Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

1978. május 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Egészségesen fejlődő cse­csemőnek az étkezés örömet jelent. Arra kell töreked­nünk, hogy az etetés a cse­csemő számára kellemes él­mény legyen. Az evést soha nem szabad erőltetni, in­kább keressük meg az okot, amiért a csecsemő esetleg nem eszik megfelelően. Az esetés helyes technikáját már az újszülöttkorban el kell kezdeni. Már 3—4 hetes korban kanállal adjuk a gyümölcsöt. Erre a célra legmegfelelőbb a nem éles szélű, lekerekített végű ká­véskanál. A csecsemőt min­dig vegyük ölbe, soha ne etessük fekve, mert a gye­rek félrenyelhet, amiből ko­moly baj származhat. Sok­szor kérdezik a szülők, hogy miért olyan fontos, hogy a csecsemő kanállal egyen? No elsősorban azért, mert a cumisüvegből való etetés során a gyerek könnyen ..ellustul”. Könnyen leszo­kik a szopásról, a darabo­sabb ételek bevezetése sok nehézséget okoz. Kanállal éppen olyan könnyű etetni, csak nagyobb türelem kell hozzá, amíg a csecsemő meg­tanulja. Kisebb korban csu­pán a szájhoz érintjük a kanalat, s máris kinyitja a száját, nagyobbak pedig már a kanál láttán nyitják a szájukat. Etetőtálkának lehetőleg olyan edényt használjunk, amiben meg tudjuk melegí­teni az ételt, ilyen például a jénai. Nagyobb gyerme­keknek szerezzünk be kész­letet, ez nemcsak praktikus, de a gyerekek is nagyon szeretik a színes figurákkal díszített tányérokat, pohara­kat. A 3—4 hónapos csecsemőt már nyugodtan itathatjuk pohárból. Jó erre ai célra az olyan kávéspohár, amelynek széle megfelelően simul a csecsemő szájához. Nagyobb gyermekeknek füles poharat, bögrét adhatunk, amiből az­tán teljesen önállóan ihat­nak. Ha pohárból itatjuk a gyereket, ugyanúgy kell tar­tani, mintha kanállal etet­nénk. Kezdetben csak keve­set öntsünk a pohárba, és türelmesen, lassan adjuk a folyadékot a gyereknek. Beszélnünk kell nagyobb gyermekek etetéséről is. — Másfél éves kor uitán két kanállal is etethetjük a gyer­meket. Fontos, hogy mindig megterítsük az asztalt. Ter­mészetesen a gyermek korá­nak megfelelően. Nagyon al­kalmasak erre a játékos fi­gurákkal díszített abroszok, amelyek könnyen tisztítha­tok. Etetés előtt mindig mos­sunk kezet! A kisgyermeket ültessük kényelmesen, s ül­jünk mellé. Egyik kanállal ő eszik, másikkal mi segít­jük étkezését. Fordítsunk nagy gondot a kulturált ét­kezési szokások kialakítá­sára. Fontos, hogy a kisgyer­mek edényei épek legyenek Ne használjunk lepattogzott zfemáncú tálkákat, kicsor­bult, repedt poharakat. Az evőeszközök lehetőleg rozs­damentes anyagból készülje­nek. Az edények tisztántar­tására is nagy gondot kell fordítanunk. S. L. tejeszacskóból Aki szeret ügyeskedni, ne dobja el az üres tejeszacs­kókat, mert praktikus dolgo­kat készíthetünk belőle. Ol­lóval vágjuk le vízszintesen az alsó és felső részét. Ez­után jó meleg Ultrás vízzel alaposan mossuk át kívül- belül, majd öblítsük le tisz­ta vízzel, s hagyjuk megszá­radni. A zacskókat körkörösen vágjuk fel egyujjnyi széles csíkra, ameddig a végéhez FüggSágy nem érünk. A plasztikcsíkok végeit néhány öltésnyi fe­hér cérnával összevarrjuk, s egy nagy gombolyogba te­kerjük fel. Néhány ötlet, mire használhatjuk fel. Jó vastag, 4—6-os horgo­lótűvel, rövidpálcákkal kör- behorgolva, akár ovális, ke­rek, vagy téglalapalakú láb­szőnyeget horgolhatunk a fürdőszobai kád elé Köny- nyen mosható, hamar szá­rad. Akinek kertje, nyaralója van, ugyanilyen módon ké­szíthet erős, szinte elnyűhe- tetlen függőágyat, végeibe lécet, vagy fémrudat fűzve, két fal közé felfüggesztve. Nemcsak gyerekeknek szol­gál örömére, de felnőttek­nek is kellemes pihenést biz­tosít. Ha most elkezdjük a horgolást, nyárra el is ké­szülünk vele. De horgolhatunk belőle bevásárlóneccet, hosszúkás, téglalap formátumban lyuk­sorokkal, vagy éppenséggel nagyméretű, vállra akasztós istrandtjáskát, hogy helye legyen benne minden holmi­nak. BK. A hét mcszámozott fehér ábra között találtok hármat, ame­lyekkel a fekete négyzet összerakható. Találjátok ki: melyik ez a három? Tamkó Sirató károly: Szélkiáltó Hol a sziklaszél kiálló oda szállt és ott kiált a tarkatollú Bekiáltja a hidegnek »égre szélkiáltó! éjbe-télbe vége! Kék napsütés rügyet fakaszt! Kikiáltom A SZÉP TAVASZT!!! Olcsón — jót! ■ Szomszédolás MELEG SZENDVICS Hozzávalók: 10 kifli (4,— Ft), 1 doboz vagdalthús (9,50 Ft), fél doboz tejföl (2,50 Ft), 5 deka trapista sajt reszelve, só, csipetnyi bors, 1 fótit tojás (2,50 Ft). Ha vendég érkezik, meg­duplázzuk az adagot, négy személynek bőséges vacsora 41—42 forintból. A kifliket kettévágjuk, belsejüket kiskanállal kiváj­juk és megtöltjük az alábbi keverékkel: tejföllel, sóval, borssal és az apróra vágott főtt tojással összekavarjuk a darálthúst. A megtöltött kif­liket süjtőlemezre tesszük, kis reszelt sajttal meghintve ro­pogós pirosra sütjük (10— 15 perc). Kiss Imréné Kunhegyes Semmiség az egész Fiataloknak szól ez az öt­letünk: a most divatos szé­les bőröv elejére 6—8 cm szélességben 3—4 zsebet var­runk, amelyben azután ön­gyújtót, gyufát, cigarettát, kulcsot és más apró haszná­lati tárgyat tartanak a fiúk. Az ilyen öv kétoldalt, két kisebb csattal záródik. Vé­konyabb műbőrből, jó varró­gépen házilag is elkészít­hető. A szarvasi Pepi-kertben Egyik legközelebbi kirándulóhelyünk — Szolnoktól alig 80 kilométernyire a Körös mentén — Szarvas. A középkori eredetű település a török hódoltság idején elpusztult, s az 1700-as évek elején odatelepülő szlovákok, szerbek, románok és németek teremtettek újra életet azon a vidéken. A mostani város magját 1722-ben alapították. A rende­zett utcasorok Tessedik Sámuel haladó gondolkodású pap ne­véhez fűződnek, ő kísérletezett először a szikes talaj javításával is, és megalapította Európa első gazdasági iskoláját (a klasz- szikus stílusú épületben ma az Óvónőképző Intézet működik). Mellette a Tessedik nevét viselő múzeumban megismerked­hetünk Békés megye szlovák népművészetével, egy másik te­remben Molnár Béla, a kiváló szarvasi tanár és ornitológus munkásságát, egyben a megye élővilágát ismerhetjük meg a természetvédelmi kiállításon, szomszédságában pedig Kohán György festőművész kiállítását tekinthetjük meg. Néhány szép műemléképületet is találunk a városban: az 1780-ban klasszicista stílusban épült Bolza-kastélyban ma az Öntözési Kutató Intézet működik, a barokk stílusú evan­gélikus templom 1786—88-ból való. Említést érdemel az Ady Endre út 1. szám alatt található, 1836-,ból származó száraz­malom, amely 1962-ben üzemelt utoljára. Az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség segítségével 1973-ban felújították. Felkereshetjük még a Hotffman út 1. szám alatt található régi szlovák tájházat is. Szép és érdekes kirándulást tehetünk a Körös-partra, amely igazi horgászparadiicsom. A városba érkezők és az ott élők számára kellemes sétahely az Erzsébet-liget és folytatása az Anna-liget. A város idegenforgalmi nevezetessége, az arbo­rétum sok látogatót vonz. A Bécsben testőrködő Bölza Józsefre (1780—1862) nagy hatást tett a schönbrunni császári kert, s elhatározta, hogy szarvasi birtokán kialakít egy hasonlót. Ebben felesége, Batthyány Anna is támogatta. A Batthyány család vácrátóti birtokán már abban az időben rendezett, szép park állt, on­nan került a szarvasi birtok Anna-ligeti részébe a különleges külföldi fák — páfrány- és mammutfenyők — nagy része. A jelenlegi arborétum területének egy részét is ő telepítette be, de nagy szerepe volt a jelenlegi parkerdő kialakításában a későbbi utódnak, Bolza Pálnak (1864—1946) is. Az 1880-as években szabályozták a Köröst, lehetőség nyüt az Anna-li- getből az értékesebb fák áttelepítésére. A háború éveiben nem volt lehetőség a fejlesztésre, Bolza csak a kert rendezésével foglalkozott. A felszabadulás után megkezdődött az arborétum terv­szerű feltérképezése, növényvilágának rendszerezése. A 84 hektáros parkban — amely jelenleg a szarvasi Öntözési és Rizstermelési Kutató Intézet felügyelete alatt áll mintegy 1600 fafaj és cserje látható. Értékes ritkaságok — kaliforniai mammutfenyő, Szíriái kőris, kolorádófenyő, japán luc, ma- lonyai oszlopos tuja, nagyvirágú liliomfa stb. — várják a ter­mészetét kedvelő látogatókat. Az arborétumot Bolza József emlékére — akit családja Pepinek becézett — nevezték el Pepi-kertnek. Tarpai Zoltán FOTÓSAROK A film A film voltaképpen áttetsző szalag, anya­ga cellulózacetát. Az alig több mint 0,1 mm vastagságú szalagot több réteg borítja, ezeknek egy része a fizikai behatások, pél­dául a karcolások ellen véd. A legfonto­sabb réteg zselatinból áll, ez tartalmazza óz ezüstjodiddal elegyített fényérzékeny ezüstbremid kristályokat. A film érzékeny­ségét elsősorban a kristályszemcsék átlagos nagysága határozza meg. A fény energiája kémiai változásokat hoz létre a kristályok­ban, majd az előhívó anyag vegyi hatására kialakul a kép. Az előhívás során a meg­világított helyeken a megvilágítás mérté­kétől függően fémezüst keletkezik. Ahol egyáltalán nem érte fény a filmet, ott ä negatív átlátszó lesz, ahol a legtöbb fény érte, ott a legfeketébb. A kristályszemcsék átlagos nagysága sze­rint lesz a film magas, közepes, vagy ala­csony érzékenységű. Sajnos a vonalélesség a szamcsézett fordítottan arányos az érzé­kenységgel. Egy 15 DIN-es filmről készített pozitív kép sokkal több részletet tartalmaz, mint egy 27 DIN-es. Ha tehát nagyméretű, éles kontúrú nagyításra van szükségünk, nem dolgozhatunk magas érzékenységű filmre. Rossz fényviszonyoknál, gyors moz­gások megörökítésénél nem a kontúrok fi­nomsága a lényeg. Ilyenkor kerül sor a magas érzékenységű filmek használatára. Minél érzékenyebb a film, annál kevesebb fényt igényel, tehát rövidebb idővel, sző­kébb blendével dolgozhatunk. A filmek ér zékenységét nemzetközi szabványok adják meg. például: ASA, DIN, GOSZT, SCH. Leggyakrabban a DIN-t és az ASA-t használjuk. 17 DIN = 40 /VSA, 22 DIN — 80 AS A, 27 DIN = 400 ASA. Általában azt érdemes megjegyezni, hogy három DIN ér­zékenységváltozás jelent 1 blende különb­séget. Ha tehát a fénymérő 17 DIN-re nyol­cas lencsenyílást mutat, akkor azonos idő mellett 20 DIN-es filmre 11 -es rekeszt kell állítani. Mielőtt a filmet betennénk a gépbe, néz­zük meg a dobozát, ugyanis ezen fontos in­formációk vannak. Leolvashatjuk róla a film gyártmányát, fajtáját és érzékenysé­gét. Vegyük például a közismert ORWO film dobozát: ORWO = Originál Wolfen, Vegyük a közismert ORWO film dobozát NP = a negatív pánkromatikus, 27 = ér­zékenység, 120 = a film nagysága. A doboz alján található még az emulzió száma, és a legfontosabb a film szavatossági ideje. Kisfilmek esetén 24x36 mm, ráírják még, hogy kazettázott, napfény töltésű, vagy sö­tétkamra töltést igényel. Gyakran felmerül a kérdés, hogy milyen filmet használjunk. Nálunk általában négy­féle gyártmány kapható, a FORTE, az ORWO, a KODAK és ILFORD. Legtöbben FORTE, illetve ORWO filmet használnak, mindkettő jó minőségű, ám az ORWO film tulajdonságai valamivei kedvezőbbek. Még jobb tulajdonságokat mutatnak a KODAK és az ILFORD filmek, de a minőségi kü­lönbség közel sem áll arányban az árkü­lönbséggel. A film érzékennységét mindig a téma és a várható fényviszonyok alap­ján válasszuk meg. Szabadban, napos idő­ben a 15—17 DIN-es film a legmegfelelőbb. A 20 DIN-es anyagot jó és rossz fényviszo­nyok között használhatjuk (a gyakorlatban ez a legelterjedtebb), 27 DIN-es filmet bel­ső felvételeknél, rossz megvilágítási körül­mények között használjunk. Természetesen ezek csak általános irányelvek, mivel az alacsony érzékenységű filmeket is lehet megfelelő labortechnikával három—hat. DIN-nel magasabb értékre kidolgozni, ugyanakkor finom szemcsézetű hívóval a magas érzékenységűt is lehet vonaléles részletgazdag negatívvá előhívni. V. A. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom