Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-06 / 105. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 6. 4. Ha felmegy a pumpa Beszélgetés dr. Csanády Miklós kardiológussal a magas vérnyomás okairól és gyógyításáról Magas a vérnyomása? A kérdésre minden negyedik ember igennel válaszolna. De nem válaszol, mert nem kérdezik tőle. Előfordulhat az is, hogy valaki hipertóniában szenved anélkül, hogy tudna róla. így a megállapítás, miszerint az emberiség negyedrészének magas a vérnyomása, nem megalapozatlan ugyan, de mégis csak feltételezés, hozzávetőleges adat. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 1978-ra a magas vérnyomás elleni küzdelmet, megelőzését, gyógyítását tűzte k> feladatul. A hipertónia okairól, veszélyeiről beszélgettünk mi is dr. Csanády Miklóssal, a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem Il-es számú Klinikájának kardiológiai osztályának vezetőjével, aki a szolnoki belgyógyász konferencia egyik résztvevője volt. — Mi okozza a magas vérnyomást? — Az orvostudomány még nem ismeri valamennyi okát. Létrejöhet előző betegség maradványaként, de örökölhető is. Gyakori következménye a vese és a belső elválasztásé mirigyek kórtts működésének ás előidézheti valamilyen tartós izgalom is. II csalóka fejfájás, aluszékonyság — A vérnyomás szinte percenként változik. Felbosz- szantják az embert, s ahogy mondani szokás „felmegy a pumpa". Hogy lehet mégis megállapítani a hipertóniát? — Természetesen csak többszöri méréssel. Egyébként külső jelek alapján is megállapítható kinél mikor „megy fel a pumpa”. Rendszerint elpirosodik az arc, nedvesek lesznek a tenyerek. Hipertónia azonban csak abban az esetben jön létre, ha ezek az izgalmak, idegeskedések rendszeresen ismétlődnek. — Milyen határok között tekinthető normálisnak a vérnyomás? — A húsz—harminc év körüli fiataloknál a 130/80 higanymilliméter a normális. Ha például 150/90 akkor ez még nem jelent különösebb magasságot, utal azonban arra, hogy idővel könnyen kialakulhat a hipertónia. Idősebb korban magasabb a vérnyomás. Ha egy betegnek 230/120-ról sikerül lehozni a vérnyomását 170/90-re akkor ez már jó eredménynek számít. — Mik a hipertónia tünetei? — A gyakori fejfájás és az aluszékonyság. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek. évtizedekig is magas a vérnyomása anélkül, hogy tudná, hiszen ezekből a tünetekből csak a fáradtságra következtet. Pedig ha idejében orvoshoz fordulna könnyebb és eredményesebb lenne a gyógyítás. Sokáig élnek, de rosszul — Hogyan gyógyítják ezt a betegséget? — Különböző hatékonyságú gyógyszerek segítségével, attól függően milyen magas a vérnyomás. A gyógyszer szedése mellett rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükség. — Az alacsony vérnyomás sem jó... — Jobb mint a magas! Statisztikai felmérések tanúsítják, hogy az alacsony vér- nyomásúak tovább élnek mint akár a normális vérnyo- másúak. Sokáig élnek, de rosszul — szokás mondani. — Milyen következményei lehetnek a hipertóniának? — Agyvérzés, agyérelmeszesedés, agylágyulás, szívinfarktus. — A vérmérséklet, a testalkat, az idegrendszer menynyiben befolyásolja a vérnyomást? — Osztályozni nem lehet sem a kor, sem a testalkat alapján, bár tény, hogy a temperamentumosabb emberek között több a hipertóniás, mint például a flegmatikus típusúak .között; s a kövérek hajlamosabbak rá, mint a soványak. Az utóbbi esetben ajánlatos fogyni. Az idegrendszer állapota szintén hatással van a vérnyomásra. — Milyen legyen a beteg étrendje? — Nincs szükség külön étrendre. Egy időben sószegény ételeket javasoltunk, de a kutatások bebizonyították, hogy csak a túl sós koszt ártalmas.. — S az élvezeti cikkek, a kávé, a cigaretta? — Kávé mérsékelten fogyasztható. Annyit ihat á beteg, amennyi nem teszi idegessé, a koffein nem emeli a vérnyomást túlzottan. A dohányzás viszont mérhetetlenül ártalmas. Persze- nem csak azoknak, akiknek magas a vérnyomása. Ha azonnal nem is érződik húsz—harminc év múlva mindenképpen jelentkezik a dohányzás káros hatása, gyakran érelmeszesedést okoz. A betegen múlik a siker — Általában „kímélő életmódot’’ javasolnak nekik az orvosok. _ — Az életmódnak nagyon nagy szerepe van a gyógyulásban. Az természetes, hogy akinek magas a vérnyomása nem dolgozhat akármilyen munkakörben. A betegnek sok mozgásra, aktív pihenésre, kikapcsolódásra van szüksége. Ahhoz, hogy meggyógyuljon be kell tartania az orvos utasításait, mert elsősorban rajta múlik a kezelés sikere. Mint minden betegség a hipertónia esetében is a legfontosabb azonban a megelőzés, amelynek követelménye áz egészséges táplálkozás és életmód. T. G. Az energiafogyasztás mérése hordozható készülékkel Svéd kutatók olyan hordozható készüléket fejlesztettek ki, amellyel megállapítható az ember egyes tevékenységeinél az energiaátalakulás mértéke, azaz, hogy mennyi kalóriát vagy kilowattot használ fel valaki bizonyos foglalatosságoknál, a beszédnél, az egyszerűbb és bonyolultabb mozgásfajtáknál. A mindössze 4 kilogramm súlyú készüléket a kísérleti személy a hátára erősítve viselheti. A szájhoz és az orrhoz szorosan illeszkedő álarc műanyag gégecsővel kapcsolódik a készülékhez, amelyben egy mágnesszalagos tárolóegység 120 ezer adatot képes feljegyezni, rögzíteni. Az adattömeg a légzés sebességének, az oxigénfelvétel mértékének, a ki- légzett széndioxid mennyiségének, a testhőmérséklet és a pulzusszám értékének folyamatos alakulásáról ad tájékoztatást. ha azt később kiértékelés céljából egy számítógépbe táplálják be. Svédországban gyakorlatot folytató katonáknál éppúgy megvizsgálták az egyéni teljesítőképesség alakulását, mint sportolóknál, vagy ipari és mezőgazdasági munkásoknál. Több országban ma már rádiótelemetriás berendezéseket is használnak a mért adatok azonnali vezeték nélküli továbbítására. Az emberek többsége napjának mintegy kétharmadában kisebb-nagyobb izomtevékenységet végez. Az erőkifejtés hatására a szervezetben bekövetkező változások vizsgálatának eredményei emberek millióinak segíthetnek abban, hogy egészségesebben éljenek, ésszerűbben gazdálkodjanak erejükkel, ellenálóbbá fejlesszék szervezetüket. Személyazonosítás a hajból Nyomelemeket határoztak meg a hajzatból, amelyeknek szintje függ az étkezéstől, a környezeti és közelebbről meg nem határozható anyagcsere viszonyoktól. Ilyen módon a nyomelemek összetétele egyedi sajátosságokat mutat. 800 egyén haját vizsgálták meg Angliában és Wels- ben. A hajat előzetes mosás után reaktorban besugározták és utána mérték az indukált sugárzás mennyiségét. 12 nyomelemet vizsgáltak az egyes egyének hajából. 90 százalékban a vizsgálat alapján határozottan meg tudták mondani a nemet. 5 százalékban az egyes nyomelemek magas koncentráltságát találták, melytől a foglalkozásra következtettek. Magas értéket mutatott például a réz a rézműveseknél, az antimón a nyomdászoknál, a króm a galvanizálóknál. Olyanoknál, akik kemény vizet ittak, magas kalciumérték volt kimutatható, míg a magas magnézium az észak-angliaiaknál jelentke-, zett. A kutatók konklúzióként megjegyzik, hogy a vizsgáló eljárás nem olyan pontos, mint az ujjnyomat vizsgálat, de legalább annyira megbízhatói minit az egyéb személyazonosító eljárások, melyek a bíróságok előtt bizonyító érvényűek. Medencesérülés közlekedési baleseteknél Szovjet kutatók a baleseti mechanizmus rekonstrukciója szempontjából 169 halálos közlekedési balesetet vizsgálták meg különböző nemű és korú áldozatok boncolási anyaga alapján. A vizsgálatok a medenceöv töréseire és a kismedence szerveinek a sérüléseire terjedtek ki. Gázolások esetén kivétel nélkül a medencecsontok folytonosságát megszakító törések keletkeztek, túlnyomórészt a medenceöv elülső felén. E törések az esetek 77 százalékában kétoldaliak voltak, kétoldali medenceizületi sérülésekkel kombinálva. A medencei szervek az esetek 60 százalékában sérültek, leginkább akkor, ha a gázolás hátonfekvő áldozaton történt. A gázolási mechanizmussal szemben az elütéskor keletkezett medencesérülések 80 százaléka egyoldali csontrepedés volt, ezek a medenceöv elülső és há- tulsó felén egyforma arányban helyezkednek el. Elütéskor kevesebb és főleg egyoldali izületi sérülést észleltek, a medencei szervek csak az esetek 40 százalékában sérültek. A medenceöv sérüléseinek jellegzetességeiből tehát általában helyes következtetést lehet levonni arra. hogy a baleset milyen mechanizmus — gázolás vagy elütés — szerint zajlott le. Metánjég a Plútón A Plútó bolygó fényessége és szinte már a felfedezés óta (1930) foglalkoztatja a kutatókat. Mivel a bolygó felületi hőmérséklete a számítások szerint mintegy mínusz 240 Celsius-fok, az a feltevés tűnt a legvalószínűbbnek, hogy az egyenetlen felszínű égitestet kifagyott gázok jege fedi. Ezt a feltevést erő1 sítették meg most amerikai kutatók. A vizsgálatokat a vörösön inneni sugártartományban végezték, a színszűrők a víz és a metán elnyelési sávjának a hullámhosz- szain működtek, összehasonlításként a Szaturnusz és Uránusz holdjain is végeztek fényméréseket. A mérések igazolták azt a feltevést, amely szerint a Plútó felszínét metán jege fedi. Innen ered a bolygó szokatlanul sárga színe is, valamint az alacsony fényvisszaverő képesség. A metán a Naprendszer bolygóinak külső csoportjában meglehetősen általános. A Jupiter és a Szaturnusz légkörében aránylag csekély a metánelnyelés, de az Uránusz és a Neptunusz erős metánelnyelést mutat. Ugyancsak felfedezhető a metán a Jupiter és a Szaturnusz holdjain. Elet vastüdöben Valószínűleg világrekorder a képen látható angol férfi, aki 28 év óta él vastüdőben. 1949-ben betegedett meg gyermekbénulásban Az orvostudomány diadalának egyik fényes példája a legyőzött gyermekbénulás. Még 20 éve jelentős járvány dühöngött hazánkban is, az ezt követő évek óta azonban elvétve, ha előfordul, de bizonyíthatóan a védőoltás elmulasztása miatt. A gyermekbénulás a XIX. század végétől Európában, a XX. század elejétől Észak-Ame- rikában is váratlanul fellépő járványokat okozott. 1909 óta ismert a kórokozója, egy gömbalakú vírus, amely az emésztő- és légzőszervekkel jut be az emberi szervezetbe. Felfedezésétől számítva 40 év telt el azokkal a tudományos kutatásokkal, amelyek megalapozták az ellene való védekezést. 1949- ben fedezte fel Enders, Weller és Robins a vírusnak azt a tulajdonságát, hogy az emberi szövettenyészetben is szaporítható. és ezzel egyszerű és olcsó tenyésztési mód állt rendelkezésre. Méltán kapták meg felismerésükért 1954-ben az orvosi Nobel-díjat. A kórokozókkal fertőzöttekben a vírus a mozgató idegdúc- sejteket pusztítja el, izombénulások jönnek létre, leggyakrabban az alsó és felső végtagokon, de bénulhatnak a légzőizmok is. A légzőizmok bénulása esetén a fulladásos haláltól gépi, mesterséges lélegeztetéssel mentik meg a betegeket. Ha a légzőizmok és a rekeszizom bénultak, vagy a légzőközpont működése elégtelen, a beteget az úri. tank-respirátorba helyezik. A készülék a tüdőben és azon kívül létrehozza azt a nyomás- különbséget, amely szükséges ahhoz, hogy a tüdőbe kellő mennyiségű levegő áramolják be és ki. Egyes készülékekben a beteg feje a tulajdonképpeni készüléken kívül, átlátszó bú- rával fedve helyezhető el. A búra légterében megfelelő pozitív nyomás biztosítható. így a tankrész bármikor kinyitható és a beteg testén a különféle orvosi beavatkozások elvégezhetők. Ha a légző- és nyelési központ egyaránt bénult, légcsőmetszést végeznek, és a légzést túlnyomásos készülékkel tartják fenn. Ha a beteg állapota^ javul, fokozatosan kisebb kapacitású készülék alkalmazására térnek át. A betegség gyakorlatilag — legalábbis fejlett országokban — megszűnt. azonban szenvedői még ma is élnek — sajnos vastüdőben is. Gyógyító technika A nővér több beteg állapotát ellenőrizheti a műszerszobában elhelyezett készülékek mellől Az egészségügy csupán az orvosok számának a növelésével már nem tud megfelelni a növekvő mennyiségi és minőségi követelményeknek. Ezen a területen tud segítséget nyújtani az orvosnak a technika. Már a régi korok orvosa is használt technikai eszközöket (késeket, ollókat, horgokat stb.), de a legutóbbi néhány évtizedig a legbonyolultabb „készülék” mégis a sztetoszkóp és a lázmérő volt. Az altatási módszerek fejlődése, a röntgensugarak felfedezése és századunk szédítő technikai fejlődése egyre újabb és újabb technikai eszközöket adott és ad az orvos kezébe. Általánossá vált az álláspont, hogy az orvosi ellátás, az orvostudomány fejlődése már elképzelhetetlen az orvostechnika állandó jelenléte nélkül. Különösen feltűnő az elektronika behatolása az orvos- tudományba. Századunk elektronikai forradalma tette képessé az orvost olyan teljesítményekre, mint a szerv- átültetések, mesterséges szervek készítése. A modern orvosi szemlélet az, hogy nem az orvos várja meg a beteg jelentkezését, hanem ő keresi meg a „betegjelölteket”. Ennek legmegfelelőbb módja a tömeges szűrővizsgálat, amely ugyancsak elképzelhetetlen lenne fejlett orvosi technika nélkül. A jelenlegi szűrővizsgálatok egy-egy betegséget céloznak meg, de már felmerült annak a gondolata, hogy nem volna-e lehetséges olyan szűrővizsgálatokat szervezni, amelyek nem egy meghatározott betegség felderítésére szolgálnak, hanem olyan sokfázisú szűrést végeznek, amely a páciens minden lehetséges betegségének a feltárására alkalmas. Japánban, az NSZK-ban és az Egyesült Államokban már számos ilyen intézményt létesítettek. A Japánban működő egyik szűrőcentrum 48 féle mérést végez el két óra alatt, és az adatok alapján számítógép állapítja meg a „veszélyeztetettség” mértékét. Nagyon jelentős fejlődés volt az orvoslásban a műszeres távdiagnosztika megvalósítása, és a televíziós készülék orvosi felhasználása. / /
