Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
1976. május 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A tudományban nincsenek megyehatárok Beszélgetés Bognár Rezső akadémikussal, a debreceni akadémiai bizottság elnökével Gondos, előrelátó tudományszervező program eredményeként először Szegeden, majd Pécsett és Veszprémben alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia vidéken működő tudományos »őz- pontja, az akadémiai Bizottság. A sorban a „legifjabb" a Tiszántúl új tudományos központja - amely területileg Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyében működik - a debreceni akadémiai bizottság. A három megye tudományos életét érintő bizottság elánoké Bognár Rezső akadémikus. L_—--- --------— A „DAB” hivatalosan mindössze másfél évvel ezelőtt alakult meg, így érthető, hogy szűkebb pátriánk közvéleménye még nem sokat tud működéséről. Sokan talán csupán „tudósklubnak”, míg mások vidéki „kis akadémiának" vélik a bizottságot. — Célunk a Tiszántúlon folyó tudományos tevékenység társadalmi eszközökkel való ösztönzése, támogatása és koordinálása, az e területen — három megyében — működő tudományos és oktatási intézetek dolgozóinak összefogása a tudomány művelésének fokozására, az újabb tudományos eredmények elérésére, a helyi tudományos élet fejlődésének elősegítésére, a regionális és egyéb tervek megvalósításának a társadalmi erők mozgósításával történő tudományos előmozdítása. — Szerteágazó, távlataiban számunkra még nehezen végiggondolható, hatalmas program. S milyen erők állnak rendelkzésükre a célok eléréséhez? — Kialakítottuk a szakbizottsági és munkabizottsági rendszert. Hét szakbizottságunk — társadalomtudományi, kémiai, mezőgazdasági, matematikai, fizikai, környezettudományi, orvosi, biológiai és műszaki szakbizottság — működik, amelyeken belül alakultak meg a munkabizottságok. Harminc munkabizottságunk él és dolgozik. Nos, hogy ezek kikből állnak? Felmértük, hogy a három megye területén háromszázhuszonöt minősített kutató dolgozik. Ebből tizenhat akadémikus, negyven- kettő a tudományok doktora, és kétszázhatvanhat kandidátus. A DAB azonban arra is törekszik, hogy a szak- bizottságok és munkabizottságok munkájába a minősített kutatókon kívül a “megyék ipari, mezőgazdasági üzemeiben és más területen dolgozó vezető szakembereket is bevonja. — A szakbizottságokon belül már konkrét munka folyik? — Természetesen, hiszen akkor ha nem így lenne, nem volna értelme az egésznek! A szakbizottságok a munkaterveik alapján előre meghatározott tudományos tevékenységet folytatnák. A társadalomtudományi szak- bizottság pl. megrendezte Debrecenben a Kossuth- ülésszakot, Szolnokon a középiskolai történelemoktatás új tantervéről egy érdekes vitát, — többek között. Érdemes megemlíteni a kémiai szakbizottság tudományos tárgyalásait, amelyet a nyíregyházi és a szolnoki tanácsnál folytattak, különböző profiljukba tartozó kérdésekről. De részt vettünk a Szolnokon tartott orvosgyógyszerész napok tudományos ülésein is. — Szolnok megye — történelmi múltjából is következőleg i— nem rendelkezik az egyetemi városokéhoz ha sonló tudományos bázissal. Ez tény. A DAB hogyan segít a helyi tudományos erők felfejlesztésében? — A megyék párt-, tanácsi és* társadalmi szerveivel megfelelő kapcsolatot teremtettünk. De a szakbizottságokon és a munkabizottságokon keresztül jó kapcsolat alakult ki a MTESZ-szel és a TIT-tel is. A tudományban nincsenek megyehatárok. Inspirálunk, segítünk minden jó szándékú szellemi erőt. Hogyan? Csak igen vázlatosan sorolom: támogatást adunk a nem tudományos intézetben dolgozó kutatóknak is, meghatározott feladatok teljesítését pályadíjak kitűzésével segítjük, különös figyelemmel kísérjük az oktatási intézményekben folyó munkát. Szolnok megyében egyébként tizenhét kandidátus dolgozik. Ami a pályázatokat illeti: huszonhét témában írtuk ki pályatételeinket. Szolnok mgyei érdeklődésre is számot tarthat — többek között — az „Egy alföldi etnikai — táji csoport néprajzi jellemzői”, „Egy ipari vagy mezőgazdasági termelőüzem történeté’, „A Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok me- gyei iskolakultúra XIX. és XX. századi hagyományai” című pályatételünk, vagy a munkaerőhelyzetet feltáró tétel, de a rizstermesztéssel, a génbank-programmal, a növényvédelemmel összefüggő pályatételeinkre is egytől egyig várunk pályamunkákat illetékességi területünk minden pontjáról. — Várhatunk-e DAB-publikációkat? Egyáltalán a DAB tud-e segíteni a vidéki könyvkiadás — most csupán a tudományok területeire gondolunk — mostoha helyzetén? — Jogos kérdés. A válaszom: igen. Először azt tér veztük, hogy a régi Debreceni Szemléhez hasonló állandó kiadvánnyal jelentkezünk, de ezt elvetettük, hiszen a tudományok any- nyira differenciálódtak, hogy nem volna szerencsés egy ilyen összefoglaló kiadvány. Ellenben megjelentetjük a DAB füzeteit, amelyekben a különböző értékes kutatási eredményeket adjuk közre. Hamarosan elkészül az első DAB-kiadvány, amelyet a társadalomtudományi szak- bizottság állított össze „A szovjet pedagógia és a mai iskola problémái” címmel. De említhetem a kunmadarasi juhászat történetéről szóló kötetet is. Az ’s természetes, hogy a nagyobb lélegzetű, már évek óta készülő munkák — monográfiák, stb. — megjelenéséhez segítséget adunk: elvállaljuk a szaklektori feladatokat, véleményezünk, ha kell korrekciókra teszünk javaslatot. Úgy vélem — talán minden szerénytelenség nélkül — hogyha a DAB egy-egy téma területének tudósai vállalnak garanciát a készülő megjelenő tanulmányok fölött, akkor azok tudományos értéke még inkább növekszik. — A DAB eddigi és további működése céltudatosan a párt tudománypolitikai irányelveihez kötődik. Mik a főbb tendenciák ezen a területen? — Nem engedhetünk meg semmiféle öncélúságot, szükségszerűen az elért kutatási eredmények mielőbbi gyakorlati alkalmazására törekszünk. Nagyban segít bennünket az a tény is, hogy a megyeszékhelyek között’ távolság minimális. A helyszínre alkalmazható gyakorlati munkát végezhetünk. A szakbizottságaink — és ez nagyon fontos — az egyes kutatási eredmények ésszerű felhasználására konkrét ajánlásokat tesznek. Az alapkutatások támogatásán túlmenően a bizottság jelentős mértékben segítheti a körzete társadalmi, gazdasági fejlődését is. Ez így természetes. Nagyon örülünk annak, hogy a megyék, a városok, üzemek részéről igen nagy az érdeklődés bizottságunk munkája iránt. A legkülönfélébb kérdésekkel fordulnak hozzánk, segítségünket kérik a különböző tudományos megoldások elősegítéséhez. Ez is bizonyítja, hogy funkciónk szerint dolgozunk: nem kutatóintézet, hanem tudományszervező és koordináló szervezet vagyunk. A tudományos élet emberei a mi közreműködésünkkel az eddiginél hasznosabban tevékenykedhetnek szűkebb hazájuk javára is. — A tudományos központ meghatározást tehát az előzőek szerint kell értenünk. S mikor lesz a központnak székháza? — Már készül, itt Debrecenben az Agrártudományi Egyetem és a Kossuth Lajos Tudományegyetem között, gyönyörű zöldövezetben. Ebben előadótermek, könyvtár, vendégszobák lesznek, s természetesen a titkárság. Nagyon megbízható ígérettel bírunk: 1980 elején minden bizonnyal birtokba vehet’k székházukat Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye tudományos kutatói, a különböző munkabizottságok tagjai. Tiszai Lajos Színjátszó majális SZOLNOKON VIT-hangversenv A Magyar Rádió ifjúsági osztálya, a különböző megyei szervezetek VIT tömegdal pályázatot hirdettek. A beérkezett művek rádiófelvétellel egybekötött bemutató hangversenyét holnap délután 6 órai kezdettel tartják a szolnoki városi tanács dísz. termében. A bemutató hangversenyen a szolnoki Tisza- parti, a Verseghy és a Varga Katalin Gimnázium kórusai, a jászberényi Lehel vezér Gimnázium énekkara, valamint a szolnoki Kilián Műszaki Főiskola és a Verseghy Gimnázium közös kamarakórusa szerepel. Tíz Szolnok megyei színjátszócsoport és irodalmi színpad vesz részt a ma reggel 9 órától Jászfényszarun sorra kerülő színjátszó-maA Savacia nemzetközi táncverseny és magyar táncbajnokság tegnap kezdődött Szombathelyen, ahol 18 ország táncosai küzdenek a rangos Savaria Kupáért. Először vesznek részt a mezőnyben bolgár és skót versenyzők. A kétnapos program szomsoraikat egy Jászfényszaru- hoz közel levő erdőben felállított szabadtéri színpadon mutatják be. A produkciókat szakemberekből álló zsűri értékeli. bat délután a formációs táncok bemutatójával kezdődött a szombathelyi művelődési és sportházban. Ez a látványos. több pár azonos koreográfia alapján előadott tánca ma még csak bemutatójelleggel szerepelt a műsoron dán, NSZK és magyar együttesek tolmácsolásában. jálíson. Az együttesek műSavaria nemzetközi verseny Táncosok 18 országból A szolnoki Kossuth tér forgalma, a pavilonok sora már tegnap délelőtt jelezte, hogy ünnep készül. A könyvvásárlók sokasága várta a hivatalos megnyitót, amelyet kora délután rendeztek a múzeum udvarában. A megnyitó résztvevői köszönthették az idei könyvhétre megyénkbe érkezeit költő-író vendégeket, Ladányi Mihályt, Serfőző Simont, Ne- meskürthy Istvánt, Gyurkovics Tibort és a két Szolnokon élő alkotót, Iluh Istvánt és Bistey Andrást. A múzeum épületének árkádjait ezúttal is elfoglalták a könyvterjesztők, a nemes feladatra vállalkozó diákok, K1SZ- fiatalok, akik az ünnepi könyvhétre felcsaptak eladóknak. Kínálgatni igazán nem kellett „portékájukat”, de a könyvrajongók sem panaszkodhattak a választékra, a kiadók sok- sok új kötettel és már korábban megjelentetett nagy sikerű művek újabb kiadásával lepték meg az olvasókat. De... Öröm ás Üröm — A Körkép kötetet kérem... — Sajnos, már elfogyott... — Már?! Hiszen ebben a pillanatban jelentette be a könyvudvar házigazdája, hogy a könyvhetet megnyitja. — Serföző Simon Amíg élünk riportkönyvét... Tudja. amikben a zagyvarékasi írások vannak. Az ünnepélyes megnyitó után néhány perccel a jelenlevő költő- és íróvendégeket hamar körbekapta a közönség, és, sűrű egymásutánban hangzott a ked'ves kérés: Kérem, dedikáljon... — Egy darab sincs. Nincs, elfogyott, nincs. Sűrű válaszok. Nemcsak az előző két könyvre vonatkoztatva. A hét közepén még azt mondták a könyvesboltban, hogy csak a könyvnapon árulják, addig nem. Most meg ... ? Ezek szerint... Szóval jó egynéhány könyv elkelt „menet közben”. Képeinken Serfőző Simon a Szép versek című kötetét, Huh István a Jó reggelt fény című könyvét, Bistey András pedig a most megjelent összeláncolva című kötetét dedikálja. Ladányi Mihály a diákok között Az ünnepi könyvheti íróolvasó találkozók sorát Szolnokon már délelőtt Ladányi i Mihály József Attila-díjas költő nyitotta meg a Verseghy Gimnáziumban. Az út kezdete, az Öklök és tenyerek, a Mint a madarak, az Utánad kószálok, a Dobszóló, A túloldalon, az Élhettem volna gyönyörűen, a Kedvesebb hazát, a Kitépett tollú szél, a Seregek mögött és a Föld! Föld! című verseskötetek szerzője az iskola III. osztályos tanulóival folytatott hangulatos, tartalmas beszélgetést. Hamar kiderült, hogy a diákok érzik Ladányi költészetének közéleti őszinteségét, mert a szókimondó, lírai groteszkekhez méltó nyíltsággal tették fel kérdéseiket. A ver- seghysta közönség nagy tapssal fogadta Ladányi Mihály legújabb verseit, amelyeket némely feltett kérdésre válaszként olvasott fel. A beszélgetés középpontjába került az érvényesülés. az anyagiasság kérdése. A költő nem önmaga térre állított szobra — mondta Ladányi Mihály a diákoknak —, de mindig a társadalom erkölcsi megbecsülését tartottam fontosabbnak, nem az anyagi jólétet. Sokszemközt Nemeskiirthy Istvánnal „önfia vágta sebét”, „Ez történt Mohács után”, „Kik érted haltak szent világszabadság”, „Rekviem egy hadseregért” — ezeket a címeket olvashattuk le a TIT- klub előtt várakozók kezében szorongatott könyvekről. Jól kezdődött a könyvhét azok számára, akik a TIT- klubban résztvettek a Ne- meskürthy Istvánnal folytatott beszélgetésen. A jeles történész-író, irodalomtörténész, filmszakember, akinek több, a közelmúltban megjelent könyve aratott sikert, rövid bevezetőben alkotói szándékáról, a múltba néző felelősségről beszélt. Ami a szándékot illeti: művészi tanítás formájában — történelmi esszé — érzelmileg akarja közelebb hozni a múltat a ma emberéhez. Az író-olvasó találkozók (szokásos utolsó kérdésére, „miről szól a következő megjelenő mű”, Nemeskür- tby István elmondta, hogy Balassi Bálint életéről írt könyve a közeljövőben jelenik meg. A Varga Katalin Gimnáziumban Gyurkovics Tibor tartott rendhagyó irodalomórát, a Vörös Hadsereg úti fiók- könyvtárban pedig Sólymos Ida költővel találkoztak olvasói. Este a Radnóti Miklós Irodalmi Színpad mutatott be Kortársaink címmel, a mai magyar irodalom alkotásaiból szerkesztett műsort. Közreműködött Keres Emil, Koncz Gábor, Nagy Attila, Novák János, Pelsőczy László, Vitai Ildikó. Cserjés Zsuzsa, Mártha István és Somhegyi György. Ma a nemzetközi gyermeknapon délelőtt tíz órától „Mozgás gyerekek” címmel zenés-táncos vidám műsort tart a könyvudvarban Békés Itala. A gyermekműsor után Jaan Kross és Ellen Niit észt íróházaspár dedikálja műveit. Jaan Kross „Menny-kő” című két' kisregényét tartalmazó kötete a könyvhétre jelent meg. Délután 15 órai kezdettel a Szolnok étteremben baráti találkozó keretében beszélgethetnek a világhírű észt írókkal a szolnoki irodalomkedvelők. T—SZ—T Fotó: Pusztai László Kérem, dedikálja
