Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-05 / 104. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 5. Leonyid Brezsnyev Bonnban (Folytatás az 1. oldalról) meghívást köszönettel elfogadta, a látogatás időpontját később határozzák meg. Schmidt kancellárral tartott megbeszélésen ugyancsak a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt az SZKP KB főtitkára. Mint Leonyid Zamja- tyin, az SZKP KB osztályvezetője, a szovjet küldöttség szóvivője elmondotta, a találkozás „igazolta azokat az előzetes derűlátó megállapításokat, amelyek szerint a két ország vezetőinek közvetlen megbeszélése nagy hozzájárulás lehet a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatainak fejlődéséhez, új területeket nyithat meg az együttműködésben, így a gazdasági együttműködésben is.” Leonyid Zamjatyin közölte sajtókonferenciáján, hogy a két fél 25 évre szóló megállapodás megkötését készítette elő, s ezt a megállapodást Brezsnyev jelenlegi látogatása során aláírják. Este Walter Scheel a brülli kastélyban vacsorát adott a szovjet államfő tiszteletére. Leonyid Brezsnyev bevezetőben köszönetét fejezte ki a vendéglátóknak a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért, majd pohárköszöntőjét így folytatta: — A moszkvai szerződés, amelyre itt Scheel úr is emlékeztetett, valóban rendkívül nagyjelentőségű esemény volt. Gazdagabbá tette a Szovjetuniót és az NSZK-t, Európa minden népét — azzal a reménnyel gazdagította őket, hogy meg lehet őrizni a békés jelent és el lehet érni a békés jövőt. Európában immár harminc esztendeje béke van, ez még sohasem fordult elő, az emberek lassan hozzászoknak a békéhez, magától értetődőnek tekintik — mintha az enyhülés nem állt volna ki már sokfajta megpróbáltatást. Az, hogy a béke napjaink szövetébe fonódott, a legszebb kitüntetést jelenti mindazoknak, akik erejüket nem kímélve kivívták az enyhülést. De ez egyúttal figyelmeztetést is jelent. Most rendkívül veszélyes volna, ha megnyugodnánk, szabad folyást engednénk az eseményeknek. Már elmondottam és most teljes meggyőződéssel ismétlem meg: a békéért harcolni kell, az enyhülést következetesen el kell mélyíteni, visszafordíthatatlanná kell tenni. Ezen a téren senki sem lehet közömbös megfigyelő, senki sem állhat félre, mert ez valamennyiünket egyaránt érint. Jól tudjuk, hogy az NSZK- ban éppúgy, mint más nyugati államokban sokmillióan _ köztük vezető államférfiak, politikai személyiségek is — őszintén akarják a tartós békét és a jó együttműködést a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával. Tudjuk azonban azt is, hogy általában nyugaton és az önök országában is vannak még olyanok, akik nem hívei az enyhülésnek. Egyesek úgy vélik, hogy államuk politikájában mindig jelen kell lennie a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szembeni gyanakvásnak, kellemetlenkedésnek. A mai nemzetközi életben a bizalmatlanság táplálja az olyan súlyos jelenségeket, mint a tömegpusztító fegyverek g yártásában való versengés. Ez a verseny teljességgel értelmetlen. Ezt a versenyt nem lehet megnyerni — de az emberiséget könnyen el lehet pusztítani. Ideje, hogy megállítsuk az ilyen versenyt. Álljunk tehát meg, találjunk megoldást arra, hogy többé ne halmozzák fel a fegyvereket. Tegyük meg a reális lépéseket azért, hogy csökkentsük a fegyveres erőket és a fegyverzetet a világon, Európában, különösen pedig Közép-Európában. Állapodjunk meg arról, hogy nem gyártjuk és nem terjesztjük el az új rendszerű tömegpusztító fegyvereket. Kölcsönösen kötelező megállapodással vegyük elejét annak, hogy világot lásson a neturonfegyver, amelyet a danaidak vészthozó ajándékaként akarnak átnyújtani földrészünk népeinek. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, államfő hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett. A képen: Brezsnyev, vendéglátója Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár, s a háttérben Walter Scheel államfő (Telefotó - KS) A Szovjetunió röviddel ezelőtt terjesztette elő javaslatait arról, hogy tiltsák el a nagy katonai potenciálú országok számára fegyveres erőik és fegyverzetük további növelését. Meggyőződésünk, hogy nincs sürgősebb és megoldásra érettebb feladat, mint a fegyverkezési verseny — a hagyományos és nukleáris fegyverkezési verseny — minden formájának eltiltása. Arra hívunk fel minden államot, a béke minden jóakarattá hívét, beleértve természetesen tisztelt partnereinket és barátainkat a Német Szövetségi Köztársaságban, hogy működjenek közre ennek a feladatnak a megoldásában. Walter Scheel pohárköszöntőjében kijelentette: Szovjet államfő első alkalommal tesz látogatást országunkban. Ezt az eseményt történelmi jelentőségűnek tartom. Az önök nagy országához fűződő viszonyunk — a jó és a sötét napokban egyaránt — sorsdöntő jelentőségű volt történelmünkben. Az 1970-ben Moszkvában aláírt szerződésben országaink megerősítették azt az akaratukat, hogy megszilárdítják a békét Európában és a világon, javítják és kiszélesítik együttműködésüket. Ennek a szándékunknak megfelelően cselekedtünk. A moszkvai szerződés az országaink közötti kapcsolatok alapjává vált. „Az önök országában és a nálunk élő emberek többsége már a második világháború katasztrófája után született. Ennek a nemzedéknek az élettapasztalatait már nem a háború, hanem az ugrásszerű gazdasági, műszaki és társadalmi változások határozták meg. Ennek a generációnak a számára a múlt nemcsak terméketlen tehertétel, hanem figyelmeztetés is arra, hogy reménytelen utat találjanak a jövőbe”. — Mutatott rá a köztársasági elnök, majd a két ország ifjú nemzedékeiről beszélt. „A moszkvai szerződés, továbbá azok a megállapodások, amelyeket a többi keleteurópai országgal és az NDK- val kötöttünk, a Nyugat-Ber- linnel foglalkozó négyhatalmi megállapodás és nem utolsó sorban a helsinki záróokmányok ma az európai béke alapzatához tartoznak” — mutatott rá a továbbiakban Walter Scheel, majd hangsúlyozta, hogy az NSZK nagy fontosságot tulajdonít Nyugat-Berlin kérdésének és bízik abban, hogy a várossal kapcsolatos négyhatalmi megállapodás szigorú betartása és teljes mértékű alkalmazása hozzá fog járulni az együttműködés további javításához. Pohárköszöntője végén Scheel kijelentette: „az elmúlt években azon fáradoztunk, hogy egy fájdalmas múlt örökségét felszámoljuk. Nem szabad azonban itt megállapodnunk, ha eleget akarunk tenni népeink elvárásának. Miután az alapokat lefektettük, szeretnénk látni, miként emelkedik a Kelet- és Nyugat-Európa közötti együttműködés épülete. A célok világosak, a mércének különböznie kell a múlt mércéjétől. Ennek a mércének meg kell felelnie ama felelősségnek, amely messze túlnő országaink határain.” A Német Kommunista Párt tegnap délután Kölnben barátsági nagygyűlést rendezett Leonyid Brezsnyev NSZK- beli látogatása alkalmából. PEKING Hua Kuo-feng, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, a Kínai Államtanács elnöke tegnap Kim Ir-Szennel, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének meghívására hivatalos baráti látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazott. HANOI Kilencnapos látogatása befejeztével csütörtökön elutazott Vietnamból Luis Cor- valán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. A chilei vendéget a Vietnami Kommunista Párt vezetői búcsúztatták, élükön Le Duannal, a párt KB főtitkárával. MOSZKVA Élettapasztalataim alapján, s elnökségem idején is — jóllehet magam is katona voltam — arra a következtetésre jutottam, hogy a földön a békén kívül ma nincs más alternatíva — hangoztatta Francisco Da Costa Gomes, a Béke-világtanács tagja, volt portugál államfő, aki portugál békemozgalmi küldöttség vezetőjeként jelenleg a Szovjetunióban tartózkodik, és részt vett a május 1-i ünnepségeken. TOKIÓ A japán Külügyminisztérium szóvivője tegnap nemzetközi sajtóértekezleten számolt be Fukuda Takleo japán kormányfő és Carter amerikai elnök tárgyalásairól, amelyekről Washingtonban nem adtak ki hivatalos közös közleményt. Közlése szerint Carter megerősítette: az Egyesült Államok változatlanul erősen érdekelt abban, hogy fenntartsa n szovjet sajtó napján 1912. május 5-én jelent meg a tömegeknek szóló legális munkásújság, a Pravda első száma. A Pravda megjelenése új korszakot nyitott a proletár sajtó történetében. Az elmúlt hatvan év alatt 9-szeresére nőtt az újságok száma, az összpélidányszám pedig a forradalom előttinek csaknem 60-szorosa. A Szovjetunióban csaknem 8 ezer újság készül, egyszerre ösz- szesen 168 millió példányban, s a körülbelül 5 ezer folyóirat, vagy műszaki kiadvány egy év alatt több mint 3,8 milliárd példányban kerül ki a nyomdákból. Az előző tervidőszakban például 400 új lap és 113 folyóirat látott napvilágot. Egy családra átlag több mint 4 időszaki kiadvány vagy folyóirat jut. Sok újság és más kiadvány példányszámát össze se lehet hasonlítani a múltéval. A Pravda egy-egy napon több mint 10 millió, a Kom- szomolszkaja Pravda 10, a Rabotnyica (Munkásnő) 13, a Kresztyanka (Parasztasz- szony) 7, az Izvesztyija naponta 8 millió példányban kerül az olvasókhoz. Az októberi forradalom után soha nem látott fejlődésnek indult a soknemzetiségű újságírás. Ma minden szovjet népnek van anyanyelvi sajtója. Az újságok a Szovjetunió népeinek 56, a folyóiratok pedig 44 nyelvén jelennek meg. A szovjet sajtó fejlődésében közvetlenül az olvasókhoz közelít. A legnagyobb példányszámot a helyi, üzemi, kolhoz-szovhoz, főiskolai, járási és városi sajtó éri el. Ezek a lapok különösen jól érzékeltetik a szovjet sajtó jellegét. Naponta beszámolnak a szovjet emberek munkás hétköznapjairól és életéről, s egyben nevelői, tanácsadói is. Az üzemi lapokat, a járási és városi újsá- ságokat jórészt munkás és falusi levelezők írják, ezért különösen erőteljesen befolyásolják a helyi ügyek megoldását, intézésük javítását. A szovjet sajtó és munkatársainak sokezres tábora jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy elterjedjenek az újítók, a legjobb kollektívák tapasztalatai, hogy meggyorsuljon a tudományos-technikai fejlődés, javuljanak a népgazdaság irányításának módszerei. A szocialista munkaverseny témája egyetlen napon sem hiányzik a lápok, a folyóiratok hasábjairól, s ezeknek a témáknak a feldolgozásában jelen van az operatív hozzáállás, iaz ötletgazdagság és a mesterségbeli felkészültség. APN—KS ázsiai, csendes-óceáni gazdasági „politikai és katonai jelenlétét, és tiszteletben tartsa a térségben vállalt kötelezettségeit. Ez vonatkozik az amerikai—japán biztonsági szerződésre is.” GENF A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői tegnap Genfben felújították az atomfegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról kezdett tárgyalásokat. A háromhatalmi tárgyalások újrakezdésével kapcsolatban Andronyik Petrosz- janc, a szovjet küldöttség vezetője a következő nyilatkozatot tette: A szovjet küldöttség azzal a célkitűzéssel érkezett Genf be, hogy az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselőivel együtt tovább munkálkodjék az atomfegyver-kísérletek általános és teljes korlátozásáról szóló egyezmény mielőbbi megkötése érdekében. Egy ilyen megállapodás nagyjelentőségű állomás lenne a fegyverkezési verseny korlátozásához és a tényleges leszereléshez vezető úton. Todor Zsivkov fogadta Gyenes Andrást Tegnap Várnába érkezett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának titkára, a bolgár Államtanács elnöke a Várna melletti ,,Evszinograd”-ban fogadta Gyenes Andrást. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón Todor Zsivkov és Gyenes András tájékoztatta egymást pártjaik tevékenységének időszerű kérdéseiről. A találkozót követően Todor Zsivkov' ebédet adott Gyenes András tiszteletére. Befejeződtek Púja Frigyes berlini tárgyalásai Púja. Frigyes, a Magyar Népközársaság külügyminisztere, Oskar Fischemek, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének a meghívására 1978. május 3—4-én baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. A külügyminiszterek új egyezményt írtak alá a kulturális és tudományos együttműködésről. A két miniszter vélemény- cserét folytatott a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével összefüggő, s a két állam és a két nép testvéri kapcsolatainak további elmélyítését előmozdító kérdésekről. Ennek során azokból a feladatokból indultak ki, amelyeket Kádár János, az MSZMP KB első titkára, valamint Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke határozták meg a Magyar Népköztársaság pártós kormányküldöttségének az NDK-ban 1977. márciusában tett látogatásakor. II Biztonsági Tanács döntése 6000 ENSZ-katona Libanonban A Biztonsági Tanács tegnap esti ülésén elfogadott határozatban ismételten felszólítja Izraelt, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait Libanon egész területéről, s egyben — eleget téve Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár kérésének — úgy döntött, hogy az eredeti négyezerről hatezerre emeli a Dél-Libanonban ideiglenesen állomásozó ENSZ-erők (Uni- fil) létszámát. A határozatot a tizenöt tagú testület tizenkét tagjának „igen” szavazatával fogadták el, Kína nem vett részt a szavazásban, a Szovjetunió és Csehszlovákia pedig — akárcsak másfél hónappal ezelőtt az amerikai szerzőségű előterjesztés nyomán elfogadott libanoni határozat megszavazásakor — ezúttal is tartózkodott. A Biztonsági Tanács Waldheim ENSZ-főtitkár javaslatára négyezerről hatezerre növelte a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ békefenntartó erők létszámát. (Telerotá - KS) Kommentárunk Balra át Afganisztánban Az egy hete lezajlott katonai államcsíny után Afganisztánban normalizálódott a helyzet s immár tisztán láthatók a véres fordulatot kiváltó okok és az új rendszer politikai színezete is. Az államcsíny során életét vesztett Mohammed Daud volt államfő: despotikus rendszerét ugyanazok a fiatal katonatisztek számolták fel, akik 1973-ban megdöntötték a monarchiát. Ügy vélvén akkoriban, hogy soraikban nem akad elegendő politikai tekintéllyel rendelkező vezető, a haladó nézetű tisztek az elűzött uralkodó rokonát, az addig tíz éven át kormányfői tisztet betöltő Daudot juttatták hozzá a köztársasági elnöki poszthoz. Daud azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A hatalomátvétel vezetője, Abdul Kader ezredes első nyilatkozatában rámutatott: „Az 1973-as forradalom nem teljesítette az afgán nép elvárásait, a miénk teljesíteni fogja”. Azt is hangoztatta, hogy a fordulattal véget vetettek az arisztokrácia és a feudális réteg uralmának. S az új kormányzat első intézkedései alátámasztják azt, hogy a haladás és a demokrácia irányába fordították az ország kormánykerekét. Az új neve — Afganisztáni Demokratikus Köztársaság — is utal erre, de nem csak ez. Az államcsíny vezetőié megelégedett a honvédelmi miniszteri tárcával s az elnöki posztot átengedte egy haladó nézetű civil politikusnak, Nur Mohammed Tarakinak, aki egyenesen a börtönből érkezett. Az új kormányzat első rendelete kimondta a bukott Nadir dinasztia tetemes vagyonának teljes államosítását. Külpolitikai síkon a kormány folytatni kívánja a pozitív semlegesség és az el nem kötelezettség politikáját, tovább ápolni Afganisztánnak a nagy északi szomszédjához, a Szovjetunióhoz fűződő hagyományos barátságát Ilyenformán elmondhatjuk, hogy minden szempontból pozitív előjelű változás zajlott le a közép-ázsiai országban. Olyan, amely minden bizonynyal meg fogja gyorsítani az afgán nép társadalmi és gazdasági felemelkedésének a folyamatát.
