Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-06 / 105. szám
1978. május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Zene a kisgrafikákon" címmel Jászberényben a városi-járási könyvtárban kiállítás nyílt dr. Semsely Andor, a Kisgrafika című folyóirat szerkesztőjének gyűjteményéből. A Székely Mihály zenei napok programjaként rendezett kiállítás május 14-ig várja a látogatókat FILMJEGYZET Cséplő Gyuri A FILM HŐSE és egyben főszereplője Cséplő Gyuri. Huszonéves, egy Zala megyei kislkiözségben, a cigánytelepen él. Többre, jobbra vágyik. Elhatározza, hogy felmegy Pestre: dolgozni és tanulni. A cigánytelepen élő fiatalok közül még ketten csatlakoznak hozzá. A fővárosban az első napok munkakereséssel telnek, majd Gyuri egyedül marad egy számára ismeretlen, idegen világban. A film a továbbiakban Cséplő Gyuri budapesti életét mutatja be. Megismerkedik egy téglagyári telep sajátos, a cigányokéhoz sokban hasonló világával, majd a cigány értelmiségiekkel. Később állást változtat, egy nagy építőipari vállalat munkása lesz. Itt Gyuri társakra talál, különféle sorsokat ismer meg, iskolába jár, megváltozik magatartása, öltözködése is. Mégis egyre jobban hiányzik az otthon, a melegséget adó cigányközösség. Egy nap hazamegy a telepre, azzal a szándékkal, hogy végleg ottmarad. De az otthon töltött két-három nap alatt felismeri, hogy már nem képes itt élni. Cséplő Gyuri ismét elindul Budapestre .. . Ifj. Schiffer Pál — forgató- könyv Kemény István — nemes szándékú, dokumentalis- ta eszközökkel készített játékfilmjének ez a tartalmi magva. A Hunnia — és a Balázs Béla Filmstúdió jó ügyet szolgált, amikor a Cséplő Gyuri című film megalkotására lehetőséget biztosított. „Filmünkkel hatni akarunk; a magunk eszközeivel hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy a cigányok megtalálják a heTájházat rendez be az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Vörsön a kis-baiatoni tájegység természeti néprajzi értékeinek, lakossága foglalkozási hagyományainak bemutatására. A múzeum otthona egy 19. századi parasztház lesz. A felújítás már be is fejeződött. A hozzá tartozó gazdasági épületeket is korabeli szerszámokkal, használati e zközökkel rendezik be. Tegnap délelőtt Szolnokon, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban rendezték meg az Arany Dániel matematikai verseny megyei fordulóját hat középiskolás diák részvételével. A szervező a Bolyukét a magyar társadalomban. Többek között ezért akarjuk megmutatni, hogy a cigánykérdés valójában magyar kérdés; elsősorban nem faji vagy etnikai, hanem szociális probléma. Nem a faj, nem az etnikum, nem a mentalitás választja el a cigányok többségét a magyar társadalom közepén élő többségtől, hanem a szituáció, az, hogy nehezen élnek ... Nem gondolkodásmódjukat kell megváltoztatni, hanem a helyzetüket...” így határozza meg alkotása célját, mondanivalóját a film rendezője és a forgatókönyv írója. AZ IDÉZET utolsó mondata — minden jó szándék ellenére — már vitatható megállapítás. Illuzórikus feltevés csupán, hogyha a ci- _gányság gazdasági helyzete automatikusan javukra megváltoznék, akkor az évszázados elmaradottságuk is menten megszűnnék! Szerencsére az alkotók nem tették sikerült filmjük tézisévé ezt a nagyon is összetett kérdést, így a film sugallta mondanivalót fenntartás nélkül elfogadhatjuk, főleg ha a szándékot nézzük. A gondolat képi, hordozó elemei azonban már erősítésre szorulnának. Akármilyen lényegiek is a Schiffer ábrázolta világ főbb figurái, mégiscsak amatőrök a megjelenítői, mélyebb önmagukból sokszor csupán a felületet mutatják. * A kifejező erejével is jelentős operatőri munka Andor Tamást dicséri. Vígh Rudolf népzenei gyűjtése több mint kuriózum, élményszerű. Tiszai Lajos A község lakosai a közelmúltban egy falugyűlésen gyűjtőakciót kezdeményeztek: felkutatták a régi használati eszközöket, a Kis-Ba- latonhoz fűződő valamennyi fellelhető tárgyi emléket. A keszthelyi balatoni múzeum a tájháznak adományozta a kis-balatoni pákászok egy fatörzsből kifaragott hajdani csónakját, az egyik utolsó bödönhajót. — (MTI) lyai János Matematikai Társulat szolnoki ifjúsági csoportja volt. A dolgozatokat — más megyékből érkező vizsgaművekkel együtt — a budapesti Bolyai János Matematikai Társulat értékeli. Túl az útkeresés nehezén Tízéves a kisújszállási zeneiskola Éppen egy évtizede, hogy a karcagi zeneiskola „fiókintézete”, a kisújszállási tagozat önállóvá váll, és a városi pártbizottság egykori épületében otthonra talált. A kezdet nem volt zökkeT nőmentes, hiszen akkoriban sok helybeli szülő afféle haszontalan időtöltésnek, úri flancnak tekintette a zeneoktatást. Hogyan, hogyan nem, az eltelt néhány évben bekövetkezett változást legjobban tükrözi az a tény, hogy jelenleg a tanulók 70 százaléka fizikai dolgozók gyereke. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az utánpótlás folyamatos. Immár két évtizedes eredményes munkát végeznek a Kossuth úti zenei általános iskolában, a zeneiskola 220-230-as létszámának több mint a fele innen kerül ki. Útkeresés és izgalom, kudarcok és sikerek, meggyőzés és harc az elmúlt évtized velejárói. Amíg az alakuló, formálódó tantestület eljuttatta tanítványait az együttes muzsikálás, a zenei ismeretek olyan fokára, amelyek eredményeképpen az intézetben három zenekar is alakulhatott, elrohant néhány év. Eltelt, de nem nyomtalanul. Megszerették, elfogadták a nagykun településen a zeneiskolát. Hangversenyei telt házakat vonzanak, s az ifjú zenészpalánták szárnypróbálgatásait a szülőkön és a rokonokon kívül az állandóan gyarapodó zenekedvelő és -értő közönség is figyelemmel kíséri. A fiatal intézmény nem zárkózik falai közé. Tanítványai hangversenyeket adnak a termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, Ecseg- falván, a szociális otthonban, szerepelnek a városi társadalmi ünnepségeken. A múlt évben 53 helyen léptek fel. A legszorgalmasabbak, a legjobbak sikeresen vesznek részt a megyei és az országos versenyeken is. Bejutottak a kamarazenekarok országos fesztiváljára, s tizenegy növendékük közül öt ért el helyezést a megyei fúvósversenyen. Az évfordulót jubileumi kiállítással ünnepelték, rendezése, összeállítása dr. Lázár Szabolcsné igazgató és Veress Gabriella igazgató- helyettes munkája. Május első napjaiban rendezett- városi díszhangversenyükre hazalátogattak az egykori növendékek is, és a színpadon bizonyították, hogy jó alapokkal indultak el a jubiláló intézet falai közül. Bödönhajó a tájházban Matematikai verseny A szocialista magyar társadalom születése Nyitott és mobil társadalom Hasonlóan a város és a falu közötti -különbség csökkenéséhez a szocialista fejlődés időszakában óriási lépést tettünk előre a különböző társadalmi helyzeteket elválasztó falak ledöntésében, társadalmi szerkezetünk nyitottabbá tételében. A két világháború közötti időszakban a magyar társadalom szerkezete rendkívül zárt volt, a különböző társadalmi rétegek közötti mozgás csak szórváEnnek ellenére ma is viszonylag nagy különbségek vannak a különböző származású fiatalok mobilitási esélyei között. Mai értelemisé- günk 62 százaléka fizikai dolgozó gyermeke, és ez vitathatatlanul az értelmiségi réteg nyitottságát mutatja. Ugyanakkor azonban az értelmiségi apák gyermekeinek értelmiségivé válására több mint ötször akkora esélyük volt, mint a szakmunkások és több, mint hússzor nagyobb esélyük volt, mint a segédmunkás fiainak. Mindez erőteljesen összefüggésben van az iskolai esélyek egyenlőtlenségével is. A társadalmi mobilitás fő csatornája ugyanis az ötvenes évek végétől az iskolarendszeren keresztül vezet, és mai iskolarendszerünk — mint ezt elsősorban Ferge Zsuzsa és Gazsó Ferenc kutatásai bizonyították — minden törekvésünk ellenére sem képes csökkenteni a különböző származású gyermekek között meglevő társadalmilag determinált különbségeket. Jól bizonyítja ezt, hogy a különböző származású gyerekek tanulmányi eredménye között már az általános iskolában jelentős különbségek vannak, és ezek a különbségek az általános iskolai képzés során még valamelyest növekszenek is. A két szélső csoportot figyelembe véve azt tapasztaljuk, hogy a 2. osztályban az értelmiségi gyerekek között 2,8-szor nagyobb a jó tanulók aránya, mint a segédmunkás gyerekek között, és ez a különbség a 8. osztályra 4,2-szeresre emelkedik. Ebből következik, hogy az általános iskola után tovább nem tanulók között, valamint az alacsonyabb presztízsű szakmákat tanuló szakmunkástanulók között elsősorban szakképzetlen dolgozók gyerekeit találjuk. A középfokú oktatásban a szakmunkásképző intézetek tanulóinak mintegy 80. a szakközépiskolai tanulóknak több, mint 60, az egyetemre leginkább felkészülő gimnáziumi tanulóknak pedig csak 40 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. A munkás- és parasztfiatalok felsőfokú tanulásban való arányos részvételére való minden törekvésünk ellenére is a felsőfokon tanulóknak csak 43 százaléka fizikai dolgozó gyermeke, jóllehet a hasonló életkorúnyosan és egyénileg volt lehetséges. Mint arra már többször utaltunk, a szocialista építés kezdeteitől igen nagymérvű társadalmi helyzetváltozás, társadalmi mobilitás indult meg Magyarországon. A KSH Andorka Rudolf vezette mobilitáskutatásaiból kitűnik, hogy a felszabadulást követő 30 évben a lakosság mintegy kétharmadának társadalmi helyzete megváltozott. akon belül mintegy 75 százalékos a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Természetesen ez a 43 százalékos árány lényegesen magasabb a háború előtti 5 százalékos aránynál vagv a fejlett kapitalista országok jelenlegi 10 százalék körüli arányánál, és ez azt mutatja, hogy e téren azért óriási eredményeket értünk el. Mindazonáltal az esélykülönbségek azért jelentenek társadalmi problémát, mert a szocialista építés jelenlegi időszakában és várhatóan a belátható jövőben is a fennálló társadalmi különbségek igen erősen kapcsolódnak a képzettséghez és a megfelelő képzettség birtokában elérhető munkamegosztási pozícióhoz. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése perspektivikusan a társadalmi munkamegosztásnak, a munka társadalmi szervezetének átalakulási folyamatában valósulhat csak meg. Társadalmunk jelenlegi fejlettségi szintjén a különböző munkamegosztási pozíciók, a társadalmi! újratermelési folyamat feletti eltérő rendelkezési és befolyásolási lehetőségek még viszonylag jelentős társadalmi különbségek hordozói. A munka szerinti elosztás elvéből következően pedig mindez az életviszonyok, az anyagi lehetőségek egyenlőtlenségét is eredményezi. Másfelől a családok anyagi lehetőségeit nemcsak a munkabérek különbségei, hanem a „másodlagos gazdaságba” való bekapcsolódás lehetőségei, az örökölt anyagi különbségek és nem utolsósorban a család nagysága is meghatározzák. Kozma Ferenc kutatásai kimutatták, hogy a szocialista építés első időszakában amputáltuk a jövedelmi és fogyasztási szint szélsőségeit, és egy különbségeket hordozó, de túlkiegyenlített jövedelmi és fogyasztási modellt hoztunk létre. Az elmúlt tizenöt-húsz évben a jövedelmek és fogyasztási lehetőségek egyrészt emelkedtek, másrészt valamelyest; differenciálódtak is — bár nem kellő mértékben, és a különbségek nyilvánosabbakká váltak. Ennek eredményeként olyan jövedelmi modell alakult ki, amelynek centrumát a szerény életmód és a szerény jómód határán élő többség alkotja. tünkön nem mondható egészségtelennek, és nem tűzhetjük ki célul áltálában a jövedelmek nivellálását. Ellenkezőleg, bizonyos területeken éppen a nem kellő differenciálás, a munka szerinti elosztás elvének megsértése további fejlődésünk akadálya is lehet. Távlatilag azonban a legalacsonyabb jövedelmi kategóriák anyagi gyarapodásának kell a legnagyobb mérvűnek lennie, ahhoz, hogy megvalósulják a párt életszínvonalpolitikájának hármas célkitűzése: az egész nép jólétének fejlesztése, a munka szerinti jövedelmi differenciálás és a családi jövedelmek különbségének mérséklése. A mai magyar társadalom még sok vonatkozásban egyenlőtlenségeket hordozó társadalom. Szocialista építésünk harminc esztendejében vitathatatlanud óriási eredményeket értünk el mind a tőkés társadalomtól örökölt osztályszerkezet felbontásá- sában, mind pedig a kirívó társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. Az egyes társadalmi rétegek életviszonyának eltérítésével, a falu és a város, a fizikai- és a szellemi munka különbségével, a különböző oktatási és mobilitási esélyekkel kapcsolatos gondjaink minőségileg más típusú gondok, mint akár a felszabadulás előtti, akár a tőkés világban ma is tapasz talható társadalmi egyenlőtlenségek, antagonizmusok. Program- nyilatkozat hosszabb távra A párt és az állam legfelsőbb szervei rendszeresen napirendre tűzik az itt jelzett kérdéseket és a továbbfejlődést elősegítő határozatokat hoznak. Az egyes konkrét intézkedéseken túl az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat pedig hosszabb távra is meghatározza társadalmi szerkezetünk fejlődésének alaptendenciáját. Társadalmunk osztályainak és rétegeinek alapvető érdekei azonosak. Szocialista fejlődésünk során részérdekek közelítése, egyeztetése csak az össztársadalmi érdek alapján oldható meg. Ezen az alapon erősödik a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség, s az ország többi dolgozó rétegének szövetsége, társadalmunk erkölcsi és politikai egysége. Céljaink tettekben megnyilvánuló elfogadásával — kommunisták és pártonkívüliek, eltérő világnézetű emberek összefogásával — halad előre az ország, és épül a fejlett szocialista társadalom. Mindezen folyamatok eredményeként jutunk majd el arra a szintre, ahol fokozatosan létrejönnek az osztálykülönbségek teljes és végleges megszűnésének feltételei. Kolosi Tamás Differenciálás és közelítés dialektikája A legmagasabb és a leg- jutó fogyasztási lehetőségek alacsonyabb jövedelmi szin- közötti mintegy kétszeres kü- ten élő családok egy tagjára lönbség mai fejlettségi szinÖrökölt mobilitási esélyek VÉGE n i egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakán végző hallgatók az élővilág jelenségeit, a mezőgazdasági ismereteket tanithatják majd az általános iskolásoknak. Képünkön: a gyakorló általános iskola tanulóit oktatják a tanszék üvegházában
