érzéseink gyak­sajtó képviselőit a délutáni plenáris ülésről. A két külügyminiszter Böl­ling szavai szerint számos nemzetközi kérdést tekintett át „bizalomteljes, nyílt lég­körben”. Több kérdésben né­zetazonosság mutatkozott, né­hány más területen — így az afrikai és a közel-keleti hely­zet egyes vonatkozásainak megítélésében — az álláspon­tok eltértek egymástól. A két dokumentum aláírá­sa után Leonyid Brezsnyev Helmut Schmidt kancellár, valamint a két ország kül­ügyminisztere társaságában gépkocsival a bonni repülő­térre ment. A szovjet állam­fő rövid búcsúbeszélgetést folytatott Walter Scheel köz- társasági elnökkel és búcsút vett a bonni kormány jelen­lévő személyiségeitől. Brezsnyev Scheel kíséreté­ben ellépett a felsorakozott díszszázad előtt, majd helyet foglalt a nyugatnémet légi­erő repülőgépén Schmidt kancellár társaságában. Leonyid Brezsnyev és kí­sérete tegnap este Bonnból Hamburgba érkezett. A repü­lőtéren a szovjet vendégeket Ulrich Klose hamburgi pol­gármester üdvözölte. A mai napon Leonyid Brezsnyev megbeszélést foly­tat Schmidt kancellárral an­nak Hamburg közelében fek­vő házában. A szovjet állam­fő ma tér vissza Moszkvába. ran ellentétesek, s ez érthe­tő is. De hangulatunkban, ér­zelmeinkben nemcsak eltéré­sek vannak, hanem van közös vonás is, s ez, véleményem szerint, napjainkban már sokkal lényegesebb, sokkal fontosabb. A múlt háború­ban népeink hatalmas, pótol­hatatlan veszteségeket szen­vedlek. S bár már új nem­zedék nőtt fel, ma már a Szovjetunió és az NSZK min­den második állampolgára csak könyvből ismeri a há­borút. A múlt arra késztet bennünket, hogy vonjuk le a közelmúlt történetének tanul­ságait, s növeli béketörekvé­sünket, azt a szándékunkat, hogy ne engedjük új tragé­dia bekövetkeztetét. Az idő sürget: minden el­vesztegetett nap, minden megtorpanás, minden lelas­sulás sokba kerülhet az em­beriségnek, valamennyiünk­nek. Ez vezetett bennünket bon­ni tárgyalásainkon. Az itt elfogadott dokumentumok nagyjelentőségűek. A közös nyilatkozatban, amelyet Schmidt kancellár úrral írtunk alá, kifejezésre jut a feleknek az a szándé­ka, hogy szilárd és állandó alapokon fejlesztik az NSZK és a Szovjetunió politikai együttműködését. Ez egyaránt vonatkozik a kétoldalú kap­csolatokra, s a nagy nemzet­közi kérdésekre, mindenek­előtt az olyanokra, mint a békés egymás mellet élés, az enyhülés, a fegyverkezési verseny megszüntetése. Alá­írtuk azt a megállapodást amely meglehetősen hosszú időszákra, évezredünk végéig előirányozza gazdasági kap­csolataink széles körű fejlő­dését. Országaink békés együttműködéséhez létrejön a szilárd anyagi alap. Ezek jó eredmények. A mi szempontunkból most az a feladat, hogy az elért meg­állapodások gyakorlati tet­tekben, a nemzetközi életben kifejtett' közös reális erőfe­szítésekben nyilvánuljanak meg. Folytassuk méltó mó­don az 1970-es moszkvai szerződés aláírásával megkez­dett történelmi utat. Engedjék meg, hogy befe­jezésül szívből jövő köszö­netét mondjak kedves ven­déglátóinknak. Walter Scheel köztársasági elnöknek, Hel­mut Schmidt szövetségi kan­cellárnak, mindazoknak, akikkel találkoztunk és tár­gyaltunk. az NSZK vala­mennyi lakójának a meleg fogadtatásért és a szívélyes vendéglátásért. Angola kérésére Összeült a Biztonsági Tanács Angola kérésére közép­európai idő szerint tegnap a korahajnali órákban össze­ült az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa, hogy megvitassa az ország déli vidékei ellen csütörtökön intézett dél-af­rikai támadás ügyét. Köz­ben Angola brüsszeli nagy- követsége péntek este arról számolt be, hogy dél-afrikai csapatok pénteken ismét be­hatolták angolai területre és több polgári célpontot tá­madtak, köztük a Cunene folyón lévő Kalueke gátat. Török—bolgár dokumentum a gazdasági együttműködésről Szófiában tegnap közös közleményt hoztak nyilvá­nosságra Bülenit Ecevit tő­rök miniszterelnök legutób­bi bulgáriai látogatásáról. A közleményből többek között kitűnik, hogy a tö­rök kormányfő Todor Zsiv- kovnak, a Bolgár Államta­nács elnökének meghívásá­ra május 3-tól 5-ig hivata­los, baráti látogatáson tar­tózkodott Bulgáriában, s ez­alatt baráti, konstruktív lég­körben megbeszélést folyta­tott a bolgár államfővel a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztéséről, valamint néhány, kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi prob­lémáról. A tárgyalásokon megállapították, hogy a két fél álláspontja számos nem­zetközi kérdésben megegye­zik, vagy közel áll egymás­hoz. Ecevit bulgáriai láto­gatása alkalmából a két fél képviselői aláírták „A Bol­gár Népköztársaság és a Tö­rök Közátrsaság gazdasági együttműködésének egyez­tetett irányai” című doku­mentumot, amely elsősorban az energetikában, a vízgaz­dálkodásban, az ipar külön­böző ágaiban kialakult koo­perációban. a mezőgazda­ságban és a kereskedelem­ben irányozza elő az együtt­működés kibővítését. BÉCS Az Interparlamentáris Unió Bécsben ülésező 3. európai együttműködési és biztonsági konferenciája a hét végén szakbizottságokban folytatta munkáját. Az egyes bizottságok tagjai — a hel­sinki biztonsági értekezlet témaköreinek megfelelően — három kérdéscsoporttal: az európai biztonsággal; a gaz­dasági, tudományos-techni­kai és IJórnyezetvédelmi együttműködéssel; humani­tárius kérdésekkel foglalkoz­nak. GENF A Szovjetunió és az Egye­sült Államok küldöttsége Genfben tárgyalásokat foly­tatott az új tömegpusztító fegyverfajták és ezen belül a sugárfegyverek betiltásáról. A felek kifejtették álláspont­jukat a különböző megvita­tott kérdések megoldására vonatkozólag. Folytatták a sugárfegyverek betiltásáról szóló egyezménytervezet ki­dolgozását. MADRID Tegnap véget ért a spanyol általános iskolák tanítóinak csaknem háromhetes sztrájk­ja. A sztrájkbizottság arra hívta fel a pedagógusokat, hogy hétfőn^ a rendes idő­ben kezdjék meg a tanítást, miután követeléseik nagy ré­szének teljesítését kivívták. jMur Mohammed Taraki, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság Forradalmi Tanácsának és kormányá­nak elnöke tegnap nemzet­közi sajtóértekezletet tar­tott, amelyen első ízben fej­tette ki a világ közvélemé­nye előtt az afganisztáni nemzeti demokratikus forra­dalom céljait. Hangsúlyozta: Afganisz­tánban április 27-én nem államcsíny történt, hanem a népi demokratikus párt ve­zetésével forradalmi folyamat vette kezdetét. Taraki, aki ennek a pártnak a főtitkára is, kijelentette: a jelenlegi afgán kormány az első olyan, amely valóban az af­ganisztáni dolgozók érdekeit képviseli. Kormánya politi­kájának célja az, hogy elő­feltételek nélkül, minden ál­lammal baráti kapcsolatokat építsen ki — mondotta. A TASZSZ kabuli tudósí­tója írja: kilenc nap telt el a haladó rendszer hatalom­Tegnap hajnalban mozgó­sították az olasz rendőrséget és az egész biztonsági szolgá­latot a „Vörös brigádoknak” arra az utolsó üzenetére, amely szerint lehetséges, hogy megölték Aldo Morét. Különösen élénk kutatás kezdődött Rómában és kör­nyékén, valamint Rómától délre, a tengerparton. A nyo­mozást vezető főhadiszálláson úgy vélték, hogy a 9. közle­mény után a terroristák olyan mozgásra készülnek, amely esetleg nyomra vezet­heti az 52. napja hasztalanul kutató nyomozókat. A rend­őrség szerint Moro még élet­ben van. . Nincs teljes egyetértés Em­manuel Erskine tábornok, a dél-libanoni ENSZ-erők pa­rancsnoka. és Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke között a „kéksisakosok” dél-libanoni megbízatásának céljaival, ál­talában a Biztonsági Tanács 425-ös határozatának értel­mezésével kapcsolatban. Ez derült ki kettőjük pénteki megbeszélése után. Az egyet­értés hiányát maga Erskine ismerte be a megbeszélés után újságíróknak nyilatkoz­va. Erskine — mint ismere­tes — azt hangoztatja, hogy a „kéksisakosoknak” megbí­zatásuk értelmében meg kell akadályozniuk, hogy felfegy­verzett elemek beszivárogja- -nak az ENSZ-erők ellenőrzé­se alatt álló területekre. Palesztin felfogás szerint viszont a 425-ös BT-határozat csak azt írja elő, hogy az ENSZ-erőknek gondoskodni- ok kell az izraeli visszavonu­lásról, azt nem, hogy meg­akadályozzák a palesztinok Izrael-ellenes akcióit. Erskine tábornok közölte Araíuttal, hogy ,az ENSZ- csapatok senkivel sem állnak szemben, de küldetésük tel­Ammanban pénteken közös közleményt adtak ki Bohus. lav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter május 2-től 5-ig tett hivatalos jordániai látogatásáról és az ott foly­tatott tárgyalásairól. A közös közlemény hang­súlyozza, hogy Jordánia és Csehszlovákia véleménye sze­rint az igazságos és tartós közel-keleti békés rendezés feltételeként ki kell vonni az izraeli csapatokat az ösz- szes megszállt arab terüle­tekről és el kell ismerni a Palesztinái arab nép elide­geníthetetlen jogait, beleértve az önrendelkezésben való jogát. ra kerülése óta, s mint a kabuli rádió adásaiból kitű­nik: már az első napokban gyorsan normalizálódott a helyzet Afganisztánban. A népi tömegek nagyarányú támogatást nyújtottak a fő­városban megalakult forra­dalmi tanácsnak és kor­mánynak. Jóváhagyták az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság vezetőinek azt a szándékát, hogy független, a béke és a pozitív semle­gesség elvein alapuló poli­tikát folytasson, s védelmez­ze az ország népének igazi érdekeit. Az afganisztáni vezetők által meghirdetett békesze­rető irányvonal kedvező visszhangra talált világszer­te: rövid időn belül számos ország elismerte, köztük a szocialista országok többsé­ge, valamint India. Tegnap Afganisztán nyugati szom­szédja, Irán is bejelentette, hogy normalizálni kívánja kapcsolatait Kabullal. A közvélemény és a politi­kai körök reménykedve és feszült várakozással figyelik a fejleményeket. Amint a ró­mai II Messaggero tegnap reggel rámutatott: a terror­akció, a terroristák lélektani háborúja — bár eredménye­zett vitát és nézeteltéréseket — lényegében nem bontotta meg a demokratikus erők egységes és szilárd frontját, nem idézte elő az Andreotti­kormány bukását, nem taszí­totta zűrzavarba az országot. Ezen a ponton a „Vörös bri­gádok” hamarosan döntésre kényszerülnek: vagy elenge­dik foglyukat, vagy megsza­badulnak immár haszontalan holttestétől. jesítése közben meg kell vé­deniük magukat és feladatuk közé tartozik a beszivárgások megelőzése”. Hozzátette azon­ban, hogy sikerült bizonyos gyakorlati intézkedésekben közösen megállapodnia a PFSZ vezetőjével a fegyve­res összetűzések elkerülése végett. * * * A libanoni fővárosban új­ból kiéleződött a helyzet an­nak nyomán, hogy tegnapra virradóra fegyveres összecsa­pások robbantak ki a jobbol­dali konzervatív erők és a li­banoni arabközi erők között — jelenti Anatolij Boriszov, a TASZSZ bejrúti tudósítója. Körülbelül hajnali egy óra­kor az arabközi erők szudáni alakulatát aknavető- és gép­puskatámadás érte, majd tü­zérség és harckocsik is be­kapcsolódtak a támadásba. Ain Rummana negyedben tűz ütött ki. A fegyveres harcnak több halálos és sebesült ál­dozata van a polgári lakos­ság körében. Az arabközi békefenntartó erők parancsnokságának tűz- szüneti felhívásai egyelőre eredménytelenek maradtak. A dokumentum rámutat arra, hogy a közel-keleti probléma megoldásáról foly­tatandó tárgyalásokban részt kell vennie valamennyi ér­dekéit félnek, beleértve a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezetet. A csehszlovák és a jordániai fél elítélte a Liba­non elleni izraeli agressziót és követelte az izraeli csapa­tok maradéktalan és azonnali kivonását Libanon területé­ről. Mindkét fél támogatásáról biztosította á függetlensé­gükért és az önrendelkezésért küzdő afrikai népeket és el­ítélte a gyarmatosítás vala­mennyi megnyilvánulási for­máját. Brezsnyev televíziós beszéde Moro sorsáról nincs újabb hír Nincs teljes egyetértés az ENSZ-parancsnok és ürafat között Közel-Kelet ügyében Közös véleményen Csehszlovákia és Jordánia

Next

/
Oldalképek
Tartalom